Petőfi Népe, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-24 / 303. szám

ÍMT mr Gyorsabb játékot, jobb labdakezeiést, modem játékfelfogást! Beszélgetés a Kecskeméti Dózsáról A Kecsikeméti Dózsa megyénk egyetlen NB II-s labdarúgó-csa­pata. Immár hét éve, hogy fel­küzdötte magát a második vo­nalba. E hét év sikerekben — és balsikerekben is gazdag volt. Két évvel ezelőtt hosszú ideig nyílttá tudta tenni a Dózsa a bajnokságot, s nem sok hiány­zott ahhoz, hogy Kecskemétnek NB I-es csapata legyen. A kö­vetkező évben ismét a bajnoki táblázat középső részén helyez- kezdett el a csapat. E sorok íróját leginkább az a kérdés érdekelte, amikor a K. Dózsa három bennfentesével beszélgetést kezdeményezett, hogy van-e lehetőség a mosta­ninál eredményesebb szereplés­re. Az első kérdést Donáth Ti­bornak, a Dózsa labdarúgó szak­osztálya vezetőjének tettük fel. kül végigjátszotta a csapat az egész nyarat. Mire megkezdő­dött a bajnoki szezon, idegileg — Hogyan értékeli a csapat kialakítását? Mi a véleménye a Dózsa új együtteséről? — Meg kell mondanom, ez évben már halaszthatatlanná vált a Dózsa felfrissítése. Nagy­jából ugyanaz a csapat szere­pelt hosszú időn keresztül, s bizony az elöregedés jelelt le­hetett a Dózsán felismerni. így került sor Szappanos, Berta, Dobó és Kelemen igazolására. Sajnos, az idősebb játékosok nem látták ezekben a fiúkban a vetélytársat, lebecsülték tudá­sukat, és ezáltal az egész csa­pat küzdőszelleme kívánnivalót hagyott maga után. Számos mérkőzésen éppen a küzdőszel­lem hiánya okozta a mérsékel­tebb szereplést. Igazán jól csak az úgynevezett nagycsapatok el­len játszott ebben az évben a Dózsa (DVSC, Előre, Láng, Ganz-MÁVAG), ami azt igazol­ja, hogy képesség dolgában nem állunk rosszul. De a jobb sze­replés egyik kulcskérdése: tud-e a csapat lelkesen harcolni az első perctől az utolsóig? Az őszi fordulók tapasztalatai azt mu­tatták, hogy ebben bőven van még tennivalónk. A javulás je­lei kétségtelenül fellelhetők a csapat összmunkájában és telje­sítményében. Mi vezetők, tuda­tában vagyunk annak, hogy Kecskemét és egyben a megye minőségi labdarúgó-sportját mi képviseljük. Ezért akarunk is­mét egy ütőképes, harcos szel­lemű gárdát összekovácsolni, hogy megint évekig ugyanarra a megbízható törzsre építsük csapatunkat. Remélem, ez mi­előbb sikerülni fog. A második kérdést Molnár Ferenc edzőnek szegeztük. — Mit tudott megvalósítani eddigi elképzeléseiből? — Először arra a kérdésre szeretnék válaszolni, amelyet' lépten-nyomon feltesznek ne-< kém. Mi az oka annak, hogy aí nagyszerű Nyári Kupa-beli sze-i replés után bizonyos fokú meg-! torpanás következett a bajnoki! rajt után? Ennek az a magya­rázata, hogy szinte pihenés ítél­és fizikailag is meglehetősen fáradt együttes állt rajthoz. Ehhez járult még Vékony és Morvái súlyos sérülése, tehát két kulcsemberünkre már az in­duláskor nem számíthattunk. — Mint új edzőnek elsőren­dű feladatom volt a játékosok­kal megértetni, hogy a korsze­rű labdarúgáshoz ma már elen­gedhetetlen a nagyobb, intenzi­tású edzés. Meg kell monda­nom, hogy ma már lényegesen javult a helyzet. Ez egyébként meglátszott a bajnoikság ötödik­hatodik fordulójától kezdve, amikor erőnlétileg ellenfeleink fölött álltunk. Egy másik kér­dés a technika elsajátítása. Ez azért fontos; mert — főként csatáraink — még nagy hiba- százalékkal játszanak. Javítani kell a lövőkészségen, a játéko­sok gyorsaságán, labdakezelé­sén. — Röviden szeretnék még szólni a csapat taktikájáról. A Dózsában igen mélyek az el­avult játékfelfogás gyökerei. A lassú támadásszövés, a sok ol­daladogatás, a rövid átadások szinte tradicionálisak a 'ni csa­patunknál. Arra törekszem, hogy az egész csapat játékát Csitt! Maradjatok csendben,- gyerekek! Ha jól viselitek ma­gatokat, a bácsi elárulja, hogy mit kaptok karácsonyra. Mert ma este tinektek is ka­rácsonyotok lesz. Sportkará- cscnyfát állít a Télapó. Ha be­sötétedik, menjetek ki szépen a pályára és ett, a felezővonalon, kivilágított sudár fenyőfát ta­láltok. De ne káromkodjatok ám, hogy »teringettét!«. meg »mi a manó!«, meg »a pon- ciusát!« — már ahogy a pá­lyán megszoktátok — »égetni- való tűlevelűje! odaállt az út­ba, most honnan lesz a kezdő­rúgás?« Nyugi! Amint megkaptátok a maga­tokét — az ajándékokra gon­dolok — a karácsonyfa eltűnik, s a pálya közepe ugyanolyan kopár lesz, mint általában len­ni szokott az őszi forduló vé­gére. Tehát figyeltek? Akkor hall­gassátok, hogy kinek mit hoz Télapó? A Kecskeméti Dózsának: olyan tabellát, amely középen kezdő­dik — így a csapat majdnem biztosan bekerülhet az NB I- be. A KTE-nek: tíz pontot — hogy bent maradhasson az NB IlI-ban. A Bajai Építőknek: 12 ezer forintot — amelyre nem tart igényt az ügyészség. A Bajai Bácskának: a le­adott két Dujmov helyett Ti- chyt és Göröcsöt. felgyorsítsam, a pálya középső harmadát hosszú, átlőtt, pontos labdákkal kapcsoljuk ki a já­tékból, majd jó lövésekkel fe­jezzük be a támadásokat. Szeret­ném, ha sikeresebb lenne a ta­vaszunk, mint a most befejezett őszünk volt. Ezután Határ Mihályt, a Dó­zsa csapatkapitányát szólaltat­tuk meg. — Milyen a kollektív szellem a Dózsa játékosai körében? — Talán először azt kellene elmondanom, hogy ezen a téren a múltban sem volt minden rendben. Mégis —• főképpen az utóbbi időben — lényegesen ja­vult a helyzet. Az edzővel és a vezetőkkel egyetértésben dol­gozunk és keményen készülünk a mérkőzésekre. Persze még előfordul, hogy játékostársaim közül egyik-másik megfeledke­fltf& z' i A Kilián-mozgalom első esztendeje Kerek nyolc hónap telt el május 1-e, a Kilián Testnevelési és Sportmozgalom megindulása óta. Közmondásosan idő kell ahhoz, hogy az emberek megismer-' jék, megszokják és elfogadják az újat. Nagy eredményekéi tehát nem várhattunk az első esztendőben a Kilián-mozgalamtól sem — hiszen nem is akartuk elsietni. Az MTSH óva intette a sportvezetőket: ne hajszolják a számokat, mert az eddigi jel­vényszerző mozgalmaktól eltérően a Kilián rendszeres, folya­matos sportéletre kell épüljön. Az első év végére a részvevők száma 300 ezer tőié nőtt az országban. Megyénk megfelelően vette ki részét az országos eredmé­nyekből. Ma már 15 ezer kiliános gyűjtögeti szorgalmasan a városokban és községekben a pontokat. Nagyobb részük iskolás, de egyre többen jelentkeznek az üzemekből, hivatalokból, s fel­nőtt sportkörökből is. Ebben Kecskemét jár élen, ahol SOO fel­nőtt sportol rendszeresen a Kilián-mozgalomban. Több százra tehető azoknak a száma, akik jelvényt szerez­tek az év végéig. Ebről pontos kimutatás csak az eredmények januári összesítése után áll rendelkezésünkre; Annyi azonban máris megállapítható, hogy a legtöbb jelvényes a kiskunfélegy­házi járásból került ki, s ott is a legjobb munkát a Petőfi Gimnáziumban végezték. Tucatnyi bronzjelvény is gazdára talált már a megyében, s a Kecskeméti Városi TST kiadta az első aranyjelvényt. A Kilián-mozgalom tehát — az eddigiekből világosan lát­ható — betölti feladatát. Meg tudjuk teremteni általa a széles tömegeket átfogó rendszeres sportéletet városban és falun egy­aránt. Vonzóereje ott hat legjobban, ahol a legnagyobb szük­ség van rá: az ifjúság körében. S ha a felnőttek között ma még mérsékeltebb sikernek is örvend, nincs messze az idő, amikor a Kilián-mozgalom révén a testnevelés, a sport hozzátartozik mindennapjainkhoz. zik magáról és nem él a leg­sportszerűbben. Velük sokat foglalkoztunk eddig is, és azon leszünk, hogy végleg belássák: csak sportszerű életmód mellett lehet tartós és jó formát el­érni. — Egyébként a javuló kollek­tív szellemre enged következ­tetni az, hogy ebben a bajnok­ságban nem történt csapatunk­ból egyetlen kiállítás sem. Mezei István Mii hoz Télapó? A Halasi MEDOSZ-nak: ra­dar-irányítású labdát. Csak na­gyot kell bele rúgni és magá­tól kikerüli az ellenfél védő­játékosait. aztán furfangosan a kapus hóna alatt vágódik a hálóba. Kecskemétnek: emeletes sport­csarnokot, fűthető jégpályával. Bajának: még egy Sugovicát — hogy elférjenek végre az úszók is. Azonkívül egy pályát betonból, az se keményebb, mint a salait, de nem poros és lo­csolni se kell. Kiskunfélegyházának: NB I-es labdarúgó-csapatot. Kiskunhalasnak: összecsuk­ható pályát, amelyet újabb városrendezésnél nem kell megszűntetni — arrébb lehet vinni. Kalocsának: száz darab »Köp­ködni tilos!« feliratú táblát a pályára. Szegényebb falusi sportkörök­nek: robotember játékvezetőt, »aki« minden szabályt tökéle­tesen tud. írni viszont — s így a költségelszámolási űr­lapot kitölteni — nem. Tehetősebb falusi sportkörök­nek: díjmentes szállítási enge­délyt s igyen buszt — hogy a labdarúgók költségvetését is más sportágakra költhessék. Bizonyos tsz-spertköröknek: a név mellé — tsz-f iatalokat. Arany |e! vény még nem volt tagja a Kilián­mozgalomnak, s mi nyilvánosan* szemére vetettük, hogy nem jár elől jó példával — pedig egy hónap alatt közel félszáz pontot összegyűjthetett volna, ha van hova beírni a versenyeken elért eredményeit Most bevallja, hogy ezzel kez­dődött megyénk első arányjel­vényének története. — Akkor a rólam szóló soro­kat olvasva elhatároztam, hogy „azért is megmutatom". Másod­osztályú sportoló vagyok, a sza­bályzat tehát megengedte, hogy a közbeeső 'fokozatok kihagyásá­val mindjárt az aranyeljvény megszerzéséhez fogjak. A megye- bajnokságon, a Béke Kupa és a Népköztársasági Kupa verse­nyein, az országos vidéki baj­nokságon összegyűjtöttem 80 pontot magas-, távol-, hármas- és rúdugrásban, meg gátfutás­ban. A megyei kosárlabda baj­nokságban 14, a kézilabda baj­nokságban 12 mérkőzésen össze­gyűlt decemberig a többi 120 pont is. Az elméleti feltételt tel­jesítettem a kosárlabda játék­vezetői vizsgán. — Ekkor jelentkeztem Berecz tanár úrnál. A teljesítmény­próba szintjeit mindenben túl­teljesítettem, a szabálykönyv­ből megtanultam a tornagyakor­latokat. Ez sem volt nehéz, mert rendszeresen tornászom, a TF- re szeretnék ugyanis jelentkezni jövőre. — Ment minden, mint a kari­kacsapás. A próbát letettem el­ső nekirugaszkodásra és hama­rosan megkaptam a jelvényt. Röviden, tárgyilagosan beszél. Hétköznapi történet számára az egész. Semmi különöset nem ta­lál benne. — Talán ugyanennyit sportol­tam volna akkor is, ha nem va- jyok részvevője a Kilián-moz- galomnak. Annyi „többletmun­kát” okozott csak, hogy meg­néztem a könyvben: milyen tornagyakorlatokat kell bemu­tatni a próbán. Bár — sokszor számolgattam a pontokat és így, ízt hiszem — mégiscsak jobban igyekeztem. De nem volt nehéz. Valóban. Nincs benne semmi rendkívüli. Mégis — ő az első irány jel vény esünk. Közel 15 ízer jelentkező közül az első. — Vas, bronz, ezüst, arany! Szép mindegyik!... De évek kellenek hozzá, míg a legmaga­sabb fokozatot is megszerzem! — nézegette a mutatós jelvé­nyeket még a tavasszal a Kilián nyilvántartó tanfolyam egyik ifjú hallgatója. Örömmel jelenthetjük, hogy a mozgalom első évének végére megszületett mégis megyénkben az első aranyjelvény. Száma: 7701. Tulajdonosa: Vasvári Ká­roly, a Kecskeméti Katona Jó­zsef Gimnázium negyedik osz­tályos tanulója,. Júniusban már írtunk Vas­vári Károlyról, aki iskolája egyik legjobb sportolója. Akkor A legtöbb falusi és városi sportkörnek: ingyen Kilián­könyveket — és sportolókat is, akik között ki lehet osztani. Szurkolóknak: illemtanköny­vet a Magyar Helikon díszki­adásában. A borvidékek szurkolóinak: másfélliteres lapos csatosüveget, hogy beférjen a zsebbe — a beleföltött murcl az első síp- ; szóra brómmá változik. Minden szurkolónak: belépő- ; jegyet a chilei VB-re, amely ' egyúttal repülőjegy, étkezési ! szelvény és vásárlási utalvány! is. ! Egyes játékvezetőknek: hat \ dioptriás kontakt üveget — \ hogy a szurkolókat továbbra se < fosszák meg kedvenc csatakiál- < tásuktól: »Szemüveget a bíró- í nak!« ! Más játékvezetőknek: páncél { mezt és — páncél alsónadrá- < got. < Némely játékvezetőnek: elszá­molási űrlapot, amelyen tetszés! szerinti rovatok, tetszés szerinti összeggel tölthetők ki. > Totózóknak: szelvényt, amely ; akkor is jogosít a nyereményre, ' ha vasárnap este töltik ki. j Sportrovatunknak: az új ma­gyar értelmező szótárt, s mun- ' katársul a Magyar Tudmányos, Akadémia nyelvművelő szakosz- tályát. í Megyénk sportkedvelőinek: gazdag ünnepi sportműsort — ■ jövő karácsonyra. j Télapó listájáról elleste: < Mester László {

Next

/
Thumbnails
Contents