Petőfi Népe, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-18 / 14. szám

4. oldal 196*. január IS. csütörtök A népművelés is politikai munka Beszélgetés Király Istvánnal, a Kiskőrösi Járási Tanács V.B. titkárával A KISKŐRÖSI JÁRÁS nép­művelési helyzetéről beszélget­tünk Király Istvánnal, a járási tanács vb-titkárával. Tarka kép tárult elénk az elemzések so­rán. Van néhány kiemelkedő község, ahol kiegyensúlyozott, tervszerű a kulturális tevékeny­ség, de sajnos a többiekre nem ez a jellemző. — Hol zajlik élénk kulturális élet a járásban? — Talán kezdhetnénk Kiskő­rössel. Az igaz, hogy a műve­lődési ház színháztermének ta­tarozása már évek óta húzódik (most végre hozzáláttak), s ez rányomta bélyegét a kulturális élet fejlődésére. Csak néhány tényezőt említek, A nagyterem hiánya következtében visszafej­lődött a színjátszás, az ifjúság szórakozási igényét — gondolok a táncos összejövetelekre — nem tudtuk kielégíteni, s a közön­ség nagy veszteségnek telein ti. hogy a Kecskeméti Katona Jó­zsef Színház nem tudott emiatt vendégszerepelni községünkben. Ezek olyan hiányosságok, ame­lyeket pótolnunk kell hamaro­san. Reméljük, a színházterem elkészítésével rövidesen megol­dódnak az immár több éves gondok. Ettől függetlenül nem mond­ható rossznak Kiskőrösön a nép­művelési munka. A teremhiány- nyal küzdő művelődési házban eredményesen működik a-/, értelmiségi klub, folynak a zenekari próbák, látogatot­tak az ismeretterjesztő elő­adások is. A községek közül Kecelen, Császártöltésen. Tázláron és Soltvadkerten említésre méltó a kulturális tevékenység. Vegyük mindjárt Kecelt. Legnagyobb érdemük, hogy gondot fordíta­nak a tanyai népművelésre. A nevezetes kultúrkordély- lyal járják a külterületeket. Ismeretterjesztő és játékfilme­ket vetítenek, könyvet kölcsö­nöznek. A tanyai lakosság kérte, hogy hetente vetítsenek filmet a külterületeken (ez már a kul­túra iránti szeretet jele), de sajnos, ez még technikai akadá­lyokba ütközik. Eddig havonta egyszer tudtak eljutni egy-egy tanyai központba. A művelődési otthon és a könyvtár munka-, járói is csuk a legjobbat mond­hatom. Császártöltésen két termelő­szövetkezetben szerveztek tsz-akadémiát, megindult aa ezüstkalászos tanfolyam. Az ismeretterjesztésnek ez a for­mája bevált a művelődni akaró faluban. A változatos temati­kának köszönhető, hogy előadá­sonként 70—80 a hallgatóság száma, örvendetes, hogy az ér­telmiség jelentős szerepet vál­lalt a kulturális nevelőmun­kában. A közös gazdaságok me­zőgazdászai is tevékenvkednek a népművelés széleskörű ter- ' j esetésében. Tázlár kisebb községeink közé (artozik. A múlt év ben új művelődési otthont avattak és első lé­pésként megalakították a zenekart. Majd a műkedvelés is szárnyra kapott, s már ott tartanak, hogy virágzó, kulturális élet van ki­alakulóban az egykori, isten- hátamögötti kis faluban. ősz óta kétszer látogatott el Tázlár- ra a Katona József Színház. Nagy sikert arattak a Bánk bánnal és a Csárdáskírálvnővel. Soltvadkert kulturális mun­kájával is elégedettek vagyunk. Ott működik a járás leg­jobb fúvószenekara. Blénk és sokoldalú szakköri te­vékenység folyik a művelődési otthonban. — Mi az oka, hogy a többi ^községekben nem dicsekedhet- mek eredménnyel? — Véleményem szerint ott, ahol a község vezetői a kultú­rál még most sem tekintik po­litikai munkának, előrehaladás­ról, fejlődésről nem beszélhe­tünk. A fent említett helyeken a helyi pártszervezetek, a ta­nács vezetői mind anyagi­lag, mind pedig erkölcsileg is támogatják a tömegkul­túra további felvirágozta­tását. Természetesen a kulturális bi­zottságok jó vagy rossz mun­káján is sok múlik. Ahol csak papíron működik .(mint Fülöp- szállásoii). meg is látszik az »eredmény«. Itt a község vezetői így magyarázzák, miért nem művelődnek az emberek Fülöp- szálláson: »A község dolgozói nagyon elfoglalt emberek, s emiatt nincs alkalmuk és mód­juk művelődni. (Meg kell terem­teni az alkalmat és sikkor mód­juk is lesz! Ez a tanács feladata is.) Öt napig a termelőszövet­kezetben, két napig a háztáji földek művelésével vannak el­foglalva. (Ez országszerte álta­lános jelenség és más községek­ben mégis elöhpre haladtak a kultúrában.) Tíz év múlva az mberek jobban fogják igényel­ni a kultúrát.