Petőfi Népe, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-13 / 10. szám

4. oldal 1962. január 13, szombat Az Sfiysács második ötéves fiervfeSadatairól (Folytatás az .1, oldalról.) ..vá|>b terjesztésével segítsük a nagyobb termelési eredménye­ket. Javasoljuk, hogy ez évben J5 ezer kát. hol­don mintegy 3500 fiatal rész­vételével termesszünk kuko­ricát. A legjobb tíz ifjúsági brigádot a KISZ megyei bizottsága 30 ezesc forint jutalomban része­síti. Ugyancsak a takarmánybázis biztosítása érdekében fejleszteni ieül a silókukorica-termesztési mozgalmat Lehetőséghez mér­tén fokozni kell az öntözéses rakarmánytermesztést, elsősor­ban 4 homokon. Vállaljuk, hogy ez évben a termelőszövetkezeti és az ál- . land gazdaságok fiataljai 200 ezer köbméter silótakar- mányi készítenek. A zöldségtermesztés korszerű­sítése ée továbbterjesztése érde­kében vállaljuk, hogy 50 ter­melőszövetkezetben és zöldség­termesztéssel foglalkozó állami gazdaságban ifjúsági brigádokat és munkacsapatokat szervezünk. Helyes lenne, ha a KlSZ-szer- vezeteink az eddiginél jobban segítenék például a Kalocsa környéki paprikatermelést és a bajai járásban a hagyma terme­lést; A kiskőrösi járásnak is bőven adódik feladata a szakszövetkezetekben dolgozó fiatalok foglalkoztatáséval. Az állattenyésztés előttünk allé nagy feladatai szinte meg­követelik, hogy elsősorban a ba­romfi- és sertéstenyésztésben egyre több fiatal vállaljon mun­kái Az állattenyésztésben dol­gozó fiatalok javítsák a gondo­zót munka színvonalát, tegyék korszerűvé a takarmányozást, segítsék elő az állatállomány minőségi javulását s csökkent­sék ex állat! termékek előállí­tásának önköltségét. Fentem, hegy » nagyüzemi baromfitenyésztésben teljes felelősséggel dolgozzanak, elsősorban leányaink, A baromfitenyésztés korszerűbb : nódsaereinek elsajátítása érde­kében helyes, ha a fiatalok ré­szére tanfolyamokat szervezünk. A termelőszövetkezeti mozga­lom további megszilárdításával kapcsolatosan Borszéki elvtárs hangsúlyozta: A szövetkezetek megszilárdítása és még jövedel­mezőbbé válása azon múlik, hogy a mezőgazdaságban dolgo­zó fiataljaink mennyire tekin­tik sajátjuknak a termelőszö­vetkezetet és milyen lelkesedés­sel vesznek részt a mindennapi munkában. Ezen a téren még bőven van tennivaló. riopen ezért arra kérjük pa­rasztfiataljainkat, hogy az új élet kialakításában érezzék a rájuk háruló kötelezettsé­get és vegyenek részt a szo­cialista, kommunista holna­punkat megteremtő alkotó munkában. Ä beszámoló a továbbiakban 6 megye fiatalságának a társa­dalmi munkában való részvétel­lel kapcsolatos feladatait hatá­rozta meg. ■ - I A megyei KlSZ-értekez- I * I létén az ötéves terv idő­szakára a községfejlesztésben 10 míUió forintos vállalást tettünk. Szükséges, hogy a KlSZ-szerve- zetek mindenütt az illetékes ta­nácsi szerveikkel kössenek szer­ződést és állapodjanak meg ab­ban. hogy milyen munkálatok elvégzését vállalják. Fontos do­log, hogy a községek és városok szépítése érdekében a fiatalok sokat tegyenek. S Megyénk fásítása és er­dősítése is a fiatalság társadalmi kötelezettségei közé tartozik. Javasoljuk, hogy ebben a® évben a fiatalok és az út­törők 400 hektárt erdősítsenek Szüksége mutatkozik annak is, I hogy KISZ-szervezeteink járá­sonként legalább kettő-kettő, városonként pedig egy-egy he­lyen termelőszövetkezeti épület (szerfás építkezés) létesítését vállalják. Javasoljuk, hogy eb­ben az évben ifjúságunk 80 csőkutat készítsen. B A középiskolás ifjúság a nyári önkéntes ifjúsági építőtáborokban nyújtson se­gítséget népgazdaságunknak Ez évben a Bácsalmási Állami Gazdaság mátételki üzemegysé­gében is létesül építőtábor, így július és augusztus hónapokban 700 középiskolás leány segíti majd a gazdaság munkáját 0 A második ötéves terv során a lakáshelyzet megoldásában a KlSZ-szerveze- teknek is segíteniük kelL Éppen ezért vállaljuk, hogy a bajai KISZ-szervezetek lakásépítkezé- si tapasztalatait hasznosítva me­gyénk öt városában, ebben az évben 200 lakást építünk feh Borszéki elvtárs az iskolai és politikai oktatás, valamint a kulturális és a