Petőfi Népe, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-28 / 304. szám
IMI. december 88. esWőrtSk 8 oldal Uj termelőszövetkezet Kiskunhalason és Balotaszálláson A mezőgazdaság átszervezéséből korábban nagyrészt kimaradt Kiskunhalas városa. A fejlődés azonban itt sem állt meg, s nemrégiben megkezdődött a város mezőgazdaságának átszervezése. Alig két hét alatt közel nyolcszázan léptek a régebbi közös gazdaságokba, s Rekettyén — ahol eddig nem működött termelőszövetkezet — létrehozták a Kinizsi Pál Termelőszövetkezetet. Az egyéni korukban legjobban gazdálkodók soraiból választották meg az ideiglenes intéző bizottságot. Egyelőre 70 tagja van az új tsz-nek, de a szervezés tovább folyik, s ebben már részt vesznek az új szövetkezeti gazdák is. A régebben működő és megerősödött termelőszövetkezetekbe szívesen lépnek az egyéni gazdák, hiszen a város tsz-eiben 1957 óta nem volt mérleghiány, s mindegyik sokat fejlődött az elmúlt két év alatt Balotaszáliáson is megalakult — Balassa Bálint néven — a község harmadik termelőszövetkezete. Elnöknek Varga Szilvesztert választották, aki egyéni korában hét holdon gazdálkodott példamutatóan. A vezetőségbe — Rikk Istvánná személyében — nőt Is választottak. Az alakuló közgyűlésen már arról is beszéltek az új szövetkezeti gazdák, hogy a tavasz folyamán szőlőt és gyümölcsöst telepítenek. ÜZEMI MOZAIK A bizonylatolás és a KST Vígságban, örömben bővelkedett a karácsony A napokban felkeresett egy eléggé ingerült hangulatban levő kartársnő, s arra kért írjam meg panaszát az újságba. Elmondta, hogy tagja az üzemi KST-nek. Az egyik hónapban ötven, a másikban ennél többet, a harmadikban pedig ennél kevesebbet fizetett az üzemi KST ügyintézőjének. Kölcsönt is vett fel, melynek esedékes részleteit o bérelszámoló osztály vonta le a törvényes 33 százalék erejéig. A kölcsön le nem vont részleteit kézből fizette vissza az ügyintézőnek. Kölcsönének lejárta előtt újabbat vett fel, melyből a fennálló régi hányadot aztán le törlesztette. Ennek ellenére év végére mégis maradt tartozása, amit az ossz betétből törlesztett le. — Mi hát a baj? — kérdeztem, — Ügy emlékszem nekem több pénz jár — mondta. Megkértem a kartársnőt, adja ál azokat a bizonylatokat, nyugtákat, takarékbélyegeket, melyek befizetéseit igazolják. Megrökönyödve válaszolt: — Több százan vagyunk tagok, de ilyet még egyikünk sem kapott. Válaszát továbbítom a bajai OTP fiók KST ellenőreinek azzal a megjegyzéssel, hogy jobban ellenőrizzék a bizonylatolási rendszert. Félreértés Ketten vitatkoznak egy problémáról. Mindegyikük határozottan állítja: vagy én, vagy te mész a vállalattól. Akkoriban meg akartam Imi ezt az ügyet, de bokros teendőim másfelé szólítottak. A minap az ebédlőben ismét találkoztam a két „ellenféllel”. Jóízűen kanalázgatták a levest, majd hozzákezdtek a második fogás elköltéséhez. Ekkor lobbant lángra a hamu alatt parázsló szikra. Már-már úgy látszott ölre mennek. Közelebb húzódtam, hogy hű krónikása legyek a nagy eseménynek. Nagy meglepetésemre egyre rmelkedettebb hangon szidták az egyik bajai futballcsapat két- ba) lábas jobbszélsőjét... Ái elvi döntés ára Csűröst megérkezett a budapesti döntőbizottsági tárgyalásról Harsány hangon bejelentette a vállalat vezetőjének: az ellenünk indított 29 forint 10 filléres kötbérigényes pert megnyertük. Ezután, mint aki jól végezte dolgát, elszámolt a pénztárnál a kiadott útielőleggel. A háromnapos tárgyalás költségei több mint 400 forintra rúgtak. A pénz átvételekor félig n.entegetőzve annyit mondott Zsuaorinak, a pénztárosnak: elvi döntés is született, mely később hozza meg gyümölcsét... Ezután a kereskedelmi osztály és a termelési osztály teljes létszámmal önköltséges alapon bankettet adott Csürösi tiszteletre —, érdeme elismeréséül, Az ijesztendő előtt csupán az aggaszt, hogy vajon mibe kerül az újabb elvi döntés? Tori Sándor A háromnapos ünnep sok-sok eseménnyel, szórakozással és néhol munkával telt el Dolgoztak vendéglátó vállalat üzleteiben, a mentőállomáson, a síkos országutakon; de volt munkájuk a megyed kórház orvosainak, ápolódnak is. Kecskeméten a cukrászdákban, vendéglőkben, italboltokban és éttermekben csaknem 30 ezer embert szolgáltak ki három nap alatt Hétfőn este, a szóra- kozók örömére, újbői megnyílt a Wesselényi utcai ,JCedves” cukrászda, amely az első napon mintegy 15 ezer forintot forgalmazott. A megyeszékhelyen küElfogták a fenyőfa-tolvajt Agő János, Bugac, felsőmonostori lakos karácsony előtt egy kocsi fenyőfával jelent meg a félegyházi piacon. Igazoltatásánál kitűnt, hogy a fenyőfákat a Bugaci Erdőgazdaság erdejéből lopta. A rendőrség a lopott fákat elkobozta, a tolvaj ellen pedig az eljárást megindította. lönősen a palackos borok voltak kapósak. Ezekből 3—4 ezer talált gazdára. A sütemények iránt szintén nagy volt a kereslet. A vendéglátó vállalat cuk- rászmühelyében 300 esküvői tor ta, sok ezer karácsonyi beigli, 15 ezer aprósütemény és nagy mennyiségű — bolti eladásra sütött — csokoládé-, puncs- és egyéb közkedvelt torta készült. Gesztenyepüréből ezer adagot fogyasztottak a vendégek. A feketekávé kedvelőinek 8—10 ezer duplát szolgáltak ki, tíz szám lékkel többet, mint tavaly karácsonykor. Kecskeméten és a megyében háromszor nagyobb forgalmat bonyolítottak le a vendéglátó vállalat üzleteiben, mint 1960 karácsonyán. * A KPM Birs-Kiskun megyei Közúti Igazgatóságát az ünnepek alatt nem értesítették hóakadályról. Az utak azonban síkossá váltak, s ezért a forgalmasabb útvonalakon időben megkezdték a homok- és salak- szórást. Először az autóbuszok előtt tették biztonságossá a közlekedést, majd pedig a több» útvonalat szórták be homokkal és salakkal. A három nap alatt kilenc gépkocsival és Fürge” típusú kerti traktorrokka] vé» gezték ezt a munkát. * t A megyei kórház baleseti se« bőszedére vasárnaptól kedd tig 24 sérültet szállítottak a mentők. Legtöbben a síkos út miatt szenvedtek láb-, kartörést és egyéb sérülést Palotai Jenő például olyan szerencsét! en ill esett el kerékpárjával, hogy hosszabb ideig tartó kezelésre van szüksége. • Érdemes még megemlHénU hogy a karácsony előtti házasságköltések száma Kecskemétén ismét emelkedett. Szombaton á városi tanács anyakönyvi hivatalában újabb 31 fiatal pár ne* vét írták be az új házasok könyvébe. A karácsonyt mér mini férj és Jeleség ünnepelhették. AZ ISMERETLEN IZLAND Az ellentétek városában Izland fővárosától pár órás autózás után jutottam el Hve- ragerdibe, a gejzírek városába. Sok külföldi ruccan ki erre a vidékre, s azok az ellentétek városának tartják. Nagy autóbuszok szállítják ide a turistákat, sőt még a támaszponti amerikai katonák is kíváncsian jönnek nézelődni Hogy mit lehet itt látni? Állítólag és valóban rendkívülit, amelyet e szigeten kívül csupán Amerikában láthatnak. Kopár, óriás, meredekfalú hegyek ölelte kis völgy, ez Bveragerdi. Hatszáz főnyi lakosú település, távol a tengertől. Hogy mégis lehetséges itt élet. azt éppen a természet furcsa jelenségének köszönhetik. A kis völgy területén a föld mélyéből több helyütt 150 fokos forró víz bugyborékol felszínre. Természetesen az Izlandiak ezt a csodát nemcsak az idegenek számára tartogatják, hanem felhasználják a maguk boldogulására la. Kétféleképpen hasznosítják. Egyrészt ezzel fűtik apró házaikat, még pedig oly módon, hogy a házhoz legközelebb eső forrástól csöveken bevezetik a forró gőzt. így maga a fűtés a beszerelésen kívül semmibe sem kerül éa akkor nyitják ki a meleg csapokat, amikor kedvük tartja. Tapasztaltam, bogy a nap legnagyobb részében fűiének, mert ezen a vidéken állandóéin fúj a Jeges grönlandi szél, s így még a nyári hónapokban is kibírhatatlanul hideg ez a vidék. Élet- és munkalehetőség a melegházakban van. Óriási üvegházakat építettek növény- termesztésre. S míg e csendes, lakatlannak tűnő völgyet körülölelő hegyek füstölögnek a forró gőz és hideg szél összecsapásától, addig bent a melegházak páragőzös levegőjében érik a banán, narancs, kávé és a füge. A melegházak legnagyobb része egy-egy meggazdagodott ember tulajdonában van. Jó befektetés ez a tókével rendelkezők számára, hiszen a szabadban az időjárás miatt és a sovány szikes földben csak répa és burgonya terem. S ezért a faradsággal és áldozattal termelt áruknak jól megkérhetik az árát. Természetesen a tulajdonosok a leggazdaságosabb növényeket szaporítják, ilyen a megkedvelt paradicsom, a káposzta, a zöldségfélék. A legnagyobb területű melegház az állami kertészeti iskola tulajdonában van. Itt nemcsak a gazdaságosság elveit tartják szem előtt. Sok haszontalannak tűnő növényféle meghonosításával Is bajlódnak. Az egyik végeláthatatlan hosszú teremben délszaki növények kellemes illata fogadott a 40—50 fokos hölgy élnek és dolgoznak Hveragerdiben, a melegforrások vidékén, ahol a sarkfényi éjszakában a Gryta nevű gejzír 20 m i. - .V, : p.-. c, (H * V*- ' ; J _____ wP TL :i m ÉftÉ A ' < . -■«»’sás' 3 Melegágyak a gejzírek városában. méter magasba szökő forró forrását szokták megcsodálni Gulyás Anita (Folytatása következik.) A takarmánytermelésröl tart előadást mezőgazdasági szakemberek részére ma, csütör. tökön délelőtt 9 órakor Deák Zoltán főagronómus, az MSZMP dunavecsei bizottságának helyiségében. Az előadás után a hallgatók tapasztalatcsere-látogatáson vesznek részt Elnőkségváíasztő közgyűlést tartott , , a Kecskeméti Ügyvédi Kamara Szombaton délelőtt Kecske» mérten a megyed bíróság épületében eünökségválasztó közgyűlést tartott megyénk ügyvédségét egybe tömörítő Kecskémért* Ügyvédi Kamara. A közgyű&é- sen részt vett dr. Fodor Gyula, az Igazságügyi Minisztérium Ügyvédi Főosztályának előadója, Bogdán Lajos, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője, Szabó Sándor, a megye# főügyészség vezetője, dr. Len- gyel Zoltán, a megyei bínfeá* elnökhelyettese, valamint a szegedi és a szolnoki ttatagari# meghívottal. Az ügyvédi kamara hároméves működéséről dr. Máté Ferenc, a kamara elnöke számot* be a tagság előtt, majd kérte az elnökség tisztsége alól való felmentését. a kamara tagsága az elnökség lemondását elfogadta, majd megválasztotta ax új elnökséget, A SZEMÉSZETEN Néhány nappal ese!6tt összetörött • szemüvegem, így arra kényszerültem, hogy bemenjek az SZTK szemészetére és újat kérjek. A legnagyobb meglepetésemre azonnal sorrakerültem. Hatod magammal mentem be a rendelőbe, ahol egy csinos orvosnő fogadott. Én a sor végén voltam, először egy idősebb bácsi jutott a doktorhoz. Fél hat lehetet az idő, s bizony az orvoson meglátszott az egész napi rendélés fáradalma. — Kérem, ml a panasza? — hangzott a határozott kérdés. — Tetszik tudni, tegnap délben üzent a sógorom, hogy menjek át hozzájuk.!. A doktornő félbeszakította: — Bácsikéin? Azt mondja meg nekem, mi a panasza?' — Hát éppen azt ségben. Éretlen. aöM banánko- szarúk csüngtek a jól fejlett benánfákan, amelyek kilenc hónap alatt érnek ízes, drága gyümölccsé. De nemcsak a kilenc hónapi érési időt sajnálják az egyéni gazdálkodók, hanem a banán palánta kétéves gyümölcsfává érési idejét Is. Hasonló a helyzet a többi déH gyümölcsnél te. Az itt termelt kávé jóval költségesebb mint az importált Legnagyobb részt tehát zöldségfélét termelnek hazai fogyasztásra. A me P. Hanson fiatal dán művezető irányítja itt a munkát a kertészeti iskola melegházában. Kockás vászoning fedi izzadt hátát amint végigvezet növényei között Másfél és két méteres székiű- és rózsaerdőbe is elvezet, s itt ismeretlen élénk, vegyes színekben nyílnak az ök- lömnyi virágok. Még illatuk is van. — Kétnaponként 500 kilogramm paradicsomot szüretelünk a háromhónapos palántákról — mondja a kilométeres hosszúságú, égnek meredő paradicsomerdőben. Ragasztott vasúti sínek A frankfurti vegyipari szövetség érdekes kísérletet folytatott, melynek eredményeképpen bebizonyosodott, hogy a vasúti síneket poliészter-gyanta segítségével is lehet a talpfákra rögzíteni. A kísérlettel ösz- szetüggésben a vegyipari szövetség utal a Lippe-csatornán épített acélhíd tapasztalataira, melynek egyes részeit szintén poliészter-gyanta segítségével illesztették össze. A biztonság kedvéért beépített csavarok megszorítására mind ez ideig nem volt szükség, habár a hidat már hat esztendeje használják. kezdtem at mondani... ■— No akkor rendben van, de nagyon röviden tessék a panaszáról beszélni, mi vei még sokan vannak a bácsi után. — Szóval ma délután él is indultam a sógoromhoz. A bicikli kormányára tettem ezt a karko- sarat. Esészem szépen haladtam.. t — Arról tessék beszélni, mi van a szemével? — Doktornő, ne tessék olyan türelmetlen lenni, arra is sor kerül. Mondom biciklin mentem és ide értem be a város központjába... — Tehát megérkezett a bácsi ide az SZTK-ba, mert biztosan rossz a szeme, azért ejtette útba az 53’7’T7r szemészetét is egyúttaL — Csudákat fáj nekem a szemem, nem akartam én idejönni..: — Akkor pedig miért jött ide? — kapott a fejéhez ta> orvos. — Azt akarom elmondani, de mindig közbe tetszik szólni ... Szóval a biciklivel már bent jártam a városban, mikor arra gondoltam, hogy kicsit megrövidítem az utamat. Nekivágtam az OTP sarkánál az Arany János utcának. Alig mentem az utcában pár métert, amikor a totó- zó előtt egy rendőr állított meg. Megkérdezte, nem láttam-e az utca sör- kán a behajtani 14« los táblát? Mondtam, hogy nem Iáié tam. Erre ő azé mondta, hogy most az egyszer nem ú* fel, de menjek aa SZTK-ba a szemé-* szetre és írassak fel szemüveget magamnak ... — Legalább mos# már tudom, miért jött el a bácsi,,,» tessék olvasni a täfch*- lóról... — 72, 24, 18, 12, Mezei István r
