Petőfi Népe, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-30 / 24. szám

IWS*. íamiár SO. k*dd a «im Újafcb közponíosPott szolőíeMo’lozókat léfesífenei Tanácskozás az Alföldi Állami Pincegazdaságnál Hétfőn délelőtt Kecskeméten, az Alföldi Állami Pincegazda­ság rendezésében tanácskozáson \ ettek részt megyénk szőlőter­mesztéssel foglalkozó termelő- és szakszövetkezeteinek, vala­mint termelőszövetkezeti cso­portjainak elnökei. A megbe­szélésen mintegy százan jelen­tek meg. Jelen volt Csűrös Zoltán, a Földművelésügyi Mi­nisztérium tervosztályának ve­zetője, valamint Sarok Antal, a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának elnökhelyettese is. Bemed Sándor, a Pincegazda­ság igazgatója, beszámolójában többek között elmondotta, hogy a mezőgazdaság szocialista át­szervezése után a pin9egazda- ság szorosabb kapcsolatot tu­dott teremteni az immár nagy­üzemi termelőkkel. Egyrészt úgy, hogy a közös gazdaságok igénybe vették a szakmai tá­mogatást, másrészt pedig oly módom, hogy a pincegazdaság két szőlőtermelő községben — Tiszakécskén és Izsákon — köz­ponti szőlőfeldolgozó telepet lé­tesített. Természetes, hogy a nagyüzemi szőlőtermelés meg­követeli a nagyüzemi szőlőfel­dolgozást Éppen ezért a pincegazdaság az idén 12 millió forintos beruházással a megye további négy szőlő­termelő centrumában — Kecskeméten. Kecelen, Csengődön és Bácsalmáson — létesít központosított sző­lőfeldolgozót Ugyanakkor az izsáki és a 13- szakécskei telepek kapacitását is növelik. Az idén már 300 ezer mázsa szőlőt dolgoznak fel nagyüzemi módon. A pincegazdaságnak is állandó törekvése a terme­lési kedv fokozása- s éppen ezért tértek át az úgyneve­zett keretszerződésre, amely szerint a termelők — súlyban vagy hektóban kifeje­zett mennyiség helyett s— a ter­més meghatározott százalékára kötnek szerződést. Ilyen esetben a szerződéses felár is ösztön­zően alkalmazható. A beszámolót igen sok hozzá­szólás követte. Felszólalt Sarok Antal elvtárs is. s elmondotta, hogy jelenleg a vörös borok iránt nagyobb a kereslet. Ép­pen ezért a közös gazdaságok ezt a körülményt a telepítések­nél vegyék figyelembe, s ameny- nyiben lehet, a kadarka, vagy legalábbis a rizling és az ezer­jó előállítására törekedjenek. Ennek kapcsán megemlítette, hogy a megye szőlőtermelő szö­vetkezeteinek az idén 5200 hol­don kell új szőlőt létesíteniük, s ezt oly módon kell végrehajta­niuk, hogy legalább kétszáz holdas összefüggő táblákon telepítsenek. Az új típusú szőlőművelő gépe­ket csak ezáltal lehet eredmé­nyesen kihasználni. Végül hang­súlyozta, hogy a szaporító anyag biztosítása és begyűjtése céljá­ból bázis-gazdaságokat kell lét­rehozni, H. D. Kegy halá'os baleset Január szomorú tanulságai az SzMT munkavédelmi csoportjának vizsgálata nyomán Három hét alatt négy halálos baleset! E szomorú megállapí­tással kell kezdeni az SZMT munkavédelmi csoportjának ja­nuári vizsgálatairól szóló cik­künket. A tanulság kedvéért nézzük sorjában, hogyan is tör­téntek? Az elsőt így foglalja ösz- sze a jelentés: „Január 3-án a Bácsbokodi Gépállomás körfű­részgépével Kremm János fa­vágást végzett a községben. A percenként 1440-et forduló ko­rong fűrészelés közben megre­pedt, s egyik darabja a gépke­zelő felső testének vágódott. Kremm János súlyos belső vér­zést és ronesolást szenvedett, kórházba szállítása előtt meg halt” Rossz fűrészgép — végzetes