Petőfi Népe, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-10 / 7. szám
4. oldal 1903. Január 1«. «er*» Hullámzó statisztikák A KÖNYVKÖLCSÖNZÉS körülményei látszatra alig változtak. Évek óta egyre nagyobb az olvasó embertömeg, amely szinte mego6tromol.ia a kölcsön- aőpultot. Ezt a képet mutatják könyvtáraink Martonosi Pál, a kiskunhalasi járási könyvtár vezetője 2610 állandó olvasóról számol be érdeklődésünkre, s elmondja, hogy átlagosan naponként 300—350 kötetet kölcsönöznek ki. A kölcsönzési időt szinte már a maximálisra növelték. Hetenként 6 napon nyit kaput az olvasók előtt a könyvtár, heti 36 óra munkát ad a kölcsönző könyvtárosoknak az olvasókkal való foglalkozás. Olvasók régebben is voltak. Számuknak a növekedése bár jellemző statisztikai útbaigazítást ad, a könyvtárosi munka, az olvasómozgalom fejlődéséről mégis a mennyiségi eredmények egészséges növekedése mellett bizonyos, nagy jelentőségű minőségi változások jellemzik inkább könyvtáraink, s így a kiskunhalasi könyvtár életét is napjainkban. A LAIKUS SZAMARA a könyvtárosak munkája két dologból álL Az egyik, hogy rendszeresen foglalkozik az olvasókkal, a másik pedig az, hogy a kölcsönzések alkalmával megbolygatott polcokra visszarakja a kiolvasott könyveket, rendet teremt, s aztán hazamegy. Nem, ma már egyáltalán nem fgy zajlik le életük. Sokágú és bonyolult munka követi a kölcsönzéseket. s a statisztikai feljegyzések azt mutatják, hogy csak a kölcsönzéssel összefüggően, a heti 36 órai nyitvatar- tás különböző irányú feldolgozása egy-egy héten 14—16 órás belső munkát igényel. Szükség van erre? Vajon nem túlszervezett és élet nélküli statisztikájáéból áll ez a 14—16 óra? Nem lehetne-e ma is úgy berendezni a könyvtári életet, mint ahogy azt a laikusok elkéDzelik? Semmi esetre sem! Mit mond számunkra a kölcsönzéssel kapcsolatos rendszeres adatgyűjtés? Elsősorban azt, hogy az emberek, á sokezres olvasótábor itt Halason is koránt sem elsősorban a szórakozást, a felszínes Jelentkezés építőipari technikumba A szegedi Vedrei István Epí- 'őipari Technikum igazgatósága közli, hogy azok az általános iskola VIII. osztályát f. tanévben végző tanulók, akiknek félévi tanulmányi eredménye legalább közepes, vagy akik az elmúlt tanévben ugyancsak legalább közepes eredménnyel végezték el az általános iskola Vili. osztályát és a 18. életévüket még nem töltötték be, emellett természetesen érdeklődnek az építőipari technikusi pálya iránt, beiskolázásuk és esetleges felvételük érdekében március 1-ig jelentkezhetnek helyben az illetékes általános iskola igazgatójánál. ahol a további részletes tájékoztatást megkapják. Orvosi vizsgálat kötelező. Az igazgatóság közli az érdeklődő szülőkkel és tanulókkal, hogy a felvételi vizsgák április hó 5-e és 12-e között lesznek. Szerkesztői üzenetek Parisztembcr Jeligére: Kérjük; a címét közölje szerkesztőségünkkel, mert levelére másképp nem tudjuk megadni a választ. veszelszk! Istvánná, 'Kecskemét: Közöljük önnel, hogy a megyei bíróság végrehajtó Irodája a szüksé ges Intézkedést soronkívül megtette Az adós munkabérét munkahelyén letiltotta. A letiltás összege havonta forint. Iványt János, Kiskunfélegyháza: A tanácsi Igazolást azért adták ki késve; mert ön nem tudta Igazolni megfelelően az állami gazdaságban Bttóltóa Mélát. ^ időtöltést látja az olvasásban. Céltudatosan, tervszerűen olvasnak ma már a halasiak is. Vizsgáljuk meg, mi érdekli azt a 2610 állandó olvasót! LÁSSUK EGY NAP statisztikáját. November 15-én oéldául 612 kölcsönzés történt. 