Petőfi Népe, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-15 / 269. szám
o Világ proletárjai, egyesüljetek! p XVt. ÉVFOLYAM, 269. SZÁM Ára 60 fillér 1961. NOVEMBER 15. SZERDA Ülést tartott a megyei párt-végrehajtóbizottság A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a SZOT Elnökségének együttes határozata A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Végrehajtó Bizottsága november hó 14-én, kedden délelőtt ülést tartott, amelynek első napirendjeként a mezőgazdasági termékek felvásárlásának helyzetét tárgyalta. A továbbiakban a végrehajtó bizottság a kiskunfélegyházi, kiskunhalasi és kalocsai járási párt- bizottságok titkárait számoltatta be az őszi munkálatok és a pártvezetőségek újjáválasztásának helyzetéről. A végrehajtó bizottság az ipar harmadik negyedévi tervének teljesítéséről szóló tájékoztató jelentés után személyi és folyó ügyeket tárgyalt Három szövetkezet közös baromfitelepe Rövidesen elkészül Bácsalmáson az évente százezer baromfi felnevelésére alkalmas telep, amelyet három termelőszövetkezet közösen épít. Az épület falai már elkészültek, most a kerítéshez égetik a karókat hogy azok a földbe ásva minél tartó- sabbak legyenek Néhány ablak beépítése után. november 20-a táján már jöhet is az átvevő bizottság. Képünkön az utolsó ablakok egyikét elhelyezik a baromfi- nevelő épületén. a szocialista munkaverseny irányításáról, a termelési tanácskozásokról, a verseny szervezéséről, valamint a munkaversenyben élenjáró dolgozók és vállalatok kitüntetéséről és jutalmazásáról A forradalmi munkásparaszt kormány és a SZOT Elnöksége együttes határozatot hozott a szocialista munkaverseny irányításáról, a termelési tanácskozásokról, a verseny szervezéséről, valamint a munkaversenyben élenjáró dolgozók és vállalatok kitüntetéséről és jutalmazásáról. A határozat felhívja a dolgozókat, hogy a szocialista munkaversenyben fokozottan segítsék elő az éves műszaki gazdasági terv, ezen belül az export- kötelezettségelc teljesítését, a műszaki fejlesztést, a munka termelékenységének állandó növelését, a termelés gazdaságosságának javítását. A termékeket jó minőségben állítsák elő, takarékoskodjanak a munkaeszközökkel, az anyaggal és energiával A verseny főcéljait az éves népgazdasági tervek jóváhagyásával egy időben a SZOT határozza meg ennek előkészítéséhez az érdekelt állami szervek kötelesek a szükséges tájékoztatást és segítséget megadni. A vállalatok gazdasági és szak- szervezeti vezetői az országos és a helyi feladatok alapján határozzák meg a munkaverseny céljait, s megjelölik az egyes termelési egységek konkrét feladatait, amit műszaki konferenciákon, termelési tanácskozásokon és üzemi tanácsülésen megvitatnak a dolgozókkal. A határozat részletesen foglalkozik a termelési tanácskozásokkal, amelyek a dolgozóknak a termelés és gazdálkodás irányiMinden erőt a rozs* és a búzavetés befejezésére! Ezer hold közős gabona a szakszövetkezetekben Megyénk szántóföldjein a kiadós eső hatására meggyorsult a betakarítás, valamint a szántás-vetés. A kukoricatörés elenyésző kivétellel befejezettnek mondható, a cukorrépának is több mint felét felszedték. A felázott talaj megkönnyíti a répa szedését és ezt a munkát annál is inkább szorgalmazni kell, mert az előbb-utóbb beköszöntő fagyok megnehezítik a kiemelést. A vetőszántás 213 ezer holdon «— az előirányzott terület 17 százalékán — történt meg. Kecskemét város