Petőfi Népe, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-23 / 18. szám

Tervezés — libákkal A garázsajtók rosszak. Nem nyílnak se erre, se arra. A ter­vező a nyitószerkezet kivitele­zésében hibát vétett. Ráadásul arról is megfeledkezett, hogy csapágy helyett görgőket kellett volna építeni az ajtók alján el­helyezett perselyekbe. Egyszó­val: alaposan melléfogott. Emiatt újabb tízezer forintra van szük­ség, ennyibe kerül ugyanis az anyag- és munkadíj, hogy a garázsajtók használhatók legye­nek. Hanyag tervezés — kétsze­res kiadás! A panaszt a kecskeméti tűz­oltó-laktanyában hallottuk. Ám ez csak egy része a jogos bosz- szankodásnak. A másik az, hogy a szé'*árta garázsban — ahon­nan az ajtókat a Lakatosipari Vállalathoz vitték átalakítani — mérhetetlenül sok tüzelőanyag fogy el. Hideg időben másfél hét alatt legalább egy vagon szenet kell felhasználni, hogy a gépkocsi-tartályokban be ne fagyjon a víz! Pedig a fagyos éjszakák lehetnek még kitar­tóak .., Bár a vállalat ígéretet tett, hogy az ajtókat határidőre meg­csinálja, — addig azonban el­eltelik még néhány hét. Ami azt jelenti, hogy a garázs be­járatait — egy-kettő kivételé­vel — kénytelenek nádpallóval és ponwával védeni a hideg le­vegő elől. A hanyag, gondatlan terve­zésnek, íme. ilyen káros követ­kezményei lehetnek! Tízezer fo­rint és sok mázsa szén írható emiatt a népgazdaság veszteség­listájára, azért mert a Kecske­méti Tervező Iroda egvik mun­katársa hibát vétett. De hibát vétettek felettesei, valamint a kivitelező építő vállalat műszak- ki szakemberei és ellenőrei is, akik nem ellenőrizték pontosan, vajon kivitelezhető-e a terv. Az Ilyen és ehhez hasonló mulasztás népgazdaságunknak okoz kárt. Az eset tanulságait érdemes megszívlelni K. A. I Sokat tesz a közösségi szellem A szalkszentmártoni nőtanácsról dióhéjban modern bolt Kiskunhalason Modemül, szépen berendezett önkiszolgáló háztartási boltot nyitottak Kiskunhalason, a Hő­sök terén épült ú.i háromemele­tes bérház földszintién. Mellette kapott helyet az állami áruház cipőosztálya. A megnyitás óta mindkét üzlet igen nagy forgal­mat bonyolít le. — Ejnye, miért is nem jöttek fél órával előbb! Egy ügyeske­zű asszony járt nálam, róla ér­demes lett volna írni. Nemcsak az ügyességéért... De jó téma lett volna! — fogadott benün- ket a minap délben Sólyom Fe- rencné pedagógus, a szalkszent- márbomi nőtanács elnöke. Nejn érkeztünk felitemmá hir­telen fel tornyos ült kérdéseinket: ki az, hogy hívják, mihez van ügyes keze? — És így tovább, mert az éppen, ebédélése köz­ben zaklatott, rokonszenves Só- lyomné szavai nyomán, nemcsak egy tipikus „alany” bemutatá­sával lettünk gazdagabbak. A csuhéjfonás művésze — Nem túlzók, ha azt mon­dom, hogy Dömőkné a csuhéj­fonás művésze. Olyan szatyro­kat készít, hogy exportra is bát­ran elküldhetnénk. Azelőtt ké­véssé ismertük őt. Nemigen járt el az asszonyok közé. Nem engedte az ura. Most meg, ami­óta megalakult a tsz. egészen kicserélődik. Hogy mit tesz a közösségi szellem! A házaspárt úgy emlegetik a községben, mint a Petőfi Tsz legszorgalmasabb tagjait. Gondolom, szépen keres­nek is, mert az asszonyka ezt mondja nekem: „Talán életünk­ben sem volt annyi pénzünk, mint