116 ismeretterjesztő művet kértek ki a katalógus alapján, ezek közül 36 ideológiai témával foglalkozott, 12 természettudományos. 13 műszaki. 15 mezőgazdasági, 40 egyéb ismeretterjesztő munka. Ezenkívül 434 szépirodalmi könyvet írtak be az olvasók kartonjaira. Klasszikus és régi magyar szépirodalmi mű: 143, mai magyar írók művei: 146, a világirodalom legnagyobb klasz- szikus remekművei közül PC, 59 új nyugati irodalmi termék, 43 a szovjet irodalom remekel közül való, a testvéri népi demokráciák írói közül pedig 19-nek a műve vándorolt el az olvasókhoz a könyvtár polcairól. Az érdeklődés tehát rendkívül sokágú. Ha szinte naponta nem vizsgálnák ezt a művek és témák szerinti megoszlást, s ebből nem vonnának le megfelelő következtetéseket nem tudnák megfelelő módon fejleszteni a könyvtárat Az érdeklődés iránya és mértéke intő szó a könyvtáros számára, hogyan, milyen módon költse él az állam által könyvtárfejlesztés céljából nyújtott jelentős összegeket, hol kell lassítani a beszerzés ütemét, hol kell tavalyi tapasztalatokat, megállapításokat esetleg módosítani. Mindez azonban nem elég. Az olvasók igényeinek, illetve még pontosabban a kiskunhalasi dolgozók műveltsége, tájékozottsága fejlesztésének lehetőségeit, még azzal is igyekeznek tágítani, hogy rendszeresen megkérdezik az olvasókat sajátos beszerzési igényeikről. Különböző kivánságkutató füzetek forog- nk közkézen, amelybe minden olvasó bejegyezheti, mire kíváncsi. milyen művekre volna szükség tanulmányai folytatásánál, hogyan szeretné még inkább kielégíteni szépirodalmi érdeklődését. Ha megfelelően bánnaii az ilyen statisztikákkal, az is kiderül egy-egy időszak adatainak megvizsgálása után — szinte számszerűen —, hogy melyik nagy érdeklődésre számot- tartó új megjelenésű könyvből hány példányt kell beszerezni ahhoz, hogy a lehető leggyorsabban kielégítsék a gyorsan változó és könyvkiadásunk ütemét és terveit alaposan figyelemmel kísérő érdeklődést. Rendeznek emellett különféle ki- sebb-nagyobb házon bel üli könyvkiállításakat is. A vitrineket, a könyvespolcokot, az úgynevezett szabadpolcos kölcsönzés módszerével a legközelebbi kapcsolatba hozták, az olvasókkal. Szabadon válogathatnak, búvárkodhatnak a könyvek között — ahogy a könyvtárosok mondják, jó néhány olvasó csaknem annyira ismeri már a könyvtáriban az egyes művek elhelyezését. mint a könyvtári szakemberek; MEGÉRZI a könyvkölcsönzés alakulása és jelzi a változásokat. mint egy érzékeny műszer, — ha például új iskola nyílik, ha a felnőtt oktatásba többen kapcsolódtak be, mint az elmúlt időszakban. És egyre kevésbé függ össze az olvasók érdeklődésének hullámzása a szokásos nagy mezőgazdasági munkaidőszakokkal. Egyetlen olyan hónap sincs, amikor jelentősen csökkenne az érdeklődés, az emberek munkájuk mellett napi szükségletként elégítik ki olvasási igényeiket. Minőségi változások ezek «— teljesen kétségtelen. Sok minden tükröződik a'holtnak látszó könyvtári statisztikákban. Visz- szatükröződik szocializmust építő életünk változása, fejlődése — annak a társadalmi rendszernek a fejlett, sokágú, társada- lomnevelő tevékenysége, amelyben a legfőbb érték az alkotó, kulturálódó ember. Csáky Lajos Békét az érkezőnek Szovjet film A Német Demokratikus Köztársaság fővárosában, Berlinben, a Treptow-parkban áll egy monumentális emlékmű, a fasizmus felett aratott győzelem szovjet emlékműve. A hatalmas talapzaton egy szovjet katona ércbe öntött szobra áll, karján egy csecsemővel. A szovjet húsok halálthoző útját, de életkedvét, bizakodását nem, vesztette el. A harmadik katona a süket és néma Janscsikov, akinek egész családját elpusztították, s akit csak a bosszú tüze fűt. S végül itt van a német asszony, aki retteg a szovjet katonáktól, gyűlöli, s szándékosan manízmus nemes szimbóluma ez. Talán innen ered Alexander Adov és Vlagyimir Naumov rendezők filmjének, a Békét az érkezőnek alapötlete, de lehet, hogy a film témáját a háború személyes élménye adta az alkotóknak. Miről szól a film? A háborúról, de valójában a békéről, a boldog, félelem nélküli életről beszél. 