termelőszövetkezetei teljesen befejezték ezt a munkát A Vörös Csillag több mint ezer hold őszi vetés területéből alig 70 hold vár magra. Azonban rövidesen ezen a területen is földbe kerül a jövő évi kenyémekvaló. Baja és járása, valamint a dunavecsei járás majdnem egészében befejezte a vetőszántást. Nagy az elmaradás azonban a mélyszántást illetően. Viszonylag jól halad a munka Baján és a bajai járásban, annál érthetetlenebb, hogy a kiskunhalasi járásban csak 15, a kiskunfélegyházi járásban csak 13 százalékos a mélyszántás állása. Rozsból a termelőszövetkezetek a tervezett 26 600 holdnak kb. 77 százalékát vetették még csak el, búzából pedig mindössze 70 százalékos a megyei eredmény. A legjobbnak mondható a bajai járás, ahol az előirányzott 14 600 holdnak 84 százalékán földbe került a mag. A bácsalmási járás 10 ezer hold búzának 80 százalékát vetette el november első tíz napjában. Elmaradt a búzavetésben a kecskeméti járás, ahol a 3300 hold búzának alig több mint fele van a földben. Ugyanez a helyzet Kiskunfélegyháza városban és a járásban is, A kiskőrösi járás szakszövetkezetei, mint már többször hírt adtunk róla. évenként a meglevő szőlőterület nagyságának 4 százalékos arányában új telepítést végeznek. Idén a hamarosan meginduló nagyüzemi ültetés meghaladja az 500 holdat. A szakszövetkezetek kijelölték az 1965-ig betelepítésre kerülő homoktáblákat is. Ezeket a földeket a beültetésig gabona — főleg rozs — termesztésére hasznosítják. A talajt a gépállomással szántatták meg, s egységesen szelektoro- zott vetőmaggal közösen vetették be. A homok táperejét műtrágyával növelték. Ilyen közös őszi vetést mintegy ezer holdon végeznek a szakszövetkezetek, s a teljes termésmennyiségre értékesítési szerződést kötnek az állammal. A még üresen maradó területekre tavasszal kukoricát, a jövő ősszel betelepítésre kerülő táblákra zöldtrágyának alkalmas növényeket vetnek* tásába és ellenőrzésébe való bevonására, valamint a termelési feladatok eredményes megvalósítására való mozgósítás legfontosabb fórumai üzemen belül. A különböző üzemekben termelési egységenként negyedévenként az operatív terv ismertetésekor, továbbá az év zárását követően a jóváhagyott éves mérlegbeszámolóval egybekötött termelési tanácskozásokat kell tartani, de ilyen tanácskozást máskor is összehívhatnak, ha ezt a dolgozók kérik. A hivatalokban, intézményekben a termelési tanácskozásokhoz hasonlóan munkaértekezleteket kell tartani, ahol az illetékes műszaki gazdasági vezető beszámol a végzett munkáról és a feladatokról. A határozat a továbbiakban kimondja, hogy az éves vállalati tervek teljesítése érdekében a dolgozók egyénileg és kollektiven versenyezhetnek. Egyéni verseny szervezése ott helyes, ahol egyes dolgozók feladatait konkréten meg tudják határozni és a végzett munka egyéni értékelésének sincsen akadálya. Az egyének versenyét a termelési egységek vezetői a szakszervezettel együttesen havonta legalább egy alkalommal kötelesek értékelni. Jó munkájukért kitüntetést és jutalmat kaphatnak a dolgozók. „Kiváló dolgozó” oklevelet és az ezzel járó legalább egy heti átlagkeresetnek megfelelő pénzjutalmat kaphatnak azok, akik időtartamtól függetlenül a legeredményesebben tevékenykedtek, vagy egy éven keresztül kiemelkedő munkát végeztek a termelési és gazdasági egység tervfeladatainak végrehajtásában. „Kiváló dolgozó” jelvényt és oklevelet, az azzal járó legalább félhavi átlagkeresetnek megfelelő pénzjutalommal azok a dolgozók kaphatják, akik is mételten kiemelkedő eredményt értek el és egyszer már elnyerték a „Kiváló dolgozó” oklevelet. A Kiváló újító címet és az azzal járó arany-, ezüst- és bronz-fokozatot azok az újítók nyerhetik el, akik újításaik, találmányaik révén 1 500 000, illetve 250 000 forintos utókalkulált népgazdasági eredményt értek el. A Szakma ifjú mestere címet azoknak a fiatal szakmunkásoknak, technikusoknak és mérnököknek adományozhatják, akik a KISZ Központi Bizottsága és a SZOT elnöksége által közösen meghatározott feltételeknek eleget tettek. Lehetővé kell tenni, hogy a Kiváló dolgozó kitüntetést és a vele járó pénzjutalmat is megkapják azok, akik mint kiváló újítók, kiváló traktorosok, szakma ifjú mesterei a verseny különböző formáiban kimagasló eredményeket értek el. Gondoskodni kell arról is, hogy necsak az élenjárók, hanem a huzamosabb ideig ió átlagos eredményt elérő lelkiismeretes, szorgalmas dolgozók közül az arra érdemesek is kellő erkölcsi és anyagi elismerésben részesüljenek. A kollektív versenyről intézkedik ezután a határozat. Megállapítja, hogy ilyen versenyforma általában ott helyes, ahol a munkafolyamatok, valamint a munkaműveletek kapcsolódnak egymáshoz, ahol a munka szervezése csoportokra épül. A Kiváló brigád, a Kiváló műhely, üzemrész, vagy osztály címek elnyerésére a vállalat igazgatója és a szakszervezet meghatározott célokat tűz Id. A brigádok versenyét legalább havonta — az üzemrészek vetélkedését legalább negyedévenként — kell értékelni. A határozat ezután a Szocialista brigád címért folyó verseny kérdéseit, elemzi. Ez az uf típusú verseny nemcsak a gazdasági eredmények elérésére* hanem az általános műveltség megszerzésére, a politikai és kulturális képzettség növeléséi»’* a szocialista ember formálására^ a szocialista tudat és együttélés kialakítására és fejlesztésére, aa elvtársi segítés és együttműködés megvalósítására is irányul* A Szocialista brigád címet általában egyéves munka után a termelési tanácskozás döntése alapján a vállalat igazgatója a szakszervezeti bizottsággal együttesen adományozza. A vállalatok az éves műszaki gazdasági tervek alapján az Élüzem cím, továbbá az MT— SZOT vörös vándorzászlajának; elnyeréséért versenyeznek. Ax éluxem Cím elnyerésével együtt a vállalatoknak az éves átlagos állományi létszámtól függően az alábbi pénzjutalmat kell adni: száz főig 5000 forint, százegytől ezer főig 40 000 forint, ezeregytől ötezerig 130 000 forint, ötezeregytől tízezer főig 215 000 forint, tízezeregytől tizenötezer főig 275 000 forint, ti- zenötezeregytől húszezer főig 325 ezer forint, húszezer fő felett 400 000 forint. A Minisztertanács és a SZOT Elnöksége Vörös Vándorzászlóval és oklevéllel tünteti ki és az Élüzem címért járó pénzösszeg kétszeresével jutalmazza azokat a vállalatokat, amelyek az él- Élüzem címért folyó versenyben a legkiemelkedőbb eredményeket érték el. A határozat a továbbiakban a munkaverseny nyilvánosságának megszervezéséről intézkedik. A kormány és a SZOT elnöksége utasította az illetékes minisztereket, a szakszervezetek elnökségeit, felkérte a SZÖVOSZ igazgatóságát, hogy a mostani határozat alapján ez év december 15-ig dolgozzák ki a végrehajtási utasítást. A határozat rendelkezései 1962. január 1-től érvényesek. Az 1961. évi eredmények utáni kitüntetéseket és jutalmazásokat azonban még a régi módon kell adományozni.