balesel A baleset előzményeiről ez áll a jelentésben: „December 4-én felszereltek ugyanerre a gépre egy 600 milliméteres fűrészlapot, amely két héttel később eltört. A gépállomáson nem keresték a törés okát, s egy újabbal cserél­ték ki a hibás korongot. De ez sem tartott sokáig, 52 órai hasz­nálat után megrepedt, s a ten­gely csapágyait felszakítva, ha­lálosan megsértette Kremm Já­nost. A baleset a fűrészgép rossz műszaki állapota miatt történt, ezt igazolják a felszakadt csap­ágyak is.” Hekkel László,'a kiskunfélegy házi Dózsa Tsz fogatosa január 6-án részegen ült a rá bízott lo- vaskocsira. A város határában a lovak megvadultak, á hajtó kö­zéjük esett és feje súlyosan meg- roncsolodott. Ott halt meg az úton. A végzetes kimenetelű baleset­nek elsősorban az ittasság volt az oka, de közrejátszott más mu­lasztás is. Az ülés előtt hiány­zott a láb tartó deszka és a lo­vak szájába nem tettek zablát Noha a lovak már egyszer — korábban — hasonló módon meg­bokrosodtak, Hekkel László „fe­leslegesnek” vélte az állatokat zablával féken tartani. De vajon miért nem figyelmeztették e vég­zetes könnyelműsége miatt a szövetkezetben? S'miért küldték el a városba zabla nélküli lo­vakkal és olyan kocsival, mely­nek elől nincs lábtartója?! Az ember életéért mások, a közösségben élő társai is felelő­sek! így nem ssabad falat bontani A következő halálos baleset a mélykúti Béke Termelőszövetke­zetben történt. Egy régi, vert vá­lyogból készült épületet akartak lebontani, de a bontást nem fe­lülről, hanem alul kezdték. A súlyos faltömb váratlanul leom­lott és maga alá temette Bor­bély Imre tsz-tagot. A szeren­csétlenül járt embert a nagy da­rab fal valósággal összepréselte. Társai már csak a holttestét tud­ták kiemelni a több mázsa súlyú teher alól. Mi ebből a tanulság? Az, hogy falbontást soha nem szabad alul­ról kezdeni! Másodszor: szakem­ber nélkül ilyen munkát végez ni — veszedelmes vállalkozás! Végül ifjú Herczeg Mihálynak, a Kiskőrösi Gépállomás vonta­tóvezetőjének szerencsétlenségét említi a jelentés. A fiatalember ittas állapotban a Tázlár—Solt- vadkert közötti úton haladt gé­pével, és egy útmenti árokba borult. Sérülései halálát okoz- tá' Kik a felelősek ? Mind a négy ügyben rendőr­ségi és ügyészségi vizsgálat in­dult A felelősség kétségkí iil másokat is terhel a négy halál­esetért. Kinek a mulasztása, fe­lületessége okozta a fűrészgép­kezelő szerencsétlenségét? Miért nem tettek lábtartót a kocsira és zablát a lovak szájába? A falbontást hogy engedélyezhet­ték szakember nélkül? S Her­czeg Mihályt kioktatták-e a gép­állomáson a baleset elkerülésé­ről. Ezt vizsgálják most többek között a hatóságok. Még csak január Van, az év első hónapja. A gépállomásokon és a termelőszövetkezetekben Jól jegyezzék meg ennek a hónap­nak — a cikkünkben említett — tanulságait! Vegyék észre a baleseti veszélyt, és ne mulasz- szák el megelőzni a bajt! Mert a hanyagság és az óvó rendsza­bályok elmulasztása miatt újabb nevek kerülhetnek az áldozatok listájára. Közös kötelességünk hogy ezt megakadályozzuk! Kohl Antal Megyénkben is megkezdődik a mezőgazdasági mérnökok továbbképzése A magyar forradalmi munkás­paraszt kormány 1961. évi VIII. hó 13-án kelt 2048 sz. határoza­tában előírja a szervezett mező- gazdasági mérnöktovábbképzést Országos hálózatban a mezőgaz­dasági mérnöktovábbképzést a Mezőgazdasági Felsőfokú