1945. május 8-án három szovjet katona azt a parancsot kapja, hogy teherautón vigyen a front mögé egy német asszonyt, aki rövidesen szülni fog. Egy nap, egy éjjel tart az út, amely alatt mindnyájan átélik a háború borzalmait. A kis csoport vezetője egy alhadnagy, aki sietve jött a hátországból, hogy még részt vehessen a háborúban, Rulcavicin, a sofőr, aki a legnehezebb éveket a volán mellett töltötte, megjárta a front rossz útra vezeti őket, pedig azok az életüket kockáztatjále leendő gyermekéért. Útközben többször találkoznak bújkáló németekkel, többször kerülnek tűzharcba, Jamscsikov megxe- besül, Rukavicin az életét áldozza, de a parancsot teljesítik. A német asszony még idejében kórházba kerül, a a kicsi már békében, május 9-én látja meg a napvilágot A film az 1961, évi velencei fesztiválon elnyerte a zsűri külön díját. A színészete közül elsőnek «' süket és néma katona megformáló jának nevét kell kiemelni, Avdjusko mély drámaisággaX ábrázolja hősét Gyemjanyerűco színművész Ivljev alhadnagyai alakítja. A német asszony alakjában Saporjenko művésznő te bebizonyította drámai tehetségét ŐNÓCVAAI Mffelői 12. — Karácsony este fejbevemS és elrabolni valakit — mondta és érezte, hogy a füle tövéig elpirul. Körner elsápadt, ekkora vakmerőségre Mr. Rogger sem számított. Volt már rá eset, hogy Elza alaposan megmondta valamiről a véleményét, olykor örült is ennek, mert Elza éleslátása sok rejtett hibára hívta fel a figyelmet. De ez a kritika kellemetlenül érintette. Utóvégre, hogy jön ahhoz ez a lány, hogy a dolgaikba avatkozzék! Voltaképpen pedig Körner előtt szégyellte magát, hiszen az orvos elrablását Mr. Rogger dolgozta ki, amelyet először Körner sem helyeselt Elza kijózanodott, bánta, hogy berontott nem számított rá, hogy Mr: Roggert is ott találja. — Sajnálja, kisasszony? — kérdezte Mr. Rogger fagyosan. — Más elbánást érdemelt volna — felelte Elza. — All right! — kiáltott az ezredes —, csak ennyi a baj? Akkor magára bízzuk. Jöjjön velünk ebédelni, Elzácska! A gépkocsi a ház előtt állt Kömer ült a volánhoz. Mr Rogger Elza mellett foglalt helyet. Az úton a járókelőket figyelték, nem beszélgettek. Mr. Rogger csak a leves után szólalt meg: — Van egy jó hírem az ön számára — mondta Elzához fordulva —, ismét Bécsbe utazhat. Oda mindig szívesen ment.., A válasz mindkettőjüket rr°g- katis. Jofoßaii szeretnék fttmanaó ni... — Ahogy gondolja — feledt* el mélázva Mr. Rogger. Elza az ebéd alatt fagyosan szótlanul viselkedett. Lerítt ró la. hogy valami nagyon nyomj; a lelkét. A szép, szőke néme lány máskor, ha felettesei társaságában ebédelt, szellemes kedélyes volt, most mindvég!? száraz és töprengő. A két fért nem faggatta. Saját gondolataikkal voltak elfoglalva. Mr Roggert és Kömer ezredesi ugyanaz aggasztotta: rendkívüli gyorsan lebuktak a Magyarországra átdobott ügynökök. Utoljára a 127-es, akiben annyira bíztak és akinek az lett volna a feladata, hogy a ferencvárosi pályaudvaron kém rezidenciát hozzon létre. Nagy fejmosást kaptak, majdnem a pozíciójukba került. A főnökség vizsgálatot rendelt el az V. Európai Ügyosztályon, ekkor merült fel a gyanú, hogy áruló van közöttük. Legalábbis erre vallott az ügynökök hihetetlenül gyors lebukása. A magyar elhárítok leleplezték a „Szürke galamb’!