Petőfi Népe, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-24 / 19. szám

MÉRLEGEN a Bajai Építők atlétikai szakosztálya II. A nők rangsorolása A Bajai Építők női atlétái 1961-ben ismét biztosították he­lyüket az ország legjobbjai kö­zött. Immár nyolc éve az év­végi értékelés alapján a legjobb vidéki együttesnek bizonyulnak. Tavalyi szereplésükről a négy rangsorolási tényező alapján a következő képet kapjuk. DD BAJNOKI PONTVERSENY­BEN a kilencedik helyezést ér­ték el az előző évi 14-gyel szem­ben. Ebben a nők sokkal jobb eredményeket értek el, mint az egyesület férfi atlétái. A mezei és a serdülő bajnokságtól elte­kintve hírnevükhöz méltóan szerepeltek. A legjobb ered­ményt az országos ügyességi csapatbajnokságon érték el, ahol a Dózsa, a Honvéd és a Vörös Meteor mögött a negyedik he­lyen végeztek. Az országos if­júsági bajnokságon a Vasas és a Honvéd mögé kerültek a har­madik helyre. Egyénileg legjobb eredmé­nyek: súlylökésben Latyák 2., 80 m-es gáton Ónody 2. helye­zés, Majoros, Veress és Naran- csik is értékes pontokat szerzett. Az ügyességi csapatbajnoksá­gon a súly- és diszkoszcsapat a 3., a gerelycsapat az 5., a ma­gasugró csapat a 4.. a távolug- rő csapat pedig a 7. helyezést szerezte meg igen jó átlagtelje­sítményekkel. A váltóbajnoksá­gon sérülések miatt nem indul­hattak a bajai lányok. LEI a tavalyi eredmény, mint az előző évi. Az I. osztályú baj­nokságon Önody és Szatmáriné gyűjtögetett pontokat, a II, osz­tályban mind a négy forduló­ban a csoport legjobbjai voltak a bajaiak. A legtöbb pontot Rickert, Veress és Latyák sze­rezte. A III. osztályban azon­ban gyengén szerepelt az után­pótlás. m A LEGJOBB EREDMÉNYEK rangsorában az együttes 6. lett, az előző évi 9. helyezéssel szem­ben. Egyénileg minden verseny­számban két-három versenyző is a legjobbak között volt. Rö­vidtávon Majoros, Gindl, kö­zéptávon Narancsik, Szabó, ug­rószámokban Önody. Majoros, Rickert, gátfutásban Önody, Ma. joros, Gindl, dobószámokban Szatmáriné, Rédey, Veress, La­tyák, Ortelli szerepel a legjob­bak között. A rövidebb távú váltőszá- mokban fejlődés tapasztalható. Az ügyességi csapatszámokban jó helyezések bizonyítják a lá­nyok fejlődését, a dobócsanatok továbbra is megtartották hege- nómiájukat. de ezúttal a súlylö- kők megelőzték a diszkoszvető­ket. Említésre méltó súlv’ökés- ben Latyák és Veress vetélke­dése, amely váltakozó győzel­meket hozott. Hárompróbában Ónody. Majo_ ros, Veress elérte az I. osztá­lyú szintet, ötpróbában Rickert szerepelt a legjobban. AZ EGYESÜLETI BAJNOK­SÁGBAN a női együttes a 6. helyen végzett. Az előző évben 5. volt. Több kiváló versenyző tanulmányai folytatása végett távozott az egyesületből, s ezért mintegy 200 ponttal kevesebb ld MUNKASTATISZTTKABAN a női atléták megtartották az elő­ző évi 8. helyet I. osztályú szintet Ónody 3, Majoros 2, Szatmáriné és Ve­A II. osztályú szintet érte el Rickert 6, Narancsik és Gindl 4, Rédey 3, Latyák, Pestality 2, Ortelli, Wellin, Szabó, Katona 1 számban. A III. osztályúak közül biztatóan fejlődött Herte- lendi, Deli, Radács, Radics és Márity. A NÉGY RANGSOROLÁSI TÉNYEZŐ alapján az I. osztály­ban a Bajai Építők atléta lányai a 6. helyen végeztek, 