Petőfi Népe, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-31 / 307. szám

KVI. ÉVFOLYAM, 307. SZÄM Ára 60 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! JF 1961. DEC. 31, VASARNAP HELYES UTÓN írta: dr. Bodóczky László, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke A z új esztendő küszöbén meg szok­tunk emlékezni az óesztendő ese­ményeiről, mérleget vonunk, hogy számot vethessünk eredményeink­től, amiből erőt meríthetünk az új esz­tendő feladatainak végrehajtásához. Az elmúlt év legkiemelkedőbb ese­ménye a Szovjetunió Kommunista Párt­jának XXII. kongresszusa volt, amely megadta a választ a népeket érdeklő valamennyi nagy kérdésre, tisztázott 6zámos elméleti problémát, gyökereiben tárta fel a személyi kultusz káros ha­tását és határozott állásfoglalással védte meg a nemzetközi munkásmozgalom egységét. A kongresszus hosszú időre érvényes tanításaiból az egyik legmegragadóbb és megcáfolhatatlan tényekkel alátá­masztott megállapítás az. hogy korunk­ban, amely viharos változásokat él most át, megállíthatatlanul tör előre a Szocializmus. Mindannyiunkat megragad és nagy örömmel tölt el a kongresszusnak az a megállapítása, hogy a szovjet nép az egész világon elsőnek kezd hozzá a kommunista társadalom felépítéséhez, s hogy mintegy két évtized távlatában a Szovjetunióban meg fog valósulni a legnagyszerűbb, az emberi boldogságot legjobban biztosító társadalom, a jólét, az igazság és a béke társadalma: a kom­munizmus. Lelkesítőleg hat ez minden népre, természetesen elsősorban a már szocia­lizmust építő népekre. Ösztönzően hat tehát a mi népünkre is a szocializmus építésében. Nyitva áll előttünk is a nagyszerű perspektíva, hogy a Szovjet­unióval többé-kevésbé egy időben jutha­tunk el a kommunista társadalomba. A XXII. kongresszus határozatai új reményt keltenek a föld minden orszá­gának békét akaró népében, az egész haladó emberiségben. A Szovjetunió és a szocialista tábor országai megingat­hatatlanul a béke fenntartására töre­kednek és ennek érdekében komoly erőfeszítéseket tesznek. A mi népünk is békét akar. és megyénk lakossága is egyetért a párt és a kormány béke­politikájával, álláspontjával. A kommunizmus építéséhez és ter­mészetesen a szocializmus építéséhez is, béke kell, és ez a mi népünk békeaka­ratának egyik legfőbb eredője. A szocia­lizmus építését szívén viselő és azért dolgozni kész minden becsületes magyar embernek elsődleges érdeke, hogy har­coljon a béke fenntartásáért. Belpolitikai életünk legnagyobb jelen­tőségű eseménye volt az elmúlt évben az, hogy az országgyűlés elfogadta a második ötéves tervünket. Az 1961 ok­tóber havában összeült országgyűlés ál­tal elfogadott második ötéves terv a fő célkitűzést a következőkben határozta meg: »-Hazánkban a második ötéves terv időszaka alatt be kell felezni a szocia­lizmus alapjainak lerakását és át kell térni a fejlett szocialista társadalom felépítésére.« A célkitűzés nagyszerű, és ennek meg­valósítása nagyon komolv feladatok elé állít valamennyiünket. Odaadó, lelkes munkával kell küzdeni a terv teljesíté­séért és megyénk hazafias népfront­bizottságainak is mindent meg kell ten­niük annak érdekében, hogy a terv széles körben történő megismertetése mellett a dolgozók tömegeit mozgósít­sák ' a második ötéves terv megvalósu­lására, a szocialista társadalom felépí­tésére. A második ötéves terv megvalósí­tásának alapjául szolgál a reá­lis gazdasági politikára alapozott hároméves terv eredményes végrehajtá­sa. ame'vnek k<ázzp'|f'->«v-a.tö és fcal lemérhető eredményei ina már mindannyiunk előtt ismeretesek me­gyénk vonatkozásaiban is. Az eddig elért eredmények biztatóak. Alapot és reményt nyújtanak ahhoz, hogy megyénk dolgozó népe a második ötéves terv nagy feladatainak megvaló­sítása érdekében még az eddiginél is jobb munkát fog majd kifejteni. Az ötéves terv feladatai még nagyszerűb­bek, felemelőbbek. hiszen a szocialista társadalom felépítésére való áttérés már közvetlen feladatként szerepel az új ötéves tervben, és ennek minden be­csületes, dolgozó magyar emberre lel­kesítőleg kell hatnia. M ost, az új esztendő küszöbén sze­retnék emlékeztetni a Borthy- korszak sötét éveire, amikor fal- vaink lakosságának túlnyomó része fizi­kai értelemben is sötétségben töltötte el estéit, mert a faluba nem jutott el a villany, és legfeljebb a szemrontó pet­róleum vagy gyertya fényénél tudtak olvasni, művelődni a falusi dolgozók, ha éppen idejük megengedte és az egész napi robotmunka után egyik-másiknak még volt ehhez kedve és akarata. Ma pedig' a. "villanyiény beragyogja a csa­ládok otthonait. Nem egy községünk­ben neon világít és 1962-ben megyénk utolsó községében is kigyullad a fény. Gondoljunk arra, hogy vízszegény községeinkben, városainkban milyen nagy problémát jelentett a vízellátás, ma pedig az egyre nagyobb számú és jó ivóvizet adó kutak fúrásával, váro­sainkban vízművek létesítésével, köz­ségeinkben törpevízművek megépítésé­vel jelentős mértékben sikerült már ezt a problémát megoldani. A múltban falusi dolgozóink túlnyo­mó része még a »sátoros ünnepeken« sem járhatott moziba, egyszerűen azért, mert a községek jelentős ré­szében nem volt mozi. Ma pedig megyénk területén már a szélesvásznú filmszínházak száma is elérte a 25-öt és falusi lakosságunk lelkes állandó látogatójává vált a moziknak. Nemcsak a mozikultúra jutott el köz­ségeinkbe, hanem megyei színházunk táj részlege is gyakran látogat el fal- vaimkba és megszeretteti a falusi lakos­ságunkkal is a színházi kultúrát; A zelőtt egy-egv aszályos eszten­dő nyomorba döntötte me­gyénk mezőgazdasággal foglal­kozó dolgozó népét. A második ötéves terv egyik legfontosabb megyei mező- gazdasági vonatkozású célkitűzése az, hogy az öntözésre berendezett terül ete­ket az eddiginél jóval nagyobb mérték­ben növeljük. Az előirányzat szerint az 1960. év folyamán öntözött, kereken 7900 katasztrális holdról — a tervidő­szak végére — 46 ezer katasztrális hold­ra kell fokozatosan növelni az öntözött területek nagyságát. Az öntözéses terü­let ilyen nagymérvű növelése lehetővé teszi a zöldségtermesztésünk korszerű­sítését, a nagyüzemi gépesített zöldség- termesztési formák kialakítását. Meg­adják ehhez az alapot az ötéves terv során kiépítésre kerülő csórna—foktői csatorna, a kiskunsági öntözőrendszer, valamint a már orszásos hírnévre szert tett és jól bevált csőkutas öntözés to­vábbfejlesztése. Megyénk ielentŐs nagyságú homok­területeinek még csak kisebb része van betelepítve gyümölcs- vagy szőlőkultú­rával, nagyobb része kihasználatlan, vagy olyan növényeket termeinek ben­ne, amelyek a befektetett magot ég rá­fordított munkát is alig adják vissza. Az ötéves terv szerint viszont az ország­ban telepítésre kerülő 70—80 ezer hold szőlőből kb. 40 ezer holdat megyénk­ben telepítenek el. A gyümölcstelepílés országos tervmennyiségéből is igen je­lentős részt kap megyénk, mert az or­szágosan telepítendő 110 ezer kataszt- rális holdból 30 ezer esik megyénkre. Szinte felbecsülhetetlen jelentősége van a homoki szőlő- és gyümölcskultú­ra ilyen nagymértékű fellendítésének. Mindezt egyrészt az ötéves terv által nyújtott anyagi erőforrásokból, másrészt pedig a saját erőforrásokból kell — és az erők felmérése alapján lehet is — megvalósítani termelőszövetkezeteink­ben. E tervek megvalósítása után való­ban elmondhatjuk majd, hogy a megye futóhomokjából aranyhomok lesz. 1 Megyénk népfrontbizottságai az el­múlt esztendőben is igen jelentős mér­tékben vették ki részüket abból, hogy a nemzetközi élet legjelentősebb ese­ményeit a dolgozók széles tömegeivel megismertessék, abból, hogy megyénk dolgozó népének egyre szélesebb körét vonják be a békeharcba, abból, hogy megyénk minden becsületes, hazáját és népét szerető polgára minden erejével a szocialista társadalom felépítésén munkálkodjon; Az új esztendőben népfrontbizottsá­gainkra még nagyobb feladatok hárul­nak. Még határozottabban kell küzde- niök a békéért és minden lehetőséget meg kell ragadniok, hogy a Szovjet­unió. valamint a szocialista tábor béke­akaratát hirdessék a dolgozók széles körében. T udatosítsák, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország hatalmas ereje, a nemzetközi munkásmozgalom egyre növekvő jelen­tősége, a békét óhajtó százmilliók bé­kevágyából kiáradó erő, és a gyarmati népek szabadságharcai olyan hatalmas súllyal bírnak, ami az imperialista erő­ket komoly megfontolásra késztetik. Tudatosítani szükséges azonban azt is, hogy az imperializmus kalandorpoliti­kájával mindenkor számolni kell. és er­re megfelelően fel is kell készülni. Küzdjenek népfrontbizottságaink a második ötéves terv eredményes végre­hajtásáért. Ez a munka egyrészt gya­korlati jellegű: dolgozni kell az ötéves terv konkrét célkitűzéseinek megvaló­sításáért. Gazdasági területen elsősor­ban a termelőszövetkezetek megszilár­dítását segítsék elő. Másik feladat a dolgozók szocialista tudatának formálá­sa, a népi, nemzeti egység kialakítása, és ennek érdekében nagyon komolyan és odaadó lelkesedéssel kell dolgozni. Az elmúlt évék és különösen az 1965 - es esztendő tapasztalatai azt mutatják, hogy az elért eredmények egyre széle­sebb rétegeket győznék meg igazunkról, arról, hogy a szocializmus felépítéséért érdemes harcolni. Az új feladatok meg­oldásában újabb erők csatlakoznak hoz­zánk, újabb pártonkívüli tömegek köt­nek velünk szövetséget. Lehet, hogy a munkában bekapcsoló­dó pártonkívüli tömegek egy része mór néhány részletkérdésben nem ért egyet a párt politikájával, de a legfőbb célt, a legfőbb tartalmat: a szocializmus fel­építését illetően egyetért és az ezért való küzdelemben már szivvel-lé1 ékkel sorakozik lel a gzebb jövő érdekében. Azt hiszem az a legfontosabb feladata népfrontbizottságainknak, hogy mind­azokat, akik ebben a fő célkitűzésben egyetértenek velünk — megnyerje mun­kánkhoz. A legszélesebb népi, nemzeti összefogással, és egy akarattal kell küz­deni a nagy cél megvalósításáért. Az elmúlt években, de különösképpen a most magunk mögött hagyott 1961-es esztendőben még közelebb kerülték egy­máshoz az alapvető dolgozó osztályok, egyre jobban kovácsolódik a szocialista nemzeti egység. Űj tartalom rna/1 telítő­dik meg a munkás—paraszt, szövetség, s ez a szövetség a mezőgazdaság szocia­lista átalakításának eredményeképpen egyre inkább két, szociálisra ..osztály szö­vetségévé válik, s ezzel eléri legmaga­sabb formáját. V an már szocialista értelmiségünk, amely a munkásosztállyal és a parasztsággal vállvetve dolgozik nemzeti céljaink megvalósításáért és megyénkben is az értelmiség egyre na­gyobb része kapcsolódik be a néofront- mozgalom keretén belül a szocializmus építésének nagy munkájába. Értelmisé­günk jelentős része tehetségét, tudomá­nyos felkészültségét, szorgalmát egyre tudatosabban állítja a szoeializ.mus épí­tésének, a nép érdekeinek a szolgála­tába. A nép*., nemzeti egység erősítésénél, a dologzók tudatának formálásánál azonban nem feledkezhetünk meg a szö­vetkezeti kisiparosokról, a magánkis­iparosokról, kiskereskedőkről és a ter­melőszövetkezetekbe még be nem lépett egyéni parasztságról sem. őket is egyre erőtelesebben kell bevonni a népfront­munkába. A népi nemzeti egység kialakítása érdekében a népi ront mozgalomnak se­gíteni szükséges a párt és a tömegek kapcsolatának erősítését, a helyi taná­csok és a népfront bizottságok együtt­működését is, A jövő szempontjából ennek különös fontossága van, hiszen az államhatalmi és a társadalmi tevé­kenység egyre inkább együttesen jelent­kezik. Igen fontos feladata népfront mozgal­munknak az, hogy támogassa, segítse elő a helyi kezdeményezéseket, legyen élenjáró és szervező erő' a társadalmi munka kibontakoztatásában. Tudom és hiszem azt, hogy megyénk népfrontbizottságai az előttük álló sok­rétű feladatokat a most következő esz­tendőben is .lói és eredményesen fogják megoldani. De tudom és hiszem azt is, hogy megyénk minden becsületes, hazá­ját szerető, dolgozó polgára melléje áll ebben a munkában népfrontbizottsá- gainknak és dolgos kezével, minden tu­dásával azon fog munkálkodni, hogy segítse az. előttünk álló feladatok meg­valósítását. A z ellenforradalom leverése óta eltelt öt esztendő azt mutatja, hogy pártunk politikájában a szavak és a tettek fedik egymást. Ez eredményezte azt, hogy pártonkivüli széles tömegek most már rendületlenül bíznak a pártban, a párt politikájának helyességében, amely politika a szocia­lizmust építő társadalom minden osz­tályának és rétegének közös érdekeit fejezi ki. Ezen a helyes és jó úton kell haladni mindenkinek — párttagnak és pártonkívülinek — egyaránt. Megyénk minden dolgozójának teljes erejével kell munkálkodni a második ötéves terv keretében kitűzött nagy cé- ’ok megvalósításán, mert a mi mun­kánk is jelentős mértékben járul majd hozzá ahhoz, hogy milyen ütemben ha­jdúnk előre nagy terveink megvalósí­tásában. Ehhez a munkához kívánok megyénk vaJsrn -pn.yi b'V’<--'ieles dolgosaidnak bol­dog új esaluadőt

Next

/
Thumbnails
Contents