-ot, akit a patkány-akció megszervezésével bíztak meg és a 113- ast is, akinek a repülőterek felderítése volt a célja. — De hát ki lehet az: áruló, ha egyáltalán helytálló a feltételezés? Ezt Mr. Rogger és helyettese, Kömer ezredes is egyformán szerette volna tudni! Gondolataikban felsorakoztatták maguk g&í az fimiaastet; Gjmmathy századost, a volt horthysta tisztet, Rosét, a több nyelven beszélő férfióhes kémnőt, a spa- • nycá származású Pedrót, a rádióst, Elzát és Jatíkot, a volt boxbajnoikot Mindenki gyanús volt. Egymásra is gyanakodtak. Titkon méregették, vizsgálgatták egymást, úgy szerettek volna az : ember leikébe látni, felderíteni legtitkosabb gondolataikat... Talán még saját magukban sem bíztak meg: szemtől-szembe ud- : vari ások, előzékenyek voltak, de a hátuk mögött gyűlölték egymást, mint a patkányt! Furcsa volt ez, ahogy így egymással szemben ültek, s összekoccintották poharukat. .Elza a lezajlott eseményeket próbálta történés szerint, a rendelkezésre álló hiányos adatokból kihámozni. Az orvosnak azt ígérte, hogy karácsony este a bécsi Royalban lesz. Nem mondta meg azonban, hogy ez mennyi nehézségbe ütközhet Mindenek előtt, hogy milyen hazugsággal jut át a határon! Végtére is, nem korzó az! Olyankor, amikor megbízatással ment át Ausztriába, Mr. Rogger intézkedett: tisztelegtek neki a határőrök... De ezúttal Körner azt közölte, hogy személyesen irányítja az orvos megfigyelését, s ebben az akcióban már aligha iut neki szerep. Tudta, hogy az orvos nyomában vannak, g neki legutóbb nem volt hozzá elegendő bátorsága, hogy az igazat megmondja.^ Mi tartotta vissza? Ha akkor szól, ha élmond mindent, Mr. Rogger ügyesen szőtt meséit, az elrablás! tervet, amelyről a hencegő természetű Gyarmathy- től hallott, talán még nem ké- g&JBi 59Ú .VQÍÍ hoaá bátorság ga. Félt a valóságtól, amely keserű csalódást okozhat, • félt Mr. Roggerből, akinek messzire nyúlik a keze. Nem számolt vele, hogy hallgatásával sokkal nagyobb tragédiát Idézhet elő; s akaratlanul js kezükre játszik azoknak, akiktől már any- nyira megundorodott.. Azon a napon már délután a határ környékén ólálkodott: „Mindenképpen átkeli jutnoml- — ez volt az elhatározása. Szerencséje volt: drappszínű Mercedesét már ismerték: szó nélkül átengedték. De bármennyire taposta a pedált, a sűrű köd akadályozta a vezetésben: éjfélre ért oda. Horváthot már nem találta a Royalban. Hívta a lakásán, a telefont nem vette fel senki... Tudta, hogy elkésett! Sekkor kezdődött az újabb izgalom: hogyan jut vissza a határon? Ah, pedig mennyire elszánt volt! Most mindent elmondott volna, s többé talán vissza sem jön... Csodálatos' Most nem félt Kömertől és Roggertól. Szembeszánt volna az (»döggel is, ha eléje kerül Mi adta ezt az elszántságot, ezt az erőt? Az orvos utolsó, kétségbeesett kézszorítását érezte Mi volt ez, hogy azóta sem múlt el róla? Eszeveszett őrült futás volt; versenyfutás az idővel, a titokzatos erővel, amely őt Is hatalmában tartotta és halálosan kimerült volt, amikor másnap Pedró röhögve újságolta: — Teütöttem és a karomba omlott, mint a zsák... Azt hitte, elájul. Alig bírta megállni, hogy neki ne rontson ?nnek a vadállatnak. A folytatásra már nem volt nehéz következtetni. Ismerte Kömer ez- tedes módszerét... (FofctatJuki
