Petőfi Népe, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-14 / 294. szám

1931. december 14, csütörfSS mSSm 5. oldal Ötvenkétezer fej saláta az ünnepekre Hajtatóház épül a kecskeméti Béke TermelSszSvetkezetben A kecskeméti Béke Termelőszövetkezetben több mint 1700 melegágyi ablak alatt erősödnek a zöldellő aaiátaíejek. A téli csemege karácsonyra kerül a kecskeméti üzletekbe. A szövet­kezet ez év végén és januárban mintegy 52 ezer salátaiejet akar szállítani a városba. Ugyanakkor 20 méter hosszá, 5 méter széles hajtaté üveg­ház építését is megkezdték a közös gazdaságban. A 94 ezer fo­rintos építési költségből 25 ezer forint a saját beruházás. Az tivegház vasvázait a Kecskeméti Lakatosipari Vállalat dolgozói szabad időben készítik eL Üzemeltetését január köziepére tervezik. Mezőgazdasági vezetők zárszámadási értekezlete A Bajai Járási Tanács mező- gazdasági osztálya négynapos zárszámadási értekezletet tar­tott, amelyen a községi tanácsok elnökei, valamint a termelőszö­vetkezetek elnökei, agronómu- sai, főkönyvelői és a leltározó bizottságok vezetői vettek részt Az értekezleten Gazsi István­ná járási főkönyvelő ismertette a leltározás fontosságát, s a bi­zottságokra váró feladatokat A baja! járás községeinek mező­gazdasági vezetői a járási ta­nács által szervezett négynapos továbbképzésen megtárgyalták továbbá a zárszámadás és a pontos gazdasági . beszámoló előkészítésének irányelveit is. (JadSkámo-kbSL — nratujluunők Milyen szaporító anyaggal és mikor telepítsünk szólót? A téma pontosan azonos korú a szőlőműveléssel. Ha körülnézünk a világon, md ezzel kapcsolatban a hely­zet, azt látjuk: ahány ház, amy- nyi szokás. A mai egyiptomiak 1 m hosszú, a Szovjetunióban általában a mienknél rövidebb dugványokat ültetnek Romá­niában a homoki szőlőket 2 m mély árkokba ültetik és a meg­eredt tőkék vesszőit a máso­dik és harmadik évben fel­eresztik, miközben a megfelelő tőkéhelyokre a szükséges szám­ban szétdöntik a fiatal tőké­ket Soltvadkerten egyik szak- szövetkezet 60 cm hosszú, a má­sik a szabványunknak megfe­lelő sima vesszővel telepit, Megfigyeléseink szerint a szabályosnál hosszabb dugványnál gyengébb talp­Elvi vitában kovácsolódík a párfszemzefek egysége Egy vezetőségválasztó taggyűlés tanulságai A miskei pártalapszervezetek, a Paprikaipari Vállalat, az Üj Élet, az Aranykalász és a Marx Károly Termelőszövetke­zet kommunistái az elmúlt na­pokban együttes taggyűlésein választották meg a kilenctagú községi pártvezetőséget és ha­tározták meg további tenniva­lóikat. Érdekes és más pártszerveze­tek számára is tanulságos volt ez a tanácskozás, éppen ezért érdemes összegezni annak leg­fontosabb tapasztalatait. Ami a vezetőség beszámolóját illeti, arról elmondhatjuk, hogy hű tükörképet és megfelelő elemzést nyújtott a pártszerve­zetek tevékenységéről, a község politikai és gazdasági helyzeté­ről, a termelőszövetkezetek mű­ködéséről. A beszámoló világo­san megmutatta, hogy a párt­vezetőség helyesen mérlegeli az elvégzett munkát és világosan látja a további feladatokat. így például már a közeljövőben nagyobb gondot fordítanak a pártszervezetek gazdaságszerve­ző és irányító munkájára. Ez­zel egyidejűleg a helyi adottsá­gok lehetőségének fokozott hasz­nosítására bátorítják elsősorban a termelőszövetkezetek tagjait A pártvezetőség beszámolójá­ban megjelölt alapvető télkitű­zésekkel mindenki egyetértett, azonban az érdekes és nagyon hasznos vita során kiderült, hogy egyes helyeken a helyes törekvések gyakorlati megvaló­sítását helytelen nézeteir, vezetési módszerek nehezítik. Szirmunkra meglepetésként ha­tott, hogy két felszólaló is hely­telenítette a türelmes, meggyő­ző munkát és helyette a paran­csolgatás, az utasítgatás mód­szerét ajánlotta. Az egyik elv­társ szerint a nevelés nem járt eredménnyel, és erre az egyéb­ként semmivel sem bizonyított, csupán általa felállított tételre hivatkozva, a felvilágosító mun­ka mellőzésót indítványozta. Helytelenül teljesen szembe ál­lította a meggyőző munkát az­zal, hogy esetenként a termelő- szövetkezetekben ténylegesen szükségessé válhat bizonyos fe­gyelmi eljárás. Hasonló szellemben nyilatko­zott egy másik felszólaló is. Sza­vai szerint felesleges időtöltés a tsz-tagokkal megvitatni a ter­melési terveket, mert, amint mondta, félő. hogy azok a veze­tőség javaslatát módosítják, esetleg elvetik. (Micsoda külö­nös okoskodás!! Vita folyt a taggyűlésen az öntözéses gazdálkodás fejlesztő séről és a paprika termesztésé­ről is. Ismeretes, hogy a mis­kei gazdák tapasztalt hozzáértői a f űszerpaprika termesztésének. Ennek a foglalkozásnak már ré­gi hagyományai vannak a köz­ségben. A tapasztalatok pedig sok év óta azt igazolják, hogy a fűszerpaprika megfelelően előkészített talajban jó termés­sel fizet a szorgalomért Ennek ellenére most egyesek, hivat­kozva az aszály okozta károkra, olyan híreket terjesztenek, hogy a föld “-megunta-“ ezt a hasz­nos növényt Ilyen vélemények a taggyűlésen is elhangzottak. A részvevők dicséretére legyen azonban mondva, nem hagyták megválaszolatlanul a helytelen mézeteket és híresz­teléseket Figyelemre méltó, hogy ebben a taggyűlésre meg­hívott pártonkívüli szakemberek is segítettek a kommunistáknak. Egy pillanatra se gondoljanak azonban aura olvasóink, hogy talán valami fenyegető szavak­kal léptek fel a jóhiszemű té­ved őkkel szemben. Nem. Az ilyen légkörnek nyoma sem mutatkozott a taggyűlésen. A miskei kommunisták nem az aggálycskodók eszközével jártak el, hanem érvekkel győzték meg a helytelen módszerek ajánlóit, a téves nézetek vallóit Ez az eljárás pedig már a taggyűlé­sen eredményesnek bizonyult, a vitatkozók elfogadták a helyes álláspontot A taggyűlés elvi vitája és kö­vetkezetessége nagymértékben erősítette a helyi pártalapszer- vezetek egységét, elősegítette a kommunista munkamódszer el­terjedését és helyesen határoz­ta meg a soron következő fel­adatokat Nagy József Sülő Ottű elvSárs e’őadása az esti egyetemen Kecskeméten a megyei pártbi­zottság Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemén december 13-án, szerdán Sütő Ottó a Központi Bizottság előadó irodájának tag­ja, a pártfőiskola tanszékvezető­je a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIL kongresszusáról tartott előadást A nagy érdeklő­déssel fogadott előadáson az esti egyetem hallgatóin kívül számos vendég is részt vett Miért tetszett nekem „A negyedik“ című dráma Mint diák rendszeres gzínházbérló vagyok, és így mó­domba áll a Kecskeméti Katona József Színház produkcióit megnézni. Legutóbb ifjúsági előadás keretében Konsztantyin Szimonov: A negyedik című drámáját láttam. Lebilincselő ha­tású, a ma emberének szóló történet. Osztálytársaimmal sokat beszélgettünk a darabról és mondhatom, felejthetetlen élményt jelentett mindannyiunknak mind eszmei, mind pedig a szerep­lők megírása, valamint szerkezeti felépítése szempontjából. Ne­kem azért tetszett a dráma, mert az író kitűnően megformált jellemek szerepeltetésével szállt síkra egy esetleges kirobbanó harmadik világháború ellen. Nagyszerű lélekrajzot adott a fő­hősről, akinek vívódását érzelemgazdagon mutatja be a szerző. A dráma arra is megtanított, az embernek minden eszközt meg kell ragadnia ahhoz, hogy jót tehessen embertársaiért, és az egyéni érdeket sohasem szabad a közösségi érdekek fölé helyezni. PALFI JULIANNA, a Kecskeméti Katona József Gimnázium IV/E. osztályú tanulója MODERN BŰTOROK gyökér képződik, különösen a — szőlőtermesztésre egyéb­ként még kiválóan alkalmas — hidegebb talajon* ahol a talajvíz tükre magasab­ban van. A szabványosnál rö- vídebb dugvánnyal telepített szőlő a mi klímánk alatt a szá­razságtól szenvedhet Helyes, ha a szabvány-előírásunknak megfelelő hosszúságú szaporító­anyaggal telepítünk. A ml szab­ványunk az alsó és felső szár­csomó között 45 cm hosszúsá­got állapít meg. Szabványunk előírja, hogy szaporító anyagot csak termő szőlőről szabad begyűjteni, és a vesszőnek érettnek, egészsé­gesnek, rügyeinek épeknek kell lenniök. A szabványnak megfelelő gyö­keres vessző tőgyökerének hcsz- sza az alsó és felső bütyök kö­zött szintén 45 cm. Vizsgálataink szerint a sima vesszővel telepített tőkéknél harmonikusabb — Csodálatosak ezek a modern bútorok, valósággal simul­nak az ember testéhez. gyökérzet képződik. A talp-, középső és felső oldal­gyökerek aránya megfelelőbb, mint a gyökeres vesszővel tele­pített tőkéiknél. Megfigyeltük ugyanis, bogy a gyökeres vesszőnek a szőlőisko­lában képződött gyökerei az ál­landó helyre telepítés után az új gyökérképzésnél nem vesz­nek olyan mértékben részt, amint azt általában feltételez­tük. Üj gyökér főleg a tőgyö­kérből képződött, és legtöbbször a tőgyökér felső 30 crn-ig ter­jedő hosszában. A gyökerek zö­me felső oldalgyökér, amelyeket népiesen sátorgyökémek is ne­veznek, és csak kisebb mérték­ben keletkeznek középső oldal­gyökerek. A gyökeres vessző­kön igen gyakran egyetlen egy új talpgyökér sem képződik, annak ellenére, hogy a gyökeres vessző telepítése­kor vissza metszett talpgyö­kerek a telepítés után évek­kel is teljesen épek és egészségesek. Pedig a tőkék talpgyökerei na­gyon fontos funkciót végeznek. Főlég vízszintesen haladnak és a tápanyagban gazdagabb, le- vegősebb, forgatott réteget há­lózzák be. Ezek a tőkék fő táp­anyagszállítói. Az európai szőlőfajtáknak ál­talában jó a gyökeresedő haj­lamuk. Néhány fajtától eltekint­ve nagyobb kockázat nélkül te­lepíthetők sima vesszővel. Vi­szonylag gyengébben gyökere­sedő fajtáink az ezerjó, piros szlankamenka, Afus Ali, Er­zsébet királyné emléke és még néhány csemegeszőlő fajtánk. Ezeket is telepíthetjük azonban sima vesszővel, csak nagyobb hiány pótlására kell felkészül­nünk. Ha a telepítésnél körül­tekintően járunk el, az ápolási munkákat gondosan elvégezzük, a jól gyökeresedő fajtáknál 10 százaléknál nagyobb tőkehiány­ra nem számíthatunk. Ezeknél a pótlást a második tenyészév ta­vaszán sima vesszővel is elvé­gezhetjük. Ebben az esetben megvárjuk a rügyfakadást, és amelyik tőke nem mozdul meg, melléültetünk egy sima vesszőt. A pótlásra szánt vesszőket cél­szerűbb teljes hosszúságban meghagyni, a helyszínen gon­dosan elvermelni és közvetlenül a pótláskor feldolgozni. A fel­dolgozás kapcsán először a fel­ső. vagyis a tőkefejet képező rügyet választjük ki az éppen csak megmozdult, duzzadó rü­gyek közül, azt tehát, amelyik kétségtelenül ép. Felette 3 cm-es csonkot hagyva vissza­metsszük a vesszőt, és csak ez­után vágjuk szabványméretűre a dugványt. Azáltal hogy a tÓ- kefejet képező rügy épségéről meggyőződünk, biztosabb meg­eredést érünk el. Ha sima vesszővel az első évi tőkehiányt pótoltuk, a következő évben 3—5 szá­zalékos hiányra számítha­tunk. amelyet a második év őszéi» gyökeres vesszővel pótoljunk. A gyengébben gyökeresedő fajtáknál 20 százalékos hiányra is számíthatunk. Ennek a pót­lására célszerű gyökeres vesszőt a saját gazdaságunkban elő­állítani. A saját iskolában elő­állított gyökerei vessző mindig biztosabb, mint az idegenből beszerzett. Biztosabb a faitisz­tasága és a szállításikor előfor­duló károsodások sem követ­kezhetnek be, amelyre a gyöke­res vesszők gyökerei különösen érzékenyek. Az előállható 20 százalékos hiány pótlására az elültetett sima vessző 40 százalékának megfelelő számú sima vesszőt kell iskolába rakni, mert a ta­pasztalat szerint legfeljebb 50 százalék kiültetésre alkalmas gyökeres vessző nyelésére lehet számítani. Gyökeres vesszővel a mutatkozó hiányokat ősszel, fagymentes napokon pótoljuk. A megeredt tőkéket kupacolv» fedjük be. Az elpusztult dugványok és a nagyon hitvány hajtást hozó gyenge tőkék helyére jó gyökeres vesszőt ültes­sünk. __ A gyökeres vesszőkéit jobb ősszel elültetni, mert a leg­gondosabb vermeié* esetéin is maradhatnak a gyökerek mel­lett kisebb üreges. amelyekbe a penészgombáknak kedvező életfeltételük van és a gyókér- zetet károsíthatjuk. Sima vesz- szővel ültethetünk ősszel és ta­vasszal is. Ha tavasszal telepí­tünk, a szaporítóanyag téli ver- mélését nagyon gondosan vé­gezzük el. Vermeléssel védjük a szaporítóanyagot a kiszára­dástól, az erős fagyoktól. A legfontosabb, hogy a vesszők és rügyek mellett levegős üregek ne maradjanak és a szaporító­anyag ne száradjon ki. Dr. Szegedi Sándor, a Szőlészeti Kutatóintézet tudományos kutatója Fiaker és autóbusz ütközőit össze Kecskeméten Szerdán reggel a kecskeméti Rákóczi út sarkán, a zsidótemp­lommal szemben, összeütközött a GA—36-29 rendszámú autó­busz D. Szabó József fiákeres egyfogaitú lovaskocsijával. A fiá- ker hajtója — aki szabálytala­nul, kis ívben akart elkanya­rodni — leesett az ülésről és fe­jét a keramihkookákba ütötte Utasa, Béni Márton, ugyancsak az úttestre zuhant. D. Szabó Józsefet könnyebb fejsérüléssel a megyei kórház­ban kezelik. Gépkocsi elé vetette magát Suhls József 19 éves kőmű­ves, Városföld 144. szám alatti lakos, hétfőn öngyilkossági szán­dékkal egy személygépkocsi elé vetette magát a kecskeméti Bajcsy Zsilinszky úton és váll- kulcscsont-törést szenvedett A mentők kórházba szállították. Ott a rendőrség képviselőt élőtt kijelentette, hogy öngyilkossági szándékáról nem hajlandó le­mondani. Sutús József kezelés és megfigyelés végett egyelőre a megyei kórház baleseti sebé­szetén van. k T

Next

/
Thumbnails
Contents