Petőfi Népe, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-30 / 24. szám
I Törődjünk többet a csökkent munkaképességű emberekkel Gondolatok egy levél nyomán — az öregekről Január 5-i lapszámunkban „Levél egy idős munkásember- hez” címmel közöltük Keve Jenő írását. E cikk indította Fehér Józsefet is, hogy elpanaszolja nekünk bánatát: „Miután jómagam is e cikkben említett idős Józsi bácsik sorába tartozom, szeretném megtudni, hogyan éljen meg az a nyugdíjas, akinek nyugdíja csupán 620 forint, albérletben la kik, se háza, se földié nincs, de van egy beteges félesége. Hetvenéves kora ellenére szívesen dolgozna még, s ereje is volna annyi, hogy a nyugdíj mellé havonta 400—500 forintot megkeressen. De egyesek úgy véleked- ■áek, hogy minek már a hetvenéves Józsi bácsiknak dolgozni, és bárhol kopogtatnak, mindenütt elutasít iák. Kérem, segítsenek az ilyen nyugdíiasokcm, hogy álláshoz juthassanak...” A gyermek köte’essége Nem teljesen tipikus, de annál több gondot dkozó és soksok gondolatot ébresztő határesetet említ Fehér Józsi bácsi levele. Határeset, mert aránylag kisebb azoknak az idős embereknek a száma, akinek nyugdíjas korukra teljesen egyedül, magukra utáltán kell élniük. De még kevesebb is lehetne, ha a gyermekeknek, unokáknak nemcsak ritka ünnepnapokon jutna eszükbe az idős, elaggott szülőkről való gondoskodás. Államunk az öregeknek a nyugdíjjal biztosítja a létfenntartáshoz szükséges összeget és ez nem csekélység. Soha nem volt még ennek az országnak annyi nyugdíjasa, mint napjainkban. Igaz: megdolgoztak ők becsülettel azért a nyugdíjért, hiszen amit építettek, termeltek, a ma emberét is gazdagítják. Az ő számadásuk tiszta; s egyerdegben van a társadalommal. De van egy másik mérleg is, s e mérleg anyagi oldalának helyrebillentóse már nem a társadalom feladata. Idejétmúlt „elmélet“ Egy régi barátommal, — aki korai ifjúságában teljes anyagi függetlenségre törekedett — sokat vitatkoztunk erről. Az ő véleménye: szüleinek nincs joga elvárni tőle, hogy anyagiakban is meghálálja mindazt, amit ér. te tettek. A dolgok igazságos rendje szerinte az, hogy ő majd a saját gyermekére „invesztálja” mindazt, amit szeretetben, gondoskodásban, anyagiakban a szülei ráfordítottak. S ez így megy tovább, nemzedékek során, anélkül, hogy a szülő és gyermek közötti mérleg egyensúlya valaha is helyrebillenne. Nem tagadom: az effajta állásfoglalás — ha nem is emberséges, — de ésszerű és elfogadható volt bizonyos körülmények között. Például a háború előtti tőkés Magyarországon, amikor a válságok, a munkanélküliség riasztó réme árnyékként kísérte végig a kisemberek életét. De ma — amikor a legtisztább humanizmust hirdetjük, s megszabadulva a nyomasztó ár. nyékoktól, — bizton építhetünk holnapunkra, teljesen idejétmúlt Ma, amikor a családalapítás első négy-öt évében lezárhatjuk a fészekrakás, az otthon-berendezés gondjait, már elég gazdagok vagyunk ahhoz, hogy kétfelé is adhassunk. S ez bizony már nem anyagiakon — emberségen múlik. S valljuk meg őszintén, előrelátás dolga is. Mert azzal, hogy szüleinket segítjük, egyrészt személyes kötelességünknek teszünk eleget, másrészt példát is mutatunk gyermekeinknek. A ktsz-ek figyelmébe Mindezeket a gondolatokat Fehér Józsi bácsinak, a „csupán’’ 620 forintos nyugdíj miatti elégedetlensége váltotta ki belőlem. Persze, tudom azt is, hogy vannak idős emberek, akiknek nincs gyermekük, csak egy idős, beteg feleségük. Nem én vagyok az első, aki ezt számításba veszi, s aki rajtuk segíteni szeretne. A még munkabíró nyugdíjasok és csökkent munkaképességűek foglalkoztatását tűzte ki célul alakulása előtt a Kecskeméti Ezermester Ktsz. Az idők folvamán azonban messze eltávolodott e céltól, s félhetjük ettől a Mezőgazdasági Gépjavító Ktsz keretében jelenleg működő csökkent munkaképességűeket, nyugdíjasokat foglalkoztató részleget is. Ezt a részleget — amely most főként bőrdíszműves, szűcs, ci- nészmunkákkal, javításokkal foglalkozik, még sokféle szolgáltatásra lehetne specializálni, például fehérnemű-javítás, zsák. varrás, takarítás, vízhordás, favágás sth. Mindezeket a lakosság is öröm reel fogadná és egyben sok idős vaev csökkent munkaképességű ember tudná így hasznossá tenni magát. Olyanok is, mint Fehér Józsi bécsi, aki rá volna utalva egy kis mellékesre”. Ne egyforma mércével Miért késik mindez? Jórészt formaságok miatt. Egyes illetékesek — értesüléseink szerint többek között a KISZÖV is — a normál ktsz-ek mintájára volnának csak hajlandók megszervezni az öregek és csökkent munkaképességűek szövetkezetét. Vagyis a tervteljesítéssel járó követelmények, az egészséges. fiatalabb korú dolgozókra megállapított normák alapján. Ez persze illuzórikus dolog, mint ahogy az volna a céltudatosF islckek nyomában Újjászületésének éveit éli Kecskemét. Soha nem látott méretekben fejlődik a város. Épületek emelkednek, egész sereg utcát kövezünk ki. csatornahálózatot létesítünk — hogy csak a legnagyobbakat említsem. Ám a soha nem látott arányú építkezés soha nem ismétlődő alkalmat is feltár, amit vételi volna elszalasztani. Sok százados városunk földje sokat látott már és sok emléket el is raktározott. A föld híven őrzi a titkot, a régmúlt idők régen feledésbe ment dolgait. S egy-egy. a földből előkerült. csekélységnek látszó emlékből a szakember olyan kik vetkezetetéseket tud levonni, melyek nemcsak a tudományt viszik előre, hanem városunkat is gazdagítják. Ne hagyjuk hát veszendőbe menni az eltűnt századok megmaradt emlékeit. A nagy építésben úgyszólván az egész város részt vesz. A földmunkák során minden bizonnyal számos történeti emlék fog előkerülni. Mentsük meg ezeket a pusztulástól, gondos szeretettel vigyázzunk rájuk. Ha ilyennel találkozunk, jelentsük a múzeumnak vagy a városi tanácsnak, hogy megfelelő helyre kerülhessenek: megmaradjanak nekünk, gyermekeinknek. az egész városn- t és az egy?*'nies tudománym Or. Frleyesi Ferenc Ságot, tervszerűséget teljesen nélkülöző gazdálkodás is. De valahogy mégis meg kellene találni a helyes középutat — akár más városok tapasztalatainak felhasználásával is — hisz éppen eleget vártunk már erre! E. E. Utolsó pillanatban Négyéves forma kislány bandukol a sínek között a jánoshalmi vasútállomáson. A környező házakból jöhetett, mert kísérő sincs vele. Talán egy óvatlan pillanatban kiszökött az utcára, vagy az édesanya küldte el az állomás melletti vegyesboltba, s a gyerek elkalandozott. Dél felé jár az idő. A dombóvári sebesvonat kerekei már a bejárati váltón kattognak, s a kislány még mindig a sínek között álldogál, éppen azon a vágányon, amelyen a vonat közeledik. A perremon várakozó utasok ekkor kapnak észbe, szólit- gatják a kislányt, de az nem hallja, mert továbbra is a vágányok között van, háttal az állomásra befutó vonatnak. A mozdonyvezető azonban idejében fékez; s a kocsisor a gyerek mögött néhány méternyire megáll. A kislány csak ekkor lép ki a sínek közül, és sírva szalad az állomás túlsó oldalára A gondatlan szülő talán még most sem tudja, milyen veszélyben forgott a gyermeke. A mozdonyvezető lélekjelenléte mentette meg. k. A. Üzem ápü. a pusztán Solt községtől néhány kilomé. térré, ahol nincsenek már házak, csak a szántóföldek végtelenje látszik, a dunai védőgáton futó úttól nem messze egyre magasodó építkezés hívja fel magára a figyelmet. Vajon mi épül itt, s miért éppen ezen a helyein, távol a lakott területtől? Tizenhétmilfiós beruházás Mint megtudtuk, több szem- ontból is jelentős létesítmény épül itt, amelynek beruházója az Állati Fehérje Takarmányokiadást jelentett az elhullott jószág kiszállíttatása a dögtemetőbe, most pénzt kap a beadott tetemért a vállalatitól. Húsliszt, ipari zsír, bőr Az eddig veszendőbe ment állati hulladékból, vágóhídi hulladékokból stb. az új gyár értékes alapanyagokat állít elő. Ez a másik ok. amiért érdemes felépíteni. A takarmánykeverő üzemeknek a tervek szerint évente 800 tonna húslisztet szállít, ezenkívül 80 tonna ipari kát Előállító Vállalat. Ebben a 12 millió forintos költséggel épülő üzemben dolgozzák majd fel Bács-Kiskun és Tolna megye állati hulláit, a vágóhídi vért. s az egyéb onnan származó hulladékokat, valamint a Kecskeméti Konzervgyár és Bamevál melléktermékeit. Állategészségügyi szempontból azért fontos ez. mert fokozatosan megszüntethetik a városokban és községekben a dögkuta. kat, ahová az elhullott állatokat temették. Innen ugyanis a kóbor kutyák kikaparták a tetemeket és széthurcolták a fertőzést Eddig az állattartónak A világ minden tájáról TANGANYIKA — AFRIKA ŰJ FÜGGETLEN ÁLLAMA Tanganyikaiak Dar es Salaam, az ország tővárosának ut cáin a függetlenséget ünnepük. BOMBA ROBBANT A FRANCIA KÜLÜGYMINISZTÉRIUM UDVARÁN Január ZZ én délután egy kocsiban elhelyezett bomba roh nt a francia külügymin!s/,fé.ium kis udvarán. Egy ember éleit vesztette, többen megs "b 'k és jelentős kár keletkezet* i képen: az összeronesolt kocsi a külügyminisztérium udvarán zsírt és 70 tonna bőrt termel. Naponta zárt külön erre a célra készített tehergépkocsikon hordják majd az állati tetemeket, hulladékokat is. A beérkező »nyersanyag« kazánokba kerül, ahol 20 percen át 130 fokra hevítve fertőtlenítik, miközben a zsiradékokat lecsapolják. Ezután gőzfűtéses berendezéssel szárítják és kalapácsos darálókkal lisztté őrlik. Korszerű védőberendezések Az új üzemet — amelyben 33 környékbeli dolgozó talál majd munkaalkalmat — a tervek szerint 1963 júniusában adják át rendeltetésének. Azonkívül, hogy megfelelően gépesítve lesznek a munkafolyamatok, korszerű védőruhákkal látják el a munkásokat. Modem fürdőt is építenek, ahol munka után tisztálkodnak, s úgy térnek haza. Arról is gondoskodnak, hogy ne terjesszen kellemetlen szagokat az üzem. A h elvét úgy választották ki. hogy az uralkodó szélirányban nincsen lakott terület, egyébként a keletkező bűzt a füsttel semlegesítve engedik ki a kéményen. N. O. Ezer forintjába kerül a pofon László László feleségétől kü- ön élő bajai lakos izgága fiatalember. Súlyos testi sértés miatt 1959-ben egyszer már elítélték. Két hónapig ült börtönben. A napokban ismét a bíróság elé került. Büntetése ezúttal 1000 forint, mert anyósát arcul ütötte. Az ítélet még nem jogerős. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja, elelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadő Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét Széchenyi tér L szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-18. Szerkesztő bizottság: 18-38 Belpolitikai rovat: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét Szabadság tér 1 - Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi dós: a hl vöt sióknál és kézbesítőknél, iff t hhnsDra 17 forint tsa -s Ki-K .n megvei hu roda V. Kecskemét- — Telelőm u-es» vV;i
