Petőfi Népe, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-07 / 288. szám

1961. december 7. csütörtök J. oldal lapozgatva Jegyzetfüzetemben 320 000 csatornavas és csőbilincs, 4500 üzemi öltözőszekrény, 800 mázsa ácskapocs Tizenegymillió forint megtakarítás megyénk vasipari szövetkezeteiben azon tűnődöm, ki legyen a kö­vetkező moszkvai barátom, akit olvasóimnak bemutatok. Meg­ismerkedtem Szemen Birjukov elvtárssal, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnökhelyette­sével. Regényes életútja szoro­san kapcsolódik történelmünk­höz. lmom kell egy fiatal kom- szomolistáróL, egy katonáról, Pjotr Sztepanovics Harumról, aki összeölelt, amikor megtud­ta, hogy magyar vagyok. De ró­luk majd egy más alkalommal. Helyettük Székely Gézát muta- tatom be olvasóimnak. Foglalkozásra nézve néhány éve nyugdíjas mérnök. Szabad­idejében felkeresi a Barátság Házát, részt vesz a Szovjet— Magyar Baráti Társaság elnök­sége munkájában. Keresi a Ma­gyarországról jövő turistákat, látogatókat, segít nekik Moszk­va nevezetességeinek megismeré­sében. S ha mindezek mellett még marad ideje hát akkor magyar műszaki könyveket for­dít orosz nyelvre Eredeti Zala megyei. Büszkén emlegeti, hogy amikor 1919-ben Budapesten elvégezte a Műsza­ki Egyetemet, mérnök lett, ha­zautazott Novára, ahol őt vá­lasztotta meg a község a Kom­munista Párt titkárául. A Ta­nácsköztársaság bukása után a váci fegyházba került, ahonnan a Szovjetunió segítségével, fo­golycsere utján 1922-ben jutott ki Moszkvába. Azóta csaknem negyven esz­tendő telt el, de ő még mindig kitűnően beszél magyarul, mint­ha most is a Zala megyei köz­ségben élne, s nem kétezer ki­lométerre keletre Amikor éle­téről beszél, büszkén mondja el, hogy ő is ott volt a szovjet­hatalom első lépéseinél. Részese volt a lenini villamosítási terv végrehajtásának, annak a hősi korszaknak, amely alapját ké­pezte a mai gigászi technikai és gazdasági fejlődésnek. Székely Géza arról is beszélt nekem, hogy a személyi kultusz idején nagy megpróbáltatáso­kon, szenvedéseken ment ke­resztül. Már nem volt fiatal, de még alkotni szeretett volna. Az önkény azonban megfosztotta ettől a lehetőségtől és hosszú évekre börtönbe vetette. El kel­lett szenvednie a pártból való kizárás gyötrelmeit, a testi és lelki szenvedést. Sztálin halála után a többi hasonló sorsú kommunistával együtt Székely Géza is vissza­kapta becsületét. Rendezték párttagságát, anyagi helyzetét. Jelenleg, mint pártnyugdíjas, rendezett körülmények között él családja körében. Amint elné­zem őt, fiatalos alakját, derűs arcát, elhiszem neki, hogy őt nem törte és nem is törhette meg semmi, hite ma még erő­sebb, mint valaha. Kitörölte emlékezetéből a szenvedést, o megpróbáltatást, a mának és a jövőnek él. Székely Gézával beszélgettünk a magyarországi dolgokról. Ki­tűnően tájékozott a hazai ese­ményekről. ö is, mint annyi más, kint élő magyar széleskö­rű levelezést folytat, amelyből rendszeresen megtudja az itt­hon történteket, Az elmúlt két évben két ízben járt Magyar­országon. Otthon is volt Zalá­ban. Ott is, másutt is, kritikus és féltő szemmel nézte az épí­tést, a fejlődést. Amint elmon­dotta, falujában és itt tartóz­kodása idején mindenütt főként az érdekelte, milyen változást hozott az emberek gondolkodá­sában az új termelési viszony, a társadalomban végbement történelmi változás? Egy évvel ezelőtt még azzal jött el Ma­gyarországról, hogy tapasztalata szerint az emberek gondolatvi­lágának alakítása terén még igen sok a tennivaló. Ha sike­rül ezen javítani Magyarorszá­gon, akkor gyorsabb lesz a szo­cializmus építése. Amikor Székely Géza vissza­jött Magyarországról, álmában hetekig Zalában járt, az otthoni tájakról álmodott. Szeretne me­gint ellátogatni Magyarországra, saját szemével látni az itthoni eredményeket Mezei István (Folytatjuk.) Megtisztelő jelző áll Varga Pétemé neve mellett: a Bajai Faipari Vállalat alapító tagja. Nemrégen múlt tíz esztendeje, hogy így jegyezték be nevét a bútorgyár történetébe. Tekinté­lye ennél is régibb keletű. Ti­zennyolc éve, hogy egy fiatal munkáslány először állt a fé­nyező pad mellé. Ki tudná meg­számolni, hány szép szobabú­tor dicséri azóta kézimunká­ját, hisz ő maga Is csak az éve­ket tartja számon, amióta a szakmában dolgozik. A múlt év óta viszont naplót is vezet­nek, annyira számon tartják a fényezőben történő eseményeket. Vargáné brigádvezető lett. Ta­valy ilyenkor még asszonyne­vén emlegették a csapatát. A gyáralapító brigádia azóta ran­gosabb nevet vett fel: Gagarin­Az anyagokkal való takaré­koskodás, mint a jövedelmező gazdálkodás egyik alapja, je­lentős sikereket eredményezett szövetkezeti üzemeinkben. Saj­nos. a kisipari szövetkezetek vezetőségeinek újraválasztása és az 1962. évi termelés előké­szítése eléggé elvonták e fontos kérdéstől a KISZ ÖV figyelmét. Átfogó értékelést így nem tu­dunk adni a szövetség irányí­tása alá tartozó ktsz-ekről. Ki­vételt képeznek itt a vasipar­hoz tartozó szövetkezeti üze­mek, melyeknek takarékossági eredményei már a harmadik negyedév végén meghaladták az I960, évi megtakarítások érté­két. Hót millió forint. Ennyi volt Alig több mint féléves múlt­ra tekintenek vissza megyénk­ben a mezőgazdasági szakta­nácsadó és bemutató üzemek. Létrehozásuk során kétirányú üzemeket jelöltek ki. Általános feladatokat lát el 11 állami gaz­daság, 2—2 tangazdaság és kí­sérleti gazdaság, speciális szere­pet tölt be 23 termelőszövetke­zet és az állami kos telep. Az állami gazdaságok mindegyiké­ben folyik szaktanácsadás és bemutatókat is szerveztek. Igen brigádnak címzik őket. Eredmé­nyeikkel rá is szolgálnak. Az új műszaki normát átlagban 100 százalék felett teljesítik. Munkájuk minőségére nincs pa­nasz. Év végére így biztos el­nyerik a kitüntető szocialista címet. Fizetéskiegészítés A Kecskeméti Cipőgyárban prémiumot kapnak azok a dol­gozók, akik takarékoskodnak az anyaggal és az előírtnál .jobb minőségű cipőt gyártanak. Ezek­nek a jól dolgozó munkásoknak a harmadik negyedévben 30 ezer forint célprémiumot fizet­tek ki. Ez azt jelenti, hogy a dolgozók havonként átlag 240 forintot kaptak fizetéskiegészí­tésként. az az összeg, amit tavaly a vasipari szövetkezetek takaré­kossági számlája mutatott. Idén ez az összeg már szeptember elején teljesítve volt, hiszen az év első kilenc hónapjának vas- és lemezhulladék-hasznositása meghaladta a nyolcmillió fo­rintot. Az anyagtakarékossági összesítések erről így tanúskod­nak: Baján, Kalocsán. Kecskemé­ten, Kiskőrösön, valamint a me­gye más részein levő vasipari szövetkezetek tagjai, háromne­gyed év alatt 475 tonna vashul­ladékot hasznosítottak. A na­gyobb tételeket említve 3300 darab fémből készült üzemi öl­tözőszekrényt, az építőiparnak 230 000 darab csatornavasat és eredményes munkát végzett a két tangazdaság — különösen a kiskunhalasi; élénk tevékeny­ség folyik a kísérleti gazdasá­gokban. A speciális üzemek kö­zül azonban mindössze 8 ter­melőszövetkezetben folyt aktív tevékenység, 15 szövetkezetben nem. A járásiak közül a bajai, kiskunhalasi, kiskőrösi és kecs­keméti, a városiak közül a kis­kunhalasi és kecskeméti meg­bízott propagandisták végeztek igen jó munkát. Az üzemek által rendezett be­mutatók, ankétok azt a célt szol­gálták, hogy az ott már bevált, korszerű növénytermesztési, ál­lattenyésztési, üzem- és munka- szervezési, üzemgazdasági mód­szerek elterjesztésre kerülje­nek és másutt is meghonosodj anak. A termelőszövetkezetek segít­séget kaptak a szaktanácsadó és bemutató üzemektől az éves és távlati fejlesztési tervek elkészí­tésében, a termelés célszerű sza­kosításában és a termelési szer­kezet egyszerűsítésében, a nö­vénytermesztés ég állattenyész­tés helyes arányának kialakítá­sában, a talajelőkészítés, nö­vényápolás, betakarítás gépesí­tésének célszerű, gazdaságos megszervezésében, a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztés nagyüzemi követelményeknek megfelelő kialakításában, a ta­karmányozás fejlett módszerei­nek alkalmazásában; a ve­zetés, a munkafegyelem, szám­vitel és pénzgazdálkodás rend­jének kialakításában és megszi­lárdításában. A bemutató üzemek állandóan figyelemmel kísérik a tsz-ben már bevezetett eljárásokat, időn­ként értékelik az eredményeket, s újabb javaslatokkal segítik a módszerek további fejleszté­sét. Az üzemi és termelés-techni­kai szaktanácsadás állandóvá lett a termelőszövetkezetekben. A szaktanácsadásnak több vál­tozatát vezették be. Több be­mutató üzem. vezetői, szakem­berei rendszeresen látogatják a tsz-eket. Másutt termelőszövet­kezeti brigádvezetőket hívnak meg néhány napra, akik a gya­korlatban sajátíthatják el a nagy­üzemi gazdálkodás új módsze­reit. Vannak olyan bemutató üzemek, ahol rendszeresen szaktanácsadási napokat tartanak a vezetők. Általában azonban az a gyakorlat alakult ki, hogy a szövetkezeti vezetők részére tartott rendszeres havi munkaértekezleteket a bemu­tató üzemben rendezik meg. csőbillncset, valamint 600 mázsa ácskapcsot gyártottak hulladék­lemezből, szögvasból, acélból. Az ilyen anyagok felhasználása a javításoknál, szolgáltatások­nál pedig megközelítette a 2 millió 400 ezer forintot. Most, pár héttel az év Befeje­zése előtt, már látható, hogy ez a mennyiség további 160 tonná­val növekszik. Az év végéig így 4500 üzemi öltözőszekrény, 320 ezer darab csatornavas és cső­bilincs, valamint 800 mázsa ács­kapocs készül. Az egész évi vas- és lemezhulladók-feihasz- nálás pedig megközelíti a 11 millió forintot Bács-Kiskun me­gye vasipari szövetkezeteiben. s g, ahol megbeszélik a következő havi feladatokat és tanácsokkal segítik a munka megszervezé­sét. Ezen túlmenően gyakorlati se­gítséget is nyújtanak a bemuta­tó üzemek. A kiskunhalasi tan­gazdaság a helyi Vörös Október Tsz-ben leporozott 52 hold lucer­nát, a Vörös Szikra Tsz-ben 35 hold árpát aratott le kombájn­nal, a Paprika Antal' Tsz-ben a diákok segítségével 8 hold ku­korica kapálását, 3 hold másod­vetésű cukorrépa egyelését, s 6 hold mák porozását végezték el. A tsz-ek különböző munkagé­pek kölcsönzésével is nagy se­gítséget kapnak a bemutató üzemektől, amelyek kisebb gép­javításokat is vállalnak. Az üzemi bemutatók közül említésre méltó a csávolyi Egyesülés Tsz-ben tartott baromfitenyésztési ta­pasztalatcsere, amelyen a járás valamennyi termelőszövetkeze­tét képviselő 60 szövetkezeti gazdán kívül részt vett a Békés és Csongrád megyei tsz-ek tag­ságának egy-egy csoportja is. A Bajai Állami Gazdaságban két alkalommal majdnem 100 szö­vetkezeti gazda tanulmányozta az intenzív búzafajták termesz­tését, a maglucema kombájn­nal való aratását és a szőlőtele­pítési módszereket. A Városföl­di Állami Gazdaság 84 szövet­kezeti gazdának mutatta meg az olcsó istállóépítés módszereit, a szabadtartásos szarvasmarha­nevelést, a gépesített takarmá­nyozást, gépi fejést, tejkezelést Az Izsáki Állami Gazdaságban 150 résztvevő tanulmányozhatta a szántóföldi növények és gyü­mölcsösök öntözését. — Laci! Azt hiszem, heg* tetszel az édesanyámnak. A gyáralapító A szaktanácsadó és bemutató üzemek szerepe megyénk mezőgazdaságának fejlesztésében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents