Petőfi Népe, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-24 / 303. szám

A KAVEVÉ felhívása

A BUSZON TÖRTÉNT

A NÉPDAL

(Pásztornótákat gyűjtenek magnetofonra^

A Karácsonyi Vendégek Védegylete ezúton figyelmezteti a háziasszonyokat, hogy az idén csak olyan beigliket lehet forgalomba hozni, amelyeknél:

1. Tésztavastagság legfeljebb egy milliméter, töltése mákból egy, dióból másfél centi.

2. A sütési arány 1:5, azaz minden mákosra öt diós essék.

3. Tálcán akként helyezendő el, hogy középütt legyen a mákos, köröskörül a diós, hogy ne kelljen átnyűlkálni a túloldalra.

4. A pozsonyi kifli — töltelé- kileg zsákbamacska lévén — akként sütendő, hogy végéből kiltandikáljon a belbecs.

SZEREPOSZTÁS

(Az új TV-készülék üzembehelyezésének forró pillanatában.)

írta

cs összeállította Szimath Kázmér

RÉGI VICC

de minden karácsonykor elsütik

— Miért haragszik a feleséged?

— Karácsonyi dolog. Angyalhajat talált a zakóm vállán.

Aztán melyik népi dalt szokta énekelni leginkább? Mostanába igönesak aztat, hogy Csaju bambino ...

(Szegő Gizi rajza)

Bizonyíték

— Tehát te bekapcsolod, én pedig...

r— Te pedig mindenesetre készítsd elő a garancialevelet

(Toncz Tibor rajza)

TANMESE

Este féltizenegy, vendéglőből jövet ismerősök búcsúznak egymástól a főtéri fák alatt. Metsző a szél, kissé didereg és szidja a hideget egy feketekalapos férfiú.

— Sose lázadozz *— csitítja a felesége —, mit szóljanak ezek a szegény verebek?

Azzal a fára mutat. Mindenki fölnéz. Téli hangulatvilágítás, a félhomályban nem látni tisztán, inkább csak rémlik, hogy félig megfagyott apró szárnyasok serege gubbaszt a rideg madár- szálláson. Nézi a férj is, aztán szól:

*—* Nem verebek azok. Levelek;

S’fttiítc&CSQlllílic Ű> ...

Pacal az ebéd az üzemi étkezdében és heves vita folyik az asztal körül: jó-e a pacal? Van, M esküszik rá, a többség ellene szavaz.

Némán hallgatom a meddő szócsatát. A pacalról folyik, „a” pacalról, holott „erről a” pacalról kellene. Nagy különbség.

Példázatként mondom el rá Kecskemét néhai tűzoltó-főparancsnokának döntését.

Tanyai gazda látta vendégül a harmincas években és bicskanyitogató lőrét tett az asztalra. Aggodalommal figyelte azután az arcát, mert Imre bácsi — ez volt a főtiszt keresztneve — elismert szakértő hírében állt.

Bele-belekóstolt, de nem nyilatkozott. Fészkelődött a gazda, egyszer aztán megkérdezte:

— Jó a bor, parancsnok uram?

Imre bácsi komoly arccal bólintott:

— A bor? A bor jó.

Felcsillant a gazda szeme, ám Imre bácsi emelt hangon folytatta:

— De ez nem bor.

cA Laß asz himö-kt

Ügy látszik, a tavasz korán fog érkezni.

A kesztyűm már nyílik ...

Szép sárga bőr, fehér béléssel.

Szerdán vettem, s csütörtökön a bal hüvelyk hegyén, ma reggelpedig a jobb kézfőn

nyílt ki. A varrás mentén. A két fehér kis rügyecske úgy tátog, mint két éhes fecskefióka a fészekből.

Izgatottan váron} a folytatást.

Lehet, hogy csipog is majd??

ÜZEMi i

TOLVAJOK

RÉSZÉRE!

Kcp szöveg nélkül.

(Várnai György rajza)

Karácsonyi táblázat

Elkeseredett roham a tanácsházi megállónál, s az első ajtón

kapaszkodik fel egy i'ehérhajú kartársnő. Szigorúan csattan a kalauznő hangja:

— Kérem, elől csak gyerekkel lehet!

Behúzza nyakát a tetten ért bűnöző, aztán komikus pózzal válaszol:

— Tőlem ilyet már ne tessék kívánni...

„KECSKEMÉTI” KALAND - PESTÖN-QCjßaÄJk**-; (0

AskL k/>c^óv\j rrtóau <#.

narrt-unciám» é^crfe, cAYfUJkp'T^

^ÁiípJ$3 h

SBea/X/jiO/ßttn? é^tCocLrmo arh& $656- ^sP^nSuk) ‘ttúXj qyanfik nuJkwi cMgff,

fáfráA, WLtr\_,$3L

‘tuAovi'f- *7^

eZ view,

ciíCdtcirrii utu

tyfXth rtúrKy nmutörIcOctl,

xiurtuhré' 'TOjöjAj 3 íU, cX jLcühß^- ó</XJLj

JsaCfforr» f%A>oUojnÁ roUX^AXrHXr1-UlLoA OZctjCAyChiArr^ciSÖ -Ifo

<fotA<rm^g 'VTlSACL. *©£■ ■óc£^rru^ÍSyO<Á,nx . "dZioch jblfö&n TtUA. <MA 4S\j áEMá"

(jet pr* <yXÁxXí^>rtruA-..déki —j de öesán félórát álltunk,

A rendőr elővette a nyugtát és szigorú hangon szólt:

— Hát ha kecsköméti és öcsán félórát álltak, akkor húsz forintot fizet.

— Miért? — hűlt el a delikvens.

— Mert bolonddá akart tenni. Maga nem jött a szegedivel és soha sem volt kecskeméti.

Az ügyfél elnevette magát:

— Ne haragudjan, csak tréfáltam. De miből találta ki?- — kérdezte, miután fizetett.

— Először is Öcsa a lajosmizse— kecskeméti vonalon van — válaszolt a rendőr —, a szegedi tehát nem érinti. Másodszor kecskeméti ember soha nem monda, hogy kecsköméti, vagy köcskeméti. Kecskemét — Kecskeméten — Kecskeméti Nem azt mondja, hogy nőm tesz hanem azt, hogy nem tösz. Nem mondja, holy ilyön, meg hogy főne. A rendet Kecskeméten úgy mondják, hogy röndöt. A rettenetes pedig nem rettbnetes, hanem rötte- netös.

— Nagy ég! Es honnan tetszik mindezt ilyen jól tudni?

Most a rendőr nevetett.

— Csak onnan — válaszolta —; hogy én véletlenül tényleg kecskeméti vagyok.

— Hová való?

— KecskömétrCi

A rendőr elmosolyodott:

— Kecskömétre?

— Hát persze — bátorodott neki az ügyfél —, főne tudja a rendöt ebben a rettenetes nagy városban.

— Melyik vonat .1 érkezett?

— A szöged!vei féltizenegykor.

— Ügy tudom, tízre jön be.

— Nono — hagyta helyben a viA rendőr sípolt, és magához intett egy negyven év körüli férfit.

— Neköm szót a fütty? — kérdezte az illető jó vidékies kiejtéssel.

— Igen, felelte a rendőr, s közölte, hogy szabálytalan átkelés miatt tíz forint bírságot szab ki.

— Hinnye má, csak nőm tesz ilyön csúfságot velőm? — méltatlankodott az atyafi. — Vidéki vagyok én, hajjal

Nézi az asszony és vitatja.

— De bizony verebek.

— Mondom, hogy leveleit — erősködik a férj —. levél az mind.

— Veréb.

— Levél.

— Veréb!

— Levél!!

Mérges szünet. Hirtel énül neszre figyel föl a férj. Valami koppant. Kalapját leemeli, megnézi. aztán csak annyit mond:

r— Nem levél.;.

ÚJÍTÁS

kodik a kincstár. Felsorolja részletesen, egy-egy főre naponta mennyi hús. kenyér, cukor dukál.

— AM netalán kevesebbet kapna, annak jogában áll panaszra menni a főhadnagy úrhoz — hirdeti nagy fennszóval.

Aztán valamivel csendesebb hangon teszi hozzá:

— De én ezt senkinek sem ajánlom.

Karácsonyi népszokások

NOGRADBAN a menyecske sajátkezűig keni férjének a forró velőt a pirított kenyérre és ebéd után maga takarja be a díványon párja fáradt tagjait.

... IDEJE LENNE a szép népszokásokat errefelé is meghonosítani, mert hogy Bács megyében itt-ott milyen féle kezelés jár a szegény férjnek, arról jobb, ha nem is számolunk be.

ZALÁBAN ünnep reggelén az aszszony ágyhoz viszi férjének a haboskávét.

SOMOGYBÁN kávé előtt a papramorgót is.

TOLNA megyében a feleség tízkor megsüti a csirkevért és e szavakkal kínálja férjének: Egyed, gyönyörűm, erre fog ám csúszni majd a helvéciai...

Egyik vállalatunk »■beosztottja-** panaszkodik a presszóban, hogy járna neki valami külön- pénz, de amikor legutóbb megemlítette, nagyon vasvillasze- mekkel nézett rá a csoportvezető.

— Emelj szót a vállalatvezetőnél — tanácsolom neM —. ami jogos, jogos, ami jár, az íár.

— Neked mi a véleményed, Pista bácsi? — fordult társaságunk harmadik tagjához a panaszos.

Az öreg azt mondja. 6 nem ismeri a vállalatnál uralkodó szellemet, a légkört, ő az ügygyei kapcsolatban csak elmesél egy régi anekdotát.

Még a császári és lrirályi hadseregnél történt. Újoncokat oktat az őrmester úr és elmondja nekik, hogy ellátásukról, kosztjukról milyen atyailag gondosMif mond a nő a vőlegénynek, a férjnek Ha kölni az ajándék

________________Imádom a kölnit! Csak félliter?_____

..

. . . , ., ...... A Gizi Schaffhau500 forintos karóra Oh, be gyönyörű! seni kapott

Te kétbalkezes,

Elcsöppent a gyér- ; Annyi baj legyen.j tönkre tetted a

tya?__________ _______ j_ szőnyeget!

Ne

m sikerült szín- j Na és? Itthon ma-j Jól megvert teveház jegyet szerez- radunk kettecs- led engem az is- nie i kén. \ ten.

És a férfi j a menyasszonynak,I a feleségnek.

Nyakkendő az j . I Ajaj, már megint

ajándék _ OM Nyakkendő! \ nyakkendő?___

| Ü

gy nézek ki ben- Pulóver i Remekül fog állni.j ne, mint egy pa_________________________________________pagáj._______________

„A fát én díszitet- '

tem”___________j Művész vagy! A Juciéké szebb.

..H

ogy ízlik a béig- j Inkább készen vetlim” 1 Soha ilyen finomat! tűk volna.