Petőfi Népe, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-30 / 24. szám

I Törődjünk többet a csökkent munkaképességű emberekkel Gondolatok egy levél nyomán — az öregekről Január 5-i lapszámunkban „Levél egy idős munkásember- hez” címmel közöltük Keve Je­nő írását. E cikk indította Fe­hér Józsefet is, hogy elpanaszol­ja nekünk bánatát: „Miután jómagam is e cikk­ben említett idős Józsi bácsik sorába tartozom, szeretném meg­tudni, hogyan éljen meg az a nyugdíjas, akinek nyugdíja csu­pán 620 forint, albérletben la kik, se háza, se földié nincs, de van egy beteges félesége. Het­venéves kora ellenére szívesen dolgozna még, s ereje is volna annyi, hogy a nyugdíj mellé ha­vonta 400—500 forintot megke­ressen. De egyesek úgy véleked- ■áek, hogy minek már a hetven­éves Józsi bácsiknak dolgozni, és bárhol kopogtatnak, minde­nütt elutasít iák. Kérem, segít­senek az ilyen nyugdíiasokcm, hogy álláshoz juthassanak...” A gyermek köte’essége Nem teljesen tipikus, de an­nál több gondot dkozó és sok­sok gondolatot ébresztő határ­esetet említ Fehér Józsi bácsi levele. Határeset, mert aránylag kisebb azoknak az idős embe­reknek a száma, akinek nyug­díjas korukra teljesen egyedül, magukra utáltán kell élniük. De még kevesebb is lehetne, ha a gyermekeknek, unokáknak nem­csak ritka ünnepnapokon jutna eszükbe az idős, elaggott szü­lőkről való gondoskodás. Államunk az öregeknek a nyugdíjjal biztosítja a létfenn­tartáshoz szükséges összeget és ez nem csekélység. Soha nem volt még ennek az országnak annyi nyugdíjasa, mint napja­inkban. Igaz: megdolgoztak ők becsülettel azért a nyugdíjért, hiszen amit építettek, termeltek, a ma emberét is gazdagítják. Az ő számadásuk tiszta; s egyerdegben van a társadalom­mal. De van egy másik mérleg is, s e mérleg anyagi oldalának helyrebillentóse már nem a tár­sadalom feladata. Idejétmúlt „elmélet“ Egy régi barátommal, — aki korai ifjúságában teljes anyagi függetlenségre törekedett — so­kat vitatkoztunk erről. Az ő vé­leménye: szüleinek nincs joga elvárni tőle, hogy anyagiakban is meghálálja mindazt, amit ér. te tettek. A dolgok igazságos rendje szerinte az, hogy ő majd a saját gyermekére „invesztál­ja” mindazt, amit szeretetben, gondoskodásban, anyagiakban a szülei ráfordítottak. S ez így megy tovább, nemzedékek so­rán, anélkül, hogy a szülő és gyermek közötti mérleg egyen­súlya valaha is helyrebillenne. Nem tagadom: az effajta ál­lásfoglalás — ha nem is em­berséges, — de ésszerű és el­fogadható volt bizonyos körül­mények között. Például a hábo­rú előtti tőkés Magyarországon, amikor a válságok, a munkanél­küliség riasztó réme árnyékként kísérte végig a kisemberek éle­tét. De ma — amikor a legtisz­tább humanizmust hirdetjük, s megszabadulva a nyomasztó ár. nyékoktól, — bizton építhetünk holnapunkra, teljesen idejétmúlt Ma, amikor a családalapítás el­ső négy-öt évében lezárhatjuk a fészekrakás, az otthon-beren­dezés gondjait, már elég gazda­gok vagyunk ahhoz, hogy két­felé is adhassunk. S ez bizony már nem anyagiakon — ember­ségen múlik. S valljuk meg őszintén, előrelátás dolga is. Mert azzal, hogy szüleinket se­gítjük, egyrészt személyes köte­lességünknek teszünk eleget, másrészt példát is mutatunk gyermekeinknek. A ktsz-ek figyelmébe Mindezeket a gondolatokat Fehér Józsi bácsinak, a „csu­pán’’ 620 forintos nyugdíj miat­ti elégedetlensége váltotta ki belőlem. Persze, tudom azt is, hogy vannak idős emberek, akiknek nincs gyermekük, csak egy idős, beteg feleségük. Nem én vagyok az első, aki ezt szá­mításba veszi, s aki rajtuk se­gíteni szeretne. A még munka­bíró nyugdíjasok és csökkent munkaképességűek foglalkozta­tását tűzte ki célul alakulása előtt a Kecskeméti Ezermester Ktsz. Az idők folvamán azon­ban messze eltávolodott e cél­tól, s félhetjük ettől a Mezőgaz­dasági Gépjavító Ktsz kereté­ben jelenleg működő csökkent munkaképességűeket, nyugdíja­sokat foglalkoztató részleget is. Ezt a részleget — amely most főként bőrdíszműves, szűcs, ci- nészmunkákkal, javításokkal foglalkozik, még sokféle szolgál­tatásra lehetne specializálni, például fehérnemű-javítás, zsák. varrás, takarítás, vízhordás, fa­vágás sth. Mindezeket a lakos­ság is öröm reel fogadná és egy­ben sok idős vaev csökkent munkaképességű ember tudná így hasznossá tenni magát. Olya­nok is, mint Fehér Józsi bécsi, aki rá volna utalva egy kis mellékesre”. Ne egyforma mércével Miért késik mindez? Jórészt formaságok miatt. Egyes illeté­kesek — értesüléseink szerint többek között a KISZÖV is — a normál ktsz-ek mintájára vol­nának csak hajlandók megszer­vezni az öregek és csökkent munkaképességűek szövetkeze­tét. Vagyis a tervteljesítéssel járó követelmények, az egész­séges. fiatalabb korú dolgozókra megállapított normák alapján. Ez persze illuzórikus dolog, mint ahogy az volna a céltudatos­F islckek nyomában Újjászületésének éveit éli Kecskemét. Soha nem látott méretekben fejlődik a város. Épületek emelkednek, egész se­reg utcát kövezünk ki. csatorna­hálózatot létesítünk — hogy csak a legnagyobbakat említ­sem. Ám a soha nem látott arányú építkezés soha nem ismétlődő alkalmat is feltár, amit vételi volna elszalasztani. Sok százados városunk föld­je sokat látott már és sok em­léket el is raktározott. A föld híven őrzi a titkot, a régmúlt idők régen feledésbe ment dol­gait. S egy-egy. a földből elő­került. csekélységnek látszó emlékből a szakember olyan kik vetkezetetéseket tud levonni, melyek nemcsak a tudományt viszik előre, hanem városunkat is gazdagítják. Ne hagyjuk hát veszendőbe menni az eltűnt századok meg­maradt emlékeit. A nagy épí­tésben úgyszólván az egész vá­ros részt vesz. A földmunkák során minden bizonnyal számos történeti emlék fog előkerülni. Mentsük meg ezeket a pusztu­lástól, gondos szeretettel vigyáz­zunk rájuk. Ha ilyennel talál­kozunk, jelentsük a múzeumnak vagy a városi tanácsnak, hogy megfelelő helyre kerülhessenek: megmaradjanak nekünk, gyer­mekeinknek. az egész városn- t és az egy?*'nies tudománym Or. Frleyesi Ferenc Ságot, tervszerűséget teljesen nélkülöző gazdálkodás is. De va­lahogy mégis meg kellene ta­lálni a helyes középutat — akár más városok tapasztalatainak felhasználásával is — hisz ép­pen eleget vártunk már erre! E. E. Utolsó pillanatban Négyéves forma kislány ban­dukol a sínek között a jános­halmi vasútállomáson. A kör­nyező házakból jöhetett, mert kísérő sincs vele. Talán egy óvatlan pillanatban kiszökött az utcára, vagy az édesanya küldte el az állomás melletti vegyesboltba, s a gyerek elka­landozott. Dél felé jár az idő. A dombó­vári sebesvonat kerekei már a bejárati váltón kattognak, s a kislány még mindig a sínek kö­zött álldogál, éppen azon a vá­gányon, amelyen a vonat köze­ledik. A perremon várakozó uta­sok ekkor kapnak észbe, szólit- gatják a kislányt, de az nem hallja, mert továbbra is a vágá­nyok között van, háttal az állo­másra befutó vonatnak. A mozdonyvezető azonban ide­jében fékez; s a kocsisor a gye­rek mögött néhány méternyire megáll. A kislány csak ekkor lép ki a sínek közül, és sírva szalad az állomás túlsó oldalára A gondatlan szülő talán még most sem tudja, milyen veszély­ben forgott a gyermeke. A moz­donyvezető lélekjelenléte men­tette meg. k. A. Üzem ápü. a pusztán Solt községtől néhány kilomé. térré, ahol nincsenek már