« (Idézve a me­gyei kulturális bizottság január lU-i beszámolójából.) Bocsa, Akasztó sem büszkéi kedhet kulturális -felemelkedé­sével«. Eredmény csak ott születhet, ahol a pártszervezet és a tanácsok irányítják, segítik és ellenőrzik a kulturális munkát. Járásunkban jó példa érré a már említett négy község. — Mi hat a teendő'! — Az eddigi tapasztalatok alapján az a meggyőződésem, hogy a járási tanács művelő­dési osztályának és a végrehajt tó bizottságnak is több segítsé­get kell adnia a lemaradt köz­ségeknek. 1961 decemberében vizsgáltuk a járás népművelési helyzetét, és ma már tiszta ké­pet alkothatunk arról, hol, mi­lyen támogatásra van szüksége falvainknak. Ügy gondolom, hogy a népművelés általános fellendüléséről csali akkor be­szélhetünk járásunkban. ba a közművelődést politikai munka­ként kezeljük és sikerül társa­dalmi üggyé tenni — fejezte be nyilatkozatát Királv István. Bieliczkv Sándor I*;.::/ • JN 'tu—«* ,X)> O t A vád tanúja Magyarul beszélő amerikai Hím m Bozsó János: Foktői Dunapart Egy híres angol ügyvéd (Charles Laughton) súlyosan be­teg, de életét kockáztatva vál­lalja egy gyilkossággal vádolt embernek (Tyrone Power) a vé­delmét. A tárgyaláson a vádlott felesége (Marlene Dietrich) sú­lyosan terhelő vallomást tesz férje ellen és ezzel szétzúzza a védelmet. A tárgyalás utáni estén »egy éjszakai nő« levele­ket ad át az ügyvédnek, ame­lyek igazolják: az asszonynak szeretője van, és a bíróságon hazudott csak azért, hogy meg­szabaduljon a férjétől. A bizo­nyítékok alapján felmentik a vádlottat, de az igazi fordulat még csak azután következik ... A filmet a nagytehetségű Billy Wilder rendezte, akinek Legénylakás c. filmje már nagy sikert aratott nálunk. Hideg, megfigyelő stílusa kiválóan al­kalmas az érdekes per esemé­nyeinek, a meggyötört vádlott­nak és a titokzatos német asz- szanynak az ábrázolására. A kitűnően rendezett film ér­tékét három világhírű művész közreműködése emeli. Charles Laughton színészi képességeinek teljében mutatkozik be a védő­ügyvéd szerepében. Széles pó­zok, ironikus arc- és kézjáték, hirtelen ellágyuló indulatok jel­lemzik játékát; Tyrone Powert színészi kar­rierjének csúcsán, a nagysza­bású Salamon és Sába király­nője c. film felvételeinél érte utói a halál. A gyilkossággal vádolt ember szerepe számta­lan lehetőséget nyújtott számá­ra, hogy bemutathassa széles­skálájú művészetét. Hosszá idő után ismét megcsodálhatjuk Marlene Dietrich tökéletes szép­ségét a titokzatos német asz- szony és a minden áldozatra kész feleség szerepében. Picasso szobor a barlangban A 80 éves Pablo Picasso a francia Riviérán, Juan-Les-Pins közelében egy 18 méter mély­ségű barlangban állítolta fel Neptun szobrát. A művész tisz­telői csak egy kis turisztikával csodálhatják meg ezt a művét. ÓNQDVÁRI MIKLÓS íkssiié 19. — örült! örült! Eresszen! — kiáltozta Zsuzsa a férfi karjai­ban vergődve. Valahogyan kiszabadult, az ajtóhoz rohant, de az ügynök két lépéssel ott termett és útját állta. — Kellesz, kívánlak nem en­gedlek — kiáltotta verbeborult szemekkel — magyar lány még nem feküdt az ágyaimban . ., — Soha! öljön meg, de akkor is: soha! Vadállat! Az ügynök ismét elkapta a karját, s hirtelen hátracsavarta. Zsuzsa iszonyatos fájdalmat ér­zett, egy pillanatra az eszméle­tét is elvesztette: az ügynök a díványra teperte, s egyetlen erőszakos rántással leszakította róla a blúzt, kibuggyant rózsa­színű melle. Vad éhséggel eseti neki, csókolta, harapta, a fogai­val akarta széttépni. Zsuzsát a fájdalom észhez térítette és ök­lével teljes erőből az arcába csapott A megvadult ember megtántorodott. Zsuzsa egérutai nyerhetett. Két ugrással az aj­tónál termett, feitépte és a sza­kadt blúzt összefogva, elrohant. Még a lépcsőfordulóban is hallotta, az ordítozó ember hangját: Buta lotyő, kirügatlak! Ki