To­vábbképző Intézet (Budapest, XIV., Ida utca 2.) elvi irányítá­sával nyolc intézmény végzi, köz­tük: a Duna—Tisza közi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet, Kecs­kemét. A mezőgazdasági gépész­mérnökök továbbképzése csak Budapesten, míg a Kertészeti és Szülészeti Főiskolát végzett me­zőgazdasági mérnökök tovább­képzése a nevezett főiskola elvi irányításával Kecskeméten is történik. Kecskeméten egyelőre a Bács­Kiskun megyei, valamint ideig­lenesen a Pest megyei szakem­berek továbbképzése folyik. Cél, hogy a rohamosan fejlődő mező- gazdasági tudományok legújabb vívmányait a gyakorlatban dol­gozó mezőgazdasági mérnökök munkájukban is alkalmazzák. A tervezet szerint öt évenként a megye összes mezőgazdásági mérnöke részt venne a tovább­képzésben. Az előadók között az illetékes főiskolák tanárai, a kí­sérleti intézetek, az állami gaz­daságok, a megyed tanács és egyéb intézmények szakemberei szerepelnek. 1962. n. 5—24-ig a Kertészeti Főiskolát végzett mezőgazdasági mérnökök számára zöldségter­melési, majd IL 26—III. 17-ig általános növénytermesztési, to­vábbképző tanfolyam indul. Az előadások helye az Alföldi Szál­lodában levő Helyőrségi Tiszti­klub mozi terme. A továbbképzésiben résztve­vők az oktatás ideje alatt teljes alapfizetésben, valamint kikül­detési költségben részesülnek, amelyből az élelmezési és el­szállásolási, továbbá a jegyze­tek beszerzésével kapcsolatos költségeket megtéríteni kötele­sek. A vállalatok dolgozói heti 100 forint, a termelőszövetkezeti bo­gok és alkalmazottak heti 40 fo­rint tandíjat', ezenkívül mindkét csoport tagjai egységesen 100 fo­rintos vizsgadíjat kötelesek fi­zetni. A tan- és vizsgadíjat a munkáltató a hallgatóknak meg­térítheti. A továbbképző tanfolyamra történő jelentkezés a Bács-Kis- kun Megyed Tanács Mezőgaz­dasági Osztályán történik. A tanfolyamok hallgatóit a me­gyék társadalmi bizottságainak javaslata alapján a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója veszi fel. JUBILEUM vpWuí í D Lollii Iil \ o'­—* Tudja-e, Jucik a, hogy most bérem meg éppen század szór a kezét? Premier előtt Nyilatkozat a Corneyillei harangok-ról A Kecskeméti Katona József Színház ma mutatja be Plan- quette: Comevillei harangok cí­mű kosztümös nagyoperettjét Az utolsó főpróbán felkereste munkatársunk a Szegedi Nem­zeti Színház művészét. Kiss Fe­rencet aki a darab egyik jelen­tőé szerepét játssza. Gáspár apó megszemélyesítője kecskeméti kapcsolatairól beszélt — Szenvedélyes sakkozó va­gyok — mondotta. — Régi ba­rátommal. Tóth Lászlóval (a Hazafias Népfront Kecskeméti Bizottságának elnökével) végre összemérhettem erőmet. Öröm­mel tettem eleget a városi ta­nács és a színház meghívásá­nak. m°rt e város — pályafu­tásom óta — a szívemhez nőtt Szeretnék most te szerény tu­dásommal és tehetségemmel az elmúlt évekhez hasonló siker­rel szerepelni ebben a csodála­tosan megszépült színházban. Igen kellemes meglepetés ré­szemre a színház vezetőségének, főrendezőjének, művészeinek ax a lelkes törekvése, amellyel elő- mozdítják a kedves operettnek, a Comevilled harangoknak re­mélhető sikerét Gáspár apó, akit most alakí­tok, nekem régi, kedvenc szere­pem. Éppen húsz évvel ezelőtt játszottam utoljára. Remélem, azóta „megfiatalodtam” és az öreg Gáspár apót ellentétben életkorával „Fiatalos” igyekezet­tel, lendülettel és akarattal fo­gom megeleveníteni. B. S. Á férjek védelmében Nem lenne jobb a víziorgona? Montecuccoli szerint a háborúhoz három do­log kell, úgymint: pénz, pénz és pénz. A felesé­gem úgy nyilatkozott, hogy a békés egymás mellett élésünkhöz és a háztartáshoz viszont csak két dolog kell: egyrészt pénz, másrészt sok pénz. Szerény ta­pasztalataim azt mutat­ják, hogy a családi há­borút egy vas nélkül is sikeresen le lehet bo­nyolítani, sőt ez az ál­lapot direkt ked\»ező a fent említett konfliktus előidézéséhez. De ez az egyetlen, amelyhez nem kell pénz. Nézzük például az ár- leszállítást; azt gondol­ná a tájékozatlan nőtlen ember, hogy az árleszál­lítás lehetővé teszi a háztartási pénz csök­kentését is. Gyermek­ded tévedés! Olvastam, hogy az árleszállítás óta megduplázódott a kávé, a csokoládé, a narancs stb. vásárlása. Ezt én is tanúsíthatom. És, hogy ennek az ürügyén a fe­leségem milyen fantasz­tikus dolgokat vásárol, arról nem szól a statisz­tika. Ugyanis most vet­te magának az ötödik kardigánt. Szerény ne­heztelésemre azt vála­szolta, majd megspó- rólja a kókuszdió árkü­lönbözetén. S mikor megjegyeztem, hogy ed­dig nem ettünk kókusz­diót; erre lakonikusan azt mondta, hogy ezután fogunk. A negyedik kardigánt akkor vptte, amikor megdrágult a hagyma. Akkor azt állította, hogy kard; gint érdemesebb venni, mint hagymát, mert a hagyma jövőre olcsóbb lesz A kardi­gángyűjteménynek hato­dik darabja úgy szüle­tett. hogy karácsonyra azt kérte ajándékul .az­tán meggondolta magát. Megvette 6. Mert ha ón venném meg, az nem lenne karácsonyi megle­petés. Úgyis drágább lett a cigaretta, meg egészségtelen te; ideje lenne, hogy leszokjam róla és a megtakarítás­ból bőven futja a kar­digán ára... A nemzetközi helyzet, a kül- és belpolitika ilyen-olyan fejleményei mjnd ürügyül szolgál­nak a havi zsebpénzem folyamatos és állandó csökkentésére. Ez ellen apelláció nincs. Az asz- szony valóságos szemé­lyi kultuszt teremt ma­ga körül. Pror~','’ndá- jának visszatérő motí­vuma az, hogy 6 csi­nált belőlem embert És ezt nem tanácsos meg­cáfolni, annak ellenére, hogy nyilvánvaló lehe­tetlenség. Mielőtt kétszobás csa­ládi fészkünk kardigán­múzeummá változik át — valamilyen módon ki kellene harcolnom az egyenjogúságomat. Saj­nos, erre nincs sok re­mény. A sajtóban egy- re-másra jelennek meg a cikkek az asszonyok fárasztó második mű­szakjáról vagy a brutá­lis férjekről, akik fize­tésük zömét az italbol­tokban dorbézolják el. Egy tájékozatlan külföl­di — a cikkeket olvasva — azt hiheti, hogy ná­lunk minden nő mártír. Ügy vélem, hogy több tízezer férjtársam leg­teljesebb helyeslése mel­lett kezdem meg az el­lenpropagandát. Tény, hogy a rendes férj nem panaszkodik, nem fr a sajtónak, de hazaadja a fizetését, gyakran bevá­sárol és nincsenek károg szenvedélyei, legfeljebb néha ultizik. És sokkal, de sokkal több ilyen férj van, mint ameny- nyire a sajtócikkek után számítani lehet. És eze­ket a férjeket meg kell becsülni. Jó hírüket kell kelteni és meg kell vé­deni őket az asszonyi túlkapásoktól. Ez azért te sürgős, mert a rádió­ban éppen most énekli egy vidám tenor a ..Be­szegődtem Tamócára bojtárnak” című néndalt és a feleségem felfi­gyelt arra a részre, amely aszón gya, hogy „fizetésem 10 forint és húsz krajcár, megél ab­ból egy bojtár”. Lehert, hogy azt is a zsebpén­zemre akarja vonatkoz­tatni? áL E, l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents