Petőfi Népe, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-18 / 14. szám
1962. január 18. csütörtök 8. »Idal Jelentősen növelik a terméshozamokat A bátyai termelőszövetkezetek ötéves terve A közelmúlt napokban a községi vezetők és a termelőszövetkezetek vezetői elkészítették a tsz-ek ötéves fejlesztési tervei nek tervezetét. Öröm lapozgatni ezekben a programokban, melyeikből a..kalocsai járási tsz-ek felvirágoztatásának biztató képe bontakozik ki. Nézzünk közülük legalább egyet tüzetesebben. Itt van például Bátya. A község lakosságából mintegy ezerháromszázán dolgoznak mező- gazdaságban. A művelhető szántóterület 4028 hold. tehát egy főre 1,2 hold szántó jut. Az elmúlt tíz év átlagában a község vetésterülete a következőképpen oszlott meg: kalászosok 32. százalék, kukorica 31, paprika 22, s egyéb növényfé- léségek 15 százalék. Paprikából 1'961-ben mintegy 380 holdat ültettek el a termelőszövetkezetek. De mit mutat a lövő képe"’ A nagyhozamú búzafajták meghonosítása a község törekvése. Ezekből idén 700 holdat vetettek be. A búza vetésterületének csökkentésével arányosan kívánják emelni az átlagtermését. 1985-ben holdanként 16 mázsás átlagot terveznek. Az öntözéses gazdálkodás kiterjesztésével 1965-re fokozatosan mind több kukoricát öntöznek. Ily módon kívánják az átlagtermést legalább 10 mázsa csöveskukoricára emelni. Rejteget még kiaknázható lehetőségeket a nagyüzemi paprikatermelés is. Ezeket hasznosítva — 'a község adottságait és a lakosság hozzáértését figyelembe véve — célul tűzték a paprika átlagtermésének 40 mázsára való emelését. Sokat ígérő vállalkozás az ötéves terv végéig kialakítandó 480 holdas kertészet, melyben étkezési paprikát, paradicsomot, uborkát és egyéb ‘ primőrárukat kívánnak termelni a község tsz-ei. A tervidőszak végére 800 négyszögöl területű, központi fűtésű üvegházat is üzembe állítanak. A talajerő utánpótlását holdanként, 250 kiló műtrágya fel- használásában állapították meg. Idén például 250 vagon dúsított tőzegkorpát' igényelt a két tsz. Elkészültek az; állattenyésztés fejlesztésének községi tervei is. A legelőterület kicsiségét figyelembe véve. elhatározták, hogy 1865-ig a szarvasmarhaállományon belül a tehenek számát 300-ra növelik. Sertésekből a magyar-fehér fajtát honosítják meg. A községtől nyugatra két halastó létesítésére alkalmas, körülbelül 30 holdas természetes mély területen már ebben az évben megkezdik a haltenyésztést. A halastó építésével egy időben baromfitelepet létesítenek, melyet 1965-re 15—20 ezer férőhelyesre növelnek. Határozott előrelépést jelent a bátyaiak téli foglalkoztatottsága dolgában a segédüzemeli fejlesztésének terve. Jelenleg 10 hold nemes vesszővel beültetett területe van a két szövetkezetnek, melyet folyamatosan 20 holdra növelnek. Ez nagymértékben biztosítja a vesszőfeldolgozás jelentősebb arányát. Az üzemághoz fog tartozni a seprűkészítés is, melyhez a szükséges cirok- és kóróvetést a tsz-ek már ez évi tervükbe beállították. íme. Bátya mezőgazdasága fejlesztésének néhány sokat ígérő adata, melyek megvalósításáért érdemes — a község lakosaitól megszokott — lelkesedéssel fáradozni. Sánta László Harminc ho!d zöldségfélét öntöznek Az idén régi tervüket váltják valóra a solti Rákóczi Termelő, szövetkezet vezetői és gazdái: öntözött területen termelnek zöldségféléket és takarmánynövényeket. Már a múlt évben elkészült az öt nagyhőzamú cső- kút, de a három öntöző berendezést és a két szivattyút csak nemrég kapták meg . Öntözéses zöldségféléket harminc holdon termelnek az idén. De a mesterséges csapadék nyomán több mint száz holdon virul majd a cukorrépa és a kukorica is. Ezenkívül öntözik a burgonyát, a silókukoricát és a lucernát. A továbbiakban főleg az öntözéses takarmánynövények területét, növelik, hiszen hatalmas mennyiségű takarmányra van szüksége a gyors iramban növekvő állatállománynak. Az idén több mint 750 hízott sertésre kötöttek szerződést, s ennek több mint a felét már az első félévben átadják a felvásárló szerveknek. A jelenleg több mint kétezer darabból álló baromfitörzsállományt ebben az évben megkétszerezik. Jé» arafás Jól jövedelmező munkával tölti az időt a kalocsai Tszkra Termelőszövetkezetben Balogh István és Kiss Ferenc munkabrigádja. Hideget vermelnek a Hosszi-tó jegéből nyármelegre. A szövetkezet régi partnere már a Bács-Kiskun megyei MÉK Vállalatnak. Szerződésük van. Minden mázsa jégért 10 forintot fizet a vállalat az iszkrának, s ahogy mondják, itt mind a két fél jól jár. A MÉK biztosan számíthat nyáron a gyümölcs és zöldség jegelésére. A szövetkezet tagjai pedig téléin is gyarapíthatják a munkaegységet. — Az idén 15 centis jég fagyott a tó vizén magyarázza Balogh Pista bácsi. — Ügy számoljuk, kiadná az 5600 mázsát. De csak 4 veremben van férőhely. így csak 3000 mázsát ad az idei jégaratás. Csonka József, Gerl Ignác és Kákonyi József csáklyával húzza partra a több mázsás jégtáblát. Megtelt a szekér, veremhez indul a jeges-fogat. (Pásztor Zoltán felvételei) Vaskút 1962. január MUNKAPAD MELLETT találtuk Király Ernőt és Kulmán Józsefet, a ZIM formakcszító részleg két dolgozóját. Fontos részesei annak, hogy az üzem világhírű gyártmányai valóban kifogástalanok legyenek. Az ő munkájuknak is köszönhető, hogy 1960-hoz képest 121 százalékkal emelkedett a termelés összértéke. — Képünkön éppen az öntvényminták terveit tanulmányozzák. Másfélmillió forint borítékon kívül Pár nappal újév után találkozót adtak egymásnak' a Bajai Gyapjúszövetgyár és a Bajai Ruhaüzem dolgozói az Állami Áruházban és a textilüzletekben. Kiosztásra kerültek azok az utalványok, melyek a két gyár egyikében _ legalább egy éve megszakítás nélkül dolgozó munkásokat, alkalmazottakat megilletik. A munkafegyelem javulására, a textilgyárak törzsgárdájának erősödésére jellemző, hogy a dolgozók több mint kilencven százaléké részesült juttatásban, így kétezer dolgozó vette át a személyen''»nt 750 forint értékéé szóló vásárlási utalványokat. A textilgyáriakkal már az utalványosztás első napjaiban tömve voltak az üzletek. Szorgalmas lányaink, asszonyaink bizony »meleg napokat« szereztek az eladóknak, hiszen többségük az utalvány összegét még ki is egészítette, hogy fussa a pénz a kinézett ruhaneműre. A kereskedelem napi jelentései pedig arról tanúskodnak, hogy a textilüzletek alaposan túlteljesítették tervüket, hiszen a két gyár dolgozói által vásárod íruk értéke meghaladta a más 'élmillió forintot. Tari Sándor ixz&cai tudósító (2.) Miközben a két vendég a megkóstolatlan borra vonatkozó könnyelmű kijelentés miatt újabb kritika tárgyává tette János bácsi bortermelői szakértelmét, az asztalra egy másik kancsó került. Itala közel sem tökéletes, de tűrhetőbb a másiknál. Ettől már .talpraesettebben tört elő az újévi jó kívánság is, mire János bácsi megkönnyebbülten kezdett élete legutóbbi és legérdekesebb eseménye — a pár nappal előbbi disznóölés — elmesélésébe: — Tessék csak elképzelni, micsoda egy jószág volt! Ügy meg- marcingolt, húzott bennünket az egész udvaron!... Kerek három mázsa volt... Telik az idő, búcsúzkodnak a vendégek. Amint a kapun kívül kettesben maradnak, a brigádvezető megkapja a parancsot: — Hanem az ünnep után újra el kell jönnöd János bácsihoz. Hadd igyon már szegény egyszer ő is rendes bort... A brigadéros csak bólint, ám az elnök tovább folytatja e sajnálkozó sóhajokkal tarkított napiparancsot. — Először is szépen lefejted, kimosod a hordókat, és akkor beleteszed a... Egyszóval tudod, mit kell tenned... Amikor az elbeszélő — akitől mindezt megtudtuk — a történet' elmondásában ideért, egyszerre mindketten „lecsapunk” a kérdéssel.:. — Mit kell beletenni?... Mitől igazán vaskúti a jó kadarka ? — Azt mi tudjuk!... — s kedves, de rejtélyes mosoly kárpótol bennünket a zárkózott, de sokat sejtető válaszért. Hiába, még nem szolgáltunk rá a titok megfejtésére, mint a munkája nyomán immár tősgyökeres vas- kúttvá fogadott 65 éves János bácsi. Aztán 1961-ről 1962-re fordult az idő kereke. Balogh Jani bácsinak napjában többször is eszébe jut a friss emlék, az elnök és a brigádvezető újévi köszöntője. Talán azért történt, hogy csak má^-dikén reggel, a aöyendéLjósság etetése isözben döbbent rá: egy évvel megint öregebbek — vagy próbáljuk szépíteni a szót — idősebbek lettünk. Idősebbek és okosabbak. így bizony, mert amit az ember tavaly tapasztalt, azt az idén gyü- mölcsöztetheti. És minél több évi a tapasztalat — ha hasznosítják —, annál jobb -lehet az idei munka, gazdagabb a kamatozás. A tanács és a három vaskúti termelőszövetkezet vezetői már az új esztendő másnapján a tavalyi tapasztalatok összevetésére és ennek nyomán a soronkö- vetkező tennivalók megvitatására gyűltek össze. A község három nagy család jának: a Dózsa, Kossuth és Petőfi Tsz-nek nagyjából azonos az öröme, gondja. Kicsike eltérések, különbségek mégis akadnak. Például a munkaegységgel való gazdálkodásban. Azt mondják a Dózsában takarékosan bánnak a munkaegységgel, vigyáznak rá, hogy a végzett munkának valóban értéke legyen. A tényeken meg is látszik ez. A tervezett 39 forintossal szemben 45—48 forintértékű munkaegységre számítanak. A Petőfi Tsz-ben viszont kevésbé ügyeltek erre, túlszárnyalták a tervezett munkaegység-felhasználást. Mutatkozik egy kis eltérés a munkanormák alkalmazásában, meg például a fuvarhasználati térítés módjában is, amiért azután, annak a tsz-nek a gazdái, X)00<XO<XXX)OOOC>OC>OOOOOOCOOOOOOOOOOOO ahol kedvezőtlenebb a módszer, nem egyszer felvetik: amazoknál másképp van, jobban van, miért nem csináljuk mi is úgy?! Nos, a tanács — Bácskai János vb-elnökkel az élen •— és a tsz-ek vezetőinek ez az új év eleji tanácskozása ezeknek a kis eltéréseknek az elegyengetésére hivatott. Az ő megállapodásuk nyomán négytagú bizottság máris a munkanormák egységesítésének legcélravezetőbb, legjobban bevált módján okoskodik, Megegyeztek a három tsz képviselői egy tsz-közi gépjavító- és kovácsműhely létrehozásában. Mindhárom szövetkezetben gyarapodik a géppark — nagy szükség van tehát erre. Egy közösen fenntartott műhely kapacitását pedig három gazdaság jól ki is tudja használni. Egységes nevezőre jutottak a szociális és kulturális alap arányainak megszabásában. Ügy döntöttek a vezetők, hogy ezt a kérdést a következő javaslattal terjesztik tsz-eik közgyűlései elé: osszuk meg a szociális és kulturális célokat szolgáló összegünket fele-fele arányban. Kulturális keretünk 50 százalékát fordítsuk közvetlenül saját kiadásainkra (kollektív kirándulások, színházjegy-vásárlás stb.) 50 százalékával pedig járuljunk a községi kultúrotthon fenntartási költségeihez, mert hiszen ott a könyvtár, s a termekre is gyakran van szükségünk... (Folytatjuk.) Kétszáznegyven ferme!ó'szövetl<ezeti s»azda üdül 1962. első negyedévében Megyénkben a termelőszövetkezeti biztosítási és önsegélyző csoport tagjai közül 1962 első negyedében 240-en üdülnek az ország különböző részein. Az első csoport 1962. január 3-tól 12-ig pihent Harkányfiirdőn. A másik csoport január 13-tól 22- ig, a harmadik február 2-től február 11-ig; a negyedik február 22-től márchis 3-ig, az ötödik március 14-től március 23- jg üdül ugyanitt. Égy-egy alka’ommal harminc termelőszövet- kezeti gazda élvezi a pihenés örömeit. Hévízre január 23zán megy az első csoport és február 1-ig üdül. A második csoport február 12-től 21-ig, a harmadik -söpört március 4-től március 13-ig tölti a szabadságát ugyancsak Hévízen. Egy-egy alkalommal 20—20 személy üdül. Párádon szintén húsz tsz-gazda- február 22-től március 3-ig pihen«