sporttal kapcso­latos feladatok ismertetése után a KISZ-vezetés néhány problé­májáról beszélt. — A párt határozatai felhív­ják figyelmünket, hogy a leg­alapvetőbb feladat: szorosabbra fűzni kapcsolatainkat a dolgozó tömegekkel. Erre tanít bennün­ket a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII, kongresszusa la. A vezetés kérdéseivel kapcso­latosan elmondotta, hogy a KISZ különböző szerveiben dolgozó vezetők többsége álta­lában jól végzi munkáját. Még­is találkozni olykor lázas sem­mittevő emberekkel, akikre a fecsegés, a nagyképűség és az ezzel járó fegyelmezetlenség a jellemző. Ezek az emberek sem­mivel sem viszik előbbre ügyün­ket, sőt, megrántják a fiatalok hangulatát, megtörik alkotó kedvéh Az ilyen vezetőkkel szemben határozottan kell fellepni, munkájuk megítélésénél a szigorú követelményekből kell kiindulni. Meg kell értetnünk valamennyi KISZ-vezetővel, hogy az előt­tünk áEó nagy feladatok végre­hajtása hozzáértő munkát igé­nyel, Ismételten szóvátesszüfc, hogy a KISZ tömegbefolyása növelé­sének alapvető feltétele a rend­szeres alapszervezeti élet kiala­kítása. Bár az utóbbi években so­kat erősödtek alanszerveze- teink, még mindig elég sok tétlenkedő szervezettel ta­lálkozunk. Ezen a helyzeten úgy segíthe­tünk, hogy a KISZ-ben tovább szélesítjük a megbízatások rend­szerét Minden KISZ-tagnak ké­pességed és érdeklődési körének megfelelő feladatot kell adni. Itt-ott lehet még találkozni szektás nézetekkel is. Vannak olyan megnyilvánulások, hegy «■legyünk inkább kevesebben, úgy jobb-. Találkozunk olyan megnyilvánulásokkal is. »miért nem jöttek 1957-ben. most már nincs szükség rájuk-. Ahhoz, hogy KISZ-szervezeteink betölt­sék szerepüket teljes egészében szakítani kell az ilyen vagy más­fajta szektás nézetekkel. A KISZ vezetőinek és valamennyi szervezetének úgy kell dolgoz­nia, hogy a KISZ tömegbefolyá- sának erősödéséhez teljes mér­tékben megteremtődjenek a fel­tételek. Borszéki elvtárs befejezésül hangsúlyozta: Most arra van szükség, hogy a KISZ-bizottsá­gok és az alapszervezetek a fia­talokkal ismertessék meg a má­sodik ötéves terv feladatait és mozgósítsák megyénk ifjúságát e nagyszerű célkitűzések végre­hajtásáfa. Ügy kell dolgoznunk, hogy minden fiatal munkája je­lentős hozzájárulás legyen az ország erősítéséhez, a béke véd elmezéséhez. A megyei bizottság bízik ab­ban, hogy megyénk fiataljai erejüket nem kímélve, lendüle­Pullai elvtárs bevezető sza­vaiban a KISZ Központi Bizott­sága üdvözletét tolmácsolta az értekezlet részvevőinek, majd tesen, az első sorban Haladnak abban a munkában, amely a szocializmus, maid a kommu­nizmus felépítését jelenti. A végrehajtó bizottság beszá­molóját vita követte, amelyben felszólalt Pullai Árpád és Mol­nár Frigyes elvtárs is. de egyben nagyszerű, konkrét célkitűzés, mert pontosan meg­jelölik, hogy 40 ezer katasztrá- lis holdon szőlőt. 30 ezer bol­millió szőlővesszőt akar meg­gyökereztetni. tőkévé nevelni. Azok a fiatalok, akik a szőlő­vesszőt gondozzák, akik a nagy­üzemi szőlő táblákat telepítik, valósággal szakmunkásokká válnak és nagyon szép hivatást teljesítenek. Jelenleg minden erőt a szőlő­és gyümölcstelepítési tervek megvalósítására kell fordítani, mert ebben van Báes megye ifjúságának jövője. Az ijúsági mozgalomnak kötelessége ezt a célt elősegíteni. Ha ezt nem csi­nálják, akkor azért el kell ma­rasztalni őket. Ha kisebb figyel­met fordítanak más feladatokra, abból kevesebb hiba szármázik, de ha a szőlőtelepítési tervet nem valósítják meg. és a csőku­Pullai Árpád: Minden fiatal tudja meg, hogy mit kell tennie Pullai Árpád elvtárs, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, a szünetben a tanácskozás részvevőivel beszélget. hangsúlyozta, hogy a KISZ Köz­ponti Bizottsága igen eredmé­nyesnek tartja azt a munkát, amelyet megyénk fiataljai az elmúlt években elvégeztek. Ez­után azokról a feladatokról szólt, amelyeket a megyei KISZ- bizottság beszámolója nagy vo­nalakban körvonalazott. Felhívta a figyelmet arra, hogy általánosságban a konkrét célok és feladatok megvitatása, valamint elfogadtatása és a nézetek egyeztetése nélkül még az ifjúság között sem lehet po­litizálni. A fiataloknak világosan meg kell magyarázni, hogy az országos terveket milyen módon válthatják aprópénz­re megyei, járási, városi vagy községi tennivalókra. Vajon figyelembe veszik-e a mi vezetőink minden esetben a helyi körülményeket, számol- nak-e megfelelően az adottsá­gokkal és igyekeznek-e azokat hasznosítani? Sok esetben igen, de ha jól körülnézünk, akkor bizonyára találunk még tenni­valót jócskán. Bács-Kiskun megye egyébként országosan is elismerést és meg­becsülést szerzett magának az­zal, hogy itt a helyi vezetők a párt politikáját az itteni adott­ságoknak megfelelően hajtották végre. Erőfeszítéseiket ennek megfelelően a homok haszno­sítására, a szőlő- és gyümölcs- kultúra fejlesztésére, valamint az öntözéses gazdálkodás terü­letének nagyobb! tására összpon­tosították. Ennek az eljárásnak helyességét az élet igazolta. Kö­vessék ezt a példát mindenütt és a fiatalok is tegyék meg a maguk felajánlását az ötéyes terv jó végrehajtásához. Tapasztalataink szerint ebben a megyében nagyon szép és lelkesítő feladatok állnak a fia­talok előtt. Arra vállalkoznak, hogy a futóhomokot aranyho­mokká változtatják. Ez jelszó, dón pedig gyümölcsöst akarnak telepíteni. A megye egész ifjúságit hassa át az a tűz és lelkese­dés, amelyet itt, ez az érte­kezlet is tükröz, amelyik azt mutatja, hogy a fiatalok sze­retettel és szorgalommal munkálkodnak a homok hasznosításán. Az elkövetkező időben ennek a megyének a fiatalsága 15—20 takat nem készítik el akkud nagy mulasztást követnek eL Most ezek a feladatok a dön­tőek, ezt a láncszemet ragadják meg. ezeknek a. terveknek # végrehajtását tekintsék legfon­tosabb párimegbizatásuknak — mondotta Pullai elvtára. Felszólalása befejező részébeai Pullai elvtárs az SZKP XX EL kongresszusával kapcsolatos kérdésekről szólt Molnár Frigyes: Ä fiatalok legyenek védnökei a szőlő• és gyümölcstelepítésnek Kedves E3vtámafc5 i í®:* Az elhangzott beszámolóval — mely véleményem szerint he­lyesen ismertette a megyei párt- bizottság legutóbbi határozatá­nak fő célkitűzéseit — egyet­értek. Meggyőződésem, hogy terveink megvalósításában, a megye előrehaladásában az ifjú­ság nagy részt vállal magának. A megye gazdasági kérdései­vel kapcsolatosan kijelentette: Nem véletlenül beszélünk olyan sokat a mezőgazdaságról. Mind­addig, amíg nagyüzemeink nem termelnek teljes egészében nagyüzemi módon, nem tudunk több élelmiszert, mezőgazdasági terméket adni. és ezzel a mun­kások, értelmiségiek, bérből és fizetésből élők életkörülményein javítani. Nagyon fontos, hogy a fiatalok is segítsenek nekünk abban, hogy szövetkezeteinkben jobban tudjuk megvalósítani az anyagi érdekeltség elvét. Mert ha az elmúlt évet jól szemügy- re vesszük, kijelenthetjük, hogy sokkal nagyobb eredmé­nyeink lettek volna, ha bát­rabban alkalmazzák és elfo­gadják a Központi Bizottság­nak, a megyei bizottságnak az anyagi ösztönzésre vonatko­zó gazdaságpolitikai elkép­zeléseit. Termelőszövetkezeteinknek kö­rülbelül 70 százaléka vállalko­zott arra. hogy a hagyományos munkaegység-rendszer mellett bevezeti az eredményességi ré­szesedés valamelyik formájáéi Ennek nagyon nagy jelentőségű van a szövetkezet megerősödé­se szempontjából, mert ha a szövetkezet tagja nem találja meg az anyagi számítását, ak­kor nem dolgozik megfelelően, Ebből viszont nagyon nagy kára származik a termelőszövetkezet­nek és a népgazdaságnak egy­aránt Több mint két éve sokat be­széltünk arról, hogy a szőlő- művelésnél vezessék be a csa­ládi művelést vagy a munka­egység-)- prémiumos rendszert De olyan megoldás is lehétsé- ges, hogy minden megtermelt száz forintból negyvenet a tag és hatvanat a szövetkezét kap­jon. És bár két éve beszélünk róla, mégis legutóbb egy gyűlé­sen látom, hogy az egyik szö­vetkezeti elnök nagyon akar va­lamit mondani. Később kibúgy- gyant belőle; mi lenne a véle­ményem arról — kérdezte —» hogy ha bevezetnék a családi művelést," meg a negyven-hat­van százalékos rendszert mert (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents