Petőfi Népe, 1962. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-17 / 13. szám

MÉRLEGEN a Bajai Építők atlétikai szakosztálya A Magyar Atlétikai Szövet­ség mindem év végén négy rang- sör olási tényező alapján érté­keli és osztályokba sorolja a sportkörök atlétikai szakosztá­lyait Az értékelést elkészítik külön a férfi, külön a női atlé­tákról. ezenkívül egy összesítés­ben is lemérik a sportkör fej­lődését vagy visszaesését A Bajai Építők férfi atlétái 1901-ben a bajnoki pontverse­nyek kivételével valamennyi té­nyezőben komoly fejlődést mu­tattak. A rangsorolás szerint a másodosztály élcsoportjában, az ötödik helyen végeztek. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk az értékelést BAJNOKI PONTVERSENY­BEN a bajaiak a 33. helyezést érték el az előző évi 20. hely- lyel szemben. A különböző or­szágos bajnokságokon csak az ifjúsági váltó és ügyességi csa­patszámokban szereztek pontot. Egyéni versenyben nem tudtak az első hat közé kerülni. Az egész versenyidényben csukló­sérüléssel bajlódó Mihálvfi nem indulhatott. Márity egy 7. és egy 9. helyet tudott csak ki­harcolni. Horváth a 10 kilomé­teres távon és Katies az ifjú­sági dobószámokban közelítette meg a pontszerzés lehetőségét. Az ügyességi csapatbajnoksá­gon diszkoszban a 8. helvet, ge­relyben. kalapácsban a 7. helyet szerezték meg a bajaiak. Mind­három csapatszámban centimé­tereken múlott a hatodik hely, amely pontot jelentett volna. m AZ EGYESÜLETI BAJNOK­SÁGBAN az előző évi huszon- barmadikkal szemben a tizen­egyedik helyen végzett az Épí­tők. A II. osztályú és III. osz­tályú EB-n közép- és hosszú­távfutásban, gátfutásban gyűj­töttek értékes pontokat. Jól sze­repelték a dobószámokban is, de rövidtávon és az ugrószá­mokban továbbra is gyengék maradták; Az egyesületi bajnokságnak mind a négy fordulójában cso­portjukban az első helyen vé­geztek. A legtöbb oontot Má­rity, Bede. Raj. Kovács és Ocskó szerezte. A LEGJOBB EREDMÉNYEK RANGSORÁBAN az előző évi 23. hellyel szemben a 18. lett az Építők. Az egyéni számosban Mihályit, Márity. Bede. Oravecz, Horváth, Katies. Hertelendi, Ko­vács és Deli tűnt ki. Ügyességi számokban a gerely-, súly- és kalapács-csapat ért el jó helye­zést. A gerelycsapat 53 méteren felüli és a súlylök:őcsaoat 13 méteren felüli ötös átlaga or­szágosan is a legjobbak közé számít. A váltószámokban is fejlődés tapasztalható. A tízpró­bában Márity, Raj és Bede nyújtott kiváló eredményt Az ifjúsági ötpróbában azonban az Építőknek nincs megfelelő ver­senyzőjük. A gyalogló számok­ban Péter és Gyuricza reményt- keltőén mutatkozott be. MUNKASTATI3ZTI KÁBAN az előző 24. helyről a 13. hely­re került a B. Építők. Sok fel­nőtt atléta megszerezte a II. osztályú szintet, néhány. több versenyszámban is. A 36 minő­sített férfi atléta közül kettő I. osztályú (Mihálvfi és Márity), 22 másodosztályú; A négy rangsorolási tényező alapján 1961-ben a Bajai Építők férfi atlétáinak összDontszáma 75. 1960-bap 90 volt. így tehő* 18 II. osztályú egyesület köz.,.: az Építők az 5. helyen végzett. Csak a Pécsi VSK (58 pont), a Bp. Építők, a Bp. Előre és az SZVSE előzte meg. Ez a he­lyezés az előző évi 8. hellyel szemben fejlődést jelent. Ha a bajnoki pontversenyben (első tényező) nem esik vissza a szak­osztály, akkor még előrébb ke­rülhetett volna a rangsorolás­ban. Az elismerten legjobban dol­gozó dobók mellett 1961-ben a bajai férfi atléták a futó- és gátfutó-számokban is sokat fej­lődtek. Szatmári János 4 Kalocsai Járási Labdarúgó Szövetség vette át a bajnokság középcsoportjának irányítását A megyei TST elnöksége legutóbbi értekezletén tárgyalta a járási összevont bajnokság középcsoportjának ügyét A közép­csoportban az őszi forduló számos zökkenővel zajlott le. A Kis­kőrösi Járási Labdarúgó Szövetség ugyanis a személyi feltéte­lek hiányában nem láthatta el feladatát Ezért a megyei TST elnöksége úgy határozott, hogy a tavaszi forduló levezetésével a Kalocsai Járási Labdarúgó Szövetséget bízza meg. Az ifjú bajnok Idejében szólunk Két Duna menti városunk, Ka locsa és Baja nem éppen jeles­kedik az úszósportban. Baján ott a Sugovica a város szívében, a víz kedvelői azon­ban inkább az evezést és külö­nösen a motorcsónakázást űzik, azt is szívesebben „saját szakáll- ra”, nem versenyszerűen. Kalocsán még rosszabb a hely­zet. Mai megjegyzésünk elsősor­ban nekik szól. Pompás, nagy költséggel létrehozott, verseny­zésre alkalmas medence van a strandon. Űszóélet még sincs. A közeli Dunán evezni is lehetne, mégis szinte kihalt a Dunaparl tavasztól őszig. A Kalocsai Kinizsi vállalta, hogy szárnyai alá veszi az úszó­kat, de aztán — ide igazán illik a hasonlat — a kezdbti lelkese­dés hullámai hamarosan elsi­multak, az ügy ellaposodott. Ugyanakkor Kiskunhalason, sőt Kiskőrösön is — ahol pedig még versenymedence sincs, s a közelben folyó sehol — tevékeny úszószakosztály működik. Idejében szólunk. Már most kellene gondolkozni rajta, ho­gyan kelthetnék életre néhány hónap múlva a kalocsai úsz* tportot. Talán a szervezést is meg lehetne kezdeni még a strandidő beállta előtt. Inkább most, mint jövő ősszel. A képén látható kisfiú Hir- ling Jancsi, a Kiskunhalasi Ha­tárőr Dózsa lovasszakosztályának sportolója. Két éve lovagol. Az idén lesz 15 esztendős, de már dél-magyarországi ifjúsági baj­nok. A serdülő korcsoportban kellett volna indulnia a bajnok­ságon — ha a lovassportban lenne serdülő korcsoport. Jancsi tehát választhatott: vagy indul a bajnokságon az ifjúsági kor­csoportban, vagy lemond a ver­senyzésről. ö volt a mezőny leg­fiatalabb tagja és — mint az eredmény mutatja —■ a leg­jobb is. A fiatal bajnok a Kiskunhala­si Mezőgazdasági Technikum el­ső osztályos tanulója. Annyira szereti a lovaglást, hogy miatta bizony elmarad néha valamics­ke a tanulásból is. Így aztán most édesapja — Hirling József százados, a Dózsa lovasszakosz­tályának vezetője — attól tart, hogy „nem tudja a gyerek meg­őrizni a négyesrevdű bizonyít­ványt”. Pedig Jancsi a techni­kum után egyetemre szeretne menni, hogy kitűnő mezőgaz­dász lehessen. A lovaglásról azonban akkor sem mond le. Nemcsak jó szakember, hanem kiváló versenyző is szeretne b ni. Családi intimitásként árulhat­juk el, hogy Jancsit szigorú kéz­zel fogja az édesapja. Egész nyáron készült a Kis­kunhalason megrendezett orszá­gos bajnokságra, mindenki azt mondta: „Komoly esélyes a fiú.” Éppen erre az időre esett azon­ban az iskola háromhetes me­zőgazdasági gyakorlata. Jancsi —'/s afpl el a verseny idejére a fiát az iskolától, ezt válaszolta: — Tanulja meg, hogy a köte­lességét soha, semmilyen körül­mények között nem hanyagol­hatja el. Edzőtáborban a Dózsa labdarúgó-csapata A Kecskeméti Dózsa 18 játé­kosa, az edző és a gyúró, ma reggel elutazott Hévízre, hogy az ottani BM-üdülőben kéthetes edzőtáborban vegyen részt a téli szünet után. Az edzőtábor­ban az orvosi felügyeletet dr. Losoncz Mihály orvosalezrcdes, a Kecskeméti Honvédkórház pa­rancsnoka és dr. Sándor László őrnagy ideggyógyász látja el. A két fiatal reménység: Hirling Jancsi és kedvenc lova: Princess e. csak vasárnap, a verseny utolsó napján jött haza. Akkor már nem indulhatott el a versenyen. Amikor megkérdeztük Hirling ■zázadost, hogy miért nem Kérte Ez nemcsak Jancsi nevelésé­ben, hanem a Kiskunhalasi Ha­tárőr Dózsa lovasszakosztályá­nak vezetésében is uralkodó elv. M.L. Néhány szó a Bácsalmási Petőfiről Okuk van a vidámságra Karol Divin csehszlovák mű' Éva Mraz* ava bajnoknővel, balján helyezettel. ’.ázó bajnok, Jobbján Éva Grozajova második A Bácsalmási Petőfi labda­rúgó csapata a megyei I. osz­tály őszi fordulójában a kilen­cedik helyen végzett. Az őszi forduló 15 mérkőzéséből mind­össze hatot nyert meg. Vidéken egyszer sem győzött A szurkolók bizony többet vártak ennél kedvenc csapatuk­tól. Elégedetlenségüket az okoz­za, hogy a nagymúltú csapat tudásából több is telne, ha nem lennének hibák a csapatszellem körül. Joggal felvetődhet a kérdés a szurkolók között, hogy miért nem olyan egységes a csapat, mint régen, miért nem vesznek példát a mostani játékosok azokról, akik méltán váltak a község kedveltjeivé. Ebből a gárdából való Sevaracz. aki még most is játszik a csapatban és Folcz, akit ma is büszkén em­legetnek a Petőfi szurkolói. Nem bocsátkozunk most itt aprólékos vizsgálódásba Nem kutatjuk részletesen az ered­ménytelenség okait. Mi szurkolók, annyit világosan látunk, hogy »a szívvel van baj«. Láttuk, ezt elégszer a pályán. A mérkőzé­sek után a vita mindig ázzál végződött: akadtak technikai, taktikai hibák is, de legfőkép­pen a lelkesedés hiánya miatt "esztett a csapat. Vonatkozik mindez elősorban ■ Patai játé'-^s-kra. Pé’dát kel­lene yenniök az idősebbekről, a régi és a mostani legjobbakról, mert csak így érhetnek el jobb eredményeket. Értsék meg, hogy az igazi sportember a sportban és a magánéletben egyaránt ember. Nem bántó szándékkal mon­dottuk el ezeket. A szakvezetés és a játékosok bizonyára isme­rik a tudásbeli hiányosságokat A szurkolók véleménye erről megoszlik, és nem mindig fo­gadható el. Az elmondottakban azonban egyöntetűen gondol­kodnak a labdarúgás bácsalmási kedvelői. És higgyék el a játé­kosok, igazuk van. A Petőfi szurkolói nem hagy­ják él a csapatot, de ha látják az akaratot, a szívvel-lélekkel küzdeni tudást, akkor a kudar­cot is könnyebben elviselik. Molnár József A Kecskemét és Vidéke Körzeti Földmíívesszövet- kezet Igazgatósása 1962. január 21-én 9 órakor a CzoIIner téri oártházban ÉVI RENDES TAGGYŰLÉST TART. Kérjük a tagtársak pontos megjelenését. Fmsz Igazgatósága. 306?

Next

/
Thumbnails
Contents