Petőfi Népe, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-09 / 290. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! xn. ÉVFOLYAM. 89*. SZÁM Arn 60 fillér 1991. DECEMBER 9. SZOMBAT Jóváhagyta a jövő évi költségvetést a megyei tanács II Hazafias Népfront tevékenysége: társadalmi ügy Kállai Gyula beszéde a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülésén December 8-án, pénteken Kecskeméten ülést tartott a megyei tanács. A tanácsülés elnökségében helyet foglalt Molnár Fri­gyes, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, dr. Daüos Ferenc, a megyei tanács vb elnöke, Dr Varga Jenő és Sarok An­tal, a megyei tanács vb elnökhelyettesei, valamint dr. Szabó Ká­roly, az Elnöki Tanács titkársága és Döme Ferenc, a Pénzügymi­nisztérium képviseletében. A részvevőket Madarász László, a megyei tanács vb titkára üdvözölte. Az ülést levezető elnökké dr. Dallos Ferencet választották, aki javasolta, hogy a tanács­ülés a következő napirendi pontokat tárgyalja meg: 1. Jelentés az 1960. évi zárszámadásról, előterjesztés az 1962. évi költségvetés, népgazdasági terv és községfejlesztési terv megvitatására. Előadó: Dr. Varga Jenő vb elnökhelyettes. 2. A végrehajtó bizottság bejelentései. 3. Interpellációk előterjesztése. A tanácstagok a napirendet egyhangúlag elfogadták. Ezután dr. Varga Jenő az első napirendi pontot terjesztette elő. A végrehajtó bizottság beszámolója A múlt évi zárszámadás Tisztelt Tanácsülés! Kedves Elvtársak! Az 1960-as költségvetésről ké­szült zárszámadás azt igazolja, hogy tanácsaink jól gazdálkod­tak. A módosított kiadások 34 millió forinttal haladták meg az országgyűlés által jóváhagyott előirányzatot Az 1959. évi bevételi tervek teljesítésével ta­nácsaink tíz millió 500 ezer fo­rint többletbevételhez jutottak. A módosítás további részét a Pénzügyminisztérium által en­gedélyezett póthitelekből fedez­tük. Megállapítható a zárszámadá­si jelentésekből, hogy tanács- tagságunk, tanácsaink vezetői egyre jobban felismerik a költ­ségvetés jelentőségét, s ennek arányában javul a gazdálkodás színvonala. Elmondhatjuk azt is, hogy tanácsaink az év közben támadt kiadásaik fedezésére igyekeztek eredeti költségveté­sükön belül a fedezetet megta­lálni. Érmek tudható be, hogy az 1960-as módosított költség- vetési előirányzatunk teljesítése minden korábbinál jobb volt és felhasználása elérte a 97 száza­lékot. Az 1960. évi gazdálkodásunk­ban minden eddiginél jobban érvényesült a célszerű gazdál­kodás és takarékosság. Ennek eredményeként tanácsaink 9 millió forintot ajánlottak fel központi alapokra, amely teljes egészében megtakarításból je­lentkezett. A megyei tanács végrehajtó bizottsága elkészítette a megye 1962. évi termelési, áruforgalmi, beruházási és kőzségfejlesztési tervjavaslatát, amelyet most a tanácsülés elé terjeszt. Tervelő­írásaink megfelelnek az ötéves terv második évére vonatkozó ütemezésnek, sőt egyes esetek­ben főhatóságaink a korábbi irányszámokat meghaladó kere­tet biztosítottak számunkra, hogy ezzel is segítsék megyénket az egyes területeken mutatkozó le­maradás felszámolásában. Tanácsaink 1960-ban gazdag­sági és kommunális felada­tokra 11 millió forintot köl­töttek. Megállapítható az is, hogy nem a minden áron való költekezés a jellemző ennél az ágazatnál, hanem a megtervezett feladatok megfelelő végrehajtása. Külö­nösen jól gazdálkodtak a taná­csi utak, hidak karbantartásá­ra, felújítására, a parkok gon­dozására, az utcák tisztántartá­sára, a közvilágítási lámpák áramfogyasztására előirányzott összegekkel. Ezután Varga élvtárs az 1960. évi szociális, egészségügyi, kul­turális és kommunális kiadáso­kat elemezte, majd a költségve­tés végrehajtásáról beszélt. Rá­mutatott arra, hogy a kiadások mellett a bevételi irányzatok teljesítése is igen fontos. Az 1960-as zárszámadási ada­tokból kitűnik, hogy bevételi tervünk teljesítésében a koráb­bi évekhez képest lemaradás mutatkozik. Ez különösen a sa­ját bevételekre és az együttes adókra vonatkozik, mert a me­zőgazdaság szocialista átszerve­zésével a lakosság adózása csök­kent. Ezért növelni kellett a költségvetéshez az állami hoz­zájárulást. Tanácsaink feladata tehát oda hatni, hogy további bevételi lehetőségek felkutatá­sával minél kisebbre csökkent­sék az állami támogatás össze­gét Legjelentősebb változás a könnyűipar területén lesz. Az Országos Tervhivatal és a szakminisztériumok végrehajtó bizottságunk előterjesztése alap­ján az országos fejlesztésnél Jó­val magasabb tervszámút engedélyezett megyénk szá­mára a lakosság foglalkoz­tatottságának megoldására. Termelési előirányzatunk emel­kedése megközelíti a 118 millió forintot, ez 34 százalékos emel­kedésnek felel meg, • mintegy 1200 fő bevonása válik ismét le­hetővé az Ipari termelésbe. Kü­lönösen három területen: a vas­iparban, a faiparban és a mű­anyagiparban mutatkozik ugrás­szerű fejlődés. Nagyobb a termelési érték emelkedése az élelmiszeriparban is. Az Országos Tervhivatal e feladatok megoldására mintegy 11 millió forintot bocsátott ren­delkezésünkre. Erinek folytán egyes tanácsi üzemeink közép­szintű üzemekké fejlődnek. Legnagyobb ipari beruházá­sunk a kecetl tőzegtelepi sínépl­tés, valamint a kiskunhalasi kenyérgyár rekonstrukciója lesz, amelyre három-három mil­lió forintot fordítunk. Befejez­zük a Faipari Vállalatnál az idén megkezdett beruházásun­kat és folytatjuk a Kecskeméti Finommechanikai Vállalat új telephelyének építését. Részben saját forrásból, fel­újításból és ÖCSI-hitelből az alábbi helyeken kezdjük meg 1962-ben a termelést: a lajosmi- zsei Játék- és Dobozüzemben, a kiskunmajsai Vasipari Üzemben, Kecelen és Bácsalmáson a Fa­ipari Üzemben, Dunapatajon a Gumifeldolgozó Üzemben, Ka­locsán a Gomb- és Bakelit­üzemben. Kiskunfélegyházán és Kalocsán vegyesipari jellegű szolgáltató vállalatokat hozunk létre. Mintegy 2 százalékos forga­lomemelkedés várható a keres­kedelemben. Előreláthatólag a falusi áruforgalom emelkedik majd nagyobb mértékben. Ugyanakkor arról sem feledkez­hetünk meg, hogy a munkás- osztály helyzetének megjavítá­sáról szóló párthatározatnak megfelelően a külső kerületek­ben több üzletet nyissunk. A hálózatfejlesztési terv 41 új boltegység létesítését tartalmazza, amely­nek nagy része saját erőforrás­ból valósul meg. Kecskeméten a Leninvárosban 1 millió 400 ezer forint költséggel boltháló­zat építését kezdjük meg. Amennyiben erőforrásaink le­hetővé teszik, Kecskeméten a Rákóczi úton, a Textilnagyke­reskedelmi Vállalat raktárának helyén, modem vendéglátóipari egységet nyitunk. Ezenkívül a megye minden városában cuk­rászdák, gyorsbüfék és kisven­déglők létesítését tervezzük. A kereskedelmen belül az átlagos­nál nagyobb forgalomemelkedés várható a gyógyszertáraknál. Ennek oka a biztosítottak szá­mának nagyarányú növekedése. A gyógyszertári központ építé­sének megkezdésére előirány­zott 3,6 millió forinton felül azonban a gyógyszertári hálózat bővítésére és felújítására jövőre csak korlátozott lehetőségeink vannak. A korábbi évekhez viszonyít­va az ötéves terv célkitűzései­nek megfelelően jelentősen nő a lakásépítés megyénkben. (Folytatás az 5. oldalon-) 1962. évi előirányzat: 551 millió forint Péntek délelőtt kibővített ülést tartott az Országház va­dásztermében. a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa. Részt vett a tanácskozáson és az el­nökségben foglalt helyet Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke, Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bi­Kállai Gyula beszédét mondja. zottságának első titkára, a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, a Hazafias Nép­front elnökségének tagja, Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának el­nöke, a párt és társadalmi élet több vezető személyisége. Az ülésen Kálai Gyula tar­tott beszámolót a nemzetközi helyzetről, a belpolitikai hely­zetről és a Hazafias Népfront előtt álló feladatokról. Beveze­tőben érintette a legfőbb bél­és külpolitikai problémákat. Méltatta az SZKP XXII. kong­resszusának jelentőségét, részle­tesen taglalta ötéves tervünk teljesítésének problémáit, beszélt a mezőgazdaság és az ipar fej­lesztésének főbb irányelveiről, majd a Hazafias Népfront-moz­galom munkájával, feladataival foglalkozott A párt és a munkásosztály számára — mondotta egyebek között — a népfron t.mozgalom nem egyes feladatok megoldá­sára alkalmazott harci taktika, hanem a munkásosztály és szö­vetségesei összefogásának, e szö­vetség elmélyítésének kerete a szocializmus és a kommunizmus építéséért. Hangsúlyozta, hogy a hatalom kivívásától a kom­munizmus felépítéséig állan­dóan nő és terebélyesedik a tö­megek részvétele az új élet épí­tésében. Érthető teháit — mom dotta —, hogy a Hazafias Nép­front mozgalom, amelynek alap­vető feladata mindig a töme­gek mozgósítása volt, nagy nem­van a Hazafias Nép front-moz­galomnak. A társadalmi munka fogalmát azonban nem szabad leszűkíteni, mondjuk, csak par­kosításra, vagy faültetésre. Ter­mészetesen az ilyenfajta mun- kaakciók is jelentősek, de épí­tő munkánknak van egy sor más olyan területe és teendője, amelyre art mondjuk: társa­dalmi ügy. Ilyen például — mu­tatott rá Kállai Gyula — a ter­melőszövetkezetek megszilárdí­tása, a lakásépítési tervek vég­rehajtása, vagy például az isko­lareform. Ezeknél csak az állam és a társadalom együttes ereje hozhat sikert. A népfrontnak elsősorban e nagy feladatokra kell irányítania a társadalom segítő közreműködését. Kállai Gyula beszéde után vita kezdődött a beszámoló fe­lett. A vitában felszólalt Kádár János, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, a for­radalmi munkás paraszt kor­mány elnöke, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa Elnök­ségének tagja is. Magyar partiznnkfiSdöttség érkezett Moszkvába Moszkva. (MTI) Pénteken reg­gel Moszkvába érkezett a Ma­gyar Partizán Szövetség hattagú küldöttsége Gábor István főtit­kár vezetésével. A delegáció 14 napot tölt a Szovjetunióban. I zeti céljaink megvalósításából, a szocializmus alapjainak meg­szilárdításából és a fejlett szo­cialista társadalom építéséből is ki fogja venni részét. Kállai Gyula beszélt a népfrantmunka mindennapi gyakorlati felada­tairól. Ezek közül kiemelte: a társadalmi munka kibontakoz­tatásában is igen nagy szerepe

Next

/
Thumbnails
Contents