Petőfi Népe, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-04 / 2. szám

19(iV. Január 4. csütRrtók I «8*1 Eredményezi volt si szalísiövetkezetek első esztendeje Megyénknek az elmúlt év ele­jén 51 ezer holdon, 12 ezer csa­láddal alakult 32 szakszövetke­zete máris jelentős eredménye­ket ért el Tavaly késő ősszel fogtak hoz­zá a szőlő- és gyümölcsös tele­pítéséhez, s ezt a saját erőből végzett munkát nemrégiben fe­jezték be. Szőlőt 615 holdon te­lepítettek, s az idén további 700 holdon lesz új szőlőjük, 30 hol­don pedig gyümölcsösük. A nagyarányú szőlőtelepítési program megvalósításához a tag­ság több mint 8 millió szelek­tált szőlővesszőt biztosát. Az el­ső év telepítéséhez ennek csak­nem a félét használták fel, a többit gyökerez, te tik és az idén ültetik el. Jelentős a szakszövetkezetek .árutermelése. Tagjaik tavaly­előtt, az egyéni gazdálkodás utolsó évében 86,8 vagon gyü­mölcsre kötötték szerződést, ta­valy már 305 vagon gyümölcsöt adtak át az államnak szerződés­»ooooocoooocooooc«x)ooooooooooooooo re. A felvásárolt gyümölcs mennyiségének az 55 — ezen belül a kajszi barackénak a 43 — százalékát lehetett tavaly­előtt exportálni. A közös gaz­dálkodás első évében viszont a meggytermésnek már a 65, a kajszibarackénak pedig a 64 százalékát szállították külföldre. Kimagasló eredményt értek el a borértékesítésben: holdanként 13 hektoliter borra szerződtek, 5,9 hektóval többre, mint a me­gyei átlag. Bár a szakszövetkezetek gaz­dálkodásának jelentős hányadát a szőlő- és gyümölcstermelés képezi, említésre méltó, hogy gazdáik tavaly csaknem 6 és félezer hektoliter tejet, 2 millió 650 ezer darab tojást és 820 má­zsa baromfit is átadtak a felvá­sárló szerveknek. Kenyérgabo­nából az általuk átadott meny- nyiség közel 170 vagon. A szakszövetkezeteik gazdái tetemes összeggel járultak hoz­zá a közös alapok megteremté­Két és fél évi bortön a társadalmi tulajdon dézsmálásáért Tíz évvel ezelőtt a Pest me­gyei bíróság ítélte háromévi börtönre társadalmi tulajdon sérelmére élkövetelt sikkasztás miatt. 1956-ban a budapesti köz­lekedési —, 1959-ben pedig a szolnoki járásbíróság járt el el­lene közlekedési bűncselekmény elkövetéséért. Ezúttal — mint a kunszentmiklósi Hunyadi Tsz volt elnöke — újra a bíróság előtt áll Komáromi Ferenc. Nem Okult a korábbi .leckéből”. 1960 szeptemberében került a kunszentmiklósi szövetkezetbe, s a községben szerzett magának Rakást, melyet rendbe kellett boznd. Erre * célra — hozzá járulás nélkül — kölcsön vett a tsz pénztárából 3500 forintot, a munkát a szövetkezet építő­brigádjával végeztette él mun­kaegység-jóváírás mellett, jó­részt a tsz anyagából. Ily módon összesen 7069 forint értékű kárt okozott. Ugyanabban az időszakban a Hunyadi Tsz egy épületet vásá­rolt 350 ezer forintért. A vétel­ár kifizetését azonban akadá­lyozta az a körülmény, hogy a házat két vállalat és egy lakó bérelte. Komáromi Ferenc ki­jelentette az eladónak, hogy amennyiben erre a célra át­ad neki 80 ezer forintot, el­intézi az épület kiürítését. A háztulajdonos — a mielőbbi teljes vételár reményében — ét is adta a kórt összeget, amit a vádlott saját céljaira használt fel Amikor a dolog kitudódott, a község vezetői kérdőre vonták Komáromit, aki azzal védeke­zett, hogy a pénz megvan. Ek­kor utasították, helyezze letétbe az OTP-nól, Nevezett — hogy a letétbe helyezést igazolni tud­ja — kivett a tsz pénztárából J0 ezer forintot (azért csak eny­to<x>oo(xxx)ooooocooooooooooooooooooQf nyit, mert több nem volta pénz­tárban). S még egy a bűncselekmény- sorozatból: a