Petőfi Népe, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-30 / 24. szám
IWS*. íamiár SO. k*dd a «im Újafcb közponíosPott szolőíeMo’lozókat léfesífenei Tanácskozás az Alföldi Állami Pincegazdaságnál Hétfőn délelőtt Kecskeméten, az Alföldi Állami Pincegazdaság rendezésében tanácskozáson \ ettek részt megyénk szőlőtermesztéssel foglalkozó termelő- és szakszövetkezeteinek, valamint termelőszövetkezeti csoportjainak elnökei. A megbeszélésen mintegy százan jelentek meg. Jelen volt Csűrös Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium tervosztályának vezetője, valamint Sarok Antal, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese is. Bemed Sándor, a Pincegazdaság igazgatója, beszámolójában többek között elmondotta, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése után a pin9egazda- ság szorosabb kapcsolatot tudott teremteni az immár nagyüzemi termelőkkel. Egyrészt úgy, hogy a közös gazdaságok igénybe vették a szakmai támogatást, másrészt pedig oly módom, hogy a pincegazdaság két szőlőtermelő községben — Tiszakécskén és Izsákon — központi szőlőfeldolgozó telepet létesített. Természetes, hogy a nagyüzemi szőlőtermelés megköveteli a nagyüzemi szőlőfeldolgozást Éppen ezért a pincegazdaság az idén 12 millió forintos beruházással a megye további négy szőlőtermelő centrumában — Kecskeméten. Kecelen, Csengődön és Bácsalmáson — létesít központosított szőlőfeldolgozót Ugyanakkor az izsáki és a 13- szakécskei telepek kapacitását is növelik. Az idén már 300 ezer mázsa szőlőt dolgoznak fel nagyüzemi módon. A pincegazdaságnak is állandó törekvése a termelési kedv fokozása- s éppen ezért tértek át az úgynevezett keretszerződésre, amely szerint a termelők — súlyban vagy hektóban kifejezett mennyiség helyett s— a termés meghatározott százalékára kötnek szerződést. Ilyen esetben a szerződéses felár is ösztönzően alkalmazható. A beszámolót igen sok hozzászólás követte. Felszólalt Sarok Antal elvtárs is. s elmondotta, hogy jelenleg a vörös borok iránt nagyobb a kereslet. Éppen ezért a közös gazdaságok ezt a körülményt a telepítéseknél vegyék figyelembe, s ameny- nyiben lehet, a kadarka, vagy legalábbis a rizling és az ezerjó előállítására törekedjenek. Ennek kapcsán megemlítette, hogy a megye szőlőtermelő szövetkezeteinek az idén 5200 holdon kell új szőlőt létesíteniük, s ezt oly módon kell végrehajtaniuk, hogy legalább kétszáz holdas összefüggő táblákon telepítsenek. Az új típusú szőlőművelő gépeket csak ezáltal lehet eredményesen kihasználni. Végül hangsúlyozta, hogy a szaporító anyag biztosítása és begyűjtése céljából bázis-gazdaságokat kell létrehozni, H. D. Kegy halá'os baleset Január szomorú tanulságai az SzMT munkavédelmi csoportjának vizsgálata nyomán Három hét alatt négy halálos baleset! E szomorú megállapítással kell kezdeni az SZMT munkavédelmi csoportjának januári vizsgálatairól szóló cikkünket. A tanulság kedvéért nézzük sorjában, hogyan is történtek? Az elsőt így foglalja ösz- sze a jelentés: „Január 3-án a Bácsbokodi Gépállomás körfűrészgépével Kremm János favágást végzett a községben. A percenként 1440-et forduló korong fűrészelés közben megrepedt, s egyik darabja a gépkezelő felső testének vágódott. Kremm János súlyos belső vérzést és ronesolást szenvedett, kórházba szállítása előtt meg halt” Rossz fűrészgép — végzetes balesel A baleset előzményeiről ez áll a jelentésben: „December 4-én felszereltek ugyanerre a gépre egy 600 milliméteres fűrészlapot, amely két héttel később eltört. A gépállomáson nem keresték a törés okát, s egy újabbal cserélték ki a hibás korongot. De ez sem tartott sokáig, 52 órai használat után megrepedt, s a tengely csapágyait felszakítva, halálosan megsértette Kremm Jánost. A baleset a fűrészgép rossz műszaki állapota miatt történt, ezt igazolják a felszakadt csapágyak is.” Hekkel László,'a kiskunfélegy házi Dózsa Tsz fogatosa január 6-án részegen ült a rá bízott lo- vaskocsira. A város határában a lovak megvadultak, á hajtó közéjük esett és feje súlyosan meg- roncsolodott. Ott halt meg az úton. A végzetes kimenetelű balesetnek elsősorban az ittasság volt az oka, de közrejátszott más mulasztás is. Az ülés előtt hiányzott a láb tartó deszka és a lovak szájába nem tettek zablát Noha a lovak már egyszer — korábban — hasonló módon megbokrosodtak, Hekkel László „feleslegesnek” vélte az állatokat zablával féken tartani. De vajon miért nem figyelmeztették e végzetes könnyelműsége miatt a szövetkezetben? S'miért küldték el a városba zabla nélküli lovakkal és olyan kocsival, melynek elől nincs lábtartója?! Az ember életéért mások, a közösségben élő társai is felelősek! így nem ssabad falat bontani A következő halálos baleset a mélykúti Béke Termelőszövetkezetben történt. Egy régi, vert vályogból készült épületet akartak lebontani, de a bontást nem felülről, hanem alul kezdték. A súlyos faltömb váratlanul leomlott és maga alá temette Borbély Imre tsz-tagot. A szerencsétlenül járt embert a nagy darab fal valósággal összepréselte. Társai már csak a holttestét tudták kiemelni a több mázsa súlyú teher alól. Mi ebből a tanulság? Az, hogy falbontást soha nem szabad alulról kezdeni! Másodszor: szakember nélkül ilyen munkát végez ni — veszedelmes vállalkozás! Végül ifjú Herczeg Mihálynak, a Kiskőrösi Gépállomás vontatóvezetőjének szerencsétlenségét említi a jelentés. A fiatalember ittas állapotban a Tázlár—Solt- vadkert közötti úton haladt gépével, és egy útmenti árokba borult. Sérülései halálát okoz- tá' Kik a felelősek ? Mind a négy ügyben rendőrségi és ügyészségi vizsgálat indult A felelősség kétségkí iil másokat is terhel a négy halálesetért. Kinek a mulasztása, felületessége okozta a fűrészgépkezelő szerencsétlenségét? Miért nem tettek lábtartót a kocsira és zablát a lovak szájába? A falbontást hogy engedélyezhették szakember nélkül? S Herczeg Mihályt kioktatták-e a gépállomáson a baleset elkerüléséről. Ezt vizsgálják most többek között a hatóságok. Még csak január Van, az év első hónapja. A gépállomásokon és a termelőszövetkezetekben Jól jegyezzék meg ennek a hónapnak — a cikkünkben említett — tanulságait! Vegyék észre a baleseti veszélyt, és ne mulasz- szák el megelőzni a bajt! Mert a hanyagság és az óvó rendszabályok elmulasztása miatt újabb nevek kerülhetnek az áldozatok listájára. Közös kötelességünk hogy ezt megakadályozzuk! Kohl Antal Megyénkben is megkezdődik a mezőgazdasági mérnökok továbbképzése A magyar forradalmi munkásparaszt kormány 1961. évi VIII. hó 13-án kelt 2048 sz. határozatában előírja a szervezett mező- gazdasági mérnöktovábbképzést Országos hálózatban a mezőgazdasági mérnöktovábbképzést a Mezőgazdasági Felsőfokú Továbbképző Intézet (Budapest, XIV., Ida utca 2.) elvi irányításával nyolc intézmény végzi, köztük: a Duna—Tisza közi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet, Kecskemét. A mezőgazdasági gépészmérnökök továbbképzése csak Budapesten, míg a Kertészeti és Szülészeti Főiskolát végzett mezőgazdasági mérnökök továbbképzése a nevezett főiskola elvi irányításával Kecskeméten is történik. Kecskeméten egyelőre a BácsKiskun megyei, valamint ideiglenesen a Pest megyei szakemberek továbbképzése folyik. Cél, hogy a rohamosan fejlődő mező- gazdasági tudományok legújabb vívmányait a gyakorlatban dolgozó mezőgazdasági mérnökök munkájukban is alkalmazzák. A tervezet szerint öt évenként a megye összes mezőgazdásági mérnöke részt venne a továbbképzésben. Az előadók között az illetékes főiskolák tanárai, a kísérleti intézetek, az állami gazdaságok, a megyed tanács és egyéb intézmények szakemberei szerepelnek. 1962. n. 5—24-ig a Kertészeti Főiskolát végzett mezőgazdasági mérnökök számára zöldségtermelési, majd IL 26—III. 17-ig általános növénytermesztési, továbbképző tanfolyam indul. Az előadások helye az Alföldi Szállodában levő Helyőrségi Tisztiklub mozi terme. A továbbképzésiben résztvevők az oktatás ideje alatt teljes alapfizetésben, valamint kiküldetési költségben részesülnek, amelyből az élelmezési és elszállásolási, továbbá a jegyzetek beszerzésével kapcsolatos költségeket megtéríteni kötelesek. A vállalatok dolgozói heti 100 forint, a termelőszövetkezeti bogok és alkalmazottak heti 40 forint tandíjat', ezenkívül mindkét csoport tagjai egységesen 100 forintos vizsgadíjat kötelesek fizetni. A tan- és vizsgadíjat a munkáltató a hallgatóknak megtérítheti. A továbbképző tanfolyamra történő jelentkezés a Bács-Kis- kun Megyed Tanács Mezőgazdasági Osztályán történik. A tanfolyamok hallgatóit a megyék társadalmi bizottságainak javaslata alapján a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója veszi fel. JUBILEUM vpWuí í D Lollii Iil \ o'—* Tudja-e, Jucik a, hogy most bérem meg éppen század szór a kezét? Premier előtt Nyilatkozat a Corneyillei harangok-ról A Kecskeméti Katona József Színház ma mutatja be Plan- quette: Comevillei harangok című kosztümös nagyoperettjét Az utolsó főpróbán felkereste munkatársunk a Szegedi Nemzeti Színház művészét. Kiss Ferencet aki a darab egyik jelentőé szerepét játssza. Gáspár apó megszemélyesítője kecskeméti kapcsolatairól beszélt — Szenvedélyes sakkozó vagyok — mondotta. — Régi barátommal. Tóth Lászlóval (a Hazafias Népfront Kecskeméti Bizottságának elnökével) végre összemérhettem erőmet. Örömmel tettem eleget a városi tanács és a színház meghívásának. m°rt e város — pályafutásom óta — a szívemhez nőtt Szeretnék most te szerény tudásommal és tehetségemmel az elmúlt évekhez hasonló sikerrel szerepelni ebben a csodálatosan megszépült színházban. Igen kellemes meglepetés részemre a színház vezetőségének, főrendezőjének, művészeinek ax a lelkes törekvése, amellyel elő- mozdítják a kedves operettnek, a Comevilled harangoknak remélhető sikerét Gáspár apó, akit most alakítok, nekem régi, kedvenc szerepem. Éppen húsz évvel ezelőtt játszottam utoljára. Remélem, azóta „megfiatalodtam” és az öreg Gáspár apót ellentétben életkorával „Fiatalos” igyekezettel, lendülettel és akarattal fogom megeleveníteni. B. S. Á férjek védelmében Nem lenne jobb a víziorgona? Montecuccoli szerint a háborúhoz három dolog kell, úgymint: pénz, pénz és pénz. A feleségem úgy nyilatkozott, hogy a békés egymás mellett élésünkhöz és a háztartáshoz viszont csak két dolog kell: egyrészt pénz, másrészt sok pénz. Szerény tapasztalataim azt mutatják, hogy a családi háborút egy vas nélkül is sikeresen le lehet bonyolítani, sőt ez az állapot direkt ked\»ező a fent említett konfliktus előidézéséhez. De ez az egyetlen, amelyhez nem kell pénz. Nézzük például az ár- leszállítást; azt gondolná a tájékozatlan nőtlen ember, hogy az árleszállítás lehetővé teszi a háztartási pénz csökkentését is. Gyermekded tévedés! Olvastam, hogy az árleszállítás óta megduplázódott a kávé, a csokoládé, a narancs stb. vásárlása. Ezt én is tanúsíthatom. És, hogy ennek az ürügyén a feleségem milyen fantasztikus dolgokat vásárol, arról nem szól a statisztika. Ugyanis most vette magának az ötödik kardigánt. Szerény neheztelésemre azt válaszolta, majd megspó- rólja a kókuszdió árkülönbözetén. S mikor megjegyeztem, hogy eddig nem ettünk kókuszdiót; erre lakonikusan azt mondta, hogy ezután fogunk. A negyedik kardigánt akkor vptte, amikor megdrágult a hagyma. Akkor azt állította, hogy kard; gint érdemesebb venni, mint hagymát, mert a hagyma jövőre olcsóbb lesz A kardigángyűjteménynek hatodik darabja úgy született. hogy karácsonyra azt kérte ajándékul .aztán meggondolta magát. Megvette 6. Mert ha ón venném meg, az nem lenne karácsonyi meglepetés. Úgyis drágább lett a cigaretta, meg egészségtelen te; ideje lenne, hogy leszokjam róla és a megtakarításból bőven futja a kardigán ára... A nemzetközi helyzet, a kül- és belpolitika ilyen-olyan fejleményei mjnd ürügyül szolgálnak a havi zsebpénzem folyamatos és állandó csökkentésére. Ez ellen apelláció nincs. Az asz- szony valóságos személyi kultuszt teremt maga körül. Pror~','’ndá- jának visszatérő motívuma az, hogy 6 csinált belőlem embert És ezt nem tanácsos megcáfolni, annak ellenére, hogy nyilvánvaló lehetetlenség. Mielőtt kétszobás családi fészkünk kardigánmúzeummá változik át — valamilyen módon ki kellene harcolnom az egyenjogúságomat. Sajnos, erre nincs sok remény. A sajtóban egy- re-másra jelennek meg a cikkek az asszonyok fárasztó második műszakjáról vagy a brutális férjekről, akik fizetésük zömét az italboltokban dorbézolják el. Egy tájékozatlan külföldi — a cikkeket olvasva — azt hiheti, hogy nálunk minden nő mártír. Ügy vélem, hogy több tízezer férjtársam legteljesebb helyeslése mellett kezdem meg az ellenpropagandát. Tény, hogy a rendes férj nem panaszkodik, nem fr a sajtónak, de hazaadja a fizetését, gyakran bevásárol és nincsenek károg szenvedélyei, legfeljebb néha ultizik. És sokkal, de sokkal több ilyen férj van, mint ameny- nyire a sajtócikkek után számítani lehet. És ezeket a férjeket meg kell becsülni. Jó hírüket kell kelteni és meg kell védeni őket az asszonyi túlkapásoktól. Ez azért te sürgős, mert a rádióban éppen most énekli egy vidám tenor a ..Beszegődtem Tamócára bojtárnak” című néndalt és a feleségem felfigyelt arra a részre, amely aszón gya, hogy „fizetésem 10 forint és húsz krajcár, megél abból egy bojtár”. Lehert, hogy azt is a zsebpénzemre akarja vonatkoztatni? áL E, l