Petőfi Népe, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-17 / 13. szám

t oldal 1082. január 17. szerda Kultúrház a „város peremén' Egyre ritkulnak a ha­zák, dermedt földek, kopár fák között sasiad az autó. A népte- len betonút., szélén drótkerítés­sel' körülzárt épület: — a kato­natelepi művelődési ház. He­lyesebben csak este az. mert délelőtt-tanítanak a termekben. Romhányi Gyula igazgató ép­pen magyarázott a gyermekek­nek, amikor megérkeztünk. Tő­le tudtuk meg; hogy a késő esti órákban is lankadatlan a kul­túra iránti érdeklődés. Csak ép­pen a hallgatók korában, foglal­kozásában történik változás. Né­melyik bajuszos, vagy 72 éves mint Mányoki néni. munkahe­lyük a környező termel ősz;j vet­kezetek vagy a közeli szőlészeti kutató intézet. Szombat-vasárnaponként já­tékfilmet vetítenek, havonta kétszer a TIT ts tart.előadást. Nem feledkeztek' meg a terme­lőszövetkezeti. tagok szakmai ér­A KULTURÁLIS nevelőmun­ka területén komoly eredmény­nek számít a tehetséges műked­velőkből álló, színvonalas mű­sortervvel rendelkező irodalmi színpadok gombamódra történő szaporodása. Sajnos előfordul, — méghozzá elég gyakran —, hogy egyes vezetők, vagy tagok nem értik meg az irodalmi szín­padok hivatásának eredeti jelle­gét és önqélű bűvészmutatvá­nyokkal próbálják felhívni ma­gukra a figyelmet, vagy éppen semmit sem produkálnak. Ennek_■ ellenkezőjéről tájékoz­tatott bennünket Kincses Ferenc, a bajai tanítóképző intézet igaz­gatója —. 1961, év elején alakítottunk irodalmi színpadot az integet TI—Ili. éves hallgatóiból, Fátrai Károly tanár vezetésével — kö­zölte Kincses elvtárs. — Első önálló műsorunkat Európa vi­gyázz címmel haladó szellemű külföldi és magyar drámaírók, költők műveiből állítottuk össze és mutattuk be nagy sikerrel Baján kívül vidéken is. Szavaló­estjeink közül is kiemelkedik a Hadnóti-est, ahol ismertettük a költő munkásságának különböző szakaszait, előadtuk legszebb költeményeit. Milyen tervek, elképzelések, ötletek születtek a következő fel­lépésekre? — 'Szeretnénk még változato­sabbá, élmény szer übbé tenni a műsorainkat. Ezenkívül gyak­rabban — félévenként legalább kétszer — új összeállítással je­lentkezni. Márciusra tervezzük egy Baja, politikai, történelmi, társadalmi, irodalmi múltjával foglalkozó műsor bemutatását, melyet mindjárt a jelenlegi ered­mények, fonákságok tükrözésé­re} kapcsolnánk össze. A szöveg szerkesztésére a Bajai Tóth Kál­mán Irodalmi Társaság vállalko­zott. Áz irodalmi társaság és az irodalmi színpad tagjai között különben is hasznos együttmű­ködés. jó munkaszellem ala­kult ki. —- Közös szavalóesteket, iro­dalmi estékét tervezünk. Febru­ár 10-én Illyés Gyula, Németh löszló részvételével tartunk be­mutatót. Szeretnénk, ha az iro­dalom elismert nagyjai, a még kevéssé ismert modern írók, köl­tők alkotása mellett helyi íróink munkáit is megismerné, megsze­retné Baja közönsége. Az irodalmi színpad ez irá­nyú lehetőségeit igyekeztünk ki- itasználni, de a jövőben ezt még fokozni kívánjuk. AZ IRODALMI SZÍNPAD ed­digi munkássága, jövendő nagy­szabású terveik azt bizonyít­ják. hogy a rájuk háruló fel­adatnak — irodalmi alkotások e&pszerüsttése, a közönség izlésé- ifeik iejHesstésa. IcultmáMs éxMkz deklődéseről sem. Számukra sző­lő-, gyümölcs- és zöldségter­mesztési előadásokat tartanak. Meg kell említeni a kultúrház tánc- és színjátszó csoportját, akik heti kétszeri próbával ké­szülnek a nyáron Kecskeméten tartandó termelőszövetkezetek kulturális fesztiváljára Ha azonban az érdeklődők számát — 200—250 termelőszö­vetkezeti dolgozó — tekintjük, önkéntelenül felvetődik a kér­dés, miért nincsenek szakkörök, a könyvtárban felolvasó dél­utánok, irodalmi estek, műsoros táncmulatságok? Bizonyára szí­vesen sakkoznának olvasnának közösen, vagy szórakoznának a színjátszók műsoros estiéin. Szá­mos lehetősége van a változatos klubéletnek. Ping-pong, társas­játékok, lemezjátszó — érdek­lődésüket felkeltő lemezekkel, — hímző- és varró-tanfolya- rnok a lányoknak, asszonyoknak, lődés fenntartása — nemcsak szeretnének, de eleget is tudnak tenni. 18. A harmadik emelet 26-os szá­mú szobájában egy francia öreg- úr lakott. Ugynökféle, kereske­delmi utazó, két-három hónapig tartózkodott egy-egy városban. Zsuzsa nem tudta, melyik cég képviselője. Kétszer-háromszor beszélgettek, amikor a reggelit felvitte, mert az öreigúr mindig az ágyban reggelizett. Hozzá­szokott már, hogy ha hívják, zavartalanul benyisson a ven­dég szobájába. Az öregúr min­dig mosolyogva fogadta: teát reggelizett egy fél citrommal, vajas zsemlével. Mindennap adott borravalót, s soha nem mulasztotta el, hogy azt ne mondja: — A magyar nők nagyon csi­nosak! Magában mosolygott a vén kandúr bókjain, de azért jól­esett neki. A 26-os szobába min­dig szívesen nyitott be .., Va­lami kis szimpátiát érzett a de­resedé hajú öreg iránt, feléb­redt bizalma, s reggel amikor a teát felszolgálta, elárulta tit­kát: — Haza szeretnék menrri. De az ügynök lehangolta. — Ne törje a fejét butaságo­kon, eszébe se jusson, hogy vtsz- szaroenjen — mondta. — Ma­gyarországon börtönbe zárnak minden hazatérő menekültet..: Tömegesen vetik börtönbe és akasztják fél az otthon mara­dottakat «...■■ AdjfiQ hálát £> fúró-, faragó-szakkörök a fiúk­nak. Kis dolgokról lenne sző, még­is színt, változatosságot vinné­nek a kultúrház életébe. Csak fel kell ébreszteni az érdeklő­dést az emberekben. Nem lehet kifogas a megfele­lő felszerelési tárgyak — sakk, társasjátékok, lemezjátszó, stb. — hiánya, továbbá, hogy az igazgató egyben az iskolát is vezeti, tanácstag, és jó néhány társadalmi elfoglaltság terheli még. A felszerelés beszerzése nem jelent milliós tételeket. A katonatelepi pedagógusok, a ter­melőszövetkezetek i CISZ-tag jói­nak segítségével pedig könnyí­teni lehetne Ronxhánvi elvtars munkáján. Alaposan meg kell vizsgál­ni a katonatelepi helyzetet. í el­mérni a lehetőségeket, több tá­mogatást nyújtani — ez most a felettes szervek feladata. Ha ez meg lesz és több lelkesedéssel, nagyobb szervezettséggel lát munkához a kultúrház vezetője is; akkor megint sikerült egy lé­péssel előbbre vinni a kultúra ügyét, valóban virágzó, életké­pes kultúrház fényei csalogat­ják majd a várostól messze élő, falusi lakosságot. V. Zs. istennek, hogy megszabadult a vörös pokoltól és örüljön az életnek. Keresse meg itt a sze­rencséjét. Maga csinos lány, még sokra viheti . .. nem mu­száj ittmaradnia ebben a szállo­dában ... Dél óta elhanyagolta a mun­káját, egyre azon töprengett, amit az öregúr mondott. A fá­jó, gyötrő honvágy és a féle­lemérzet viaskodott benne. Maradjon? Menjen? Forró homlokát a hideg ab­laküveghez szorította. Ez jót tett, lehúzta a lázát Kifelé bá­mult, figyelte a házakat, az em­bereket Ellátott innen egészen a Kártner-Strassedg, de távolabb már párás ködbe, füstfelhőbe burkolódzott minden. — Mit tegyek? — egyre csak ezt kérdezgette a láthatatlan valakitől, Lassan szállingózni kezdett a hó. Esteledett Lent gyújtogatná kezdték a kirakatok neoníé- nyedt A félhomályos folyosón sziluettnek tűn* az alakja. A háta mögött a boyíiú kia­bált: — Susan, Susan! órák óta keresem!... A 26-osba kérik! Rohant le a harmadik eme­letre. Két lépcsőfokot is ugrott egyszerre. — Parancsol, uram? Az öregúr a díványon hevert Jöttére megélénkült és felemel­kedett fiaká »ás e&fts Egy példamutató irodalmi színpad alkotó munkájáról — Főuök űr! Azt hiszem, már nem kell tovább hirdetni. .Jelentkezett a gépelésben jártás titkárnő. yy ÓNODVÁR! Miklós * Säte* (ksstiíé LMEK innaoDDODOODDu A HOSSZ V Spanyol film Barátság, emberszeretet. Ez a két fogalom itatja át az egész filmet. Ezeket a szavakat nem sokszor ejtik ki a szereplők és mégis, a néző kénytelen rájuk gondolni. Csak egyszer mondja el a filmben szereplő író. a film írójának és rendezőjének, Bardemnek a fő gondolatát, de akkor is érezzük, amikor a Luis es Andrea szerelmét ecsetelik a film alkotói lírai meleg voná­sokkal, amikor a földművesek összefogását mutatják meg, ami­kor a két halálos ellenség kibé­külését ábrázolják. ■ Különösen nagy jelentősége van a film mondanivalójának Spanyolországban, ahol még manapság sem ritka a vérbosz- szú. De aktuális a film a világ minden országában, mert huma­nizmusra és szeretette tanít. Bardem neves, haladó gondol­kodású spanyol rendező. A Fő­utca és az Egy kerékpáros halá­la című világszerte nagy sikert aratott filmjeit már ismeri a magyar közönség. A film főszereplői közül el­sősorban ki kell emelni a ha­zánkban is jól Ismert és nagyon kedvelt olasz színészt, Raf Val­lonét. Mint mindig, most Is I mélyen emberi és megkapó ala­kítást nyújt Luis szerepében. Andreát Carmen Sevilla játssza kitűnően. Elektronikus neuron A Moszkvai Központi Orvos továbbképző Intézet operatív sebészeti tanszékén Borisz Og nyev professzor vezetésevei olyan elektronikus műszert konstruálták, amely bizonyos ménekben teljesíteni tudja a szem funkcióit. É találmány lehetővé teszi, hogy a jövőben szem- es fül­protéziseket készítsenek. A szovjet tudósok elektroni­kus gépek felhasználásával igye­keznek megkonstruálni az em­beri agy legfinomabb elemeit, a neuronokat. Vilniusi mérnö­kök nemrég elkészítették az idegsejt működó modelljét: a modellben, keletkező impulzus jóformán nem különbözik az élő neuronban keletkező impul­zustól; várom. Üljön le, beszélni aka­rok magával. Zsuzsa zavartan foglalt he­lyet az ablak melletti fotelban. Fürkészve nézet* az öregúr sze­mébe. — Hallgatom uram! — Gondolkoztam azon, amit reggel mondott. Ezért hívattam most ide. Lenne egy ajánlatom a számára. Én holnap elutazom Bécsből és szívesen magammal viszem. Azt akarom, hogy ezt most megbeszéljük: elhatároz­tam, hogy segítek magán ... Zsuzsával forogni kezdett a szoba — Köszönöm uram, de hogy érti ez*? Az ügynök elmosolyodott és felkelt a díványról. — Mindjárt elmagyarázom! A szekrényhez lépett. Konya­kot vett elő és töltött; két po­fa árkával —- Igyunk élőbb.. 1 — Köszönöm, nem élek vele! — Ugyan! Ez a kevés nem árt meg. Igyák, csak, hozzá kelj szoknia... Nem számított erre a várat­lan fordulatra és félénken til­takozott: — Nem, nem. ön igyák csak uram, s elégítse ki kíváncsisá­gomat! Az ügynök bólintott, kiitta a konyakot és járkálni kezdett a szobában. — Nos, arról van szó, hogy én egy műanyaggyár ügynöke vagyok. Sokféle terméket gyár­tunk, amelyekből különféle ru­hák is készülnék. Mindjárt mu­tatok egy párat Az íróasztalról keményborí­tású albumot emelt fel Zsuzsá­hoz vitte, a kezébe adta. Ö ma­ga a lány fölé hajolt a fotel támlájára támaszkodva — Látja, ez itt mind a ml gyárunk terméke. Ugye, meny­nyi csodálatos ruha, magán pél­dául milyen jól mutatna va­lamennyi ... — Oh, — felélte a lány, aki két hónappal ezelőtt, amikor a kórházat elhagyta, talán, csak­ugyan örült volna ennek. — ön tréfál, uram! — Ellenkezőleg nagyon Is ko­molyan beszélek. Itt van példá­ul ez — mutatott az egyik vi­rágosmintás kisestélyi ruhára — ehhez mit szól? — Gyönyörű — kiáltott el­ragadtatással Zsuzsa. — Ál­momban. sem láttam még ilyen szépet! — Ugye..: Hirtelen félelem szállta meg. Rosszérzete támadt. Nagyon közelről érezte a föléje hajoló ember alkoholos leheletét. — A tiéd lehet!... — mondta az ügynök: és kéjes vágyakozás­sal a lány mellére szorította a kezét. Zsuzsa eldobta az albumot — Uram! Erre keljek ön­nek! ... — Erre, te... — lihegte az ember és birkózni kezdett vele te.,; te... buta lotyó... nálam megalapozhatod a szerencsédet, mellettem grófkisasszony le­hetsz, h® engedelmeskedsz... — Eresszem! — sikoltotta Zsu- asa dulakodás közben. — Értsd meg, te saarnir: pénzt adok, felöltöztették, min­dent adok, amit megkívánsz, ha ideadod magadat.. Százam ka­paszkodnának belém, ezrein kap­nának az alkalmon. Ma a Ro- yalban két magyar nő ÍS ki­kezdett véteni, éD nekem qsak te kéUesz!.., mumm v.”"

Next

/
Thumbnails
Contents