Petőfi Népe, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-06 / 4. szám

1962. .latinál- 6. szombat & «MW %rimít9iisnl!t§ <k3oíí a iznlxadizdtláli 'Józiej1 dtltila Giz-bca A nem egészen egy esztendeje alakult szabadszállási József At- -lila Termelőszövetkezetben a leltározó bizottság befejezte munkáját, s bár az összesítés még folyamatban van. megálla­pítható, hogy a szövetkezeti gazdák közös vagyona körülbe­lül egymillió forintot ér. Az ezer hold szántóval, ugyan­ennyi réttel és négyszáz hold Ravaszkodás Kecskemét parasztsága meg­vívta már a maga harcát a régivel. Látja a fejlődést, a mezőgazdaság felvirágoztatá­sának egyetlen helyes útját, ezért zajlik napjainkban gör­dülékenyen az átszervezés munkája. A megszokás, a múlt azon­ban köt még, ha a józan ész diadalmaskodott is mar. Gombos Aladár elvtárs, a kecskeméti városi pártbi­zottság titkára például az egyik derék gazdával beszél­getett nemrégiben, aki ilye­ténképpen sorolta a maga ellenvetését: — Hm... Hál én nem mondom, sok minden jó ab­ban a tsz-ben. de majd úgy járok én is, mint az egyszeri tsz-tagok. Mvnkaközben reg­gelizni kezdtek. Az egyik szalonnát evett kenyérrel, a másik kenyeret meg túrót, q harmadik pedig sóval hintett kenyéren rágódott... Az első ey éve lépett a közösbe. A másik már másodéves tsz- tag, a harmadik meg régóta bem te van már..; — így igaz ez, ahogy mon­dom. Itt történt a Vörös Csillagban — erősítette vé­gül a saját szavait. ■ Szóval, így látja bará­tom, — jegyzi meg a párt- titkár, aztán így folytatja: — Nézze, itt az autó. Bele­ülünk és maga megmutatja J' nekem azokat az embereket, • akikről az imént beszélt. Én meg annyi hízót veszek ma­gának, ahány olyan tsz-gaz­da portát találunk, ahol ne lenne egy-két. vagy ennél is több hízó. Rendben van?... i ■ A vitapartnert forróság í lepte el. Szinte lángolt az ^ arca, miközben nehezen akadt ( rá a válaszul adandó szavak­ra. — Ah, nem .., nem kell.. • nem megyek... — nyögte ki I * végül zavartan, s elállt a fo­gadástól, amiben pedig még tétje sem forgott kockán, legfeljebb a füllentésen ka- • / pott ember szégyene ... Ami ! \ azért úgy látszik mégsem kis ! i dolog. (P—y) I szőlővel rendelkező tsz zárszám. adása a hónap végére készül el, de mái- most nyilvánvaló az is, hogy egy-egy munkaegység ér­téke meg lesz a terv szerinti 27 forint, az sincs azonban kizár­va, hogy egy-két forinttal több is. Ez az eredmény annál is in­kább örvendetes, mert az aszály tetemes károkat okozott a szö­Í vetkezetben. A 230 holdon ter­mesztett kukoricából az elő­irányzott 14 mázsa helyett nem egészen tíz mázsát, takarítottak sbe egy-egy holdról, s a 20 hold j cukorrépa átlagtermése is 30 mázsával kevesebb lett a terv­be vett Bü mázsánál. A szőlő és a dohány viszont jól fizetett. Az előbbit illetően egy-egy hold teiméséből a be­tervezett 8.4 helvett tíz hekto­liter mustot préseltek, a hat hold dohánynák pedig hat má­zsa volt az igen jó minőségű át­lagtermése. Az elsőéves közös gazdaság 51 hízott sertést és tízezer tyúk­tojást átadott szerződésre a fel­vásárlónak, s az utóbbiból még külön ötezer darabot a dunave- csei keltetőállomásnak. Évközben egvébként négy at­ka'ómmal fizettek kilenc forint előleget egv-eev munkaegység­re a termelőszövetkezetben. T. L Egész éven át Egész éven át folyamatosan tesz eleget sertés-áruértékesítésn tervének a h artad Lenin Ter­melőszövetkezet. Az utóbbi években nagyszerűen megerő­södött közös gazdaság 1961-ben minden áruféleségből teljesítet­te. illetve túlteljesítette szer­ződéses kötelezettségét. I A serteshizíialás, pontosabban t a hízóértékesítés folyamatossá- 1 gával már a múlt évben is péU dat mutatott. 