amióta a közösben va­gyunk .. /* — De nem is ezt akarom most részletezni. Hogy a lényegre tér­jek: éppen a jó előbb keresett fel Dömőkné. Azt mondja, hi­ányzik az asszonyoknak a téli kereset, meg különben is olyan hosszúak a napok. A rece ná­lunk nem megy, túl van vele terhelve a háziipari szövetkezet. Mi ■ lenne, ha ők csuhéjszatyor- ral, lábtörlőkészítéssel foglal­koznának? A helyi földműves­szövetkezet minden mennyiség­ben átvenné, ö meg szívesen megtanítaná rá az asszonyokat. Hogyan lehetne a tanfolyamot a lehető leggyorsabban megszer­vezni, hogy még kihasználhas­sák a telet? Tessék már ebben segíteni — mondotta. — Csak úgy örült a lelkem. Mondom: ez a legkevesebb. Ma úgyis délutánős vagyok, az én „kispostásaim” hírül viszik az anyukáknak. Hétfőn biztosan kezdődhet a tanfolyam! Ha a „kispostások“ elindulnak — Huszonötén, harmincán fel­tétételül összejönnek rá, hiszen kézimunka tanfolyamaink és egyéb rendezvényeink iránt is nagy az érdeklődés. Községünk­nek nagy a környéke. Ha azon­ban a távolabb lakók felkere­kednek, összejönnek hatvanan is. Mert félnek az asszonyok a kutyáktól és csoportosan mind­járt nagyobb a mersz..; A szakkörökön aztán elidőznek sokszor öttől fél tízig is. Jól eső ott a beszélgetés. Nem egyszer pedig — amikor a szakkör szü­lői munkaközösséggé alakul át — kettős hasznú. Ki hinné, hogy ennyi min­dent mindössze néhány perc alatt tudtunk meg a szalkszent­mártoni nőtanácsról? És nem­csak ennyit. Sólyom Ferencné megebédelt, készülődött az is­kolába, a helyi nőtanács tevé­kenységét azonban még a kö­vetkezőkkel is teljesebbé tette: Saját rendezvényei bevételé­ből vásárolt a nőtanács egy mo­sógépet. Csináltattak hozzá kis­kocsit, amely naponta, sőt sok­szor óránként máshova vándo- roltatja a munkagépet, csekély térítésért. Egy év alatt „behoz­ta” az árát. Egyszer már leégett a tekercse, több mint 400 forint­ba került a javítása, mégis ma­radt pénzük. Most egy újabb háztartási gépre szeretnék köl­teni. Valószínűleg porszívót vesznek — így alakul a közvé­lemény. Lám csak, milyen jó ötlet! Ho­gyan segíthetnek önnön munká­jukon az asszonyok! A legfrissebb tervek — Legfrissebb terveink most a februárban rendezendő tea-est köré összpontosulnak — mond­ja a nőtanács elnöke. — Abból is marad néhány forintunk és szociális munkánk során sok­szor milyen jól jön az! Látták volna például, hogy apróságok­kal: papuccsal, meleg harisnyá­val — amivel az öregek napján kedveskedtünk községünk idős emberednek — mekkora örömet lehet okozni! p. r. HÁZIAS FÉRJ Napközben A szakszervezeti választások elé A SZAKSZERVEZETEK alapszabályainak megfelelően ismét sor kerül a szakszervezeti alap- és középszervek megválasztására. Január 15-e és április 15-e között újraválasztják a bizalmiakat, műhely- és osztálybizottságokat, a szakszervezetek megyei és budapesti bizottságait, s első ízben a Szakszervezetek Budapesti Tanácsát. Megyénkben is jelentős esemény lesz a szakszervezeti válasz- tas. Az előkészítés időszakában különösen a jelölő bizottságok munkája áll előtérben. A SZOT-elnökség határozatának megfe­lelően a jelölések körültekintő elvégzését teszi lehetővé, hogy a jelölő bizottságokat már a taggyűlések előtt egy hónappal meg­választják és a javaslatukat a választó gyűlés előtt 10 nappal k : függ eszük. A tagságnak módjában van megvitatni a jelöltek személyét, s a leginkább alkalmas személyeket, a legrátermet­tebb munkatársakat kiválasztani közülük a későbbi funkciókra. A BIZALMIT megválasztó csoportértekezleteken elmondják a tagok, hogy mit tartanak jónak és mit kifogásolnak a szak- szervezeti munkában, s mit javasolnak a felsőbb szerveknek. A jó politikai előkészítés az alapja a választó taggyűlések sikerének. Ha a beszámoló nem kerülgeti a kényes kérdéseket, előremutatóan megjelöli a legfontosabb feladatokat, s ha arról adnak számot, hogy a szakszervezeti bizottság mennyiben járult hozzá pártunk politikai és gazdasági célkitűzéseinek megvalósí­tásához, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításához, akkor az érdeklődés és aktivitás is megfelelő lesz a gyűléseken. Nagyszerű alkalom ez a választás arra, hogy a néhol még megmutatkozó passzivitást leküzdje, a szakszervezeti munka iga­zi és tényleges feladataira ráirányítsa a figyelmet, s a legmeg­felelőbb személyeket állítsa a szakszervezeti élet fontos poszt­jaira. TEGYÜK KÖZÜGGYÉ a szakszervezeti választásokat, s ak­kor a siket- a fellendülés nem marad el, ,s «­k i a fi • — Más asszony örülne, ha a férjecskéje maga készíti el a vacsorát. c' Á műanyagé a jövől A Kecskeméti Finommechani­ai Vállalat kiskunfélegyházi .elepe a múlt év áprilisában önálló műanyagfeldolgozó vál­lalattá alakult. A kilenc hóna­pos, azelőtt 40 munkással dol­gozó és másfélmillió forint ter­melési értéket előállító kis üzem óriásit fejlődött. A kalo­csai részlegét is beleértve ma már 400 munkással 13—14 mil­lió forintos termelési értéket gyártó üzemmé lépett elő. A dolgozók összlétszámánaik 80— 85 százaléka nő. Még nem érte el tetőfokát a fejlődés. A vállalat idei terme­lési értéke az 1961-hez viszo­nyítva megkétszereződik és va­lamelyest tovább emelkedik a létszám is. Gyártmányai ma már nemcsak belföldön ismer­tek és kedveltek. A múlt év végén Romániába is szállított női műanyag esőköpenyt, és szerződése van újabb 16 ezer darab előállítására. T. M. Szorgalmas asszonyok Termelőszövetkezeti nőgyűlést hívott össze a napokban a bács­almási Lenisz Tsz nőbizottsága. A bizottság elnöke — Párczen Istvánná — örömmel számolt be arról, hogy a nődolgozók közel 90 százaléka 200 munka­egységen felül teljesített, tizen­nyolcán pedig a 300 munkaegy­séget is túlszárnyalták. A nőbizottság egyéves műkö­dése alatt sokat tett a közös munkára való mozgósításért Ha kellett, szót emelt a nő­dolgozók hátrányos megkülön­böztetése miatt, mozgósított a tsz-irodák, tanyaközpontok szé­pítésére, tisztántartására. A rendszeres mozgalmi élet ered­ménye az is, hogy a betakarítás elvégzése után csaknem vala­mennyi asszony bekapcsolódott a pártoktatásba, valamint a nőtanács szakköreinek munká­jába. Ezzel teljesítettét: azokat a vállalásokat, amelyek a káty­úi ári tsz-asszonyok versenyfel­hívása nyomán születtek. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja, 'elelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerke-ztőség: Kecskemét. Széchenyi tér t. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Belpolitikai rovat: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét Szabadság tér lia. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar posta. Előfizethető: a helyi oostahivataloknál és kézbesítőknél. Fiöfizetési díi I h^naDra 12 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: 11-85. Ezt a megtisztelő „becenevet” nem én ta­láltam ki. Így mond­ják egymást azok az öreg, nyugdíjas, vagy nyugdíj nélküli kubi­kosok, akik a félegy­házi tanácsháza egyik udvari helyiségében na­ponként összejönnek. Csak ilyenkor télen húzódnak a négy fal közé, tavasztól őszig a Petőfi szobor előtti parkban lehet őket megtalálni. Az üvegajtóra ra­gasztott papírcédulán ezt olvastam: MEDOSZ- iroda. Egy íróasztal és néhány szék, meg há­rom hosszú pad a bú­torzata az „irodának”. Vannak bent vagy hú­szán, köztük hét öreg harcos. A legidősebb Csenki László 84 éves, a legfiatalabb a 63 éves Koncz József. Már többször hallot­tam róla, milyen érde­kes élménybeszámoló­kat tartanak egymás­nak, amikor maguk kö­zött vannak. Most álig lehet őket szólásra bír-. „Világcsavargók“ ni. De amikor megtörik a jég, szinte nem öltö­zöm az írást. Egymást túllicitálva, nevetve beszélik a „ré­gi . szép idők” sok vi­szontagságát, a napi egypengős napszámot, a sok száz kilométeres gyaloglást a kubikosta­licskával, Tiszántúlról a Dunántúlra, a Bács­kába, a Bakonyba. Zala, Somogy, Tolna megye volt a félegyhá­zi kubikosok hazája, de meg lehetett őket talál ni az ország minden táján, sőt az ország ha­tárán kívül is. Majd­nem mindegyik volt Szerbiában, Horvátor­szágban, Bukovinában, Erdélyben. Tizenkilencben vö­röskatonák vagy vö­rösőrök voltak, a fel- szabaduláskor földet osztottak, ma a szocia­lista társadalom gon- dosko'’’nsát, nyugdíját élvezik. Sajnos. gém mindnyájan. Mert ki gondolt arra, hogy nem elég a munkát elvégez­ni, igazoltatni is kell azt. Néhol a munka­adó „felejtette" el őket bejelenteni, másutt ők bizonyultak feledékeny­nek. Kétszáz közül ha 10—15 volt az OTI-ba bejelentve. Csak a munkával törődtek, mert kellett a kenyér, nincstelenek voltak, $ majd mindegyikőjük 5—6 gyereket nevelt. Sóhajtoznak is néhá- nyan, hogy mért nem voltak olyan „előrelá­tok" ebben, mint a Horthy-rezsim főjegy­zői, főtisztviselői, akik precízen igazolták mun­kahelyeiket, amikor a sa*át nyugdíjukról volt szó ... Bár a mások, a dolgozó emberek mun­kájának igazolásában lettek volna ezek az urak ilyen előrelátók. Így történt aztán, hogy Holló Gábor bácsinak még három esztendő kellene a nyugdíjához — pedig kétkezi mun­kás volt világéleté­ben ... Pipázgatnak, beszél­getnek, derűs és szo­morú történetek tolul­nak szájukra. M■■ nnyi tanulság, mennyi élet- tapasztalat sűrűsödik szavaikban. S ha a je­lenre fordul a szó, csak egy szerény kéréssel hozakodnak elő: sze­retnének egy alkalma­sabb helyiséget. Ami­kor a nemrég meg­nyílt Munkásotthon* ajánlottam, azt mond fák, hogy öregek 6 már, köhögések, pipá sak, külön szeretnéve meghúzódni, nem akar ják a fiatalokat zavar ni. Teljesíteni kellene ezt a szerény kívánsá­got. Fel is híviuk rá a város társadalmi szer­veinek. vezetőinek fi­gyelmét. Megérdemlik ezek a csendes, derék öregek. t M*..

Next

/
Thumbnails
Contents