Petőfi Népe, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-07 / 288. szám
4. o’dal 1961. december 7. csütörtök VIRÁG A KORSÓBAN Pénteken, december 8-án nyílik meg Baján Weinträger Adolf műveinek első gyűjteményes kiállítása. A kiállítást dr. Bodnár Éva művészettörténész nyitja meg a József Attila Művelődési Házban. Képünkön a jól ismert vaskúti művész egyik akvareilje. Fásltenak a KISZ-flatalok Megyénk KISZ-istái erőteljesen kiveszik részüket a fáSítási program végrehajtásából. A Kecskemét melletti parkerdőből például októberben 60 holdat telepítettek a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjai. Ezenkívül a hartai Lenin Termelőszövetkezetben 40 ezer, az ugyancsak itteni Békében 15 ezer, a solti Szikra Tsz-ben pedig — elsősorban az utak és a majorok körül — 12 ezer su- hángot ültettek el a fiatalok. A fásítás jelenleg is nagy ütemben folyik, s várható, hogy számos KISZ-szervezet csatlakozik a KISZ Központi Bizottsága és az Erdészeti Főigazgatóság által közösen meghirdetett versenyfelhíváshoz; eszerint egyébként 25 ezer forint pénzjutalomban részesül az a KISZ- szervezet, amely háromszáz hektár területen ültet fákat ősszel és tavasszal. KÖHTVESFOTX Shakespeare Összes Művei Néhány évvel ezelőtt hatalmas sikerrel adta ki az Európa Könyvkiadó a Shakespeare üsz- szes Drámái című gyűjteményt. Az ízléses kivitelű ötkötetes mű majdnem az utolsó példányig elfogyott. Sőt, egyes helyeken nem is lehetett minden igényt kielégíteni. A kiadóvállalat most kibővített és javított kiadásban bocsátja közre a Shakespeare- drámákat, kiegészítve a nagy angol drámaíró többi műveivel. Így jött létre a hétkötetes sorozat, amely Shakespeare összes műveit tartalmazza. A 35 ezer példányban kiadásra kerülő Shakespeare Összes Művei valóban nagy könyvkiadási feladatot jelentett. A kiadóvállalat reprezentatív külsővel teszi le a téli könyvvásár alkalmával a vásárlók asztalára a hétkötetes sorozatot, amely Shakespeare életművét hagyományos műfaji csoportosításban adja közre Kardos László bevezető tanulmányával, az egyes kötetekben pedig Kéry László korszak-tájékoztatóival. Jeles szakértők írták az egyes drámák jegyzeteit, amelyekben az olvasó sokoldalú választ kap a Ehakespeare-filolőgia és kritika számos kérdésére. Ha a jegyzeteket és a bevezetőt folyamatosan olvassák a mű birtokosai, komoly tanulmánysorozatot kapnak. Az első és a második kötet a királydrámákat tartalmazza. A művek fordítói Arany János, Németh László, Vass István, Somlyó György és Weöres Sándor. A vígjátékok fordítóinak sorában találjuk Szabó Lőrincet, Radnóti Miklóst, De- vecseri Gábort, Fodor Józsefet, Szabó Magdát, Jékely Zoltánt. A tragédiákat tartalmazó negyedik és ötödik kötet klasszikus nagy műfordítóink mellett néhány modernebb fordítást Is tartalmaz. A hatodik kötetben található színművek sorában bocsátotta közre a kiadó Babits Mihály, Apriíy Lajos, Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc, Mészöly Dezső egy-egy fordítását. Nagy érdeklődésre tarthat számot a hetedik kötet, mely az újabb kori magyar nyelvű Shakespeare-kiadásokban eddig nem szerepelt elbeszélő költeményeket is tartalmazza. Emellett megtalálható benne Shakespeare lírai költeményeinek teljes gyűjteménye is. Szarmata temető Mélykúton Hegedűs Béla, a mélykúti Alkotmány Termelőszövetkezet főkönyvelője telefonon értesítette a bajai múzeumot, hogy homokhordáskor sírok kerültek elő. A múzeum munkatársa ennek nyomán megkezdte a terület rendszeres figyelését. Eddig hat sír került elő. A sírok egymástól aránylag nagy távolságra vannak. Ez jellegzetes szokása a szarmatáknak. A régészeti leletanyag