Petőfi Népe, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-24 / 303. szám

1961. december 24, vasárnap 3. oldal Gyáravatás *9y év munkájQ után Kiskunhalas megelőzte Kecs­kemétet. Ilyen esemény még nem volt Bács-Kiskun megyében. Kenyérgyárat avattunk. De nem ám akármilyet! Hanem hoz- zánkillőt! Korszerűt: gépesített kenyérgyárat. A tanácsi ioar büszkeségét. A számvetés pe­dig azt mutatja, nem is került sokba. Naponta száz mázsa ke­nyeret kapunk négymillió forint beruházásért. Meghívóm az új kenyérgyár­ba szólt, de én eddig csak a régi nevét ismertem, hiszen ta­vasszal még a vasasok birodal­ma volt a Motor- és Gépjavító, vagy újabb nevén a Vastörr.eg- cikkipari Vállalat. Az üzem fej­lődni akart. Kölcsönkérték az élelmiszeripartól a volt vágó­hidat. Nekik ott épült új vál­lalat, cserébe pedig ezt a mo­dern kenyérgyárat adták. Ha újonnan építik, belekerül vagy tízmillióba. így viszont olcsón meglett mind a kettő. A vasasok új otthonáról már írtam. Most bemutatom, milyen is ez az új nagyüzemi. kenyér­gyár. Kövezett út vezet egészen a bejáratig. Itt szaladnak majd a kis teherkocsik, tele friss, ropogós kenyérrel, melynek ínjr- cs’klandozó illatát oly nagyon szeretjük. Vendégek vagyunk. Bemehet­nénk egyenesen a sütőterembe. De inkább kövessük a pékek útját Előtér, öltöző. Alig húz­zuk be mögöttünk az ajtót, mái-- is megcsap a központi fűtés is­mert melege. A fürdő követ­kezik, majd a hótiszta munka­ruha. A pékek csak ezután léphet- ! nek a kenyérgyárba. Kövessük őket! Csupa csempe, frissen festett falak. Ragyogó tisztaság. A tágas ablakokon át téli nap­sugár önti el az egész termet. Nyoma sincs a füstgáznak. Az elszí vóbei-endezés állandóan tisztítja a levegőt. Ahogy a ve­zetők mondják, itt nyáron sem lesz erőzsaroió 50 fokos meleg. Mindem évszakban egyenletes meleget biztosítanak. Nyugdíjba kerülnek a lapá­tok, s velük együtt mindaz, ami nehéz volt ebben a szak­mában. Ezentúl a sütőiparban is gép váltja fel az ember munkáját. Sőt, több ennél. Egész automata gépsor, a végén pedig olyan korszerű kemence, amiből ma még az országban is kevés van. Elnézem ezeket a modern technikával készült okos gépe­ket. Milyen szolgálatkészen en­gedelmeskedne!: az ember aka­ratánál:. A tésztafeldolgozó üzem végén áll az első. Gomb­nyomásra indul a termelés. Mű­ködésbe lép a gépszita, ömlik a liszt a keverőcsészébe. Itt így nevezik. Valójában akkora, mint az üzemi konyhák gőz- üstje. Átlagban 120 darab két- kilós kenyérhez elegendő liszt keveredik benne vízzel, sóval, meg ami a jó kenyérhez szük­séges. Aztán mintha súlya se lenne, felkapja egy emelőbe* i-endezés, s cdatálai.ja az osztó­gép elé. Az egyenlő adag tész­ták útja a gömbölyítő és hossz- formáló gépeken folytatódik. Az automatikusan egymásba kapcsolódó gépsor vége, a be­rakó szalagok két darab eme­letmagas FNÁ—24 típusú gép­kemencébe torkollnak. Ha átlát­nánk a falán, az egész szerkezet a Népliget óriáskerekéhez ha­sonlít. csal: kicsiben. Egész sor »•bölcső« van itt felfüggesztve. A kenyértészta ezen teszi meg az utat a kemencében. A másik végén pedig a pozsgásra sült cipók egymás után hullanak a szállítószalagra. Ennek útja már a raktárba visz, a kenyér- tároló kocsikra. Mindennapi kenyerünk itt pihen meg egy kicsit. Aztán: irány a kereskedelem. A ke­nyérrel együtt a vendégel: is megpihennek. Elfáradtak. Az új­ságíró tolla még feljegyez egyet s mást: ma már hét fővel kö­vesebb is elég 100 mázsa ke­nyér sütéséhez. így az egy főre eső termelés értéke 100 ezer forinttal emelkedik. A munká­sok mellett pedig már ott áll­nak a technikusok, hiszen a bo­nyolult gépsor irányítása maga­sabb szaktudást igényel. Más szóval, ez a kenyérgyár egy kicsit már maga a szocializ­mus. Eddig tartott a bemutatás. Csak egy kicsit siettem vele. Ez a riport ugyanis nem több egy előzetes jelentésnél. A gyár- avatáíra 1962 december végén keiül majd sor. Amit írtam, mégsem utópia. Meglesz. Biz­tosan megless. Jövő december­ben gyárat aye*vr.k. mert a mi rendszerünkben az ember mesz- sze tekinthet előre. Biztosan látja a jövőt- Sándor Géza Közeledik az év vége. Ilyen­kor szokás vissza tekinteni a megtett útra, összegezni . egy esztendő tanulságait. Ilyen szám­vetést készítenek a" pártszerve­zetek is. Az újjáválasztott párt- vezetőségek számára ezt az ösz- szegezést szinte teljes egészében j elvégezték, a napokban befeje- j ződött vezetőségválasztó taggyű­lések, amelyek évekre előre rou- tatóan elemezték a politikai és a gazdasági munka eredményeit. Hogyan telt el az 1961-es év, milyen feladatok elvégzésén munkálkodtak a kommunistáik, a pártszervezetek, melyek a to­vábbi tennivalók? Biztató eredménnyel... Az idei év első napjai a szö­vetkezeti mozgalom nagyszerű győzelmének jegyében teltél:. A termelőszövetkezetek sikerei, a közös gazdaságok működésének jó tapasztalatai, a párt helyes politikája, a párttagok és pár- tonkívüliek erősödő kapcsolata szerte a megyében elhatározás­sá érleltél: az évek óta tartó ví­vódást és útkeresést. Dolgozó parasztságunk a nagyüzem út­ját választotta. Ebben az évben a megye szántóföldjének már 84 és fél százalékán szövetkezeti gazdálkodás folyt, s hozzátehet­jük: máris biztató eredménnyel. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a termelőszövetkezetek a párt, a kormány és az egész társadalom politikai, erkölcsi valamint anyagi támogatását él­vezve sikeresein munkálkodnak a termelés növelésén, a közös gazdaságok megszilárdításán. A mezőgazdaság szocialista átala­kítása mái- az első években is hozzájárult a terméseredmények növekedéséihez. Az eltelt három év alatt az előző tíz év átlagá­hoz képest megyénkben a búza termése 28, a rozsé 7,4, az árpáé közel 80 a kukoricáé pedig 8,3 százalékkal emelkedett. Ez év tavaszán 1958-hoz viszonyítva 10,2 százalékkal volt nagyobb a szarvasmarha-állomány, 13,2 szá­zalékkal volt több tehén, 11 szá­zalékkal több sertés és VI szá­zalékkal több koca. A termelőszövetkezetei:: ebben az évben jelentősen növelték a saját erőből történő beruházá­sok összegét. A mintegy 90 mil­lió forintos termelőszövetkezeti építkezési beruházásnak 80 szá­zalékát házilagosan végeztéi: el. Erősödő pártszervezetek A közös gazdaságok termelési és gazdasági sikereiben jelentős szerepe volt a pártszervezetek politikai munkájának, öntevé­kenységének és gyorsan erősö­dő ' tömegkapcsolatának. A ter­melőszövetkezeti mozgalom te- rebélyésedéoével és az új közös gazdaságok létrejöttével szinte egy időben születtek meg a ter­melőszövetkezeti pártszerveze­tek is. November végéig a me­gyénkben 136, nagyobb részt ter­melőszövetkezeti pártszervezet alakult. Ebben az évben a párt- alapszervezetek több mint 1300 párttagot, azonkívül 1500 tagje­löltet vettek fel. Fejlődött a pártmunka szín­vonala és növekedett hatékony­sága is. A pártszervezetekben egyre teljesebben érvényesülnek a vezetés lenini elvei: a kollek­tivitás. növekszik a párttagok felelősségérzete és kibontakozik a kommunisták kezdeményező készsége. A hartaj Lenin Termelőszö­vetkezetben a pártszervezet ha­mar felismerte a közös munka új vonását, a szocialista brigád­mozgalom kibontakozásának le­hetőségét. Ezért elhatározták, hogy a termelőszövetkezetben is megszervezik a szocialista bri­gád címért folyó versenyt. A helyi adottságokra Nagyon figyelemre méltó, hogy — a Központi Bizottság és a me­gyei pártbizottság példáját kö­vetve — a pártszervezetek a helyi adottságokra építve való­siti ák meg a párt politikáját. A pártszervezetek figyelme — nagyon helyesen — mindének-' előtt a gazdaságszervező mun­kára irányul. A vezetőségválasz­tó taggyűléseken szinte kivétel nélkül mindenütt megvitatták: az ötéves terv célkitűzéseit és helyi feladatait. A kiskőrösi já­rás községeiben, azonkívül Laki- teleken, Izsákon és Hajóson a nagyüzemi szőlő- és gyümölcs­telepítésre, a homok hasznosítá­sára; a bácsalmási és a bajai já­rásokban, a baromfi-, valamint a sertéstenyésztésre i a; kalocsai és a dunavecsei járásokban pe­dig az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére fordítanak nagyobb gondot. Solton, ahol az öntözött cu­korrépa átlagtermése meghalad­ta a 200 mázsát, a kukorica pe­dig 10 mázsával termett többet az öntözetlennél, elhatározták, hogy az öntözéses területet 260 holdról 900 holdra gyarapítja!: a következő évben. A napi feladatok elvégzése közben erősödött, szilárdult a párttagok és pártorikívüldek ba­rátsága, együttműködése. A pár- tonkívüliek nap mint' nap jól­eső érzéssel tapasztalták, érez­ték, hogy bíznak berniül:, szá­mítanak munkájukra, igénylik segítségüket. A párt helyes po­litikája és a tömegek iránti bi­zalma válaszként bizalmat szűk.:. Az eredmények és sikerek azt bizonyítják, hogy pártszerveze­teink ebben az évben jó úton haladtak. Bármennyire is sokat tettek azonban, a lehetőségeket még nem merítették ki. A párt- munka tapasztalatainak szám­bavétele minden bizonnyal a le­hetőségek és adottságok további hasznosí tását, a jövő évi sikerei: forrását eredményezi majd. Nagy József Legyen súlya a svának is A szó tekintélyét csorbítja az a szólásmondás, amely azt tart­ja, hogy a szó elrepülj do az írás megmarad. Meg aztán ta­karót is jelenthet egyeseknek. Olyan embereknek, akik ki­mondják a szót anélkül, hogy' a súlyára gondolnának, Ezért kelek én most a kimondott szó védelmére. . 1 Még októberben történi, hogy a Bács-Kiskun megyei Mozi­üzemi Vállalat vezetője meg­ígérte a Szakmári Községi Ta­nács illetékeseinek.' hogy »egy­két héten belül« kiskörzeti mo­zit juttat a községnek. Felbátorodva ezen. a tanács vezetői örömmel jelentették be az eseményt a tanácsülésen, és a hír szétíutott szélteoen-hosz- szában: nem lesznek már unal­masak a hosszú téli esték! Szó­rakozhatnak, művelődhetne.’: a szakmárialr és a környéki szál­lások lakosai. Eltelt azonban az egy-két hét. s az ígéret elröppent szó ma­radt. De nem ám annyira, hogy a kiskörzeti mozi várományo­sai is elfelejtsék. Mintegy két­ezren vártál: — és •várják ma is érdeklődéssel — az ígéret be­váltását. Csak most. már mel- iékgondolatokkal. vannak eltelve a tekintetben, hogy mit érdemes elhinni, s mit nem. Bizonyos vagyok benne, hogy a moziüzemi vállalat végül is teljesíti ígéretét. De miért szab olyan határidőket« amelyek be­tartására nincs lehetősége? Hi­szen a vállalat szavának hitelét csorbítja vele. A kimondott szónak — külö­nösen, ha vezető ember 'szájá­ból hangzik el — súlya van. És éppen ezért kötelez. Bánjunk tehát csínján az ígéretekkel! P. I. Műtermek a tetőtérben A Bács-Kiskun megyei Tervező Iroda ötletes módon segít helyiséggondján. Kecskeméten, a városi tanács épületében levő irodájukat a tetőtér hevítésével bővítik. A munka befejezéshez közeledik. Az új helyiségek átadásával megszűnik a tervező iroda zsúfoltsága. Lehetőség nyűik két komplex tervező mű­terem létesítéséire, valamint egy talajmechanikai laboratórium felállítására. A munka menete ezzel jelentősen meggyorsul. Ezeket a vizsgálatokat ugyanis Budapesten végeztetik, ami hosszadalmas, időtrabló megoldás. A tetőtér beépítésével je­lentősen nő az iroda tervező-kapacitása. Ez évi tervük két­millió 800 ezer forint, jövőre viszont már négyműlió 400 ezer forint értékű tervdokumentációt készítenek az iroda dolgozói. Á megyeszékhely jövőjéről jül:. Bizonyára nagy segítséget nyújt majd ehhez a problémá­hoz a közvéleménykutatás eredménye is. A lakosság széles rétegének érdeklődését váltotta ki a város határában folyó földgázkutatás. A sok mende-monda elkerülése céljából tájékoztatásul ennyit: Jelentős eredményt — körülbe­lül napi 60 ezer köbméter föld­gázt — mutat a kísérleti fúrás. Napjainkban folyik a gázmező nagyságának felderítése. Annak eredményétől függ ugyanis a feltárási lehetőség. A feltárás gazdaságosságához legalább 250 —300 millió köbméteres gáz­mező szükséges. Talán ennyit városunk közel­jövő tervedről, távlatairól. Erdei Ferenc a felszabadulás előtt kiadott Futóhomok című könyvében többek között így ír Kecskemétről: »A hajnali puha szürkület jótékonyan betakar mindent. Ködösen szép körvo­nala!: a dolgok, s olyan e jele­nés, mint az álom. Semmi sem látszik abból, hogy tavaly jég verte el a termést, hogy tüdő- vészben és tejhiány miatt halt meg a kisgyerek ...« Mi nem ködösen szép körvo­nalakban. hanem este is nappali megvilágításban és a nappal teljes fényével kívánjuk váro­sunkat látni. A program nagy, de végrehajtható. A megyei, a városi párt-, valamint a megyei tanács-vezetés ehhez minden irányú támogatást megad, mert szívügye a város fejlesztése. Intézkedéseik biztosít! ák Kecs­kemét kulturáltságának emelé­sét, mert az a cél, hogy váro­sunk mint megyeszékhely, az ország hetedik legnagyobb vá­rosa. a megyei város címet ne csak szóban reprezentálja, ha­nem azt a valóságban is kife­jezésre juttassa. E cél érdekében érdemes dol­gozni városunk valamennyi la­kójának, (Folytatás az 1. oldalról.) iió forint kerül felhasználásra. Az alföldi városok kulturált­ságának egyik fokmérője a fá­sított, parkosított terület nagy­sága. Ilyen célokra 1962—68- ban 2 millió forintot kívánunk fordítani. Célkitűzéseink között szerepel a Vasúikért felújítása, a Széchenyi tér. Klapka, Kada Elek utcák, Bethlen körút, Ka- szap tér, a Csilléry-telepi bér­házak környéke, a széktói sport­telep, a színház és a MÉSZÖV épülete között a Trombita utca parkosítása, szalag-parkok léte­sítése a Lőwy Sándor. Hosszú, Nyíl, Kőhíd és Nyíri utcákban. Parkosítási törekvéseinkhez kapcsolódik a város fásítási programja Az a célunk, hogy Kecske­métet zárt, fásított övezet­tel vegyük körül. Erre — aminek megvalósítá­sához az erdőgazdaság minden­nemű támogatást biztosít — 1.962—63-ban másfél millió fo­rintot fordítunk. A program szerint parkerdőt teleoítünk a Csalánosi részen, a vásártér kör­nyéken, a Thököly úton, a Mű- szájban, a Cigányváros környé­kén, a Rendőrfalu környékén, a Homokbányában, a Szóktci-la­posan. a Téglagyár környékén és a Halasi úton. Jövőre készítjük elő a kecs­keméti piacgond végleges meg­oldását. A jelenlegi piactér egészségtelen. korszerűtlen. Nyilvános vitára kívánjuk bo­csátani az elhelyezéséinek prob­lémáját. A városi piactérszük­séglet 11 ezer négyzetméter. 1963-ban 6000 négyzetméte­res. fedett, vízzel, villannyal ellátott vásárcsarnok építé­sével kívánjuk ezt a gondíií megoldani. E nagyméretű és házilagosan kivitelezni tervezett munkát jö­vőre teljes mértékben előkészít-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents