Petőfi Népe, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)

1961-12-20 / 299. szám

9, oldat Nem árt egy kis fiatalítás! Még nem fejeződtek be a kalocsai művelődési ház átépí­tési munkálatai, de az átalakí­tás alatt álló épületben máris kirajzolódnak egy eddigieknél szélesebb körű, sokrétűbb mun­ka megteremtésének feltételei, lehetőséget A művelődési ház a tatarozás előtt is eredményes tevékenységet fejtett ki, most azonban még több lehetőség lesz arra, hogy a városnak szinte minden érdeklődő rétege meg­találja itt az elképzeléseinek, törekvéseinek leginkább megfe­lelő szórakozási, művelődési al­kalmat Az eddigieknél sokkal színesebbé lehet majd tenni töb­bek között a szakköri munkát A jól működő szakkörök, kabinetek a művelődési ház át­tételesebb, differenciáltabb is­meretterjesztő, nevelő feladat­körének legmozgékonyabb ele­mes. S ezt a kalocsai művelődé­si házban talán még soha nem használták ki a maga teljessé­gében. Egy példát! Néhány esz­tendővel ezelőtt létrehoztak egy •„ki mit gyűjt” szakkört A hoz­záértő szakkörvezető munkájá­nak az. eredményeképpen igen színes, érdekes tömegmunka ala­kult ki. Sajnos, azóta ez szinte teljesen visszafejlődött, de az a körülmény, hogy viszonylag rö­vid idő alatt olyan embereket lehetett a művelődési házba in­vitálni, akik annak előtte talán sohasem fordultaik meg ott, rá­adásul a szakköri munka a tár­sadalom különböző rétegeinek egymáshoz való közeledését is szerencsésen szolgálta, amellett hogy az ismeretterjesztést is kö­zelebb segítette céljainak eléré­séhez, rámutat a szakkörök te­vékenységének sokoldalú hasz­nára, felkarolásának szükséges­ségére. A kalocsai művelődési házban viszont alig működik szakkör. Ennek oka nem is elsősorban az átépítések kényelmetlenségei­ben rejlik, hanem abban, hogy nem ismerték még fel ennék a nálunk nem túlságosan nagy hagyományokra támaszkodó szervezeti formának az előnyét Nincs például íoto-szakkör, pe­dig Kalocsán jó néhány művé­szi fotózásban is járatos ember ét Nem szerveztek barkácsoló szakkört, pedig megyeszerte az egyik legélénkebben működő politechnikai műhely található a városban. Mi*es például sakk-szak­kör. Alig néhányan járnak be a művelődési házba sakkozni, pe­dig talán még arra is megvan az alap, hogy megyei hírű sakk- köri tevékenységet lehessen itt szervezni. Hát még a művészet! Jellegű szakkörök mennyire hiányoz­nak! A városban egyre fokozó­dik az igény az iránt, hogy Kamarazen e-hangverseny ,* Filharmónia itta! rendezett ka­marazene » hangversenysorozatban újra hallottuk a közismert Wedner vonósnégyest. (Szása József—Várko- nyl István—Székács János—Szász kát, mind a közönséget. A délutáni és esti előadásokat Luk In László és Nemesszeghy Lajos konferálták ötletesen, szakértelem­mel. Pártos Erzsi ján, Kalocsád ki tegyék rend­szeressé a Filharmónia hangver­senyeit, teremtsék meg a send élet alapját Milyen kitűnő se­gítője, szálláscsinálója lehetne egy zenei szakkör lemezhallga- tással, esztétikai előadással fű­szerezve a tömegek rendszere­sebb zenei nevelésének, ízlése fejlesztésének. De vajon nem volna-« Ide­je az ifjúság ízlésének csiszo­lása" céljából valamiféle modem táncklubot létrehozni. Ennék minden feltétele megvan. Meg lehetne itt ismertetni a fiatalsá­got nemcsak a modem társasá­gi táncok helyes értékelésével, hanem az igazán ízléses, kor­szerű tánczenei stílussal íp. Szinte közhellyé vált ma már arról beszélni, milyen sok baj van az ifjúság zenei műveltsé­gével- Mennyire nem tudnak ízlésesen énekelni fiataljaink és mennyire nem ismerik meg a tánczenei sélejtet. Nem elég er­ről beszélni, tenni is kellene va­lamit Javítanivaló akadna a társadalmi nyelvtanfolyamok körének szélesítése tekintetében is. Lappangó, de feltétlenül meg­levő igényeknek a kielégítésé- ről volna szó. A felsorolást tovább le­hetne folytatni. Szinte számta­lan lehetősége van a kabinetek, szakkörök útján történő foglal­koztatásnak, tömegnevelésnek. Élni kellene a lehetőséggel a kalocsai művelődési ház falai között is. Ezek a falak megszé­pültek, megfiatalodtak, nem ár­tana egy kis fiatalítás a szakkö­ri munkában sem! Ca. L Uettentő írtai WM Horváth jW J ffODRIGUEZ A'Pád). Az együttes » kvartett-iro­dalom bö tárházából válogatott, te­kintélyes mennyiségű programszá- mekkaJ: Mozart C dur, Schumann A dur. Bartók VL vonósnégyes, Weiner IL divertimento szerepelt. A délutáni Ifjúsági előadáson el­hangzott Weiner IL divertimento és Schumann A dur kvartett. Ta­pasztaltuk. hogy ez utóbbi nehezen emészthető volt ez Ifjú hallgatók részére, ugyanezt mondhatjuk ez esd hangversenyen előadott mű­sorszámok közül a Bartók VL vo­nósnégyesre, ami azonban nem Je­lenti azt, hogy ezentúl ne tűzzék ír űsorra azokat a mesterműveket, melyek egy és más oknál fogva nem közkedveltek. Bartók Béla ma már a klasszikus zeneköltők ranglistá­ién szerepel. Alkotásai — nevezetesen a kvartettek — állandó repertoár­számai a vonósnégyes együttesek­nek. A VL vonósnégyest 193*-ben írta a mester. A négytételes művet szigorú formai egységgé kovácsolj» össze egy bánatos daUam, mely minden tétel előtt megszólal — min­den alkalommal különböző feldol­gozásban —, hogy végül az utolsó tétel anyagát az a dallam adja. Bartók, aki mindig szenvedélyesen szállt síkra a haladó embert eszmé­kért, nem véletlenül fejezte be a VL vonósnégyest Ilyen szomorú, mélabús hangú tétellel. Ha keletke­zési Idejét nézzük, megtaláljuk a magyarázatát: 198*. VJU—XL Azaz: a n. világháború kitörése napjaiban készült a mű. Es ebben az Időben egy olyan művésznek, aki Izlg-vérlg e szabadság, a haladás pártján ál­lott, minden oka megvolt, hogy műve kicsengése ilyen legyen. A Wetner-vonósnégyes kifogásta­lanul interpretálta a műveket. Ami egy vonós kvartett alapelve — a szólamok legszigorúbb egyenjogú­sága, kulturált finom hangzás, a művek zenei egysége, egyszóval mindaz, andre mondhatjuk, hogy művészi produkció — kifejezésre ju­tott. Azonban az Intenzitást, a belső feszültséget, and fiővé teszi a kom­pozíciót, Bartók VL vonósnégyesé­nek előadásában éreztük Igazán. Az önfeledt, gátlástalan muzsikálás, a feloldódás a Bartók-műben érvé­nyesült teljes egészében. Egyébként » hangulatkeltésről meg kell je­gyeznünk, hogy a városi művelő­dési otthon rendezősége — nem tudjuk mely elképzeléstől Indíttatva — mélyhűtött teremmel és próba- Uelylséggel fogadta mind az előadó­it. Anna Is a Jelzett Irányba kap­ta a tekintetét Látta, hogy a kőkerítés tetején egy emberi fej jelent meg. Messziről la kivehető volt, hogy a leselkedő, aki felkapasz­kodott a kőkerítésre, egy ma­gyar katonatiszt Bocskay sap­kája és a messziről megcsilla­nó aranystráíok elárulták őt Géza kétségbeesetten látta, hogy az udvaron egy csapat if­jú akeiógárdista hancurozlk. Kergetőznek, és természetesen magyarul gzólongatják egymást Szempillantás alatt cselekvés­re tökélte el magát Lerohant az Irodából. A lép­csőházban Gulyás bácsiba ütkö­zött Géza szeme futtában !s meg­akadt egy jókora, éles disznó­ölő kés pengéjén, amelyet az öreg magával vitt az éléstárba. Kikapta Gulyás kezéből a kést kabátujja alá rejtette és elin­dult a sétányon át a kijárati ka­pu felé. Géza látszólag egykedvűen gondtalanul bandukolt a kapu felé. Ügy tett mintha nem fe­dezte volna fel a leskel ődőt Amikor már csak húsz-hu­szonöt méternyire volt a kapu­tól, a tiszti sapkás fej eltűnt a kerítésről. Géza távoli neszt is hallott ezt nyilván a tiszt föld- rehuppanása okozta. Most már futólépésben rohant a kapuhoz, és rátapadt a kém­lelőnyílásra. Egy magyar Oszt ácsorgott a kapu előtt Nyilas karszalagot viselt Az iménti leskelődő volt Gyanakodva bámulta a kapura erősített réztáblát Géza látta, mint borult el a tiszt tekintete, mint rándul meg a teste a döb­benettől. Aztán a tiszt hirtelen elhatározással meglódult az [ Olasz fasor irányában. ' Géza intett az őrnek, hogy azonnal zárja be mögött* a ka­put Kiosont az utcára. A tiszt mintegy tizenöt mé­ternyire haladt előtte és nem vette észre a nesztelenül utána iramodó Gézát Géza követte a nyiláé tisztet A koca reggel hullott frisa hó felfogta léptei­nek neszért Amikor a Oszt már cask nyolc-tíz méternyire volt az Olasz fasor sarkától, Géza be­érte és irtózatos erővel nyak- szirtjébe döfte a beretvaéles kést A tiszt hangtalanul úsaze- rogyott Géza azonnal visszafelé kez­dett rohanni. Jó ötve® méter­nyit futott, majd Ismét aarkon- fordult és arccal az Olasz fa­sor felé, megállt mint a cövek. Minden idegszálával figyelt Néhány pillanat múlva ki­nyílt a sarokház kapuja és egy középkorú, bőrkabátos férfi lé­pett ki rajta. Ugyanakkor Géza is megindult lefelé, az Olasz fasor iránt A bőrkabátos férfi rémülten meredt a vérében vonagló nyi­las tisztre Kétségbeesetten né­zett körül. Megpillantotta Gé­zát amint gondtalanul közele­dett és odakiáltott neki: — Jöjjön hamar uram, az Is­tenért, itt valami borzasztó tör­tént! Géza futva érkezett a hely­színre. — Jó Isten! — csapta össze a kezét —, hiszen ez szörnyű­ség! Ezt a szerencsétlent meg­ölték! A haldokló nyilas arcra bo­rulva fetrengett, s az utolsókat rúgta. Géza élénken felkiáltott: — De hiszen akkor az volt a gyilkos! — Kicsoda? — kapta fe! a fe­jét a sarki házból jött férfi. — Amikor én fentröl lenéz­tem az Olasz fasor felé, erről a pontról éppen akkor ugrott talpra egy hosszú, nyurga férfi MAMLOCK PROFESSZOR Magyarul beszélő német film „Azt hiszitek, hogy puha cson­tokkal át lehet siklani az ellen­ség csontjain? Csalódtok. Gyá­vaságtokból az ellenség új fegy­vert kovácsol. Mert nincs na­gyobb vétek, mint nem harcolni akkor, amikor harcolni kell.” Az író Mamlock professzor szá­jába adja ezeket a szavakat, s Friedrich Wolf tulajdonképpen ennek a mondatnak az igazsá­ga köré építi fel drámáját A hazájából menekülésre kényszer! tett író, közvetlenül Hitler ural ómra jutása után, pá­rizsi emigrációjában irta ezt a művét A darab figyelmeztetés volt: a német birodalomban megkezdődött Európa drámája. Mamlock egy német kisváros klinikájának sebészprofesszora. Nagy humanista és gondolkodó. 4* két ugrással a saroknál ter­mett Aztán balkéz felé rohant — Utána! — ordított a bőr­kabátos férfi és lerohant a sa­rokra. Géza a nyomában. Körülnéztek. 4a sraktt mm láttak. — Elmenekült as átkozott! — sziszegte dühösen Géza. — Gyerünk vissza a főhad­nagy testvérhez) — suttogta reszketve a bőrkabátos. Géza rádöbbent, hogy m ti cégéres nyilas. A férfi a haldokló flHé hajolt és nagy erőfeszítéssel megfor­dította. A nyilas hast azon bee már Kint« Öveges tekintettel meredt a semmibe. Csak a ásó­ja széle vonaglott — Beszélj, testvér, bméljt — rázta őt a másik. — Követség ... spanyol kö­vetség ... Nidossi. _ testvér... Gazemberek... vörösök... ha­mar ... Nidossi... A nyilas még egyet rúgott, kettőt rándult és vége volt A másik elengedte a vállát é* szinte elkínzott tekintettel me­redt Gézára — Azt mondta, hogy... spa­nyol követség ... meg hogy vö­rösök ... És Nidossi testvér... Talpra szökött­— Azonnal teljesíteni kell • haldokló végakaratát! — Ügy van! — Jelentett« ki teljes határozottsággal Géza. — Azonnal megyek és jelentem Nidossi testvérnek a dolgot) — Talán közelebb is találunk karhatalmat, nem gondolja? —- kérdezte bizonytalanul a sarok­ház lakója. Géza azonban magabiztos és erélyes volt: — Az nem lesz Jó, testvér! Követségről van szó, nem lehet hebehurgya módon. És 6 is ha­tározottan Nidossi testvért em­legette Tudja mit? Azonnal menjünk el Nidossi testvérhez! Az lesz a legokosabb! — És a halott? — Hagyjuk, neki már mind­egy, szegénynek. A bőrkabátos nyilas még egy­szer lehajolt, félrevonszolta a halottat az útból és Géza mellé szegődött. Gyors léptekkel haladtak. Budapest körül dörögtek * a weimari német szellem hor­dozója, aki szilárdan hiszi, hogy a barnaingesektől semmiféle bán tód ás nem érheti Szembe­fordul fiával, Rolffal, az egyet­lennél a családban, aki a nácik ellen egyedül járható utat, az aktív harcot választja. Amikor zsidó volta miatt ki­bocsátják a klinikáról és leg- jobb barátai elárulják, fel latna- ri eddigi helytelen szemléletét és belátja, hogy a fasizmus nem Ismer emberséget Éa revolver­rel, amelyet az elaó világhábo­rúban bátorságáért fagott agyonlövi magát A színdarab fllmváTtoaatát fró fia, Konrad Wolf rendezte. A színészek közül kimagasló alakítást nyújt a címszerepbe» Wolfgang Heins. seiükbeii csapódtak bs a Dm «lékek. A nyilas homlokáról ve­ríték csörgött Egy helyütt mag állt hogy agy kicsit kifújja W- tát — Ast Hm, t—SHe — snondta bizalmasa« — m vagy fogás less) mdosk testvér mm hagyja majd ásó nélkül est » szolgálatunkat.,. Kern gnnrlsl **- í. ms «V m. ­lók — torkolta Is Ilmát aréty>- lyei Géza a nyilast — cask arm gondolok, hogy ast a «tkot M ken émOmá * a végévé Ml Jámil 4 Közbe* ascntm Inga hm SS volt hogy most mitévő legyet Az utcán sokán Járkáltak, mm tekerheti ki a nyakát ennek • gazfickónak le. meri okvetlenül elfogják. Agya lázasa« dolgc sott A nyilas «Mmd hsUngnl* meilette Ogy sejtett«, hogy es a nyúlánk, fekete szemű, bajét- azos testvér még nála la jelentő­sebb személyiség és jó less óva­kodni, mert az előbb la agyas»­csak ráreccsentett. Másfa órai kutyagolA* után érkeztek meg Nidossi Imre fő­hadiszállása elé. Géza még most la csak annyit tudott, hogy txr úttal minden a jó szerencsén múlik. Hiszen még csak Igazol­ni sem tudja magát Iratai Rod­riguez névre szólnak, • ha ki­derül, hogy 6 „ a spanyol ügy­vivő”, a haldokló tiszt vallomá­sának összefüggésében tüstént minden világossá lesz a nyila­sok előtt Az első lépéseknél azowbaai mellé szegődött a jó szerencse A bőrkabátos a kapuőrhöz lépett és kérés nélkül felmutat­ta nyilas párttagsági Igazolvá­nyát Az őr Intett neki, hogy beléphet — Ez a testvét velem van — mondta a bőrkabátos és márts betessékelte Gézát az oroszlán­barlangba Már belül voltak a kapun» amikor az őrség egyik tagja megkérdezte: — Kihez testvérek? — Nidossi testvérhez! — vág­ta ki erélyesen Géza. (Folytatása következik.!

Next

/
Thumbnails
Contents