közepes értékű. A gyöngyök és fibula (kapcsolótű) a nők viseletének pompájáról beszélnek. A leletek jelentőségét azonban földrajzi helyzetük adja meg. Az idén tavasszal ugyanis Tataházán egy hasonló temetőt találtak és tártak fel. Három évvel ezelőtt pedig Mélykút más területén egy későszarmata— hun temetőre bukkantak. A két temető között helyezkedik el a most felfedezett sírmező. A leletanyag ismeretében úgy tűnik, hogy a három temető népe szoros kapcsolatot tartott fenn egymással. Nem ér a nevem Magyar film Bende Tibomé született Burdái Etelka izgatottan és nagyon zavartan áll a bíróság előtt. Vastag szemüvege mögül egyre ijedtebben és kétségbeesettebben tekintget a bíróra. Jelentéktelen külsejű, 43 éves asszony Bendéné Lesimított hajával, lapos cipőjében, félszeg modorával sajnálndvaló. A csinoß gépírónő azonban nem tudja elfojtani kissé lenéző mosolyát, amikor Bendéné azt mondja, szabad akar lenni, azért kéri házassága felbontását. De férjéről, aki már néw *ve elhagyta és külföldre távozott, láthatóan nem aikar semmi rosszat mondani, s csak nehezen tud belenyugodni, hogy hűtlen elhagyás címén mondják ka a válást. Az egyik ülnök, Pintér Imre könyvtáros, jóindulatú kíváncsisággal figyeli Bendénét, és az ítélethirdetés után követi az asszonyt a folyosóra is. Etelka azt hiszi, az ülnök azért jött utána, mert megtudta, hogy vallomása nem mindenben felel meg az igazságnak, és most meg akarja büntetni. Rémülten menekül Pintér elől, barátnője, Juci kíséretében. Az ülnök az ügyvédtől tudja meg a teljes igazságot: Bendéné ismeri férje külföldi címét, leveleznek is, s a férfi kérte meg Etelkát a házasság felbontására, mert új élettársa gyermeket vár. Etelka a születendő kicsi érdekében vállalta a válóper minden keservét, érte egyezett bele a válásba. Pintérnek megtetszett *z asszony. Tíz éve meghalt felesége éppen ilyen gyámoltalan volt, jelentéktelen és rövidlátó. Etelkát a központ beutalta Balatonlellére üdülni. Itt újból találkozik Pintérrel, aki szintén üdül gyermekeivel. Etelka ismét ott öl munkahelyén, a Puskin mozi pénztárában. És amikor Pintér megáll a pénztár előtt Etelka boldogan mosolyog rá. s tekintetük úgy kapcsolódik össze, mint azoké. akik végre megértették egymást .Rettentő írta: Horváth József J R ODRIGUEZ 56. As öreg majd körülnéz a Szederkényi utcában. Nekem valahogyan az az érzésem, hogy más forrásra is be kellene rendezkednünk. Még majd feltűnik, hogy ekkora tételekben igényeljük az élelmiszert, holott azelőtt biztosan csak a töredékét vásárolta be ott a követség. — Ez igaz — gondolkodott el Géza. — Na, most a másik... A csoport egy új feladatot Is kapott a pártvezetőségtől, Géza. Most légy okos, Domokos! — És pedig? — Fegyvert, fegyvert kell szerezni és lőszert Minél többet Nemcsak a magunk számára, bár nekünk sem ártana némi készletre szert tenni, de más akciócsoportok részére is. Géza erősen töprengett Imre bácsi pedig kedélyesen megjegyezte: — Milyen kár, hogy a diplomataellátónak nincs fegyver- és lőszerosztálya, teringettét, most csak igényelni kellene... Géza lassan idős barátjára fordította a tekintetét. — Hátha lehet? — Mit te? — Igényelni! — Ne bolondozz, Géza. — Lehet hogy bolondság, lehet, hogy nem az. — Hadd hallom, mit forgatsz a fejedben. — Várj, Imre bácsi, ez még csak egy halvány ötlet. Tudod mit? Átgondolom az egészet, s majd előállók valamivel. — Helyes. Én Is elgondoltam már valamit Géza kérdőn meredt Imre bácsira. — Van egy jó öreg hadiszokás, te Géza. Nem mondom, konzervatív elv ez, de alkalmasint modern időkben is használható. Ez meg úgy szól, hogy: „ha nincs fegyvered, szerezz az