há­zak, csak a szántóföldek végte­lenje látszik, a dunai védőgá­ton futó úttól nem messze egy­re magasodó építkezés hívja fel magára a figyelmet. Vajon mi épül itt, s miért éppen ezen a helyein, távol a lakott területtől? Tizenhétmilfiós beruházás Mint megtudtuk, több szem- ontból is jelentős létesítmény épül itt, amelynek beruházója az Állati Fehérje Takarmányo­kiadást jelentett az elhullott jószág kiszállíttatása a dögte­metőbe, most pénzt kap a be­adott tetemért a vállalatitól. Húsliszt, ipari zsír, bőr Az eddig veszendőbe ment ál­lati hulladékból, vágóhídi hul­ladékokból stb. az új gyár ér­tékes alapanyagokat állít elő. Ez a másik ok. amiért érdemes felépíteni. A takarmánykeverő üzemeknek a tervek szerint évente 800 tonna húslisztet szál­lít, ezenkívül 80 tonna ipari kát Előállító Vállalat. Ebben a 12 millió forintos költséggel épülő üzemben dolgozzák majd fel Bács-Kiskun és Tolna me­gye állati hulláit, a vágóhídi vért. s az egyéb onnan szár­mazó hulladékokat, valamint a Kecskeméti Konzervgyár és Bamevál melléktermékeit. Állategészségügyi szempontból azért fontos ez. mert fokozato­san megszüntethetik a városok­ban és községekben a dögkuta. kat, ahová az elhullott állato­kat temették. Innen ugyanis a kóbor kutyák kikaparták a te­temeket és széthurcolták a fer­tőzést Eddig az állattartónak A világ minden tájáról TANGANYIKA — AFRIKA ŰJ FÜGGETLEN ÁLLAMA Tanganyikaiak Dar es Salaam, az ország tővárosának ut cáin a függetlenséget ünnepük. BOMBA ROBBANT A FRANCIA KÜLÜGYMINISZTÉRIUM UDVARÁN Január ZZ én délután egy kocsiban elhelyezett bomba roh nt a francia külügymin!s/,fé.ium kis udvarán. Egy ember éle­it vesztette, többen megs "b 'k és jelentős kár keletkezet* i képen: az összeronesolt kocsi a külügyminisztérium udvarán zsírt és 70 tonna bőrt termel. Naponta zárt külön erre a célra készített tehergépkocsikon hordják majd az állati teteme­ket, hulladékokat is. A beérke­ző »nyersanyag« kazánokba ke­rül, ahol 20 percen át 130 fok­ra hevítve fertőtlenítik, miköz­ben a zsiradékokat lecsapolják. Ezután gőzfűtéses berendezéssel szárítják és kalapácsos darálók­kal lisztté őrlik. Korszerű védőberendezések Az új üzemet — amelyben 33 környékbeli dolgozó talál majd munkaalkalmat — a tervek sze­rint 1963 júniusában adják át rendeltetésének. Azonkívül, hogy megfelelően gépesítve lesznek a munkafolyamatok, korszerű védőruhákkal látják el a munkásokat. Modem fürdőt is építenek, ahol munka után tisztálkodnak, s úgy térnek haza. Arról is gondoskodnak, hogy ne terjesszen kellemetlen sza­gokat az üzem. A h elvét úgy választották ki. hogy az ural­kodó szélirányban nincsen la­kott terület, egyébként a ke­letkező bűzt a füsttel semlege­sítve engedik ki a kéményen. N. O. Ezer forintjába kerül a pofon László László feleségétől kü- ön élő bajai lakos izgága fia­talember. Súlyos testi sértés miatt 1959-ben egyszer már el­ítélték. Két hónapig ült börtön­ben. A napokban ismét a bíró­ság elé került. Büntetése ezúttal 1000 forint, mert anyósát arcul ütötte. Az ítélet még nem jog­erős. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja, elelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadő Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét Széchenyi tér L szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-18. Szerkesztő bizottság: 18-38 Belpolitikai rovat: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét Szabadság tér 1 - Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi dós: a hl vöt sióknál és kézbesítőknél, iff t hhnsDra 17 forint tsa -s Ki-K .n megvei hu roda V. Kecskemét- — Telelőm u-es» vV;i

Next

/
Thumbnails
Contents