Petőfi Népe, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-05 / 286. szám

1961. december S, kedd S oldal Megyeszerfe jól haladnak az őszi mélyszántással a gépállomások A MEGYESZÉKHELY gépál­lomásának traktorosai a múlt hónap végéig közel három és fél ezer holdat szántottak meg. Még hátra van másfélezer hold, amelyet előreláthatólag e hónap 15-ig felszántanak. Több terme­lőszövetkezetben már az utolsó holdakat forgatják, s a török­fái Egyetértésben be is fejez­ték ezt a munkát. A Solti Gépállomáshoz tar­tozó termelőszövetkezetekben alig 800 hold vár mélyszántás­ra. Különösen jól halad a mun­ka Hartán, ahol már nem sok földterület szántatlan. Viszony­lag Szaikszentmárton határában kell még jelentősebb területet méiyszántani. azonban ott is nekilendült a munka a napok­ban. mivel hat erőgépet oda irányítottak. Várható, hogy de­cember 20-nál élőbb is befeje­zik a mélyszántást a solti kör­zetben, hiszen közel 120 gép dolgozik, s ebből mintegy 50 kettős műszakban. SZORGALMASAN végzik munkájukat a Kiskőrösi Gépál­lomás traktorosai is. Eddig már 4000 holdon végezték el az őszi mélyszántást Még hátravan kétezer hold, azonban ezt is megszántják december 20-ra, minthogy az 50 erőgép nyújtott műszakban üzemel. Tizenöt gép s azok vezetői vasárnap sein pihentek. A Csátaljai Gépállomás kör­zetében is gyors iramban halad­nak. Még 4000 holdat kell meg- szántaniok, ezt a munkát azon­ban a 63 gép e hónap 15—20-a között elvégzi. Eddig minden vasárnap üzemelt több-kevesebb gép, a legutóbbi pihenőnapon csak egy lánctalpas dolgozott. Sok a szántani való még a dá- vodi Augusztus 20-a Termelő- szövetkezetben: mintegy 900 hold. Ugyanakkor van néhány közös gazdaság — így a nagy­baracskai József Attila Tsz —, ahol csak néhány hold a íel­szántatlan föld. TELJES kapacitással üzemel a Kerekegyház! Gépállomás is, bár traktorosainak munkáját nem kis részben akadályozza az. hogy a trágyázás vontatot­tan halad a körzetébe tartozó szövetkezetekben. De itt Is meg­van a remény arra. hogy de­cember 20-ig felszántják a még hátralevő 2000 holdat, hiszen vasárnap is tíz gép dolgozott, Hetényegyházán ülésezett a kecskeméti járási tanács végrehajtó bizottsága December 4-én, hétfőn dél­előtt Hetényegyházán a községi pártházban tartotta ülését a Kecskeméti Járási Tanács Vég­rehajtó Bizottsága, s tárgyalta meg a községi tanács v. b. irá­nyító, szervező és ellenőrző te­vékenységéről szóló előterjesz­tést. A járási tanács végrehajtó bizottsága sok hasznos javasla­tot tett a helyi tanács végre­hajtó bizottsága munkájának megjavítására, s úgy határozott, hogy 1962. június 30-ig újra na­pirendre tűzi a hetényegyházi tanács v. b. tevékenységének megvitatását Új gazdasági épületekkel gazdagodnak a kecskeméti já­rás termelőszövetkezetet A nyárlőrinei Petőfi Tsz-ben 50 férőhelyes növendékmarha-is- tállót, s egy kétszer 20 férőhe­lyes hizlaldát, a lakiteleki Szik­rában 50 férőhelyes növendék­istállót adtak át Lászlófalván, az Üj Tavasz Tsz-ben szintén elkészült a növendékmarha-is- tálló. Erdésznek tanulnak '1 A Kiskunsági Állami Erdő­gazdaság munkásai közül évről évre mind többen és többen szereznek szakmunkás képesí­tést Nagy részük már több évet töltött erdei munkán, s az a céljuk, hogy az erdészeti isme­reteket elsajátítva, majd maga­sabb fokú munkakörben dolgoz­hassanak. Megyénkben jelenleg Keleblán működik erdészeti szakmunkásképző iskola, ahöl az idén huszonkét ten ta-; nulnak. Az első évfolyamot itt] végzik, s utána a sárvári szak-; munkásképző intézetben foly-; tátják tanulmányaikat ahol most az erdőgazdaság dolgozói közül huszwnhatan