vádlott a múlt év elején arra utasította az egyik szövetkezeti gazdát, hogy a tsz szénájából adjon el saját nevé­ben több mint 100 mázsát a Terményforgalmi Válalatnak. Az utasításnak megfelelően a tsz tagja négy részletben körülbe­lül 10 ezer forint értékű szénát eladott, s az árát befizette a tsz pénztárába. Négy hamis felvásárlási jegy készült ily módon, amihez azért folyamodott az »élel­mes-“ elnök, hogy a »hosz- szadalmas“ inkasszó-eljárást megkerülje. Most társadalmi tulajdon sé­relmére elkövetett ismételt sik­kasztás és hűtlen kezelés, vala­mint 12 ezer forintot meghala­dó magánosok sérelmére elkö­vetett csalás és négy rendbeli magánokirathamisítás bűntetté­ben marasztalta él a bíróság és ezért kétévi és hathónapi bör­tönre, valamint egyes jogainak gyakorlásától négyévi eltiltásra ítélte Komáromi Ferencet El­rendelte a szolnoki járásbíróság által 1959-ben kiszabott három- hónapi börtönbüntetés végre­hajtását is. A járási ügyész súlyosbítást kért, a védő és a vádlott eny­hítésért fellebbezett ■ Érdemes megemlíteni az ügy kapcsán a tsz-ellenőrző bizott­ság szerepét. Talán meg lehetett volna előzni a bajt, megakadá­lyozná a továbbiakat, ha észre­veszi az első szabálytalanságot. Nem a tsz vezetői és gazdái iránti bizalmatlanságról van szó, de jó lenne ezt a megtisz­telő megbízatást kicsit ébereb­ben, több felelősségtudattál vé­gezni. P, L Növényvédelmi napok Kecskeméten A megyei tanács vb mezőgaz­dasági osztálya, a Magyar Ag­rártudományi Egyesület, a MÉ­SZÖV és az AGROTRÖSZT Kecskeméten növényvédelmi na­pokat rendez. A növényvédelmi napok kere­tében január 10-től 12-ig nö­vényvédelmi kiállítás nyílik, amelyen bemutatják a különféle növényi kártevőket, betegsége­ket és az ellenük való védeke- aés módját. Tájékoztatást kap­hatnak a kiállítás látogatói a legújabban forgalomba került üővényvédőszerekről és azoknak használatáról is. A kiállítás ünnepélyes meg­nyitása január 10-én déle1 ott fél J.2 óraikor lesz a Banyai Julia Leánygimnázium dísztermében. A kiállítás a nagyközönség szá­mára megtekinthető 10-én 12 órától 17 óráig, a következő két nap pedig 9-től 17 óráig. Január 11-én az Árpád film­színházban növényvédelmi ta­nácskozást tartanak megyénk mezőgazdasági szakemberei. A tanácskozáson dr. Ubrizsy Gá­bor Kossuth-díjas, a Növényvé­delmi Kutató Intézet Igazgatója a „Vegyszeres növényvédelem újabb irányelvei" címmel, dr. Fejes Sándor Kossuth-díjas, a Földművelésügyi Minisztérium Kertészeti Főosztályának vezető­je pedig „A növényvédelem je­lentősége a nagyüzemi szőlő- és gyümölcstermesztésben” címmel tart vitaindító előadást. séhez. A szőlő- és gyümölcster­mésük 10 százalékának megfe­lelő összeget, valamint szántó­területeik minden aranykorona­értéke után 10 forintot fizettek be. Így a közös alap az első év­ben majdnem 14 millió forintra emelkedett, amelyből mintegy 6 milliót fordítottak szőlőtelepí­tésre. Jelentős összeget áldoztak ki­sebb növényápológépek vásár­lására is. Négy szakszövetkezet irodaházat, három pedig erőgé­pet vett. Az idén 9 és félmillió forintot fordítanak szőlőtelepí tésre, két és félmilliót pedig me­zőgazdasági gépek vásárlására. Az új telepítésű szőlők, vala­mint a gyökereztető iskolák ön főzésére berendezéseket vásárol­nak, amelyre 600 ezer forintot irányoztak elő. Gondold el, édesem, bogy mennyit spórolunk, nem kell költenünk a téli tüzelőre. A MEDOSZ egutobbi választmányt ülésén negállapították, hogy ebben az ívben sokkal elmélyültebb, terv- izerűbb munkát végzett a me­gyei bizottság, mint az elmúlt ssztendőkben. Más megyéktől