29 pont­tal. Az előző esztendőben 36 ponttal a 8. helyre kerültek, így tehát biztos fejlődést ta­pasztalhattunk 1961-ben. A ba- jaiakat csupán öt budapesti nagymúltú egyesület atlétái előzték meg a rangsorolásban. Ennél előrébb vidéki sport­kör igen nehezen kerülhet. Mindenesetre bízunk benne, hogy a bajaiak megtarthatják ezután is előke’ő helyezésüket. Szatmári János Félmillió forint értékű társadalmi munka A megyei KISZ-bizottság a múlt év elején kispálya-építési versenyt hirdetett a megye KISZ-szervezetei és sportkörei ré* szere. A felhívásra a községek fiatalsága nagy munkába kezdett és sorra épültek a röplabda-, kézilabda-pályák, az atlétikai ver­senyek lebonyolításához szükséges létesítmények. Az év végén a KISZ vb értékelte a felhívás eredményeit. Megyénkben 480 ezer forint értékű társadalmi munkával építet­tek kispályákat a KISZ-szervezetek, a falusi sportkörök és az úttörőcsapatok. A legjobb eredményt az alpáriak, a csengődlek és a mélykútiak érték el. A megyei KISZ-bizottság ennek alap­ján a következő jutalmakat adta ki: Alpárra új röplabda-pálya és kézilabda-pálya építéséért, a tekepálya felújításáért négyezer forintot. Csengődre új röplabda- és tekepálya építéséért, ugró- és dobóeödrök elkészítéséért háromezer forintot. Mélykútra kézilabda-pálya, ugró- és dobógödrök építéséért kétezer forintot. Cs$sz elvedül vezet Kecskemét sakkbajnokságában Kecskemét város sekkbajnok­ságát a múlt hét végén foktat­ták. A harmadik forduló ismét meglepetést holott: a bainok- ságban vezető Mészáros világos Felhívás a termelőszövetkezetek sportmunkájának segítésére Megyénk atlétikai élele 1131-Ibb A LEGJOBB EREDMÉNYEK Rúdugrás: 1. Kullai András i. (Kecskeméti Katona Gimn.) 350 cm, 2. Vasvári Károly i. (Kecs­keméti Katona Gimn.) 340, 3. Garamvölgyi Mátyás i. (Bajai III. Béla Gimn.) 300, 4. Takács Ferenc i. (Kunszentmiklósi Dam­janich Gimnázium) 290, 5. Dé­nárt András i. (Kiskunfélegy­házi Petőfi Gimn.) 290, 6. Hege­dűs Gyula (B. Építők) 290. Vidéken már az is eredmény­nek számít a rúdugrásban, ha egy megyében egyetlen 340 cen­timéter körüli teljesítményeket felmutató versenyző van. E szempontból mi jól állunk, mert Adamik Ferenc, a Katona Jó­zsef Gimnázium testnevelő ta­nára két ilyen versenyzőt is ne­velt. Tőlük több éves felkészü­lésük alapján az idén 360—370 cm-es eredményeket is várha­tunk. Ez elég lesz az idén is az országos középiskolai bajnokság megnyeréséhez. Feltétlenül szükség volna azonban arra, hogy a többi is­kolában is rendszeresebben fog­lakozzanak a rúdugrással. Az utánpótlásssal ugyanis éppen nem vagyunk rendben, csak hat versenyző ért el III. osztályú, vagy annál jobb eredményt. Hármasugrás: 1. Grosán Pál (KTE) 13,84. 2. Erdélyi Károly i. (KTE) 13,30, 3. Völgyi Ottó i. (Bajai III. Béla Gimn.) 12,64 4. Hasziló Ferenc i. (Kalocsai I. István Gimn.) 12,60, 5. Raj Fe­renc (B. Építők) 12.55, 6. Rozs­nyói Ferenc i. (B. Építők) 12,11, 7. Varga Ottó i. (Kiskunfélegy­házi Petőfi Gimn.) 12.09, 8. Vas­var! Károly 12,07. 9 Kiss Tibor i. (Kiskunf-41 egyházi Petőfi Gim­názium) 12,07. Hármasugrásban is megyei csúcs javításról adhatunk számot. Grossán Pál ismét helytállt és igen jó eredménnyel továbbra is— már harmadik éve — rang­lista-vezető. Sajnos, meglehetősein nagy űr van mögötte. Erdélyi Károly ki­vételével a versenyzők a hár­masugrást csak kiegészítő szám­nak tekintik, pedig a rangsoro­lásban szereplők valamennyien elérhetnék legalább a 13 mé­tert, a II- osztályú színt íéLtéte- lét. Az átlageredmény az előző 12,57-teI szemben 12.51-re esett vissza. Ez, ha voltaképpeni visz- szaesést nem is jelent, minden­esetre lemaradásnak számit. B’íes'*'",,ísi SPORTHÍREK Emelkedik a Kilián-mozga- lomban résztvevők száma a bácsalmási járásban. Az új év első két hetében csupán a köz­ségben tíz új jelentkező adta be nevezését a TST-hez. A sportkö­rök igyekeznek már januárban beszervezni a sportolókat, mert így a nevezési díj egész évben pontszerzésre jogosít. * A Petőfi labdarúgő-csanata megkezdte alapozó edzéseit. Dömer Ferenc edző heti há­rom alkalommal tart foglalko­zást az együttes számára, ör­vendetes, hogy különösen sok fiatal vesz részt az edzéseken Az alanozás még a tornate- -'■mben folyik de a játékosok an» váriák hogy végre a sza­badban is gyakorolhassanak. A SZOCTAT IZMUS építésének elő­rehaladásával a dolgozók idénye a hasznos szórakozások, az egészséges életmód és sportolás iránt is növek­szik. Ezek az idények a termelőszö­vetkezetek tagjai, különösen a ter­melőszövetkezeti fiatalok körében is egyre erőtelesebbek. A sportolás közösségformáló ere­jét a termelőszövetkezetek vezető­ségeinek egy része már felismerte. Eddig mintegy G00 községben a ter­melőszövetkezetek vették át az ott működő sportköröket, több termelő- szövetkezetben pedig új sportkör alakult. Számos helyen a vezetőség vagy a szövetkezet KISZ szervezete sportszereket vásárolt, sportpáivákat épített, sportolásra alkalmas helye­ket je’ÖU ki. Egvre többen kapcso­lódnak be a labdarúgásba, röolab- dáznak, asztaliteniszeznek, sakkoz­nak és más sportágak elterjedése is mindinkább gazdagítja a termelőszö­vetkezeti tagok testkultúráját. Sok városi sportkör és neves spor­toló segíti a termelőszövetkezetek sportmunkáját. A járási sportéletet irányító szervek — a testnevelési és sporttanácsok — évről évre egyre több sportköri vezetőt, edzőt, já­tékvezetőt és versenybírót képeznek ki a termelőszövetkezeti tagok spor­tolásának szervezésére, a sportolók oktatására, termelőszövetkezetekben rendezett sportversenyek vezetésére. A falusi értelmiséget képező főisko­lákon — általában — ismertetik né­hány sportág oktatásának módsze­rét. hogy a végzett hallgatók a ter­melőszövetkezetbe kerülve hasznos vezetői leessenek a sportköröknek. A járási TST-k mind több versenyt írnak ki a termelőszövetkezeti sport­körök számára. A termelőszövetkezeti sport lehe­tőségeinek bővítése érdekében a Ma­gyar Testnevelési és Sport Tanács — a Fölművelésügvi Minisztériummal és a Termelőszövetkezeti Tanáccsal egvetértésben — a termelőszövetke­zeteknek és a falusi sportélet irá­nyító szerveinek a következő irány­elvek szem előtt tartását javasolja. Í A községi sportkört a helvbeli ■ termelőszövetkezet (ha több ter­melőszövetkezet van, közösen) vegye át. A termelőszövetkezet a tagok érdekeinek megfelelően segítse a sportkört a tervszerű, rendszeres sporttevékenvség kialakításában, a sportkör céljára rendelkezésre álló eszközökkel és javakkal való cél­szerű és takarékos gazdálkodásban. Olyan községekben, ahol eddig nem működött sportszervezet, he­lyes, ha a termelőszövetkezet kez­deményezésére és a KlSZ-s^ervezet, valamint az illetékes járási Test- nevelési és Sport Tanács segítségé­vel sportkört alakítanak. Ha egy községben több termelőszövetkezet van, ilWőieg ha egy termelőszövet­kezet több község területén műkö­dik, az erők összevonása érdekében mindkét esetben azt az elvet helves követni, hogy egv sportkör működ- iön, és a sportkör keretében sport- csoportok alakuljanak. 2 A termelőszövetkezetekben a ■ sportmunkát választott vezető­ség irányítsa. E választott vezetőség a községi és eevéb szervekkel, va­rmint a termelőszövetkezet szervei­vel összehangolt éves munkaterv és program alapján működjék. 3 A termelőszövetkezeti sportkö- » rökben — annak érdekében, hogy a termelőszövetkezet tagsága. 3lsősorban ifjúsága lehetőséget és kedvet kapmn a sportkörben való tevékenykedéshez. — arra kell töre­kedni, hogy a helyileg hagyomá­4. nyos sportágakban minél több he lyi versenyt rendezzenek, em^’ett ismertessenek és szerettesselek meg űi sportágakat és szervezzék a Ki- Mán Testnevelési Mozgalmat. A falu sportiának fejlődőéhez az szükséges, hogy a helvi sportkörök élén jól képzett vezetők álljanak. A termelőszövetkezetek ezt azzal segíthetik, hogy a különböző sportszervek áMal rendített iskolák­ra, tanfolyamokra elküldik a legjob­ban rátermett, a sportmunka szer­vezéséhez kedvet érző dolgozóikat, gondoskodva arról, hogy _ őket a tanfolyamon való távollétük miatt anyagi hátrány ne érje. 5 A termelőszövetkezeti sportkö- ■ rök szakmai és szervezeti meg­segítése érdekében helves, ha a ter­melőszövetkezeti sportkörök patro- riálási szerződést kötnek különféle spőrtegyesületekhel, intézményekkel, vállalat okkal stb., illetőleg ezek sportköreivel. P A rendszeres tevékenység, a ■ különböző sportágakban szer­vezett versenyekben való részvétel igen gyakran utazással jár és a ^fa­lusi sportkörökben az utazási költ­ségek előteremtése sokszor gondot okoz. Segítsék a termelőszövetkeze­tek a sportköröket azzal, hogy ilyen alkalmakkal közlekedési eszközeiket (teherautó, vontató stb.) rendelke­zésre bocsátják. 7 Sok községben még nincs sport- ■ létesítmény, vagy van, de kor­szerűtlen. Ezt a lemaradást a leg­több helyen közös erőfeszítéssel igyekezzenek pótolni. A termelőszö­vetkezetek azzal adhatnak nagy segít­séget, hogy sportlétesítmény építé­sére alkalmas területet jelölnek ki. valamint hogy társadalmi munkával, pénzbeli hozzá árulással kiveszik ré­szüket a sportlétesítmény létreho­zásából. Helyes, ha a termelőszövet­kezetek a rendelkezésükre álló mű­velődési otthonokat, sporttevékeny­ségre alkalmas más helyiségeket — különösen a téli időszakban — egyes alkalmakra a sportköröknek áten­gedik. P Helyes, hogy ha azok a terme- ■ lőszövetkezetek. melveknek nin­csen önálló sportkörük, illetve ame- ivek sportevékenységíiket nem önál­lóan végzik, a szociális-kulturális alapból meghatározott összegezi hoz- záiárulnak a helybeli sportkör, il­letve a helyi sporttevékenység költ­ségeinek fedezéséhez. HEGYI GYULA, az MTST elnöke bábokkal játszva veres^s^t szen­vedett a táb'ázat alsó fejében szereplő Dudástól. NémikPDDen meeleDetésnek számít Virágh veresóee is Kádártól. A 3. forduló eredményei: Mé­száros—Dud*s 0:1!, Andrási—• Pánai 0:1. Balázs—Törteli 1:0, Kádár—Viráeh 1:0. Csősz —Kö­rösi 0.5 *0.5. A Nagy—*"Vár mér­kőzés függőben maradt. A bajnokság élcsoportjának állása: Csősz 2,5, Balázs, Körösi, Mészáros 2. o-o o oooooooooo Me<íforient a sorsolás a kosárlabda NB l-ben A kosárlabda-szövetségben el­készítették a férfi és női NB I-es kosárlabda-bainokság tavasai sorsolását. A bajnoki rajt már­cius 18-án lesz a férfiaknál, míg nőknél — az EB-re való tekin­tetté! — már március 11-én megtörténik a rajt. Az utolsó fordulóra a nőknél ú'mius 3-án kerül sor A férfiak túnius 17-én feiezik be a baj­noki küzdelmeket. A tavaszi bainoki fordulók •őrs olása a következő: NŐK: Március 11: Bajai Építők— Székesfehérvári Vasas. — Már- "ius 18: Bp. Petőfi—Baja. —- Március 25: Baia—Bp. VTSK. — Április 1: Baia—Bp. Vörös Meteor. — Április 8: Cseoeli Vasas—Baia. — Április 15: Gvő- ri ETO—Baja. — Ánrilis 22: Ba­ia—TFSE. — Április 29: Baja— Duna Cipősvár. — Május 6: Diósgyőri VTK—Baia. — Má, jus 13: Komáromi VSE—Raja. — Máius 20: Bp. Előre—Baja. — Május 27: Baja—MTK. — Június 3: Pécsi VSK—Baja. FÉRFIAK: Március 18: BEAC—Bajai Bácska. — Március 25: Baja- Székesfehérvári Építők. — Áp­rilis 1: Baja—Bp Közért. —Áp­rilis 8: Csepeli Vasas—psia. —« Április 15: Baja—Szegedi EAG. — Április 22: Baja—BVSC. — Április 29: Nemzetközi mérkő­zés. — Máius 6: Diónevőri VTK —Baja. Május 13: Ganz-MÁ- VAG—Baja. — Máius 20: MAFC —Baja. — Május 27: Baia—Bp. OSC. — Június 3: Pécsi VSK— Baja. — Június 10: Baja—Bp. Honvéd. — Június 17: Szombat­helyi Haladás—Baja. A selyemúfoii A bajnokokra később — két év múlva — kerül sor, ma a szervezők dolgoznak legtöbbet Tokió sikeréért. Közülük Is talán Micsio Ito, a ne­ves színházi szakember, akinek lec­kéül adatott, hogy minél ízléseseb­ben „tálalja” a nagy világeseményt. Ito töri hát a f^jét. Tervez, töp­reng és ötletei nagyszerűek. Tessék csak meghallgatni a következőket. Ito mester szárazföldi úton óhajti® eliuttatni az olimpiai lángot Athén­ből Ázsia keleti partjára, tízezer- ^gynébány kilométeres távon kíván­ja végig futtatni a fáklyás stafétá* Ito terve nagy visszhangot keltet*. Tapánban. Hiaso Macsuda, a Wa- ~eda egvetem professzora, Ázsia tör­ténelmének és földrajzának kitűn" tudósa; a hírneves „Selyem utat” ajánlja a váltó útvonalául. Az olim­piai láng azt az utat futná végigj amelyen — évszázadokkal e^'l^tt *— a selvemkaravánok haladtak Euró­pa felé. A láng Athénből Törökországon át Bagdadba érne. Irakból Teheránba vezet útja, majd a perzsa és szovjet ''la1vid<sken át érintené Szame^kan- iot. A négyezer méter magas Te- -ek-hágón át a turkesztáni Kasgar- ba, maid Tvrfannn és a kínai Ansl ■artománvon át Pekingen. Phenian- zon és Szöruon át lutna el a cárga- 'OT1!?pr Partiéra. A kontinensről hajó ’Mnné az olimpia 4eiir«sr»ét Kiusiubaj Tí*oán legd'Mibt) cjT’ero+<S{*e; Gyönvörű út. Ki n* szegődnék el - váltó kísérőiének, az olimpia lámpagyuj tógától ának ? I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents