Petőfi Népe, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-10 / 291. szám
4. olflal tim. december 10. vasárnap &Hihra^ művészi hit Daliáid Grigorij Csuhraj Lenin-dijas szovjet filmrendező a közelmúlt 'napokban néhány órát töltött Kecskeméten és a TlT-klub- ban találkozott a művészet iránt érdeklődőkkel. Előadása ba n sok érdekes művészi problémáról tájékoztatta a hallgatóságot. — Részletesen fejtegette, hogyan értelmezi ö a művészet pártosságát. — A művészet pártosságáról sokat beszélünk. Egyesek régi módon vélekednek e fontos kérdésről. Ügy gondolják, hogy a „pártbeli nagybácsi” mond valamit és a művész aszerint cselekszik. Természetesen nem ez jelenti a pártosságot. Véleményem szerint a művészet pártossága — magának a művésznek a pártossága. Olyan szellemben éltem és nevelkedtem hazámban, hogy ezt a kérdést már régen tisztáztam és eldöntöttem magamban. Kommunista vagyok. Ennek tudatában élek teljes szívemmel Mi a XXII. kongresszuson jóváhagytuk a kommunizmus építésének programját. Grandiózus terv, de mi tudjuk, hogy megvalósítható. Marxnak, az volt a legfontosabb, hogy egy olyan társadalmat érjünk el ahol az ember tehetsége szabadon fejlődhet. ö mindig a szabad emberről álmodott, olyanról aki wem lest többé a pénz rabszolgája. Lenin is boldognak és szabadnak álmodta az embereket Es a kommunizmust építő időszakban mi is erről álmodunk. S hogy ez mielőbb valóra váljék, abban döntő szerepe van a nevelésnek. Csuhraj később a szeretet és szerelem szépségéről besz- lt — A Rómeó és Júlia megtanít arra, hogy értékelni tudjuk w szerélem szépségét. Alkotó munkámnak ez az alapelve. Az emberekbe vetett hitemel az irántuk táplált szemetemet szeretném kifejezni filmjeimben. Elképzelhető a kommunizmus ezeretet nélkül? Nem! Arra kell törekednünk, hogy az emberek tudjanak szépek és jók lenni. A nyugati világ művészetében borzalmas etmi a szerelem ábrázolásában végbemegy. Nemrégen Jugoszláviában jártam. Megnéztem a Tánc eső közben című füműket. Mi történik • filmben! A középkor tárul elénk. Undorító részletek sokaságát mutatják be a közönségnek. Hol van itt a szeretet, a szerelem? Franciaországban láttam m Szélhámosság című olasz fűmet. Még ott is kifütyülték erkölcstelen szemlélete miatt. Nyugaton az „új művészet’ képviselői nem ismerik az ember lelkét, érzésvilágát és tiszta vágyát. Képletesen kifejezve: lebontják az évszázados kvl’úra teremtette csodálatos épületeket, hogy megállapítsák^ téglából építették-e azokat. Ok pedig a művészet romjain élik világukat. Azt mondják, hogy az emberi szerelem elöregedett idealizmus. E szemléletből és sokszor tehetségtelenségükből adódik „művészetük” hazugsága. Olt a hazád, ahol többet adnak enni — vallják. Az embereket négykézláb szeretnék látni, mint az állatot. Márpedig, akinek ilyen az életfelfogása, az eleve nem lehet művész. Ezek a művészet zsebtolvajai. A továbbiakban arról beszélt, hogy az igazi művészek, persze mind Nyugaton, mind Keleten a művészet, az alkotás kedvéén dolgozTW.lt. Könnyen teltek az órák, míg Csuhraj beszélt. Akik ott voltunk, egyöntetűen mondhatjuk: köszönjük ezt az okosító estét. Bieliczky Sándor Vita a termelönxövetkexetek kulturált» problémáiról Minél több jó filmet a tanyán élőknek! A termelőszövetkezetek kulturális feladatainak megoldásában fontos helyet foglal el a legnagyobb tömegeket mozgató művészeti ág, a film. A nagyüzemi gazdálkodással kapcsolatos szakmai felkészültség, a politikai és általános műveltség emelése, nem utolsó sorban a közösség iránti felelősségérzet kialakítása szempontjából a bemutatásra kerülő játék- és rövidfilmek nagymértékben elősegíthetik a termelőszövetkezetek fejlődését az élet minden területén. A tanyavilág, illetve a termelőszövetkezeti központok kulturális ellátottságának biztosítása tekintetében történtek már kezdeti lépések a filmszakma részéről is. Közismert és általában közkedvelt a vándor vetítőszolgálat. A megyében működő művelődési autó igyekszik a legtávolabbi tanyai területek filmellátását is szolgálni. Ezek a vetítések részben a már kialakult termelőszövetkezeti központokat is érintik. A tanyavilág filme'1 fásának 1 ehetőségeit a megyei Mozi- üzemi Vállalat már korábban felmérte és járási, városi szerveink közreműködésével hároméves tervet készítettünk. Ennek megfelelően már 1962 első felében tíz tanyaközpontban és öt termelőszövetkezetben kezd jük meg a rendszeres filmelőadásokat. 1964-ig 47 új vetítési helyet — részben termelő- szövetkezeteket — kapcsolunk be a film ellátásba. Nagy gondot fordítunk arra, hogy a termelőszövetkezetek dolgozóinak szakmai oktatását megfelelő ismeretterjesztő szak- filmekkel, rövidfilmekkel tegyük tartalmasabbá. A megyei filmstúdió, mint ismeretes, tóbb mezőgazdasági szakftlmet készített Elkészült és forgalmazás alatt áll a Nagyüzemi baromfitenyésztés című, valamint a Gyümölcs-, szőlőtermesztésről, a zoldségövezetekröl és az öntözésről készült nagyüzemi termeléssel foglalkozó szakfilm. Feltétlenül szükséges azonban az egész megyét átfogó, a jelenlegi földrajzi, technikai, gazdasági adottságokat figyelembe vevő konkrét elképzelések ösz- szebangolása, egy szélesebb körű távlati terv elkészítése és végrehajtása útján. Az elmúlt időszakban a megyei. járási, községi párt- és tanácsszervek közös összefogásával szép eredményeket értünk el a mozihálózat kulturáltságának, üzemeltetési színvonalának emelése vonatkozásában. Ebben a közös összefogásban van elképzeléseink szerint a legnagyobb erő, s ez a járható út a termelőszövetkezetek további kulturális fejlődésében is. Az első lépés, amelyre utaltam, egy nagyon pontos megyei jellegű felmérés lenne, aztán kerülne sor a feladatok járásonként! tisztázására, a járási párt- és tanácsszervek közvetlen közreműködésével. A következő lépés a községek párt- és tanácsszerveinek. valamint a termelőszövetkezetek vezetőinek bevonása lenne a közös munkába. Ez gyakorlatilag azt jelentené hogy a községekkel és a helyi termelőszövetkezetekkel történő megbeszéléseken — figyelembe véve a helyi erőforrásokat — minden érdekelt helyi szerv anyagi és egyéb jellegű segítséget nyújtana a közös feladat legkorszerűbb megoldására. Nagyon természetes, hogy elsősorban azoknak a termelőszövetkezeteknek kellene segítséget adni, amelyek magúk » a legnagyobb mértékben veszik ki részüket az anyagi és egyéb feltételek megteremtésében. Az idő és a fejlődés azt diktálja, hogy az elmondottak szellemében az eddigieknél szélesebb körű és megfontoltabb, a lehetőségekkel valóban számolni tudó fejlesztési program alakuljon ki a termelőszövetkezetek. a tanya- világ sokoldalú filmellátására. Ennek a programnak a végrehajtása a helyi és állami erőforrások rendszeres összehangolása útján válik csak lehetségessé, mint ahogy szép eredmények születtek megyénkben az elmúlt években a Moziüzemi valamint a helyi pártós :e .ácsszervek megfontolt és határozott együttműködéséből is Hanesch László, a megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója Megnyílt Weinträger Adott teMöművész kiállítása Baján Pénteken délután nyüt meg a bajai József Attila Művelődési Ház Dózsa termében Weinträger Adolf vaskúti festőművész első ■ünálló gyűjteményes kiállítása Bánáti Tibor, a József Attila Művelődési Ház igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Bodnár Éva művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos kutatója mondott megnyitó beszédet Már az első napon több százan tekintették meg a tehetséges művész kiállítását, R ETTENTO Irt™ W 9 Horváth József J Jk ^ DRIGUEZ tornádat személyzet, kereskedelmi személyzet, meg Budapesten élő sok más spanyol állampolgárt, kétszáz fő van a kolónia. — Kétszáz fő? Hiszen ez jelentős létszám! — Igen, jelentős és mi érezzük ezt nagyon, mert mostan természetesen van igen nehéz idők. — Dehát hogyan lehetnénk az önök segítségére? — kérdezte tettre készen a báró. — Lehetne erről szó? — kérdezte Rodriguez. — Ez csak természetes, testvér! Minden módon készek vagyunk támogatni a spanyol kolóniát! — Hát ezt nagyon, nagyon megköszönöm é6 bizonyos, hogy spanyol kormány nagyon értékelni fogja! — Kérem, testvér, csak tárja elő, miben segíthetek. — Kezdeném élelmiszernehézségekkel. Ha meg lehetne, akkor jó volna, kapna a spanyol kolónia elegendő élelem kiutalás, a követség vételezne és elosztana kólónál tagjainak. — Ez természetes, ez igazán semmiség! — jelentette ki a báró és jegyzettömbje után nyúlt Néhány szavas feljegyzést készített Rodriguez előterjesztése ügyében. — Kérem önt legyen nyugodt, talán mát holnap értesülni fog az elintézés módjáról. Rodriguez ismét mélyen meghajolt jelezve a spanyol kormány őszinte háláját — Aztán van másik probléma— folytatta Rodriguez. — Magyar fővárosban van sok kommunista, gerrllla, aknamunka, terrorizmus. Spanyol kormány úgy látja, kellene nagyobb biztonság kolónia tagjainak. A báró szörnyen buta képet vágott és Rodriguez már-már megijedt hogy elvetette a sulykot. Pedig alkalmasint a báró csak arra gondolt, hogy valamelyest nagyobb biztonság nekik, a hungarista állam vezetőinek is nagyon elkelne... Nem értette pontosan, mit ért ezen a kérésen Rodriguez. Ám ő sietett megmagyarázni: — Kolónia tagjai ki van tév« terrorizmus támadásának. Kellene fegyver spanyol alattvalóknak, maguk megvéd elmére És kellene lőszer is melléje. Meg kellene a spanyol követségre is. hogy ha terrorizmus van, úgy tudjuk megvédelmezni, mint egy bunker! Báró Kemény gondterheltnek látszott, Géza, miután kijátszotta az adu ászt, most heves izgalommal várta, milyen lapot terít szét az ellenfél. — Értem, testvér, teljes egészében értem és méltányolom is a kívánságot. Hát igen, nehéz idők járnak most a hungarista állam felett és megértem, hogy a spanyol kolónia tagjai is ld vannak téve baloldali atrocitásoknak. Csak azon gondolkodom, milyen intézkedések mutatkoznának legmegfelelőbbnek a kolónia, a követség, spanyol testvéreink biztonságának garantálására. Nos, azt hiszem, többféle intézkedést kell tennünk. A legelső: valóban ellátjuk a spanyol testvéreket önvédelmi fegyverrel és kellő meny- nyiségű lőszerrel. Ezt én elintézem. A báró megint feljegyzett valamit a blokkra, s közben kr vábbb morfondírozott: — Kétszáz tagja van, ugye, a kolóniának... Nos, adunk kétszázötven parabellumot Ismeri bizonyára, testvérem, a legkitűnőbb német pisztoly. Adunk mindegyikhez száz, nem kétszáz töltényt Ez elég lesz? — Okvetlenül! — egyezett bole Rodriguez. — Jó. Ezenkívül adunk néhány géppuskát és golyószórót is, lószerrel együtt, meg kézigránátot, mondjuk tíz ládával. Esetleg később, ha a szükség úgy kívánja, adunk még több kézigránátot, (Folytatjuk.) testvéreink, testvéreink a közös eszmeiség jegyében. Mi tudjuk, hogy az európai nagytér életében milyen fontos szerepet fog majd játszani Spanyolország. Rodriguez hőkölni akart: — És természetesen hungarista Magyarország! — Ö, Igen, szerény erőinkhez képest kivesszük majd a részünket a gyümölcsöző együttműködésből, miután kiirtottuk az ellenségnek még az írmagját is! Báró Kemény tűzbe jött: óriási koncepciókat fejtett ki Rod- rigueznek, amelyekből a „spanyol ügyvivő” persze egy kukkot sem értett Ám nem azért mert Kemény egy arisztokratikus diplomáciai nyelvet használt mit sem törődve partnerének „gyenge nyelvtudásával”. Hanem egyszerűen azért, mert ezek a fogalmak — Európai Oj Rend, európai nagytér, élettér, aztán Kárpát-Duna Nagyhaza, magyar gyepű, meg a többi sületlenség — nem fértek a fejébe... De azért szorgalmasan bólogatott, s közben kigondolta, hogy ha a báró abbahagyja ezt a szóáradatot miképpen térhetne rá a gyakorlatibb kérdésekre. Az alkalom már nem sokáig váratott magára. Géza el is kezdte: — Akarom biztosítani miniszter testvér, hogy budapesti spanyol kolónia egy szíwel-lélek- kel érzi együtt magyar hungarista testvérekkel. — ön ismét őrömet okozott nekem — mondta a báró. — Tulajdonképpen milyen létszámú ez a spanyol kolónia. — Ha számolja az ember dipft. ▼égre megtörött« szemét-száját és megkérdezte: — Kedves spanyol testvérem, voltaképpen milyen problémákról óhajt értekezni? — Először Is akarom közvetíteni Franco tábornok és a spanyol kormány szívélyes üdvözlete a hungarista kormánynak. Bocsának, ha nem kifejezem jól magamat. — Ö, kitünően értem. Haladéktalanul tudomására fogom hozni a nemzetvezetőknek és a kabinetnek. Géza, afféle spanyol gesztussal, ültében is mélyen meghajolt. — Azután akartam megkérdezni miniszter testvér, kivel fogom érintkezni külügyminisztérium részéről, amikor probléma van? — Most van szervezés alatt a minisztérium új konstrukciója, kedves testvérem. — felelte gondterhelten a báró —, és természetesen spanyol ref era túrát is felállítunk. De ettől függetlenül engedje meg, hogy kijelentsem: mindenkor személyesen kívánok rendelkezésére állni. Igen, bármikor, bármilyen problémáról is legyen szó, készséggel és igaz testvéri érzésekkel állok az ön rendelkezésére! Ön tudja, milyen határtalanul nagyrabe- esüljük mi, hungaristák Franco tábornokot és az ő szerepét az eljövendő Európai Oj Rend megalapozásában, kimunkálásában. ö, igen. Franco tábornok a mi ügyünk nagy előfutára, veterán harcosa! Spanyolország barátsága rendkívül megtisztelő és értékes nekünk! Ónok