rúgatlak, te ringyó!... A szobájába rohant, nem is emlékezett, hogy magára zár­ta-e az ajtót, halá'os kimerült­séggel, ájulásba fűló zokogással mhant az ágyra. Rázta a sírás, s ha annyi erő' ösgaegyűjthetett volna, hogy az vül a zászlós volt az egyetlen magyar származású "ember. Kap­csolatukban csak egy zavaró té­nyező veit: Gyarmathv sokat hencegett megtörtént és meg nem történt dolgokkal. Mind­annyiszor igyekezett éreztetni vele, hogy szívességet tesznek néki, amelyért örökös hálával tartozik ... Tudta ezt Horváth maga is, de hovatovább unal­massá vált Gyarmathv megjegy­zése: — Nekünk köszönheted, ne­künk köszönheted, öregem. .. Ilyenkor hallgatott, csak be­lülről háborgott. — Miért hangsúlyozzák any- nyiszor? Miért éreztetik folyton velem? .,. A Helgával való megismerke­dés után lelkiismeretfurdalást érzett, lehangolta a kiiózanodás. Nem, nem: Helgát nem tudná szeretni, Helga csak szerető le­het az Elzához fűződő komoly érzések mellett. Mégis... hét­ről hétre felkereste. Nála álla­podott meg, ha égy kevés sza­bad Ideje akadt: szívesen tar­tózkodott az örökké nevető csa­csogó, mindenféle butaságokat összebeszélő lány mellett. De Helga pfnzbe került! Gyarrna- thy nem fizetett többet, s a inárkaköteg napról napra vesze­delmesen fogyott.,. Helga egy este azzal fogadta: ~ Hamarosan kiürül a bár­szekrény. Gondoskodhatnál ital­ról. Otthon megszámolta pénzét Alig volt százhúsz márkáig — Mit gondolsz — kérdezte másnap Gyarmathytól —. adna Kömer ha kérnék? — Már nincs pénzed? — Fájdalom .. „ (Folytatjuk:) Igazat beszélek! Nem vettem el semmit! Kérdezzék meg még- egyszer, hívják ide az urat, hi­szen ..: lehetetlen ... lehetetlen, hogy... kérem... Nagyon ké­rem, hívják ide az urat!;.. — Rosenzweig úr elhagyta a szállodát! Hiábavaló volt minden fogad­kozása. magyarazkodása. nem hallgatták meg. Kitessékelték az irodából. Egy óra múlva már ott ment kis motyójával, zokog­va a Kärtner Strasse házai kö­zött, amelyben tegnap gyönyör­ködött Leült egy padra. Tenyerébe hajtotta fejét és gondolkodott. Emberek jöttek-mentak mellet­te, huligánok csipkedték meg. Dacos elszántsággal nem vett róluk tudomást. Aztán felállt, megkérdezte a rendőrtől, hogy merre van a magyar követség és határozott léptekkel elindult a megadott irányba. f. VIII. GYARMATHY PÉNZT SZIMATOL. Ami a kiképzést illeti, Gyar- mathy alapos munkát végzett. Horváth doktorral három hónap alatt elsajátítottatta a kémke­dés fortélyait. Az orvos ió tanu­lónak bizonyult: megtanulta a titkos írást vegyszerrel. 3 mor- se-jelek alkalmazásának mód­szerét. az ultrarövid hullámú adó-vevő rádióberendezés keze­lését, a fényképezést, térképol­vasást és mindazt, ami feladata sikeres elvégzéséhez szükséges. Ez a három hónap összeszok­tatta Gyarmathyval. Horváth a maga módján szerette a berku- lesi erejű Gyarmathvt. niszen ebben a kompániában rajta kí­ablakig vánszorogjon, Iáugrott volna bánatában a mélységbe. Kifullasztotta a zokogás. A kimerültség elaltatta. Nyo­masztó, lázas álma volt. Az ügy­nök jelent meg álmában. Kopogtak az ajtón. arra éb­redt fél. Csurom víz volt rajta a ruha és a lepedő is az ágyon, mintha vederszámra locsolták volna. Reszketve cápászkodott fel, sokáig nem mert a kopogás­ra felelni: erőtlenül vonszolta magát az ajtóig és kikémlelt a kulcslyukon. A liftesfiú állt az altó előtt; — Menj le az irodába! — mondta, amikor beengedte. Reszketve, zúgó fejjel, balsej­telemmel nyitott be. A főnök haragosan fogadta. — Azonnal hagyja el a szál­lodát! — Mit tettem? Miért kell el­mennem? — Rosenzweig űr ma reggel panaszt tett önre. Ellopott a 26-o®ból egy arany karórát... — Hazugság! Rágalom! — ki­áltotta a zokogástól fuldokolva. — Nem igaz, mert az ügynök.. erőszakoskodott velem Kérem .. hallgassanak meg. motozzanak meg... nincs nálam semmiféle karóra, soha nem vettem él egy gombostűt sem életemben ., motozzanak meg!... — Nem motozunk, mert a i/endég nem kívánja ezt. Tartsa meg az órát és hagyja el a szál­'odát! *■= Érteék meg, hogy nem Igaz!

Next

/
Thumbnails
Contents