ellenségtől”. — Mivel pedig az elmélet próbája a gyakorlat — mosolyodott el Géza — tulajdonképpen én is ilyesmiben sántikálok. Még ma elmondom, mit találtam ki. Géza valóban félrevonult a felső villa egyik rejtekébe. Órákon át gondolkozott Estefelé odainvitálta Imre bácsit is. Anna nem is sejtette, miért maradt el az esti séta. Kár, hogy elmaradt... A vita hajnalig tartott Imre bácsi és Géza között De a nagy terv megszületett XIII. Báró Kemény Gábor, a nyilas kormány keszeg és bárgyú külügyminisztere már alig állt a lábán, amikor a minisztérium fő emberei, élükön Kerekes államtitkárral, végre magára hagyták. A testvérek valameny- hyien pártszolgálatos egyenruhát és fekete csizmát viseltek. Ezáltal a hungarista külügyminisztérium sokkal inkább hasonlított egy kaszárnyához, mint a diplomácia meghitt csarnokához. Maga a nyilas báró is ilyen egyenruhában volt, de sem zubbonyt, sem derékszíját nem viselt. Viszont személyi titkára, az 6 régi fumulusa, szintén egyenruhában feszített: zöld inge fölött derékszíj-vállszíjat hordott. Most, hogy a titkár megjelent az ajtófélben és hóna alatt hatalmas paksamétát cipelt, a külügyminiszter valósággal megrémült — Ezek micsodák? — nyöszörögte. — Ezek a legsürgősebb referálni valók — világosította fel őt a kövérkés titkár. — Édes gyermekem — siránkozott a báró — nekem éppen elegem van mára. Nagynehezen megalkottuk a minisztérium végső konstrukcióját, aláírtam az utolsó kinevezési okmányt is, úristen, ha meggondolom, heteket töltöttünk ezzel az őrségváltással, de most már nem bírom tovább. És a miniszter keservesen gondolt arra, hogy Szálasi testvér valószínűleg nem is sejti, mit vállalt ő magára ezzel a külügyi tárcával. A nemzetvezető nem egyszer célzást tett neki arra, hogy éppen fáradozásai jutalmául harcolta ki számára Veesenmayertől, Hitler helytartójától, a külügyi tárcát, noha a németeknek más jelöltjük volt erre a posztra. Viszont ő, Szálasi ragaszkodott báró Kemény személyéhez, hiszen oly sokat köszönhetett neki, báró Keménynek. S ez igaz is: a nyilas báró a nyilasok hatalomra- jutás^ak fáradhatatlan előhar- cosa volt. Igen ám, de Szálasi úgy tett, mintha ezzel valami jutalomüdiilésre küldte volna őt, báró Keményt, holott első percben kiderült hogy ez egy rendkívül fárasztó őrhelye 4 hungarista birodalomnak! Szálasi így beszélt: A hungarista ideológia nag? térben és élettérben gondolkodik. Tehát az egész külügyi szolgálat nem is külügyi szolgálat a régi értelemben, hanem előkészítése a nacionalista Eu- rópa-közösségnek. Hungarista felfogás szerint külpolitikai kérdés nem is merülhet fel egyes államok részéről. Csupán az európai nagytérnek vannak külpolitikai kérdései a többi nagytérrel. Ezt a külpolitikát viszont Berlin irányítja. Báró Keménynek sohasem volt fogalma a „régi értelemben vett külügyi szolgálatról..' de azt máris érzékelte, hogy ez az „új értelemben vett külügyi szolgálat” egy nagy taposó malom. A hungarista pártvezetőség hangsúlyozta előtte, hogy a minisztériumból mindenkit ki kell rúgni, aki Horthy diplomáciáját szolgálta, mert ezek az urak egytől-egyig megbízhatatlanok és főleg „anglomániások”. Helyettük energikus, érdemes és hungarista ideológiától velőig áthatott férfiakat kell kinevezni. Ez a kampány folyt már hetek óta és mostanára, mire az őrségváltás hiánytalanul és tökéletesen végétért, báró Kemény szinte összeroskadt a fáradtságtól. Am a titkár hajthatatlanuf zaklatta: — Legalább a legsürgősebb aktákat be kell mutatnom, miniszter testvér. A báró végül Is megadta magát sorsának. A titkár végig referált néhány ügyet, majd jelentette főnökének: fFolytatása következik.'
