Petőfi Népe, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-30 / 306. szám

1961. december 30. szombat 8. oldal HOL TARTUNK? Gazdagabbak lessünk 1962-ben Növekszik a tartós fogyasztási cikkek forgalma megyénkben A lakosság életszínvonalát sok körülmény befolyásolja. Ezek közül az egyik az, hogy mikép­pen alakult az ellátás a tartós fogyasztási cikkekkel. Hazánkban a lakosság tartós fogyasztási cikkekkel való ellá­tottsága a háború előtt igen ala­csony színvonalon állt. Azóta sokat fejlődtünk e tekintetben is, de jelentős, gyors fejlődést csak a hároméves terv idősza- kában, 1958—1960. között követ­kezett be. Bács-Kiskun megyében — a helyi nagykereskedelmi eladá­sok, illetve rádiónál és televízió­nál az előfizetések alapján szá­mítva — a lakosság tartós fo­gyasztási cikkekkel való ellá­tottságának színvonala megkö­zelítőleg a következő adatokkal jellemezhető: A fejlődés számaiból Az ezer családra jutó átlagos tartós fogyasztási cikk mennyi­sége 1961 elején: rádióból 639, mosógépből 94, televízióból 12 darab. A „Szocialista brigád“ címért küzdenek A Tompái Vegyes- és Építő­ipari Ktsz hat ifjú asztalosa nagy célt tűzött ki maga elé 1961. április 4-én: elhatározták, hogy hazánk felszabadulásának következő évfordulójára jó mun­kával megszerzik a büszke „Szo­cialista brigád” címet. Vállalá­sukat— bár igen vidám fiúk — nagyon komolyan veszik, s ed­dig minden negyedévben. túltel­jesítették a cím elnyeréséhez szükséges szintet, ami termelé­si tervüknek 120 százalékos tel­jesítését jelenti. Negyedévenként 40 darab fes­tett „Erzsébet’’ típusú hálószo­babútort készít a brigád. Tag­jai azonban nemcsak a terme­lésben, hanem a tanulásban és a sportban is jól megállják he­lyüket. Hárman közülük a köz­ség futballcsapatának erőssé­gei, egyikük a mezőgazdasági technikum esti tagozatára jár, ketten pedig most végzik az ál­talános iskola nyolcadik osztá­lyát. Legtitkosabb reményük mégis az, hogy 1962. április 4- re felvehetik a „Szocialista bri­gád” címet. N. O. Képünkön Horváth A. Géza brigád vezető megbeszéli a napi munkát a brigád tagjaival. AZ ISMERETLEN IZLANH A hároméves terv időszaká­ban, 1958—1960. között, Bács- Kiskun megyében évente átla­gosan mintegy 45 millió forint értékű lakásbútort, 11 ezer da­rab tűzhelyt, 8 ezer kályhát, 16 ezer kerékpárt, 2 ezer motorke­rékpárt, 700 varrógépet, 4 ezer garnitúra konyhabútort és 3 ezer garnitúra hálószoba bútort ér­tékesített a kereskedelem. Ezek ugyancsak szép eredmé­nyek, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy itt nem alapvető szükségletekről, hanem inkább kényelmi, szórakoztatási, sőt sok­szor luxusjellegű igények kielé­gítéséről van szó. A második ötéves terv idősza­kában további gyors fejlődésre lehet számítani, mert tovább növekszik a tartós fogyasztási cikkek termelése és így egyre több és több kerül belőlük ke­reskedelmi forgalomba. Emelke­dő reáljövedelmek mellett tehát még több — kultúrát, kényel­met árasztó, s a modern ember életformájához immár nélkülöz­hetetlen — tartós fogyasztási cikkeket vásárolhat a lakosság az ország minden területén. 1965-re elérjük... Megközelítőleg helyes becslé­sek alapján 1965-re országos át­lagban a családoknak 90 száza­lékára jut majd egy-egy rádió- készülék, 85 százalékára pedig egy-egy kerékpár. Körülbelül minden 6—7 családra jut egy motorkerékpár, minden harma­dik családra egy mosógép, mtn- den 4—5 családra egy televíziós­készülék, minden 11. családra egy porszívógép, minden 20. csa­ládra egy hűtőszekrény, minden 33. családra egy padlókefélőgép és minden 50. családra egy ma­gánszemélygépkocsi. A további ötéves tervek tel­jesítésével pedig elérhetjük azt, hogy — többek között — tartós fogyasztási cikkekből még bő­ségesebben tudjuk majd kielégí­teni a lakosság szükségleteit. Grolmusz Vince, a közgazdaságtudományok kandidátusa Tanácselnökök nyilatkozata terveikről Növeljük szőlő- és gyümölcsexportunkat — Járásunk legértékesebb, legtöbb jövedelmet biztosító ter­ménye a szőlő és a gyümölcs — hangsúlyozta Bene András, a Kecskeméti Járási Tanács V. B. elnöke. — A második ötéves terv idején 7000 hold nagyüzemi sző­lő- és gyümölcstelepítést vég­zünk. Ebből 1962-ben 1500 hold szőlőt és 500 hold gyümölcsöst telepítünk, ezenkívül 500 hold tőkehiányos szőlőt újítunk fel. A nagyüzemi művelésre alkal­mas telepítéseket eddig is segí­tették az Izsáki és Helvécia! Ál­lami Gazdaság szakemberei, de mint megígérték, ezután még- inkább bekapcsolódnák a mun­kába. Szép jövedelmet hozott az idén is tsz-parasztságunknak a mint­egy 1200 vagont kitevő szőlő- és gyümölcsexport. Izsákról sárfe­hér szőlőt, Tiszakécskéről, Laki­telekről almát, kajszibarackot pedig csaknem valamennyi köz­ségünkből szállítottak külföldre. Minden lehetőségünk megvan az export további növelésére, csu­pán a növényvédelem gondosabb elvégzését kell biztosítani. A la­kiteleki Szikra Tsz-nél például az idén egymillió forintos jöve­delemkiesést okozott a növény­védelem elhanyagolása. Jövőre szakembereink min­den segítséget megadnak a nö­vényi kártevők elleni védeke­zéshez. Biztosítjuk a növényvé­dőszereket, gépeket, hogy minél nagyobb mennyiségű exportké­pes szőlőt és egyéb gyümölcsöt termelhessenek szövetkezeteink. Ily módon számításaink szerint jövőre mintegy 25 százalékkal lehet növelni a tagság jövedel mét, Sertéskombinát — libatőrxsteny észét Búcsú a szigetországtól (10.) Néhány hét után, amikor Reykjavikban beütötték útleve­lembe a visszautazáshoz szüksé­ges vízumok pecsétjeit, s már csak a repülő jegy-vásárlás volt hátra, majdnem úgy éreztem magam, mint amikor itthonról indultam az ismeretlen távoli szigetre. Elutazásom előtt sze­rettem volna búcsút venni a megcsodált, fenséges, végtelen lávamezőktől, a meredek, ko­mor lávahegyektől, .az óriás ba­zaltszikláktól, az utak mentén váratlanul feltörő gejzírektől. Szerettem volna még egyszer filmszerűen magam előtt látni az egész szigetet, amely lehet bármilyen zord, bármilyen hi­deg, lakói szeretik és büszkéb­bek rá minden európai népnél. A természettel ’és .áz elnyo­mókkal vívott nehéz harc ke­mény emberekké formálta az izlandiakat. Találkoztam egysze­rű narasztokkál. akik az idegen láttán hirtelen barátságtalannak tűntek, de alapjában véve mégis vendégszeretőek és barátságosak voltak. Nem egyszer munkaidő­ben otthagyták állataikat és so­vány földjüket, hogy vendég­szobájukban 'kávéval kínálja­nak. . Találkoztam halászokkal, aki­ket nehéz elfelejteni, s akiket taláh a mi szemünkkel — küz­delmes harcos életük miatt — a katonák közé sorolhatnánk. Találkoztam a városokban egy­szerű polgárokkal, munkások­kal,; fiatal munkásnőkkel, me­legházi növénytermelőkkel, vá­rosi virágárusnővel, értelmisé­giekkel és. olyan fiatalokkal, akik külföldön tanulnak, sokat utaznak. Sok-sok benyomás, sok-sok kedves emlék fűz a szi­get lakóihoz, amit sohasem le­het elfelejteni. Egy kilencéves szőke hajú kislány, aki több mint ezer kü­lönféle szalvétát gyűjtött, néhá­nyat elküldött hasonlókorú tár­sának Magyarországra. Nem fo­gom elfelejteni első izlandi is­merősömet, az egyszerű újság­Akureyriben pedig, amelyet az északi rész fővárosának tar­tanak, találkoztam egy fiatal új­ságíróval. A kommunista lap helyettes szerkesztője elmesél­te, hogy lapjuk, amely már több évtizede segíti a párt munkáját, oldalain sokszor foglalkozik a lakosság személyes természetű híreivel is. Foglalkozik a hetilap az északi város halipari üze­A termelőszövetkezetközi lé­tesítményekről beszélgettünk dr. ÍBilekov Pállal, a Kiskunhalasi Járási Tanács V. B. elnökével. — A járási párt- és tanács |végrehajtó bizottság kidolgozta íazokat a terveket, amelyek alap­ján jövedelmezőbbé tehetjük jtermelőszövetkezeteink gazdál­kodását. Javasoltuk például a ^jánoshalmi tsz-eknek, hogy hoz- /zanak létre közös erővel ser­téshizlaldát. A jánoshalmiak el­fogadták indítványunkat, s már jrneg is kezdték a sertéskombi­nát építését, amely teljesen ; 1965-re készül el mintegy 6mil- !lió forintos beruházással. Természetesein a megépült hizlaldákban már 1962-ben el­kezdik a termelést. Jövőre két szakaszban 3200 darab sertést hizlalnak meg. Az építkezés be­fejezése után a hizlalda évente 10 ezer hízott sertést ad majd a népgazdaságnak. A sertéskombinát mint önálló elszámoló egység működik. A termelőszövetkezeteik biztosítják részére a takarmányt és a hízó alapanyagot A hozzájárulás mértékét a tsz-ek szántóterüle­tének nagysága után számítják. A szövetkezetek nem foglalkoz­nak külön hizlalással, csupán anyakocák tartásával, amelyek szaporulatát 20 kilogrammos súlyban adják át a hizlaldának. Hasonló alapon hoztuk létre Kunfehértón a libatörzstenyé-' szetet 800 darab tojólibával. A tojásokat a kiskunhalasi kelte­tőállomás kelti ki, s a naposli­bákat a járás tsz-ei nevelik fél. Ennek előnyei: egységes fajta libaállományt hozunk létre; gaz­daságosabb a keltetés, szakem­berek végzik; állategészségügyi szempontból is előnyösebb; s- ezzel is kevesebb a szövetkezet vezetők gondja. Nagy jövője van a tsz-közi beruházásoknak, s tsz-paraszt- ságunk is egyre inkább megérti ezek jelentőségét. Gyors ütemben fejlődik a Bajai Villamosipari Gyár elé. Az eddigi eredmények azt mutatják: sikerülni fog a nagy­arányú fejlesztés. Felszállásra készül az izlandi utasszállító repülőgép. árust sem, aki segítségemre volt ismerősöm keresésében, s meg­mentett egy hiábavaló, hosszú utazástól. Egyébként ennek az újságárusnak köszönhetek egy felejthetetlen kirándulást is. Bérkocsin indultunk el a fővá­rosból, s öt óra alatt Izland legszebb fjordjához értünk, Hvallfjördurhoz. Itt találkoztam a fantasztikus formájú, várhoz hasonló Tyrill-heggyel. Itt lát­tam először fókát és gyönyör­ködtem a vízimadarakban. meinek munkásságával, bérkö­veteléseivel, s napirenden tart­ja az életszínvonal emeléséért folyó harcot. A szerkesztőség­ben járva jó érzés volt tudni, hogy sokan fáradoznak azon, hogy Izlandban még szebb és jobb legyen a sziget lakóinak élete. Az ismeretlen Izland tehát kitárta előttem titkait, s örülök, hogy ezekből, ha csak keveset is, de bemutathattam az olva­sónak. Gulyás Anita — Azt hiszem, nem a legjobb» kor iüMiink. A fiatalok vesze­kednek. ) Az utóbbi években fokozato­san vált megyénk egyik jelen- Stós üzemévé, s különösen a por­iszívó készítésében híressé a (Bajai Villamosipari Gyár. Ez (évi tervük túlteljesítése során > közel 33 millió forinttal termel­itek többet, mint az előző esz- Stendöben, s büszkén emlegetik, (hogy ez a jelentős összeg száz (százalékig a termelékenység ( emelkedéséből keletkezett. A mű­szaki megalapozottság rette ezt ; lehetővé, s köztük az a tény, ‘hogy két munikaszalagot is ké- ; szítettek a termelékenység növe­I lése céljából. Az üzem fejlődése évről évre tovább halad. Cél gépesítés, sza- lagosítás szerepel tervükben, s in agy arányú építkezésbe is bele- ' fogtak, amely előreláthatólag (1962 szeptemberre lesz készen. A második ötéves terv végére 220 millió forint tor'-'1 ’si ér- 'ték elérését tűzték ki maguk1

Next

/
Thumbnails
Contents