Petőfi Népe, 1961. december (16. évfolyam, 283-307. szám)
1961-12-02 / 284. szám
T9GL december 2. szombat 3. oldal Érdemes primőr-zöldségféléket termesztem Ha egyes zöldségféléknél előbbire tudjuk hozni az érési időszakot — jelentősen megkönnyíti ük a kora tavasszal a lakosság friss zöldségáruval való ellátását, s könnyebben kielégítjük az ezzel kapcsolatos, egyre növekvő exportigényeket is. A korai zöldségtermesztésnek komoly akadályává vált tarme- 1 őszövetkeaeteink jelentős részében a termelésben megmutatkozó maradiság és a kockázattól való félelem is. Ezért nem ültetik ki például általában a májusi fagyok előtt a paradicsomot, holott az április 20-a körüli kiültetésnek megvannak a reális hőmérsékleti és egyéb tényezői, amelyek következtében kb. tíz nappal előbb történik az érés, — s érmék megfelelően jelentős mértékben fokozható a bevétel is. A primőrök termesztése érdekében — a szerződéses termelés keretében — a Földművelésügyi Minisztériummal egyetértve, különböző termelésig akciókba vonjuk be termelőszövetkezeteinket Fagyás esetén megtéríti a MÉK a vetőmag árát Már az akció hatásának köszönhető. hogy a dunavecsei és a kalocsai Járás tsz-ei még az ősz folyamán mintegy 200 holdon elvetették a spenótot. Kifagyás esetén a MÉK megtéríti nekik a vetőmag árát Javasoljuk szerződő partnereinknek, hogy a sárgarépát és a petrezselymet is még az ősszel vessék el 20—20 holdon, s a vöröshagyma magról történő vetését is 150 holdon szintén még az ősz folyamán végezzék el, illetve kora tavasszal palántáról neveljék korai, csomós zöldhagymaként történő értékesítésre. A koraiság fokozása végett 20 holdon szintén még az ősszel vessék el a kifej tő-borsót is. Ha az említett zöldségfélék magja netán kifagyna, annak árát megtérítjük. Vegyék igénybe a melegágyi ablakokat Anyagilag jól járnak termelő- szövetkezeteink aikkor is. ha melegágyi ablakkereteiket a télen rárakják az áttelelő salátára, spenótra, sóskára, retekre, zöldhagymára, esetleg sárgarépára vagy petrezselyemre. Minden. Ilyen formán felhasznált ablak után egy ablakszem költségét térítjük meg tsz-einknek, mintegy 2 forint értékben; Tíz év — félmillió emlék A héten tartotta jubileumi díszközgyűlését a Kecskeméti Fényképész Szövetkezet Bajtay Ferenc elnöki beszámolója ünnepi számadás volt arról, milyen munkát végzett a közönség szolgálatában tíz év alatt az „Emlékgyár. Lehet, hogy idézőjelbe téve is túlzás ez a névadás egy kis kollektívának. Az egy évtized alatt megtett utat azonban nagy szám jelzi. A filmregiment elérné a Tisza- partot ha összeragasztanák, hiszen félmillió felvétel készült itt tfz év alatt Számadás csak errffi van. A többit az igazi emlékeket csak úgy ,macera" lehet összeadni. Talán megvan a kétmillió, de egymilliónál biztos több. Nézzük csak hogy számolnak! Esküvői képből hatnál kevesebbet nem rendelnek. A gyereksorozat is féltucatnál kezdődik. Igazolványképnél minimum az egy, de leggyakrabban a kettő, ná- rom. Van aztán útlevél, jogosítvány, s emlékkép rengeteg, a tablókról nem is beszélve. Egy azonban említést érdemel. A félmilliomodik felvétel egy kislányra esett, de a következő huszonhármat meghagyták maguknak. Abból az ő tablójuk készült, a jubileum emlékére. S. G. Baraka József né szakmunkás és Nagy Katalin másodéves tapiiiá as «Mas umttáMM végzik a fényképen. A paradicsom komi kiültet éee érdekében megyei központunk vállalja, hogy 300 holdra elegendő tartalékpalántát biztosít azoknak a tsz-eknek. amelyek április 25-ig kiültetik azt. A tartalékpalánták biztosítása — az esetleges elfagyás pótlására — történhet olyan formában, hogy maga a szerződő tsz neveli a palántamennyiséget; ebben az esetben a tartalókpalánták termelési költségének az 50 százalékát térítjük meg. (Az egyszer tűzdelt, bimibós állapotban levő palántát 16 filléres darabonkénti önköltség mellett vesszük figyelembe, s így holdanként — 15 ezer palántát számítva — 1200 forintot térít meg a MÉK a tsz-nek.) Ha a MÉK termelteti meg valamelyik állami gazdaságban a tartalékpalán ta-mennyiséget, akkor a kiültetésre előirányzott terület felére biztosítja 16 filléres darabonkénti egységáron a palántát. Ha a tartalékpalánták nem kerülnek fagypótlásként kiültetésre, akkor be lehet azokat hajtatásra vagy a szabadon termelt paradicsom területének növelésére, illetve a háztáji paradicsomtermesztés elősegítésére állítani. Több mint félmiilió forint az akciókra Az eddig felsoroltakon kívül jelentkezhetnek olyan speciális igények is a koraiság növelésére, amelyek az adott körülmények között helyileg indokoltak Több termelőszövetkezetben a MÉK saját költségén kis és nagy alagutas fódia-hajtatóágyat és sapkás hajtató-berendezést készíttet. A szóban levő akciók támogatására több mint fél millió forintos kenet áfl rendelkezésűinkre. Molnár Ferenc M ÉK-főagroíVÓmus módosult közmondás „Ü5 seprű, jól seper !" — mondja a magyar közmondás, Manapság rendszerint átvitt értelemben használják ezt a kifejezést, de arra gondoltam, miért ne térjünk vissza a közmondás eredetéhez. Bár ma már igen sok a korszerűbb tisztító eszköz — porszívó, padlóké félőgép stb. — mégis, a seprű nélkülözhetetlen használati tárgynak látszik, s amíg végleg nyugdíjazzák, hadd élvezze azt a tiszteletet, amelyből fakadóan a fent idézett közmondás is megszületett Háziasszonyokat, takarítással foglalkozó dolgozókat kérdeztem meg, helytálló-e a fenti, évszázadok során át kialakult vélemény. Nem vonták kétségbe a közmondás megalapozottságát, azonban hangsúlyozták, hogy szükséges néha bizonyos módosítás. Mondjuk ilyen formán: „Az új seprű jól seperne, ha volnál” legalábbis Kalocsán és környékén, de úgy hírlik a megye számos helyén ez a találóbb. Ugyanis a háziasszonyok a „volt — nincs” választ kapják már elég hosszú idő óta, amikor seprűigényüket próbálják kielégíteni. Van akinek szerencséje van, de sajnos, jómagam nem tartozom a szerencsés seprűnyerők társaságába! Remélem azonban, hogy a kereskedelmi szervek nemcsak a seprűért kialakult verseny lehetőségét, hanem a „nyereménytárgyakat” is biztosítják rövidesen. KL R Néhány nappal ezelőtt tértem vissza Moszkvából, ahol először jártam életemben. Azóta igen sok barát, ismerős állít meg és teszi fel a kérdést: hogyan élnek az emberek a Szovjetunió fővárosában, igaz-e, hogy olyan barátságosak a külföldiekhez, hogyan öltözködnek, és egyáltalán, milyen az élet odakünn? A legkézenfekvőbb válasz, amit elöljáróban adni tudok az. hogy ezt mindenkinek látnia kellene. Abban sohasem kételkedtem, hogy a Szovjetunióban gigantikus méretű az építkezés, s hogy a fejlődést mérföldekkel lehet csak mérni. A közvetlen tapasztalás azonban mégis meghökkentő. A hazai méretekhez szokott szem, a honi építkezés tempóját átvevő érzékszervek eleinte szinte felmondták a szolgálatot Azonban hamarosan •aklimatizálódtam« és az ámulatot a tartós figyelés váltotta fel. Leginkább kiváncsi arra voltam, milyenek a szovjet emberek otthon, hogyan gondolkodnak, milyen a hétköznapjuk és hogyan ünnepelnek? Milyenek a házaik, a lakásaik, az üzleteik? Egyszóval a mai, az 1961-es szovjet emberrel ismerkedtem. A moszkvaiak szélesre tárják barátaik előtt az ajtót, és így alaposan szétnézhettem. Ami leginkább megkapott, az a barátság. Erről szeretnék a következőkben írni és néhány folytatásban olyan moszkvai embereket bemutatni az olvasóimnak, akiknek személyével _ né pünkhöz való szoros kapcsolataik miatt is — érdemes külön foglalkozni. „Dom Druzsba“ Dom Druzsba. A Barátság Ház». — Ez az ódon, csodálatosan szép építészeti remekmű Moszkva egyik nem túlságosan forgalmas utcájában található. Amint azt megtudtam, ez az épület 1917 előtt egy Motozod nevű textilgyárosé volt Morozov hajlott bizonyos szociális reformok megvalósítása felé, munkásainak is valamivel többet juttatott, mint mások. Ezt a palotát is a dolgozói rendelkezésére bocsátotta. Mikor ériről a családja tudomást szer- ízeit, Morozovot a bolondok há- ízába juttatta. Ott is halt meg. ÍNos, ezt a családot a forradalom elsöpörte, a szovjet állam pedig az épületet a népek közötti barátság elmélyítésére megalakult baráti társaságok székházául ajánlotta fel. Itt, ebben a palotában kapott helyet a Szovjet—Magyar Baráti Társaság is. Ide érkeztünkkor bennünket — akik a Magyar— Szovjet Baráti Társaság képviselőiként jöttünk — az SZMBT vezetői fogadtak. A lépcsőházban Ivan Szalimon elvtárssal, a társaság főtitkárával az élen, szépszámú küldöttség várt bennünket, és meleg kézfogások, üdvözlések után körsétát tettünk az épületben. A palotában harminc baráti társaság működik, él és dolgozik a népek közötti kapcsolat elmélyítése érdekében. Színháza, több tanácskozóterme, filmszínháza és előadóhelyisége van, Valamennyi szép berendezéssel, faragott bútorzattal, díszes falakkal csodálkoztatja «1 nézőit. Szalimon elvtárs nem titkolt büszkeséggel említette meg, hogy ez épület mindinkább szűknek bizonyul, és már lassan arra sem elegendő, hogy a társaságok rendszeres időközben megtarthassák tanácskozásaikat. Sok az új, megoldásra váró feladat, az igények megnövekedtek a társaságok munkája iránt Azt azonban igen nagy örömmel hallottuik, hogy a Szovjet—Magyar Baráti Társaság Moszkvában egyike a legeredményesebben működőknek. A körséta befejezte után asztalhoz ültünk, s megkezdődött az MSZBT küldöttek és a vendéglátók közötti fesztelen, baráti beszélgetés. Az egész délutánt együtt töltöttük. Kik is ültek az asztal körül? Először a jobbomon ülő elvtársnővel ismerkedtem össze. Bemutatkozott: — Maria Fortusz vagyok. Mezei István (Folytatjuk.) Gazdasági és pénzügyi szakembereink lapja: a Figyelő Változó és gyorsan alakuló jvilágunknak talán legérdekesebb > területe a gazdasági élet En- ínek keretén belül zajlanak le ínapjaink hatalmas változásai és korunk fejlődésének összeíüggé- íseit talán éppen a gazdasági {élet ütőerének lüktetéséről mérhetjük le a legjobban. Pénzügyi és gazdasági szak- ! embereink ma már nem mond- | hatnak le a világgazdaság és iközelebbröl hazánk gazdaságának elemzéséről. Az ő tájékoz- ! tatásukat szolgálja a Figyelő [című hetilap. Ma még ezt a lapot me- ígyénkben aránylag kevesen ol- ívassák. Mivel Is foglalkozik a Fi! gyelő? Elsősorban népgazdaságunk, la vállalati gazdálkodás elvi és gyakorlati problémáit tárgyalja, a beruházások tervezéséről, a termelékenység emelésének különféle módszeréről tájékoztat. Beszámol továbbá a szocialista országok gazdasági kapcsolatairól, valamint a tőkés világ kulisszái mögött folyó gazdasági harcról. Mindezek mellett közli a lap a fontosabb állami rendeleteket is, és érdekessége a •Kaleidoszkóp« című oldal, mely képanyagával, rejtvényeivel és humoros részéved színessé, változatossá teszi a lapot. Megyénk valamennyi pénzügyi dolgozója és gazdasági vezetője figyelmét felhívjuk, hogy kérje a Figyelőt a postás kézbesítőtől vagy fizessen elő nála; Az érdekes gazdaságpolitikai hetilap előfizetési díj« negyedévre 19,80 forint —ts —r SuM Imre, t Kossuth téri rémié* ▼«■etdfe keflKtjt a W- aűfiomodtk WvéWt