készülnek a\ szakmunkás bizonyítvány meg-; szerzésére. Ugyanakkor az általános isko- \ la nyolcadik osztályát az idén végzett s még szakmai gyakor- lattal nem rendelkező fiatalok; számára Is van tanulási lehe­tőség. Számukra a középrigóci! erdészeti szakmunkásképző isko­la kapui állnak nyitva, ahol; megyénkből jelenleg tizenhár­mán tanulnak. Ez lényegében iparitanuló-iskola — erdészeti; szakvonalon. A tanulók két év után sze­rezhetnek szakmunkás bizo­nyítványt A két év alatt elsajátítják az erdőgazdasági faismereteket, az erdészetben használatos gépek­kel kapcsolatos tudnivalókat s ezenkívül az általános közisme­reti tárgyakkal is foglalkoznak. A tanulók mindkét évfolya­mon négy hónapig vesznek részt elméleti oktatásban, után* az erdészetekben folytat­nak gyakorlatot de ez idő alatt Is tanulnak, konzultálnak. Az iskolán résztvevők — a Közép- ri gócon tanulók kivételével — a tanfolyam végzése alatt meg­kapják átlagkeresetüket Az említetteken kívül a* er­dőgazdaság dolgozói közül hú­szán a szegedi erdészeti techni­kum, négyen pedig a soproni erdészeti főiskola levelező ta­gozatán is tanulnak. Növekszik az önállóan építtetők száma Kecskeméten Évek óta egyik igen gyakori panasz, amellyel a Kecskeméti Városi Tanácshoz kopogtatnak — a lakásgond. Az utóbbi idő­ben azonban változott e problé­mák jellege. Jelentősen csök­kent azoknak a lakáshiányról panaszkodóknak a száma, akik kizárólag a tanácstól várják gondjuk megoldását Például az elmúlt hónapok­ban mintegy kétszázan nyújtot­tak be kérvényt, melyben szö­vetkezeti lakásépítési igényüket jelentik be és lehetőséget kér­nek ilyen lakásépítésben való részvételre. Nagyon sok az olyan érdeklődő is, aki idegenkedik a bérházi lakástól és lakás­gondját inkább egy kertes csa­ládi ház építésével szeretné megoldani. A városi tanács tervei sze­rint a szövetkezeti lakásépítők — évenként meghatározott számban — elsősorban a Lenin- városban juthatnak új otthon­hoz. Igen vonzónak ígérkezik az úgynevezett sorház-akció is, melynek lényege, hogy két tel­ken két családi ház közös tűz­fallal és közös tetővel készül, amivel jelentősen csökkenthe­tők az építkezési költségek. Ilyen építkezés céljára a Hu­nyadivárosban jelölt ki helyet a végrehajtó bizottság. Az elképzelések, igények, va­lamint a lehetőségek, a kivitele­zés gazdaságossága és az épít­kezéssel kapcsolatos számos más probléma megbeszélése cél­jából a közeli napokban — elő­reláthatóan december 6-án dél­után — a végrehajtó bizottság összehívja az érdeklődőket Megéri a fáradságot A tanyavilág valamikor, nem is olyan régen talán, a legszem- léltetőbb mutatója volt annak, hogyan tagolja szét a kisparaszti termelés a falusi társadalmat, hogyan választják el egymástól az embereket a mezsgyekarók, s milyen nagy utat kell meg­tennie, nemcsak szimbolikusan, hanem valóban is egy-egy pa­rasztembernek, parasztcsalád­nak, hogy eljusson a másikhoz. Ma a tanyavilág szétszórtsága egészen mást jelent Egy kül­sőségeiben is szemléletesen jól látszó kapocs foglalja egybe, fűzi össze megyénkben is a ta­nyák lakóit: a szövetkezeti élet, a társasgazdálkodással együtt­járó új életforma. Most, ebben az időszakban tulajdonképpen a legtávolabbi tanya is köze­lebb került az élethez, s a leg­eldugottabb határrészen lakók is könnyebben megtalálják egy­mást, társas életük kialakulá­sának lehetőségét, többek között kulturális felemelkedésük mód­ját is. A szövetkezeti mozga­lommal járó alapvető szervezett­ség nagy lehetőségeket, de nagy feladatokat is ad népművelé­sünknek. Gondoltak erre már ebben az esztendőben azok, akik a megyék, a járások, a városok és a falvak művelődési terveit elkészítették. Minden tervben je­lentős tennivalók sűrűsödnek össze, s alig akad olyan elkép­zelés, amelyben ne talált volna megvalósulási formát a szét­szórt tanyai településekkel való kulturális foglalkozás. Az aztán más kérdés, hogy vajon megfe­lelő súllyal Jelentkeznek-e a kívánalmak, nem került-e egy- egy község vagy járás művelő­dési elgondolásának halmazában csak egy egészen periférikus helyre a tanyai népművelés. Pedig a lehetőségek adva vannak. Itt az ideje, hogy ma­guk, termelőszövetkezeteink, megfelelően értékeljék a tanyai lakosság művelődésének problé­máját. Nem szabad elfelejteni, hogy egész iskolahálóztaunk csaknem fele tanyai iskolákból tevődik össze, s ezek egy része telepü­lési helyénél fogva alkalmas arra, hogy művelődési központ­tá váljék. Lelkes és szorgalmas« hivatásának élő pedagógusok sem hiányoznak. Csakhogy ed­dig mintha kissé egyoldalúan foglalkoztunk volna a tanyai kulturális élet fellendítésének lehetőségeivel. Miről van szó? Arról, hogy a tanyát nemcsak olyan helynek kell tekinteni« ahova a kultúrát kell bevinni« importálni, hanem olyan hely­nek, amelyik képes megterem­tem, létrehozni sajátos, önálló kulturális életét. Az ott élő emberek, a kínál­kozó lehetőségekkel élve, ma­guk is sokat tehetnek. Tesznek is, csak nem mindenfelé, s nem olyan mértékben, ahogyan arra az adottságok megvolnának. Sok tennivaló vár még ebben a te­kintetben tanyai KlSZ-szerveze- teinkre, szövetkezeti nőbizottsá­gainkra, az alakuló tanyaköz­pontok tervezőire, építőire. Most, amikor a kulturális élet téli időszaka első hírnökeivel már kopogtat ajtónkon, nem árt, ha falusi és járási művelődési szerveink szétnéznek a házuk táján, vajon megfelelő súllyal és erővel foglalkoznak-e terüle­tükön a tanyán élő szövetkezeti parasztság kulturális problémái­nak megoldásával, nem marad-e el éppen a tanyasi művelődés által igényelt nagyobb erőfeszí­tésektől való viszolygás miatt a falu belső területének népműve­lési munkája a tanyavilágétóL Igaz, hogy itt jóval nagyobi) nehézségeket kell leküzdeni, mint belterületen, de a ráfor­dított munka mindenképpen megéri a fáradságot és sokszo­rosan kamatozód ik. Az MHS megyei elnökségének kibővített ülése Nagyot fejlődtek ebben az év­ben a Bács-Kiskun megyei MHS-alapszervezetek városon és falun egyaránt Erősödött a kol­lektív vezetés, rendszeressé és szervezetté vált a kiképzési, va­lamint a propaganda munka, megnövekedett az MHS nép­szerűsége a lakosság körében. Ennek a fejlődésnek elismeré­séül az országos elnökség Bács- Kiskun megyét az eredménye­sen dolgozók közé sorolta. Derék emberek a tompái Kossuth Ter­melőszövetkezet sertés­gondozói —, ahogy ősi, büszke maradisággal magukat nevezik: ka­nászai. Legalább két­ezer állat nevelkedik a kezük alatt, sok mun­kát felemésztve, de sok pénzecskével is meg­hálálva a fáradozást. De hát a lónak — akarom mondani — a sertésnek is négy lába van, néha mégis rosz- szul lép vele. Ezeknek a derék kanászoknak csak egy a hibájuk: túl kemény a fejük. Javas­latot, bírálatot be nem vesz, s az észrevételező akárki-fia könnyen megkapja válaszul, hogy „ha nem tetszik, csinálja maga", vagy „ha nem jó, holnapra állítson ide valaki mást" — és efféle, még cifrább hangzatok is vánnak. No, de kapóra jött legutóbb a kanász-va- csora. Mert hogy min­den rend- és rangbeli brigád fehér asztal mellett, teli tálak kö­(DuLám. far fitt etek Kanásznevelés rül ünnepelte meg az őszi betakarítás, vetés befejezését —, a sertés- gondozók azt mondták: minket sem a gólya költött, nekünk is du­kál a bál. Mi