átvett módszerek alapján ha­vonta — tájegységenként — tar­tották meg az szb-titkárok ér­tekezletét, s egyénileg Is rend­szeresen foglalkoztak a függet­lenített titkárok feladataival. Az utóbbiaknak nagy segítséget nyújtották a járási pártbizottsá­gok; a bajai, bácsalmási, kalo­csai és a kecskeméti járásban például rendszeresen beszámol­tatták a szakszervezeti bizottsá­gokat az általuk végzett mun­káról. t Mezőgazdasági üzemeinkben — az állami gazdaságokban és az erdészetekben, valamint a gépállomásokon —■ tervszerűbb lett a szakszervezeti munka, rendszeresebb a különböző ren­dezvények megtartása, s egyre kevesebb helyen hagyják figyel­men kívül a bizalmiak vélemé­nyét jutalmazás, segélyezés ese­tében. Helyesnek bizonyult az a bri­gádverseny, amely a szocialista címért folyik. Megyénk mező­gazdasági dolgozóinak a 90 szá­zaléka vesz részt valamilyen versenyben; 127 brigád több mint 1300 fővel versenyez a szocialista címért. A verseny eredményeként kombájnosaink, cséplőmunkásaink magasan túl­teljesítették vállalásaikat a nyá­ri betakarításkor: 40-ről 70 szá­zalékra 'nőtt a gépki,használás. \x aszály ellenére az osa ne1 ak arí tás Idején sem csökkent t dolgozók versenylendülete. Az állami gazdaságokban al­kalmazott módszereket egyre íagyobb mértékben vezetik be i termelőszövetkezetekben is. A •égebbi termelőszövetkezetekben például silókukorica-termesztő ifjúsági brigádok jöttek létre. A hartai Békében a szocialista brigád címért versenyeznek, a kecskeméti Vörös Csillagban a második műszak bevezetésével egy időben versenyt szerveznek és alkalmazzák a premizálást. A sok és hasznos eredmény kö­zül érdemes megemlíteni a solti Szikra Termelőszövetkezet pél­damutató legelőgazdálkodását. Az élenjáró szövetkezetek bát­ran alkalmazzák — lehetőségeik­hez képest — az állami gazda­ságikban bevált munka- cs versenymódszereket. Nagy segít­séget nyújtanak számukra azok a szakemberek is. akik állami gazdaságainkból vagy gépállo­másainkról kerültek a terme­lőszövetkezetekbe. Az eredmények mellett azon­ban hiba is akad; így példán) a szocialista címért versenyző brigádok munkafeltételeit nem mindenütt biztosítják kellőkép­pen. Az elkövetkező időben töre­kedni kell a versenyek még szélesebb körű alkalmazására, a tervszerű munkára, as újítók felkarolására, a pártszervezetek, a szakszervezeti bizalmiak és a brigádvezetők kapcsolatának jobb kialakítására. m. 1. Újabb kezdeményezéseket várunk a fiataloktól A KISZ-szervezetek Idei terveiről, feladatairól Az elmúlt évben több alka­lommal tájékoztattuk olvasóin­kat a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség alapszervezetednek kü­lönböző kezdeményezéseiről, a fiatalok szorgalmas politikai és szakmai tanulásáról, közéleti szerepléséről. munkaakcióiról, sport- és kulturális tevékenysé­géről. Most az új esztendő első napjaiban felkerestük Borszéki Lajost, a KISZ megyei bizottsá­gának titkárát és megkértük, szóljon az elmúlt évi eredmé­nyekről. a fiatalok új évi tervei­ről, célkitűzéseirőL — A rendelkezésünkre álló adatok szerint az Ifjúság a szo­cializmusért mozgalom keretén belül megyénkben kereken 24 ezer fiatal teljesítette a próbák követelményeit, gyarapította politikai-szakmai ismereteit a szervezeti oktatás keretében és részt vett a külön­böző munkaakciókban, a kultu­rális feladatok elvégzésében és sportolt, —< Szeretném megemlíteni, hogy az ipari üzemekben dol­gozóknak több mint egyharma- da fiatal. Nagyon örvendetes, hogy ezeknek * fiataloknak mintegy 90 százaléka részt vett a munkaversenyben. A szocialista munka ifjú bri­gádja címért 102 csoport ver­senyzett és eddig 18 brigád sze­rezte meg ezt a megtisztelő rangot — Megyénk Jellegének megfe­lelően természetesen a fiatalok többsége a mezőgazdaságban dolgozik. Ennek megfelelően a KISZ megyei bizottsága •* év folyamán igen nagy gondot fordított a fa­lusi fiatalok közötti mun­kára. — A termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban dol­gozó fiatalok közül igen sokan részt vettek a traktorosok, a kukoricatermesztők, a ollózó brigádok, a zöldségtermesztők, valamint a baromfitenyésztők országos versenyében. — Megyénk fiataljai az ön­tözéses gazdálkodás bővítése ér­dekében 62 csőkutat készítet­tek, azonkívül felépítettek 40 darab szerfás épületet a terme­lőszövetkezetekben. A község­fejlesztési célkitűzések megva­lósítását több mint S millió forint értékű tár­sadalmi munkával segítették elő, — A pártszervezetek többsége, különösen a vezetőségválasztó taggyűlések idején és az azóta el­telt hetekben, figyelemmel ki­sérte az Ifjúság a szocializmu­sért mozgalmat Beszámoltatták a KISZ-vezetőket a próbák eredményéről és olyan tanácso­kat adtak, amelyek megszívle- lése elősegíti, hogy minél több fiatal teljesítse a mozgalom kö­vetelményeit Mi nagyon örü­lünk annak, hogy egyes pártszervezetek tag­gyűlésen és vezetőségi ülé­sen is megtárgyalták az Ifjúság a szocializmusért mozgalom helyzetét Ezt a módszert követendő pél­dának ajánljuk valamennyi pártszervezetnek. Az idén Is mindenekelőtt fon­tosnak tartjuk az Ifjúság a szo­cializmusért mozgalom további kibontakoztatását Arra törek­szünk, hogy az idén még több KISZ-en kívüli fiatal tegyen eleget azoknak a követelmé­nyeknek. amelyek elvégzése a jelvény első és második foko­zatának viselésére jogosítja őket. —- Az Ipari üzemekben a KISZ-szervezetek az idén is tá­mogatják a fiatalok munkaver­senyét és még inkább felkarol- ják a munkamódszerek továbhí javítását a technika fejleszté­sét és elősegítik a munka ter­melékenységének növekedését , — Figyelemmel kísérjük s mezőgazdaságban dolgozó fiatalok munkamozgalmait is. Azt ajánljuk a falusi fiata­loknak, hogy legalább 15 ezer holdon az ifjúsági brigádok ter­messzenek kukoricát ügyelve arra, hogy holdanként a 18—20 ezres tőállomány meglegyen. Készítsenek 200 ezer köbméter silótakarmányt és indítsanak mozgalmat holdanként 250 má­zsa zöldtakarmány termesztésé­re. Kapcsolódjanak be a szőlő- és gyümölcstelepítési munkák­ba. Ennek érdekében mindenütt tegyék meg a maguk konkrét felajánlását — A termelőszövetkezetekben dolgozó leányok tegyenek vál­lalást árra. hogy a tavalyi 300 ezer darab baromfi helyett az idén egymillió darab ap­rójószágot nevelnek fel. Több fiatal vegyen részt a kö­zépiskolások közül a nyári ön­kéntes építőtáborokban. 400 hek­táron végezzenek társadalmi munkában erdősítést készítse­nek 80 csőkutat az öntözéses növénytermesztés fejlesztésére és az előző évhez hasonlóan ve­gyék ki részüket a községfej- lesztésböL A bajai kiszisták pél­dáját követve' megyénk más városaiban is szervezzék meg az ifjúsági lakásépítő akciót Borszéki elvtárs csak néhány feladatot említett a kiszistáíc idd tennivalói közül. A megyei KISZ-bizottságnak konkrét cél­kitűzései vannak a fiatalok szakmai és politikai oktatásá­nak elősegítésére, a kulturális ílet rendezvényeiben való rész­vétel fokozására és a sporto- ásra is. Az elmúlt évi tapasz­tatok és az ifjúság lelkesedé­se arra a reményre jogosít fel. logy a fiatalok az idén is meg- olelnek az irántuk támasztott lövetelményeknek. Km 1faset

Next

/
Thumbnails
Contents