1961 januárjában például 43, februárban 78, már ciusban pedig 41 sertést adott át közfogyasztásra. Mostani ter­ved szerint az első évnegyedben — március 25-ig — 249 hízót értékesít a szövetkezet. Figyelemreméltó, hogy míg tavaly a hízóanyag beszerzésé­ben az AllatforgaJmi Vállalatra is támaszkodott, addig ebben az évben már a maga tenyésztette jószágokból állít folyamatosan hízóba a közös gazdaság. Bácsalmási mozaik (Községi tudósítónktól.) Régen várt, nagy eseménnyel örven­deztette meg az új év első mun­kanapja Bácsalmás lakóit. Az új év első kedves meglepetése ugyanis az volt, hogy határidő­re elkészült a Szegedi Ruhagyár bácsalmási üzeme, s a kipróbált üzemben január 2-án, reggel megkezdődött a munka. A kül­sőre is igen szép és tetszetős üzem két műszakban mintegy négyszáz munkást foglalkoztat, négyszáz bácsalmási és környék­beli embernek nyújt biztos és állandó kereseti lehetőséget. Ta­lán mondanom sem kell, hogy a reggel 6 órakor kezdődő mű­szak munkásai milyen nagy örömmel és izgalommal álltak a gépek mellé. Érdekességként szeretném megemlíteni, hogy a munkások túlnyomó többsége fiatal leány és idősebb asszony. * Ezenkívül másik újdonságról isz számot adhatunk az új év első napjaiból. Megűjúlt szorga­lommal dolgoznak a munkások a most készülő és a hónap vé­gén átadásra kerülő Iádagyár telephelyén is, amely a bajai üzemnek lesz egyik kihelyezett egysége. * A bácsalmási fiúiskolában megalakult a közlekedésrendé­szeti őrs az úttörőcsapat hat tagjának részvételével. A kis pajtások vállalták, hogy az új esztendőben foltozott segítséget nyújtanak a rendőrségnek a köz­lekedés zavartalan lebonyolítá­sában és a balesetek megelőzé­sében. A vezetés színvonala Hormonok és vitaminok ; címmel tartott előadást január 5-én este 6 órakor dr. Fodor Jó' zsef osztályvezető főorvos Ba­ján a József Attila Művelődési Házban. UttSTaMUás, tdctati/ecseUs Mind nagyobb az érdeklődés a Kecskeméti Katona József Múzeumban megtekinthető nem­zetközileg js jelentős fotókiál­lítás iránt. A rendező szervek ezért elhatározták, hogy egy héttel meghosszabbítják a kiál­lítást. A Fotofclubok Nemzet­közi Szalonja tehát január 15-ig tekinthető meg. Január 7-én, vasárnap dél­előtt 10 órakor egyébként Réti Pál, a Magyar Fotóművészek Szövetsége elnökségéneik tagja tárlatvezetése növeli a Hírős város jelentős kulturális esemé­nyének érdekességét. (N. O.) A jövő hét eleién egy­hetes tanfolyamok kezdődnek a megyei tanács solti üdülőjében, ahol a járási és községi taná­csok elnökei a vezetés tudomá­nyosan kidolgozott módszereivel ismerkednek. Megyénkben nem újkeletű a tanácsi vezetők rend­szeres továbbképzése, nem elő­ször rendeznek tanfolyamot ré­szükre, a mostani azonban más, több annál, ami eddig folyt. Minél inkább előrehaladunk az MSZMP VII. kongresszusa határozatainak végrehajtásával, a szocializmus építésével ha­zánkban, annál szakavatottabb vezetési módszerekre van szük­ség. Ezt követeli a fejlődés, a sokasodó feladatok nagysága. Megyénkben lényegében befe­jeztük a mezőgazdaság szocia­lista átszervezését. Második öt­éves tervünk a mezőgazdasági és ipari termelésben nagyszabá­sú célokat tűzött elénk, ugyan­akkor az SZKP XXII. kongresz- szusa a további fejlődés olyan távlatait tárta fel előttünk, hogy annak útmutatásait nekünk is érdemes megszívlelni. Van hát mit tovább finomí­tani vezetési módszereinken. Nem véletlen, hogy dr. Dallos Ferenc, a megyei tanács vb-el- nöke most éppen olyan cikkso­rozaton dolgozik — s ebből az első a karácsonyi lapszámunk­ban már meg is jelent —. amely a tanácsi vezetés módszereinek színvonalasabbá tételét van hi­vatva elősegíteni. Néhány héttel ezelőtt Kiskun­halason megyénk háromszáz ta­nácsi vezetője munkaértekezle­ten már megtárgyalta, hogy szakszerűbbé, kulturáltabbá keü tenni a vezetést, mert ezt kö* vételik meg tőlük az előttük álló feladatok. Az SZKP XXII kongresszusából a demokrácia kiszélesítésére vonatkozó részt idézték: a nép minél szélesebb rétegeit vonjuk be a vezetésbe. Ha sok ember törődik a köz­ügyekkel, nagy tömegeket lehet mozgósítani a feladatok végre­hajtására. Az előadó a kiskun- halasi kórház tüdőosztályának teljesen társadalmi munkával való felépítését említette pél­dának. Ugyanakkor előfordul­nak még e téren hiányosságok is. Kunszentmiklóson például a vezetők úgy érzik, egyedül ne­kik kell minden feladatot vég­rehajtani. A községben 120 egye­temet végzett és 209 érettségi­zett ember él. Ha ezt az erőt összefognák, az megsokszorozná a tanács erejét, A vezetés elsajátítható tudo­mány. A tanácselnökök, elnök- helyettesek, titkárok már bebi­zonyították, hogy nagy feladatok elvégzésére képesek. Fontos azonban, hogy a vezetés állan­dóan lépést tartson a fejlődés követelményeivel, hiszen csak így szolgálhatja a népet, a fej­lett szocialista társadalom épí­tését. Az egyhetes solti tanfolyamon megyénk tanácsi vezetői részle* tesen ismerkednek meg a veze­tés tudományosan kidolgozott módszertanával. Biztosak va­gyunk abban, hogy ez a tan­folyam és a vezetés módszerérő! szóló. lapunkban megjelenő cikksorozat megyénk tovább! fejlődésére gyümölcsözőié? hat majd. Elítélték az italos motorrezetőt Ilkity Bajos bajai téglaégető a múlt év szeptemberében mo­torkerékpárjával elvitte italozni Tóth György ismerősét a Dózsa György úti földművesszövetke­zeti vendéglőbe. Három-négy pohár sör elfogyasztása után útjukat tovább folytatták Ér- sekcsanád félé, és a községbe érvé este 7 óráig szünet nélkül italoztak. Amikor ■ el akartak indulni, hogy vissza menjenek Bajára, a rendőrség igazoltatta őket, s a két embert vérvétel végett orvoshoz kísérték.. A vér- alkohol-vizsgálat során mindkét személynél közepes fokú részeg­séget állapítottak meg. A Bajai Járásbíróság Ilkity Lajost élet és testi épség veszé­lyeztetése miatt hat hónapi bör­tönre ítélte, és elrendelte ko­rábbi, öthónapi felfüggesztett büntetésének végrehajtását is. A közös gazdálkodás vámszedői A kéregé Utoljára egy kecs­keméti cukrászdá­ban találkoztam ve­le. Odament min­denkihez, és szoká­sa szerint koldult. Volt. akitől egv ío- rintot vagy ötven . fillért, esetleg még kevesebbet, ^0—30 fiúért kapott cső - Pán. A sokszínű, tarka barka ruhát viselő furcsán. mutogat nőt gyakran látná : városban. Egyszei az SZTK folyosóján, másszor az autó- buszállomáson* v-agy éppen, valamelyik szórakoröv-élyen tű- niilr’deü. És. tartja - á kezét i— alamizsmé- ért!­Megvzolctufc már. nem. is botránko-. •sunk meg raüa, leg­feljebb egy kicsit BZégyeÚjíflíit,' Soikan azt mond­ták: Nem illik már városunkban az ef- ■ félé kéregetés, jól­lehet előbb-utóbb úgyis megszűnik. Valóban: a-koldulás teljesen, felesleges, sőt szükségtelen! Nóra, akiről most szó van, a műkerti szociális otthon la­kója, sincs rászo­rulva. Teljes ellá - • ‘ást '.kap, akárcsak száznál több társa, és dolgozhatna ked­ve szerint, úgy ahogy a többiek te­szik idős napjaik­ban. Miért vonja ki magát mégis társai közösségéből, és vá­lik nyilvános kol- dúlóvá? • „Nem lehet vele bírni; ha megtilt­juk' neki1 á kimene­telt, I"rTr,^+ csap és zavarja az itteniek nyugalmát. Még a . betegeket is fel riasztja pihenésük­ből. Ez a természe­te, ilyen kolduló rögeszme maradt rá a múltból...” — mondták a szociá lis otthonban. Vajon, megnyu­godhatunk-e ebben? Nem. Nem nyu­godhatunk meg Tenni kell valamit a mi megnyugtató és közérdekű lenne Emberről és embe­rekről van. szó, Nó­ráról és az otthon idős lakóiról. Ez utóbbiak nyugalma' továbbra is őrizni kell, de gyöngééi méjű társnőj ükrő1 sem szabad megfe ledkezni. Egy zárt gyógyintézetben még segíthetnének raj­ta,-*, "JL Se A szőlőtermelő szakcsoportok számára igen kedvező értékesí­tési lehetőség a fővárosba vagy nagyobb vidéki városokba ki­helyezett, a szakszövetkezet ke­zelésében levő, úgynevezett ter­melői borkimérés. A csoport tagjai részére ugyanis biztosít­ja a szerződésen felüli bor­mennyiség eladását, a vásárló közönség pedig a vendéglői ára­kon alul juthat hozzá az ízlé­sének legjobban megfelelő táj­egység borához, A kiskőrösi járás szakszövet­kezetei ki is aknázzák ezt a le­hetőséget: Budapesten 25, egyéb vidéki helyen pedig nyolc bor­kiméréssel rendelkeznek. A földművesszövetkezetek járási központjánál érdeklődtünk a borok ilyenfajta értékesítése fe­lől. Tisztességes haszonnal — A termelői borkimérés a szakszövetkezetek tulajdona és az ott alkalmazottak is annak tagjai. Itthon a szakszövetkezet tagjaitól ősszegyűitik a borokat, s a kimérésebe felszáilítják. A borkimérő keresetét a forga­lom után számítjuk, ha ez ha­vonta 20 ezren alul van, akkor 5.2, ezen felül pedig 2,3 száza­ik Illeti meg, ami tisztességes keresetet, havi átlagban 2000— 2500 forintot biztosít — adott felvilágosítást’ kérésünkre Bet­ter Tiborné, az FJK szakszövet­kezeti ellenőre. Ez év elején még a borkimé­rők jp’--Jalmazása nerc" így tör­tént, A borkimérő — legtöbb ­szőr egy volt kocsmáros, aki a saját felszerelésével dolgozott a termelőszövetkezettel a ki­mért bor litere után 1,40-et. ezen felül rezsiköltség címén egy forintot kapott. Ily módon, még a múlt év júliusában is, egyes borkimérők havi keresete 17—18 ezer forintot tett ki. Az ilyen kereset — szembe­állítva a termelésben dolgozó szakszövetkezeti tagok jövedel­mével — nyilvánvalóan erkölcs­telen. Ezért is született az a rendelet;, amely a borkimérők javadalmazását szabályozta. Hogy mennyire szükség volt a rendeletre, mutatja az alábbi példa Is. Aki ki akarta játszani a rendeletet Ä soltvadkertá Baiesy-Zsi- linszky Szakszövetkezet Buda­pesten a Kerepesi út 37. szám alatt egy borkimérést vett át jogelődjétől és azzal átvették az ottani borkimérőt, Székely János budapesti lakost is. Azon­nal közölték vele, hogy gz el­számolási kulcs az új rendelet j szerint megváltozott és őt a jö- I vőben nem a literenkénti 2 fo­rint 20 filléres, hanem az 5,2 ; százalékos haszonkulcs szerint1 'ngják díjazni. _ j A pénz. azonban Székelybc-z j folyt be és 6. a felszólítást fi- ; gyeimen kívül hagyva, havon- I ta 17—18 ezer forintot tartott meg magénak. A volt malom- j .tulajdonos Sz*kelji már annyira i kitanulta a .Aocaroáros ’ szak- * mát, hogy még a vezetőségi ta­gokkal is azt kívánta megértet­ni, hogy az ő elszámolása jó. a szövetkezeti pedig rossz, azaz neki havi 17 ezer jár, nem pe­dig kétezerötszáz forint Székely János ellen azóta megindult az eljárás, ügye azonban tanulsá­gul szolgálhat a szakszövetke­zeteknek. Szövetkezeti tagok árusítsanak A legcélszerűbbnek az látszik, hogy á szövetkezeti tagok, nem pedig a szövetkezettől távol ál­ló, kéteshírű egyének árusítsák a terményeiket A kiskőrösi Kossuth Szakszö­vetkezet például, ezen okulva. Sr.őnyi Lajosnét küldte fel a pesti borkimérésbe Kiskőrösről, akit mindnyájan ismernek, megbíznak benne és akinek az elszámolásai azóta is a legna­gyobb rendbén vonnak. Sztrupovszky József MES73V- ellenőrt is megkérdeztük, mi a véleménye erről a kérdésről. — A szövetkezeti gazdálko­dásnak fő feladata a termelés, nem pedig a közvetlen, kicsiny­ben való értékesítés. Ma még. azonban az ilyen lehetőségek nagy segítséget nyújtanak a szakszövetkezetek megerősödé­sében. Az én véleményem is a?y hogy amíg termelői borkimérés­van, annak a szövetkezet le­gyen a gazdája és ott a tagság ’ vagyonával egy megbízható szö­vetkezeti tág. gazdálkodjék. Kováts And»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents