Petőfi Népe, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-01 / 283. szám
HÄZÄHK SZ£P TAj^X Hogyan lett „Illancs“-hói Kéleshalom r Jő huszonöt évvel ezelőtt történt. Nagybátyám — aki a keceli tanyákon lakik — egy reggel befogta két sovány lovacskáját szekerébe, s bejelentette: Jánoshalmára megyünk. Ütünk először a csalói erdő között kanyargóit, de mind si- várrabb lett körülöttünk a táj. Kopár homokbuckák s kisebb erdőségek váltogatták egtymást — Mikor érünk már Jánoshalmára? =s kérdeztem türelmetlenül — Ez még csak Illa nes — válaszolt egykedvűen, talán kissé fásultan is nagybátyám. Egy homokbucka tövében sápadt, rongyos kisgyermek ánt, s bámult bennünket. — Mit keres ez a gyerek itt Mihály bácsi? Vigyük el egy darabig, hátha ő is arra megy amerre ml — ö Ut lakik — szólt nagybátyám, s éreztem, hogy megremeg a hangja. Jobban szétnéztem, s akkor vettem észre, hogy a rongyos kisfiú föld bevájt viskó előtt áll J dón kapta ez a helység. — Valahogy ilyen formán. Sokszor előfordult, hogy egyik másik telepes reggel átment valamiért a szomszédos földviskóba, de nem talált senkit. Az éj folyamán a szomszédok felpakoltak és elillantak, örökre itthagyva ezt a sivatagot, ahol a homok is egyik helyről a másikra szökött. Tanyája csak a több száz holdas Zsebiéknek, Szántóék- nak,- Béniéknek, meg néhány 60—70 holdas gazdának volt. Ezekhez járt napszámba a környék lakossága. Néhány napot még ingyen is dolgoztattak velük, de néha még a robotnak is örültek az emberek, mert legalább babot kaptak a gazdától ebédre. Faeipőtől a villanyig A szomszéd megszokik 1961. Gépkocsink Kéleshalom — az egykori Ulancs felé közeleg. Homokbuckák még most is vannak, de viskók már nincsenek. Az út mellett itt is, ott is fiatal fenyőültetvények tűnnek fel, s a határt villamos távvezetékek és telefonhuzalok szelik át Piro&cserepes házak közé érkezünk. Rózsa Kálmánnal hozott ösz- sze először bennünket a véletlen. ö itt is született — Milyen volt régen az élet mancson és hogy mennek a dolgok most Kéleshalmán? — tesszük fel neki a kérdést — Régente, még az 1910-es évek elején vett itt apám a többi telepessel együtt földet Földet? — legyint — homokbuckával csapta be a Szabadkai Bank az embereket. Nyomorogtunk, földbevájt viskókban laktunk. Földet, illetve homokot adott részletfizetésre a bank, a házépítéshez azonban már végképp nem volt tehetségünk. Apám ásott egy gödröt a buckában, az erdőből hoztunk fá^ Néhány hónappal ezelőtt készült el a tűzoltószertár. Háttérben a posta látható. A postamester Jánoshalmán lakik és saját gépkocsijával jár ki Kéleshalmára. ■Tllancs* ma: házsor, villany, telefon. _ dik osztályát el ne végezte volna. A tamácsházán Péter Szabó Lajos vb-titkár fogad bennünket. Tőle tudjuk meg, hogy a Jánoshalmához tartozó Illancs 1952-ben milyen körülmények között lett Kéleshalom néven önálló község. Azóta bekötőút, park, gyermekjátszótér, tűzoltó- szertár épült, az iskolát egy tanteremmel bővítették, posta- hivatal létesült, s az idén bevezették a villanyt is a faluba. Lám, nem múlt el nyomtalanul az idő „Illancs” felett sem. Szőlő és gyümölcs Sok azonban még a tennivaló. Az illancsi határban mintegy 1700 hold szőlőt telepítettek, de nagy részét nem a helybeliek, hanem a más községben lakó „bebíró” birtokosok. Azoknak másutt jobb földjük is volt, tehetősebbeknek bizonyultak, s anyagilag elbírták a szőlőtelepítéssel járó költségeket. Ez a vidék nem is való másnak, mint szőlő-, gyümölcs- és erdő- telepítésre. A nagy munka már meg is kezdődött. A kéleshalmi határ mintegy 4000 holdján most termelőszövetkezet gazdálkodik. A jánoshalmi Kossuth például 50 hold gyümölcsös telepítéséhez, a jánoshalmi Petőfi pedig 30 holdas szőlőgyökereztető létesítéséhez látott hozzá. Amióta a szövetkezés útjára léptek az „illancsiak”, ők is kihasználják a nagyüzemben levő erőt. A kéleshalmi Petőfi Tszcs, amely az idén tavasszal alakult, máris 20 hold szőlő telepítését kezdte meg. A Vörös Csillag Tsz-ben pedig elkészültek a távlati telepítési tervek. A Vörös Csillag Tsz központjában Bé- kefi István tsz-elnökhelyettes- sel — aki egy évvel ezelőtt még egyéni gazda volt — beszélgettünk a tervekről. — Nagyon nehéz volt számunkra ez az év. Az aszály által okozott károkat mégcsafe tetézte a munkafegyelem lazasága. — Beszámolhatok azonban néhány örvendetes eredményről is. Építettünk az idén egy 250 férőhelyes süldőszállást, 120 férőhelyes hizlaldát, s most épül a 20 férőhelyes sertésfiaztató. Tavasszal 13 anyakocánk volt, mos! 42 van. Fejlődő sertésállományunk megtölti jövőre ezeket az ólakat. Jövő év elején kacsafarmot, csirkenevelőt hozunk létre, s kétezer pecsenyekacsát és négyezer rántandvaló csirkét bocsátunk áruba. Birka-törzsállományunkat százötvenes létszámra emeljük. Legnagyobb terveink a szőlővel és a gyümölcsössel vannak Távlati elgondolásaink szerint 500 holdat telepítünk. Ebből 1965-ig 97 hold szőlőt és 68 hold gyümölcsöst ültetünk el. Távlati tervek Amikor a tanácsiházára érünk, összegezni igyekszem gondolataimat. — Az emberek jobban élnek mint azelőtt, küzdelmes azonban még mindig az élet. Ma már nem szöknek meg mancsról a lakosok, mint régen, de sokan még máshová járnak dolgozni. Nem egy elveszett hely azonban ez az Illancs, illetve Kéleshalom. Sok idevalósi úgy gondolkodik, hogy Kéleshalom nem volt, hanem lesz. Fellendül a szőlő- gyümölcstermelés, megerősödnek a tsz-ek, s tovább fejlődik a község is. Láttam az erre vonatkozó távlati terveket. Több mint 100 házhely van kijelölve beépítésre Kultúrház, orvosi rendelő, orvosi lakás, óvoda és járda épül az ötéves terv idején. Néhány év és semmi sem emlékeztet Kéleshalmán a régi lllancsra. Nagy Ottó A Vörös Csillag Tsz nemrég elkészült sertéshizlaldája. Vándorfogászatot javaslunk A kiskunhalasi tüdőbeteggondozó jó munkájáról már több alkalommal esett szó a lap hasábjain. Még arról is, hogy időnként dr. Csetényj Artúr kórházi főorvos autóra helyezi a röntgenfelszerelést és végig járja a járás községeit, „átszűri” a községek minden lakosát, hogy felszámolja a hajdani „magyar betegséget”, a tbc-t. Csak üdvözölni lehet ezt a helyes eljárást Amikor a körzeti orvos megvizsgálja az iskolák tanulóit és megállapítja, milyen rossz fogakkal rendelkeznek egyes tanulók — némelyik osztályban a gyerekek 70—80 százalékának rossz a foga — eszébe jut az embernek, milyen jó lenne, ha a röntgenvizsgálathoz hasonlóan, a fogászat is helyünkbe jönne és kezelésben részesítené a község lakosságát. Tudjuk, hogy ez többletmunkát és talán technikai problémákat is jelentene az SZTK fogászati osztálya számára, de mégis ez lenne a legeredményesebb megoldás, hiszen sok felesleges utazgatástól kímélné meg az embereket. Kérjük, vegyék fontolóra javaslatunkat — s ha mód van rá, valósítsák meg a körzetenkénti vándorfogászatot Lakatos Mihály tudósító, Balotaszállás PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Felelős szerkesztő: Weither Dániel Kisdiái a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-1«. Szerkesztő oizottsag: 10-3«. Belpolitikai rovat: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét, — Telefon: 11—S5< A Tiszalöki Erőmű látképe »madártávlatból*1. gazdálkodom, fogatos vagyok az erdőgazdaságnál, s elmondhatom, hogy sokkal jobban élünk, mint azelőtt. Kálóczi Józsefné igazgató-tanító 1935 óta él ezen a vidéken. Emlékszik még a rongyos gyermekekre, akik télen facipőben jártak iskolába. Most mosolyogva mutatja a fogason lógó bőrkabátokat, s az udvar sarkában álló gyermekkerékpárokat. Szeme láttára tűntek el a földviskók és épültek csinos, cserepes házak. Ezeknek csaknem mindegyikében van már rádió — s mint mondja — függöny az ablakokon, szőnyeg a padlón, ami valaha a módosabbaknál is ritkaság volt. Amikor Kálócziék idekerültek, kevesen tudtak ír- ni-olvasni, most alig van az idősebbek között is olyan, aki az általános iskola hetedik-nyolcadentd, afá pedig tehette, elillant innen. — Talán a nevét is ily móhogy kibeleijük vele, tétjére gerendát, szalmát és földet húztunk. így lakott itt akkor min— En 13 hold homokot kaptam apámtól. Fuvarozni is jártam mellette, hogy el tudjam tartani a családot. Most nem