ugyan nem szántottunk, nem vetettünk, de a terven felüli malac-szaporulat az kutya? Amíg azonban a ka- ■nászvacsora előkészüle­tei folytak —, egy meg nem nevezett, de fur­fangos eszű, s a kaná­szokkal nyilván több­ször sikertelenül ujjat húzó szövetkezeti gaz­da agyában megszüle­tett a nagy ötlet. Össze­szövetkezve egy másik, a rimfaragáshoz elég jól értő társával, afféle csasztuskát ütöttek ösz- sze. Abban aztán felso­rolva kanász atyánk- fiait, rendre orruk alá dörgölgették hibáikat, bűneiket, persze, a tré­fa mézes mazsolájába- csaszfüskával hempergetve a keserű falatokat. Most már csak az az oroszlánszí­vű hős volt hátra, aki mindezt fel is olvassa. A részleteket ne ele­mezzük: akadt ilyen is. Elkövetkezett a va­csora. Kellő mennyisé­gű és tartalmú kancsó körbejárása után kiállt a porondra az alkalmi szavalómester és el­kezdte amúgy szőrmen­tén leszedegetni a nép­ről a keresztvizet. Sor­ra került itt már Szil- vási bácsi, a balvarmá- nyos is, aki „habár az új vasvillák egy szálig elvesztek, nem hagyta magát és keményre pödrött bajuszával mégis kocsira rakta a búzapelyvát” és így to­vább. A vezetőség egyik tagja citeráló inakkal hallgatta végig a ször­nyű tetenurehívásk — Most mindjárt előránt- < ják a bicskáidat, leütik', a lámpákat és holnap egyetlen kanászt sem lát a sertéstelep — gondolta magában. Csak részben lett iga-1, za. A lámpa tényleg\ majdnem leesett a fer­geteges hahotától —■, de egyéb baj nem tör-', tént. A legnagyobb hangú kanász úgy haj-\ naltájt kiadta a paran­csot: most már senki haza ne merjék menni, indulni kell a telep­re, aki éjjel legény, le­gyen az nappal is —, és ■maga mutatta a példát. Azóta csodálatoskép­pen a vasvillák is kez-l denek előkerülni, s egy­két javaslat — amit; pedig korábban el­eresztettek a konok fü­lek — szép csendesenI megvalósult. Hát legyen is annyi\ esze az Orvosnak, hogy ha már valami fene! keserű orvossággal gyó-\ gyit, legalább mézbe\ hempergetve vetesse be] az emberfiával.., G. K. Egy évi munka sikereit és tapasztalatait tárgyalta meg hétfőn délelőtt az MHS me^el elnökség kibővített ülése a me­gyei tanács nagytermében. A lelkes hangulatú ülésen a me­gye minden részéből összesereg- lett MHS-vezetők és aktivisták beszámoltak alapszervezetük munkájáról és hasznos javasla­tokkal járultak hozzá a jövő évi feladatok előkészítéséhez. Megállapították, hogy az idén sikerült először nagy tömegeket bekapcsolni a szövetség munká­jába. Különösen megmutatko­zott ez a honvédelmi összetett versenyek sikerében. A továb­biakban nagyobb propagandát kell kifejteni a fiatalság és a nők körében, többet kell fog­lalkozni az alapszervezetekben a sporttal. Ikarus álma megvalósul? Angol pilóták és repülőszakértők egy csoportja lelkesen hiszi, hogy erősen közeledik az idő, amikor megvalósulhat az ember egyik leg­régibb vágya: saját izomerőnkkel felemelkedhetünk a levegőbe, Londontól északra, Hatfield város­kában egy repülöklub tagjai mind­össze 50 kiló súlyú gépet szerkesz­tettek, amellyel a kísérleti pilóta vagy 100 méteres repüléseket haj­tott végre. Csak néhány méter ma­gasságban repült, dó mégis sike­rült a levegőben maradnia. A gé­pen lábpedál hajtja á propellert. Ez a készülék azonban még min­dig nem alkalmas arra, hogy el­nyelje az 5000 fontos dijat, amelyet egy angol nagyiparos helyezett ki­látásba annak, aki áz első izom­erővel végzett repülést végrehajtja, A díj elnyerésének féltétele ugyan­is. hogy a „pilótának” olyan nyol­cast kell leírnia a levegőben, mely­nek fordulópontjai egymástól leg­alább fél mérföld távolságra van­nak.

Next

/
Thumbnails
Contents