Petőfi Népe, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-26 / 21. szám
zmmMmm Etessük táptakarmánnyal a sertéseket A sertés a hús- és zsírterme- lésben a leghasznosabb gazdasági állatunk. Takarmány-értékesítésben felülmúlja a szarvas. . marhát. Míg a szarvasmarha hizlalása folyamán 6—7 kg keményítő-értékű takarmány árán számolhatunk csak 1 kg élősúly gyarapodásra, addig a kifejlődött sertésnek a hizlalásakor erre 4 ke keményítő-érték is elegendő. Népgazdaságunk elsőrendű érdeke fűződik a sertésállomány növeléséhez, minőségének javításához, termelékenységének fokozásához. A sertés alkalmas elsősorban arra. hogy a táplálkozáshoz a szükséges hús- és asírmermyiséget — nagyobb mennyiségben és kielégítő minőségben szolgáltassa. Ezenkívül mint exportáru, lehetővé teszi külföldről a népgazdaság szempontjából igen fontos b iánycikkek behozatalát. A tenyészállomány növelése érdekében minden termelőszövetkezet 100—-100 hold területre legalább öt anyakocát tartson. Csökkenteni kell a malacok el- hullási százalékát, ezért a kocákat lehetőleg nyári szállásokon ellessék, s a malacok huzatmentes, száraz levegőjű, száras, almozott álakban, napfényes kifutókban tartózkodjanak, A hizlalás meggyorsítása érdekébén a malacokat leválasztásuk után azonnal bőségesen kell táplálni. A 70—80 kg súly eléréséig fektetett takarmánynak legalább 50 százalékban zöldtakarmányból, jó minőségű szémaféleségbőj kell állnia. A száraz, meleg éghajlattal szemben kevésbé érzékeny komval sertés nálunk még a legmegfelelőbb. Azokon a helyeken, ahol fehér húskocákat tartunk, igen jó az árutermelés céiára. ha koréival -tenyészkanokkal keresztezzük, mert ezek utódai ellenállóbbak és jobb takarmány- értékesítők. A süldőkocák kivételével törekedni kell az évenkénti kétszeri malacoztatásra. A szoptatás ideje alatt nagy gondot kell fordítani a kocák te- nyész-ambiciójái/ak fenntartására. Fehérje-igény kielégítéséhez elegendő takarmány kell. A kalocsai termelőszövetkezetek még nem rendelkeznek ezzel, ezért ajánljuk a jól. bevált sertéstáp etetését, amelv lerövidíti a tartási időt és jobbá teszi a takarmányértékesítő képességet. így még jobban csökkenthető a hizlalás önköltsége, A háztáji és egyéni gazdaságok hivatalos áron. mindem leszerződött sertés Után 150 kg takarmányt kapnak. A hulladék takarmányokat még jobban ki tudják használni háztáji gazdaságaink, amelyeknek állandó biztos kereseti lehetőséget ad a sertéshizlalás. Sánta László Az állatgondozók biztosítása A növénytermesztésben és az állattenyésztésben foglalkoztatott dolgozók is — munkavisz» nyuk alapján — az úgynevezett „mezőgazdasági” biztosítás sza bályai szerint esnek biztosítási kötelezettség alá. A termelőszövetkezet által munkaszerződéssel alkalmazott állatgondozó tehát a mezőgazdasági biztosításba tartozik,. Az ilyen dolgozót az SZTK-hoz külön bejelenteni nem kell, hanem biztoMilyen Mr'evők nemesére várható a mezőgazdaságban Fejes Sándort A KORSZERŰ NAGYÜZEMI GYÜMÖLCSÖS A könyv szerzője ebben a müvében a nagyüzemi gyümölcstermesztés forradalmian új szemléletét adja. írása meggyőző: tételeit nagyobb részben jelentékeny tényanyagra építi. A gyümölcstermelés nagyüzemi szemléletének alakításában az tizemet az iparhoz hasonlítja, szervezési, üzemi módszereit az iparéhoz hasonlóan alakítja. Ez « felfogás helyes, mert csak így, ezen az úton érhetjük «! a tényleges gyümölcstermelő nagyüzem alapkövetelményeit: a területegységre eső legtöbb termést > legjobb minőségben, a legkisebb önköltséggel. A szemlélet bátran szakít a korábban vallott elvekkel és indul el azon az úton, amelyen járnunk kelL Ebben a felfogásban új tartalmat kapott az egész gyümölcstermesztés. A széles soros telepítés, a termőkaros (termőíves) orsó eddig inkább csak a kertészkod ők kedvtelései közé tartozott Az állam! gazdaságok azonban sikerrel alakították ki a, gyümölcsökké! dúsan megrakott törpefákat s ebben nagy rész* van » szerző szervezőkészségének te. Az itt nyert tapasztalatokat foglalja össze ez a könyv, 6 megállapításait már •mtirtHa as áte Termelőszövetkezeteinkben a növényvédelmi tervek elkészítésének az alapja, hogy milyen növényféleségeket termesztenek, s milyen kártevőkre kell számi- tan iok. Ez utóbbihoz kívánunk cikkünkkel segítséget nyújtani. A Bács-Kiskun megyei Növényvédő Állomás laboratóriumának már több éve egyik fontos kutatási témája a kártevőprognózis (előrejelzés). Tavaly is megyénk 31 helyén egész éven át rendszeresen folytattunk fel- vételezéseket, s — a- beérkező anyagot számszerűen értékelve — megrajzoltuk a legfontosabb kártevők várható előfordulásának körvonalait. A végső értékelések szerint megyénkben ebben az évben is több jelentékeny kártevő tömegesen felléphet, s ezért már most, a növényvédőszerek tervbe vételénél erre figyelemmel kell lenni. A gabonafutrinka lárvája, a csócsárolő a hajai, a bácsalmási, továbbá a dunavecsei és a kalocsai járás kötöttebb részein várható tömegesen. A Duna menti községekben, ott, ahol a vetésforgó alkalmazására nincs lehetőség, a HCH-s porozás feltétlenül indokolt lesz, mert a kártevő tömegesen jelentkezhet. A megye többi részein csak gócszerű fertőzés kialakulására számítsunk. A mezei pocok tömeges meg-j jelenése főleg a bajai járásban I Mit vessünk vegyszerrel gyomialanított területre V A dikonlrto® gyomirtás után a gabonákat lucernával, vörösherével és somkőróval nem lehet felülvetni, mert a vegyszeres gyomirtás a kétszikű növényeket elpusztítja. Aratás után azonban már mód van arra, hogy bármilyen növényt vessenek az olyan táblába is, amelyen vegyszeres gyomirtást alkalmaztak. Kivételt képez ez alól a kukorica gyomirtásánál használt Simazin, illetve Hun- gazin, mert ezek használata után még további két évig a kezelt területeken csak kukorica termeszthető. várható, de a Duna mentén is gondoskodni kell ellene a vegyszeres védelemről. Az Arvalin, .szénkén eg alkalmazásán kívül a Dieldrin jöhet számításba. A bagolypille-hernyók szórványosan megyénk egész területén megjelennek, de a bajai és a bácsalmási járásban az ellenük való fokozottabb felkészülés indokolt. A lucerna- és somkóró- bagolypille periodikusan lép fel, de száraz nyári időszak esetén a szántóföldi növények, s különösen a zöldségtermelő területek nagy károsodást szenvedhetnek, ha a tömeges fellépést nem akadályozzuk meg. DDT és melaszos csalétek a kártevő ellen biztos védelmet nyújt. Az áprilisi cserebogár megyénk északi részén, a zöld cserebogár a kecskeméti, a kiskunhalasi és a bajai járásban okozhat nagy kártételt. A pajorok ellen megyénk egész területén fel kell készülni. A kifejlődött bogarak ellen, ha a termény lehetővé teszi, HCH- Dermetezöszerrel, illetve Holló 10-zel, a pajorok ellen HCH- porozószerrel védekezzünk. Lisztes répabarkó és egyéb répabarkók felvételezéseink szerint a kiskunhalasi járás déli részén, a bajai és a bácsalmási járásban, továbbá Tass, Fülöp- szállás, Agasegyháza, Kunadacs, Bugac és Lakitelek határában Mikor helyes fejtrágyázni? A ' fejtrágyázás lényege és célja, hogy a tenyész-időszakban akkor juttassunk a növény számára mesterséges tápanyagot, amikor a talajban a természetes tápanyag-fel tárolódás hiánya vagy gyengesége miatt nem áll rendelkezésre megfelelő meny- nyiségben tápanyag, ugyanakkor a növény fejlődése azt megkívánja. Leghelyesebb a fejtrágyázást például az őszi búzánál több részletben, télen, a tél végén, tavasz kezdetén elvégezni, hogy kitavaszodáskor azonnal rendelkezésre álljon az őszi vetések számára a szükséges tápanyag. várhatók tömegesen. A fekete barkó, a hegyesfaorrü barkó és a sávos répabarkó a bajai járás egész területén, továbbá Füiöp- szállás és Lajosmizse határában jelentkezik majd nagyobb tömegben. A lisztes répabarkó tömeges elszaporod ás án alt különösen kedvez, ha májusban a csapadék nem éri el az 50 mm-t, s a napfényes órák száma 300 körül lesz. A barkók ellen a HCH, Wofatox és 20 százalék DDT keveréke hatásos. A kukoricamoly a kukoricán kívül az utóbbi években a kenderen is nagy károkat okozott, s ott kialakult a második nemzedéke. Vizsgálataink szerint megyénk déli részén közepes, az északkeleti részeken erős mértékű fertőzés várható. A kenderterrr.esztő területeken (főként a bajai járásban) a kártevőre az eddigieknél fokozottabban ügyeljenek. A kukoricaszárat május 15-ig mindenütt feltétlenül használják fel. A drótférgek főként a szántóföldi növények veszedelmes kártevői. Szórványosan megyénk egész területén előfordulnak, de a kiskunfélegyházi és a bajai járásban kártételük nagyobb mértékben várható. Helyes vetésforgóval és HCH-s porozással lehet ellenük védekezni. (Folytatjuk.) Szűcs József !200 hold vöröshagyma A vöröshagyma termőterülete négy év alatt háromszorosára nőtt megyénk déli részén. A tsz-ek jelenleg 1200 holdon termelik ezt a növényt, a makóihoz hasonló minőségben. OOŰOOOOOOOOlVlOOOÜWaaODOOOOOOCOOOOO sítási bélyeglapon, kell utána leróni a biztosítási járulékot. A bélyeg ára a dolgozót terhelő három százalékos nyugdíjjáru- lékot is magában foglalja; ennek a szövetkezet részére történő megtérítésképpen a dolgozó munkabéréből napi egy, illetve heti hat, vagy havi 23 forintot a közös gazdaság javára kell levonni. Állatgondozónak munkaszerződéssel történő alkalmazása egyébként csak igen kivétele•» sen fordulhat elő, minthogy ez nem olyan munkakör, amelyről feltehető lenne, hogy a termelőszövetkezet tagjai sorából kijelölt személy ne tudná ellátni. A munkaszerződéssel való alkalmazás pedig csak akkor helyes és megengedett, ha a munka elvégzéséhez olyan szakismeret vagy szakképzettség, illetőleg jogszabályilag előírt más’ előfeltétel szükséges, amellyel a termelőszövetkezet tagjai nem rendelkeznek. Az állami gazdaságok mező- gazdasági dolgozóinak biztosítását a jogszabályok részben eltérően rendezik; az ezeknél alkalmazott mezőgazdasági dolgozók — állandó jellegű alkalmazás esetén — az ipari biztosítás alá esnek, egyébként azonban szintén mezőgazdasági biztosítottak. Törvény az erdü jazdáSkoslásrál A nemrég kibocsátott törvény — többek között. — kimondja, hogy a termelőszövetkezeti községekben és városokban az egyéni használatban levő erdőket tulajdonosaik kötelesei! az állami erdógazdasag- nak haszonbérbe adni. Ha pedig ez nem lenne gazdaságos, az erdőt a legközelebbi állami gazdaság vagy termelőszövetkezet veszi haszonbérbe. A törvény meghatározza az erdő kezelőjének használati jogaik megszabja az erdőgazdálkodás alapelveit, az államerdészeti üzemeltetést és az erdőgazdálkodás szakmai irányítását. Majd közli az erdőtel építésre és fásításra, az erdők és fásítások őrzésére és védelmére az ipari fa felajánlására, az erdei termékek szállítására és a faanyagok feldolgozására irányadó rendelkezéseket. 1 mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről jelent meg törvény a múlt év végén. Eszerint azokat a földeket, amelyeken mezőgazdasági termelést folytatnak, továbbá azokat, amelyek jelenleg kihasználatlanul állnak, de mezőgazdasági termelésre alkalmasak, vagy gazdaságosan alkalmassá A fekete ribiszke Hazánkban közel ötvea éve ismerik, de nagyobb területen csak az elmúlt néhány esztendőben termesztik a fekete ribiszkét Ért a sajátos ízű. bogyós gyümölcsű cserjét Európában kezdetben csupán gyógynövényként ismerték. Nem véletlenül, mert a szervezetünk számára fontos C-vitamin a csipkebogyó után közvetlenül a fekete ribiszkében található meg a legnagyobb mennyiségben. A kísérletek azt mutatják, hogy a legkevesebb C-vitamin tartalmú fajtákban is annyi a vitamin, mint a citromban, a legmagasabb tartal- múakban pedig háromszor eny- nyi. Szervezetünk egész napi C-vitamin szükségletének a kielégítésére elegendő egy deci fekete ribiszke-szörp elfogyasztása. P-faktor tartalma lehetővé taszít hogy feldolgozás után se veszítse ei ascorbinsav-tartal- mát. Savtartalma Összhangban van a cukortartalmával — ettől kapja sajátos ízét. Az egyik legjobb és legerősebb növényi festőanyagot is tartalmazza, amelyet az élelmiszeriparban használnak. A gyógyászatban gyomor-, szívbántalmak érszű_ kületi megbetegedések gyógyítására használják, sok helyen lázcsillapítóként ismerik. Külföldi kísérletek azt igazolják, hogy az atommag hasadásakor jelentkező X-suga- rak ellen védőhatást fejt ki. Szárított levelét teafűnek használják. A fekete ribiszkéből befőttet, ízt, gyümölcslét, szörpöt bort és aromát készítenék. Termesztése mellett nemcsak az saóL hogy a külföldi üáaoot kon keresett cikk, s magas árat fizetnek érte. hanem az is. hogy kevés befektetéssel termeszthető, korán érik, gombabetegségeik. kártevők lényegesen nem károsíthatják. Köztesként is ültethető, mert a félámvékot jól tűrt Hazánkban az elmondottakon kívül azért is nagy jövője van a fekete ribiszke termesztésének mert — neves kutatók szerint — a legízletesebb és vitaminokban a leggazdagabb gyümölcsű növény nálunk terem. Mindennek a jelentőségét felismerték megyénk szakszövetkezeted is. és az ősszel 36 holdon telepítettek fekete ribiszkét Ebben az évben folytatják a telepítést, s a tervek szerint öt év múlva 150 holdon termesztik majd ezt az értékes bogyós gyümölcsöt % fi. tehetők, mezőgazdasági rendeltetésű földként kell nyilvántartani, mezőgazdasági termelés céljára kell használni és a mezőgazdasági termelésből elvonni csak előzetes engedéllyel szabad. Kimondja a törvény, hogy az állami gazdaságok, vállalatok, az állami szervek, a termelőszövetkezetek, a tszcs-k. az egyszerűbb mezőgazdasági sző1 et- kezetek, az egyéni termelők es más földhasználók a használatukban levő földeken rendeltetésszerű mezőgazdasági termelést kötelesek folytatni. A mezőgazdasági rendeltetésű földek művelési ágát csak előzetes engedély alapján szabad megváltoztatni. A törvény következő szabályai a termőtalaj védelméről te termőképességének fokozásáról, a mezőgazdasági rendeltetésű földek más célra történő igénybevételéről rendelkeznek, majd a szabálysértési, végül pedig a hatálybalépésre és a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseké* tartalmazzák.
