Petőfi Népe, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-24 / 303. szám
1961. december 34, vasárnap 5. oldal A vezetés módszertani kérdései MUNKA KÖZBEN Második ötéves tervünk végrehajtásának egyik biztosítéka, hogy szakadatlanul emelkedjen az állami és gazdasági vezetés színvonala. A vezetőszervek irányító, tervező, ellenőrző és értékelő tevékenységétől nagymértékben függ ugyanis: hogyan, mennyire gyorsan és milyen minőségben valósítjuk meg nagyszerű célkitűzéseinket. Lapunk feladata, hogy segítsen a helyes vezetési módszerek kialakításában, ezé\t felkértük dr. Dallos Ferenc elvtársat, a megyei tanács vb elnökét, egy cikksorozat megírására a vezetés különböző kérdéseiről. Az alábbiakban közöljük az első cikket, amelyet januárban és februárban a továbbiak követnek. • A szocializmus társadalmi ™ méretű építésének üteme megyénk nagyszerű mezőgazda- sági. ipari, kulturális, szociális és más társadalompolitikai terveinek megvalósítása szorosan összefügg azzal, miképpen tudjuk növelni az állami és gazdasági munka vezetésének színvonalát. Az előttünk álló feladatokat nem lehet ösztönösen megoldani, ezért szükséges, hogy a vezetők a politikai és szakmai felkészültségen túl elsajátítsák a vezetés helyes módszereinek ismereteit is. A vezetés- és szervezés-elmélet aránylag új tudományág és sajnos, kevés magyar szakmunka jelent még meg erről. Folyamatában a vezetés — mint más emberi tevékenység — részeire bontható és így módszeresen elemezve egyes funkcióit mind tudatosabbá tehetjük vezetői tevékenységünket, sajátíthatjuk el a vezetés tudományát. Az elmélet megkülönbözteti a vezetést a szervezéstől, de utal arra, hogy ezek a gyakorlatban összefüggnek és feltételezik egymást. Valóban így van, mert a vezetést magát is szervezni kell. A vezetés általában a megszervezett apparátus munkájához kapcsolódó tevékenység: dönt, határoz, jóváhagyja a terveket, a tervek teljesítésének biztosításához kiadja a szükséges rendszabályokat, ellenőrzi a teljesítést. A szocialista típusú vezetéshez szorosan hozzátartozik még a kezdeményezés és mások kezdeményezésének felkarolása. A szervezés a vezetés folyamatának egyik fontos funkciója, amely kiterjed a feladatok megvalósításához szükséges szervek létrehozására, átalakítására, fejlesztésére, anyagi eszközökkel való ellátására, szervezeti szabályzatok kiadására vagy megerősítésére. Az állami vezetés szervei egy- személyiek vagy kollektív testületek. A kollektív szervek a dolgozók által törvényes keretek között a vezetésre megválasztott és felhatalmazott személyek köréből állnak (például a tanácsok és végrehajtó bizottságaik), melyek a jogszabályok alapján a feladatkörükbe utalt kérdésekben vita alapján szótöbbséggel határoznak. Az egyszemélyi vezetés az állami és gazdasági vezetés olyan szervezését jelenti, ahol az illető szerv hatáskörébe tartozó kérdések eldöntésének jogát egy személy, az adott szerv vezetője gyakorolja. A vezetők fontosabb döntéseikben rendszerint az úgynevezett konzultatív szervekre támaszkodnak, amelyeknek tanácskozási és javaslattételi joguk van. Ilyenek a termelési tanácskozások, a különféle szakbizottságok és ideiglenes bizottságok. E szervek tanácskozásai, kollektív munkája segíti a vezető egyszemélyi döntését, de nem jelent kollektív vezetést. Említést kell tenni az elvi ™ valamint az operatív vezetésről is. Elvi vezetés és irányítás alatt a távlati célok kitűzését, (a fejlesztés főbb kérdéseinek eldöntését, a végrehajtásra vonatkozó módszerek, határidők megállapítását, általában a feladatok keretekben való kiadását) értjük. Az elvi vezetés nem azonos a „vezetés általában” fogalommal. Ennek aktusai is azonban akkor hatékonyak, ha konkrétak. Ilyen vezetési aktusok: a megyei pártbizottság iránymutatása alapján hozott megyei tanácsi és vb határozatok a megye mezőgazdaságának fejlesztésére; a tsz-ek munkaszervezési és jövedelemelosztási módszereire vonatkozó határozatok stb. Az operatív vezetés rendszerint az ilyen határozatok helyi megvalósítása folyamán a hatékony, gyors és önálló cselekvés módszereiben nyilvánul meg. Ez a szerep túlnyomó részt a termelést, vagy más társadalmi tevékenységet közvetlenül irányító szervek vezetőire hárul. Elvi jelentőségű határozathozatali joga nemcsak a felsőbb szerveknek van. Eleme ez minden szinten a vezetésnek, legfeljebb arányaiban nagyobb helyet foglal el a felsőbb vezető szervek munkájában. Mindenütt érvényes a vezetésre, hogy a vezető a részfeladatok megoldásában is tudja irányítani beosztottainak munkáját, ugyanakkor ne tévessze szem elől a nagy kérdéseket, a távlatokat és ne merüljön el a gyakorlati apróságokban. A vezetés minden funkciója a párt és a felsőbb állami szervek határozatainak teljesítése és túlteljesítése érdekében megy végbe. Ezek képezik a vezetés feladatainak alapját. A vezetés funkcióit éppen ezért az erre irányuló munka hatékonysága érdekében kell vizsgálni. Uárom nagy csoportra oszt"* ja a szakirodalom a vezetés funkcióit. Ezek: az általános, a szak- és szervi funkciók. Az általános vezetési funkció gyakorlása valósítja meg a tulajdonképpeni vezetést: létrehozza a szervezetet, biztosítja az adott szerv külső feltételeit, ösz- szehangolja tevékenységét a különféle szervekkel, érvényesíti a politikai irányítás elveit. Az általános vezetési funkció elemei között elsődleges az adott szerv képviselete, amely magában foglalja az egyszemélyi felelősséget a törvényes működésért, a tervek teljesítéséért, valamint a beszámolási kötelezettséget, utasítások átvételét, stb. A szakfunkció az adott szervre háruló feladatok megoldása érdekében végzett munka. E munka hatásfokát a szakirányú tevékenység eredményessége határozza meg. Míg a szervi tevékenység a szerv saját működtetéséhez, önmaga fenntartásához szükséges feltételeket biztosítja. E három funkció a vezetés egész folyamatában dialektikus egységben jelentkezik, legfeljebb arányaiban változik. A szerv tevékenységének a szakirányú munkához viszonyított túlzott aránya azzal jár, hogy az apparátus kevés munkameny- nyiséget tud rendeltetésszerű feladatai megvalósítására fordítani. Ezt tapasztaltuk például egyes járási tanácsok mezőgazdasági osztályainál, ahol a sok jelentéskészítés és más belső adminisztratív munka elvonja az apparátus idejét a termelés hatékony irányításától. fontos azonban a gyakor■ lat számára, hogy az előbb említett három vezetési funkciót további elemeire bontsuk és olyan rendszerbe foglaljuk, amely egyaránt megtalálható mind az általános, a szak-, és a szervi funkciókban, mind a különféle színtű vezetésben. A vezetéselmélet művelői a tipikus vezetői aktusok rendszerét az alábbiakban határozták meg: a) a vezetés előkészítő szalca- sza: az észlelés, a tervezés, a szervezés; b) a vezetés végrehajtó szakasza: a döntés, az utasítás, az összhang biztosítása; c) a vezetés ellenőrző szakasza: az áttekintés, az ellenőrzés, az értékelés. A vezetés folyamatának ez a rendszere kétségtelenül tartalmazza a lényeges elemeket, de keverednek benne a lélektani és funkcionális elemek is (észlelés, döntés). Ezért helyesebbnek tartom a vezetés folyamatát négy fő funkcióra bontani és a többi aktust ezeken belül elhelyezni. A vezetés négy fő- aktusa szerintem a tervezés, a szervezés, az ellenőrzés és az értékelés. A vezetés folyamatának közelebbi vizsgálatára e rendszer szerint térünk még vissza a Petőfi Népe hasábjain. A vezetés helyes módszerei “ megvalósításának személyi, lélektani és pedagógiai feltételei is vannak. Ide sorolom a politikai megbízhatóságot, a szakmai félkészültséget, az emberekkel való bánni tudást, a fontosabb vezetői jellemvonásokat, erkölcsi tulajdonságokat. A vezetés bonyolult munkájának állandó tökéletesítése csak úgy vihető végbe, ha a vezetők mind nagyobb igényekkel lépnek fel önmagukkal szemben és szakadatlanul küzdenek hibáik, hiányosságaik felszámolásáért. Erre kötelez bennünket pártunk, népünk és saját lelkiismeretünk. Dr. Dallos Ferenc Szép szakma, mesterség a javából nyomdásznak lenni. Ennél is magasabb tisztség a mesterszedő. Olyan cím ez, amit nem osztanák vajmi könnyen. Baksa János húsz év után kapta meg a Bács-Kiskun megyei Nyomda Vállalatnál. A mesterség sok-sok ágazatának kitűnő értője. Szakmai tanácsai, javaslatai, a fejlődéssel együtthaladó mind korszerűbb ötletei helytállók, értékes segítséget nyújtanak. A munka visszamutat mesterére. A vállalat egész kötegve való díszes meghívót, művészi emléklapot, reklám-prospektust és ötletes plakátot őríz, amit Baksa János tervezett és készített. Munkája, egy-egy rendelés művészi kivitelezése sokszor nem fér bele a napi nyolc órába. Ilyenkor még az este is ott találja a különböző betűk, léniák és díszítőelemek között, mert a mesterszedő csak minőségi munkát ad ki a kezéből. Elfoglaltsága mellett azonban jut ideje arra is, hogy a fiatal szedőket jó munkára, igényességre, a szakma szeretetére nevelje. Baksa János mesterszedőt ezért tüntették ki a Könnyűipar kiváló dolgozója jelvénnyel. A rendszer híve Ha az előttem ülő férfivel az utcán találkozom, talán észre sem veszem, annyira szerény jelenség. Halk szavú, orra kissé nyomott, talán egy gyerekkori csinta- lanság nyomát tükrözi, a haja kissé deresedé, középtermetű. Szóval nem hittem volna, hogy egy jó hírű közös gazdaság elnöke. Most ismerkedtünk össze a rohanó vonatban, amely Moszkva felé száguld velünk. — Doktor Kazinczi József vagyok — így mutatkozott be. Nagyot sóhajt. — Soha nem gondoltam volna, hogy ezt az utazást megérem. Annyi őszinte öröm sűrűsödött ebbe a mondatba, hogy belőlem szinte kikívánkozik a kérdés: — Miért? — Nehéz erről beszélni. Az én apám kétszáz hold földet bírt. Már -‘yerrr.ekkoromban megegyezett a szomszédos földbirtokossal, hogy öszszeborcnál a lányával. Ebben az időben úgy volt, hogy „ a főd házasodott a főddel”. Rámemeli fátyolos tekintetét, a szomorúság fényei csillognak szemeiben. Kinézek az ablakon, látom a végtelen táblákat. Társam is ezt nézi. — Jól megművelték ezeket a földeket. Hiába, a nagyüzem az nagyüzem. Ügy látszik az emlékezés gátjai felszakadtak, tovább mesél. — Múltak az évek, amikor már embernyi ember lettem, oda álltam apám elé, s azt mondtam: nem kell nekem a Zsófi, hanem a Mária. Végtelen haragra gerjedt. Hogy mi kell neked taknyos, azt majd én mondom meg — kiabálta. — Vagy Zsófi, vagy mehetsz,a fészkes fenébe. Azt a kódist akarod elvenni? Hiszen annak a pendeiyén kívül nincs semmije. Ott hagytam apámat és elvettem a Máriát. Apám később megengesztelő- dött, felajánlott 40 holdat, de nem fogadtam el. Kicsit meglepte, hogy megállók a magam lábán, talán bántotta is. Azt hitte, hogy könyörögni fogok neki. Egy állomáson veszteglőnk. — Gyerünk le egy kicsit levegőzni — mondja. A hidegtől felfrissülve folytatja az élettörténetét. — Bizonyára meglepte, hogy doktor vagyok, elvégeztem ugyanis a jogi egyetemet, de a mezőgazdasági szakiskolát is. Származásom miatt nem tudtam hasznosítani tudásomat, pedig az volt az egyetlen vágyam, hogy egy mezőgazdasági nagyüzem termelését segítsem, irányítsam. Egy asztalos- ipari vállalathoz kerültem. A normámat mindig 100 százalékon felül teljesítetem. Mégis ki akartak dobni Mindig a származásomat vetették a szememre. Az igazgató védett meg, mondván: hagyjátok békén, hiszen jól dolgozik. Hatalmas erdőn át száguld a vonat, a fenyőfák ágain fehér foltokban csillog a hó. — Később változott a helyzet, nem bántott senki, munkám után megbecsültek. Két évvel ezelőtt találkoztam egy iskolatársammal. El- elrr.ondta, hogy termelőszövetkezetükben bajok vannak, kellene egy jó elnök. Vállalnád? — kérdezte. Nagyon meglepett az ajánlat. Tiltakoztam. Mire ő: — Neked megvan a tudásod, összefogva a gazdákkal szép eredményeket érhetsz el. Percek múlva újra végtelen síkság, esik a hó. — El is felejtettem a beszélgetést. Később ismét szóba kerültem. A helyzet tarthatatlanná vált a szövetkezetben, a régi vezetőséget egy egésznapos taggyűlésen leváltotta a tagság. Engem választottak meg elnöknek. Ott sem voltam, de a szövetkezetben több iskolatársam van, meg mások, akik ismernek. így került rém a sor. Ügy látszik, fárasztja az emlékezés. Mint valami nehéz köd úgy ereszkedik közénk a csend. — És most? — töröm meg a hallgatást. — Nehezek voltak az első hónapok. Az egyik közgyűlésen alaposan meg is bíráltak. Azt mondták, nem tudok az asszonyokkkal bánni. Néha durva voltam. Nálunk több özvegyasszony van, akik érzékenyebbek. Megfogadtam a tanácsokat, igyekeztem megváltozni. A vártnál jobb zárszámadásunk lesz. Az aszály ellenére 35 forintot eléri egy munkaegység értéke a tavalyi hússzal szemben. — Nem égetik a régi sérelmek? — Az élet nem köny- nyű. Én mindig híve voltam a rendszernek. Amikor nem bíztak bennem, akkor is igyekeztem munkámmal bizonyítani ezt. Most is azt teszem. Minden tudásommal segítem a szövetkezetei. A vezetőséggel és a gazdákkal elhatároztuk, hogy mintagazdaságot létesítünk. Ismét csak a kerekek zakatolása hallatszik, végtelen távlatok felé száguld velünk a vonat. Kereskedő Sándor
