Petőfi Népe, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-10 / 7. szám

29 irodalmi színpad működik megyénkben Gyors ütemben fellőtök a művészeti tömegmozgalom Megyénk művészeti csoportjai­nak munkáját és alakulását vizsgálva meg kell állapítani, hogy 1960-hoz képest jelentős arányú fejlődés mutatkozik — tájékoztatták lapunkat a me­gyei tanács vb népművelési osztályán. Számokban kifejezve 69-cel nőtt a különböző művészeti csoportok száma, jelenleg tehát a megye területén 418 műkö­dik. Kimagasló eredmények a színjátszás területén születtek, helyesebben szólva az irodaimi színpadokon. 1960-ban az egész megyében csak 8, ma már 29 irodalmi színpad működik és számuk állandóan nő. Említés­re méltó, hogy az irodalmi színpadok szá­mát tekintve országos vi- szonylaban az elsők között szerepel Bács-Kiskun me­gye. Ahhoz, hogy a színpadok való­jában hivatásuknak megfele­lően működjenek, — tehát elő­segítsék a munkásosztály és dolgozó parasztságunk művészi igényeinek fokozását, szocialista öntudatra nevelését — minden feltétel adva van. Kétéves szín­játszó rendezői tanfolyam, ve­zetők továbbképzése, tapaszta­latcserék, gyakorlati foglalko­zások segítik elő a színjátszó csoportok még színvonalasabb munkáját. Tánccsoportjaink körében nem is annyira számszerű ada­tokban mérhető le a fejlődés, inkább a meglevő együttesek tartalmasabb munkájában. — Örömmel üdvözölhető a kalo­csai járási tanács kezdeménye­zése. Elhatározták, hogy ismét megalakítják a városi és járási csoportokból álló kalocsai együttest. Érdekes újításként először Kecskeméten, most már vidéken is több helyen társas­tánc klubok alakultak. 58-ről 71-re emelkedett az énekkarok száma és 64 ze­nekar működik megyénk­ben. Egyre nagyobb számban alakul­nak és eredményesen működ­nek klasszikus zeneszámokat tolmácsoló zenekarok. Szimfo­nikus zenekar alakult Kalocsán és egyre színvonalasabb műsor­ral jelentkezik a Kecskeméti Katona József Gimnázium és a Bajai József Attila Művelődési Otthon szimfonikus zenekara. Az országos kamarazenei fesz­tiválon szépen szerepelt a me­gye három — bajai, két kecs­keméti — ifjúsági kamarazene- kara. A zenei műveltség széles­körű elmélyítése érdekében az egész országban először Kecskeméten rendeztek to­vábbképzési napot a megye hangszeres zeneoktatói szá­mára. Hasonló értekezletet tartanak februárban Baján. Általában a klasszikus zen<ri alkotások nép­szerűsítése elsőrendű feladat tárgyát képezi. — Az Országos Filmharmőniával történt megál­lapodás alapján Kecskeméten és Baján kívül a megye 12 na­gyobb községében is tartanak hangversenysorozatokat, főleg a népszerűbb, könnyebben érthe­tő számokból. Emelkedett — 52-ről 70-re nőtt — a bábos szakkörök szá­ma. A kecskeméti bábközpont három új vándorszínpaddal gyarapította a meglevő ötöt. Ezáltal még több vidéki helyen tudják bemutatni a kedvelt bábszínpadok műsorát A Nőtanács és KlSZ-szerve- zet szervezésében megnőtt az érdeklődés a különfajta népmű­vészeti szakkörök iránt Egyre többen vesznek részt a kézimunka szakkörök, képzőművészeti, fúró-faragó, hímző, varró tanfolyamok munkájában. A népművészeti szakkörökön készített tárgyak kiállítását ez évben rendezik meg, ennek ösztönző hatása a taglétszám növekedésén erősen érezhető. Mióta a járások népművelési felügyelői megfelelő segítséget kapnak a művelődési osztályok vezetőitől, változás történt a mű­velődési munkában számszerű és minőségi vonatkozásban egy­aránt. Példa erre a kunszent- miklósi művelődési otthon, ahol évekig nem volt semmi élet — Függetlenített vezető kinevezé­sével segítettek megváltoztatni az elhanyagolt körülményeket és ma már zeneszakkör, színját­szó- és tánccsoport kezdte meg működését a művelődési otthon­ban. Ezek az adatok azt bizonyít­ják, hogy megyénk kultúrál is életében hatalmas fejlődés ta­pasztalható. A művészeti tö­megmozgalom szervezetten és széles tömegeket bevonva ne­veli megyénk lakosságát és le­hetővé teszi, hogy a kultúráb's munka fejlődése folyamatos le gyen napiaiokT^gp- • v­Ülést tartott a megyei párt-végrehajtóbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megye} Vég­rehajtó Bizottsága január hó 9-én, kedden délelőtt ülést tar­tott. Első napirendi pontként megtárgyalta az alapszervezetek vezetőségének újjáválasztásáról és a további feladatokról szóló jelentést. Utána foglalkozott Kecskemét és Kiskunhalas váro­sokban a mezőgazdaság szocialista átszervezésének kérdései­vel, majd tájékoztatót fogadott el a termelőszövetkezetek 1961. évi zárszámadásának elkészítéséről. A gyenge termelőszövetke­zetek megerősítésére kihelyezett pártmunkások politikai és gaz­dasági szervező munkájával foglalkozva a végrehajtó bizottság elismerését fejezte ki annak a 45 pártmunkásnak, akik hat. illetve nyolc hónapon át részt vettek ebben a munkában. ÍOOOíXíOOOOOOOOCKXJOOOOOOOCOOOOOOOOO Holland ügynökök szervezték merényletet Sukarno elnök ellen Három gyanúsítottat letartóztattak Djakarta. (MTI) A Reuter Iro­da a djakartai rádió jelentése alapján közli, hogy az indonéz hatóságok letartóztattak három gyanús egyént a Sukarno elnök ellen vasárnap megkísérelt me- rénvWfel összefüggésben. A me­rénylők nevét és állampolgár­ságát nem közölték, de a dél- kelet-celebeszi katonai kormány­zó erről kiadott közleménye sze­rint a merénylet mögött holland ügynökök vannak. Az indonéz elnök döntése Párizs. (TASZSZ) Az AFP dja­kartai jelentése szerint Sukamo indonéz elnök kedden 7—10 na­pos határidőt szabott a nyugat- iriáni kérdés rendezésére indo­néz—holland diplomáciai tár­gyalások útján. Az elnök döntését dr. Suband- rio külügyminiszter közölte a Nyugat-Irián felszabadítására alakított hadműveleti törzs kedd reggeli értekezlete után. Subandrio az újságírók előtt lalt arra, hogy ha a megjelölt időszakban a diplomácia! erőfe­szítések nem járnak eredmény­nyel, Indonézia határozottan erőt alkalmaz Nyugat-Inán ellen. Arra a kérdésre, hogy ez had­műveletekét jelent-e tíz nap múlva, a külügyminiszter így válaszolt: „Lehetséges, hogy !gen.” A hadműveleti törzs éjrtekez- ’etén elhatározták továbbá, hogy Suharto dandártábornokot neve­zik ki a nyugat-iriáni hadműve­letek parancsnokává. iwwwvv'avMwyvvwwvw» es, %ymilltó fora nt itt fali a rí fás A Kecskeméti Konzervgyár három készáru raktárában sz új év első munkanapján kon- zei ^csomagoló gépsorok kezdték meg működésüket. A beállított épek segítségével nemcsak le rövidítik az áruk csomagolásá­nak idejét, hanem kényelmeseb bé és könnyebbé teszik a dolgo sókjiuwlsáiál A séofik-kiküszö­bölik a kézi munkának bízón; •ész folyamatait, így * espn - golás közbeni anyagmozgat' 's a kézi címkézést. Figyelembe véve a gyár év i .rin-lését, az előkalkuláció sze- •mt, ez évben egym’lió forint­tal -őkken tik a csomagolja Ifpft. íégett ’ ~ " ini\ Növényvédelmi napok Miként már közöltük, a me­gyei tanács vb mezőgazdasági osztálya, a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület, a MÉSZÖV és az AGROTRÖSZT Kecskeméten szerdától növényvédelmi napo­kat rendez. Ezek keretében bá­rom napig tartó növényvédelmi kiállítás is lesz a Bányai Júlia Leánygimnázium dísztermében, majd csütörtökön az Árpád filmszínházban a növényvéde­lemről tanácskoznak n? egyénit mezőgazdasági szakemberei, A vitaindító előadást két Kessuth- díjas, dr. Ubrizsy Gábor, a Nö­vényvédelmi Kutató Intézet gazgatója, illetve dr. Fejes Sán- lor, a Földművelésügyi Minisz- érium Kertészeti Főosztályának /czetője tartja. Az országos és a megyei szer­vek rendezése, s a kétségtelenül magas színvonalúnak ígérkező tanácskozás is a növényvédelem fontosságát bizonyítja, amelynek elhanyagolása felbecsülhetetlen károkat okoz mezőgazdaságunk­ban. — A növények kártevői elleni alapssabb védekezést szolgálja az a három tanfolyam is, amelyből egy már véget ért, kettő pedig a közeljövőben lesz a megyei növényvédő állomá­son a termelőszövetkezetek nö­vénytermesztési felelőseinek részvételével. A növényvédelem csak ott si­keres, ahol a községek és a me­zőgazdasági nagyüzemek vezetői támogatják annak megszervezé­sét, végrehajtásit. Ebből a szempontból dicséretet érdemel a kecskeméti Vörös Csillag, a sükösdi Vörös Zászló és a Kos­suth Tsz vezetősége, amelyek lehetőségeikhez mérten eddig minden segítséget megadtak a növényvédő állomásnak. Támo­gatásuk nemcsak közvetlenül a védekező munkákkal volt kap­csolatos. hanem abból is állt, bogy törődtek az állomás mun­kásaival. Szállást, tisztálkodási lehetőséget biztosítottak szá­mukra, gondoskodtak élelmezé­sükről, akik nemegyszer hetekig is távol éltek családjuktól, ott­honuktól, s esténként fáradtan, a vegyi védekczőszerektől bi­zony nem éppen »szalonképe­sen« hagyják abba a munkát. Sajnos, nem egy helyütt más bánásmódban részesültek. Ta­valy nyáron például Borota község tanácselnöke azzal uta­sította el őket, hogy: száliást keresni menjenek a kocsmába. A lajosmizsei Alkotmány Tsz vezetői az elmúlt évben szinte a »-bolondját járatták« a nö­vényvédők brigádvezetőjével, akinek — már más községben végzendő felelősségteljes mun­kája mellett — vagy hatszor kellett megjelennie a szövetke­zetben a növényvédelmi mun­kák díjáért. A közigazgatás és a termelés egyes' vezetőinek ilyen és - bhez hasonló magatartása nem szol­gálja a növényvédelem ügyét, — nem beszélve arról, hogy sú­lyosan vét annak áldozatos munkásaival, az emberrel szem­ben is. Az említett és szórványosan előforduló hibákon kívül általá­nosabb negatívuma a növényvé­delemnek az, hogy számcs ter­melőszövetkezet aránytalanul több védekező anyagot rendelt meg, s tárol, mint amennyit fel­használt és előreláthatólag az idén is felhasznál. A drága vegyszerekre pedig szükség vol­na másutt is, hozzátéve, hogy a szakszerűtlen tárolás következté­ben azok tönkre is mennek. A növényvédelmet az is megne­hezíti, hogy a községekben ál­talában nem hajtották végre a megyei tanács végrehajtó bizott­ságának a növényvédelmi bi­zottságok létrehozásáról szóló rendeletét. Mind e hiányosságok ellenére az elmúlt évben javult me­gyénkben a növényvédelem. Fzt a munkát azonban — nem kis reszt az említett hibák kijavítá­sával — fokozni kell, amelyhez a növényvédejmi napok min­den bizonnyal ösztönzésül szol- gálnaju ‘ Vi J*.t 1

Next

/
Thumbnails
Contents