Petőfi Népe, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-12 / 267. szám
lsei. november 12, vasárnap 5 old a) MUNKA KÖZBEN Térjék Mátyás 18 éves korában esztergályos átképzés tanulóként került a Bányászati Berendezések Gyárába. A szorgalmas, igyekvő fiatalember a tanfolyam ideje alatt hamar kitűnt társai közül. A szakmunkás vizsga sikeres letétele után, ahogy múltak az évek, úgy gyarapodott tudása, bővült látóköre. A kötelességét pontosan teljesítő, évek óta baleset- és majdnem selejtmentesen dolgozó ifjúmunkást ikiváló dolgozó oklevéllel tüntették ki. Mint a hattagú Gagarin-brigád egyik tagja, büszkén mondta: a legutolsó értékelés szerint a negyedik helyet nyertük el. A következő alkalommal biztosan elsők leszünk... Figyelemreméltó Gondoskodtak az áttoleStetésrőI A kiskunfélegyházi Dózsa Termelőszövetkezetben sokrétűen készültek fel az állatok téli takarmányozására. A szövetkezetben az Idén 120 holdon termesztették a silókukoricát. Október közepéig másfélezer köbméterrel tartósítottak a terméséből. — Ez bizony kevesebb a szükséges mennységnél — mondja Bodnár András elnök —, de hát nem mi vagyunk az oka, hanem az aszály. Így más megoldáshoz kellett folyamodnunk. A rengeteg árpa-, zab és lenpelyvát — melyek szükség esetén önmagukban is megfelelnek az etetésre — kellő mennyiségű abraktakarmánnyal együtt összekeverik a nyers répaszelettel, s így tárolják, mint középes szénaértékű, nedvdús takarmányt télire. A keverék minőségét cukorrépafej hozzáadásával javítják. A szövetkezet előrelátását dicséri a megfontolt legelőgazdálkodás is. A közös állatállomány 35 vagon réti szénához jutott. S mivel a szénát a szövetkezeti gazdák harmadában vágták le. a háztáji állatállományuk számára ők is jelentős takarmánymennyiséghez jutottak. A 800 holdnyi (kukoricaföld letakarításáért minden hold után 300 kéve kukoricaszár is a háztáji gazdaságokba került. A részesedésnek ez a média ösztönzően hatott a kukorica betakarítására. A törés után a szár levágása és kúpokba rakása is azonnal megtörtént. íly- módon a szár még jő minőségben kerül takarmányozásra. A háztáji állatállomány gyaSzerkeszfffi Szene! Lakatos Mihály, Balotasrállás: Jól- t -.6 érzéssel olvastuk sorait és örömmel vesszük felkínált segítségét. Fekete János, Kecskemét: Az Autóközlekedési Vállalat közölte velünk, hogv hasonló panaszok elkerülése céljából a gépkocsikat megfelelő válaszfallal látják cl. rapítása érdekében munkaegységenként egy kiló árpát osztott a közös gazdaság. Ezenkívül háromezer mázsa csöveskukorica is kiosztásra került — Ezzel azt akarjuk elérni •— magyarázza az elnök —, hogy a szövetkezet gazdái minél több állat átadására kössenek szerződést. Legalább 300 hízott sertést és 40—50 hízott marhát értékesítenek a jövő év első felébem az állami felvásárlónál, nem beszélve az 1500—2000 hízott és pecsenyelibáról. ff. D. Falusi portrék Az óvónő Mária nénit, az óvoda vezetőjét keressük Apostagon, de egy fiatal lány nyújt kezet. — Virányi Mária vagyok — mutatkozik be. Szerényen, csendesen beszél Ráér egy kicsit, mert éppen tízóraiznak a „gyerekei”. Mindösz- sze huszonegy éves, — és hatvannégy Jásebb-nagyobb gyermek nevelésének gondja nyomja a vállát. Az életéről? Itt született és nevelkedett a községben. Ismer mindenkit, névről szólítja gondozottjainak nemcsak a szüleit, hanem a nagyszüleit is. 1957-ben végzett a kalocsai óvónőképzőben. Nyomban visszajött szülőfalujának óvodájába, amelynek két éve ő lett a vezetője. Hivatásának érzi-e foglalkozását? Erre azt válaszolja, hogy nem lett volna óvónő, ha nem szeretné a gyermekeket... Zsivaj hallatszik a teremből. Ügy látszik, vége a tízóraizásnak, mert az apróságok kitódulnak és körülveszik Mária nénit. Gyúrjunk már, gyúrjunk már... — A most következő órán agyagból készítünk különböző figurákat — mondja a kívánság magyarázataként az óvónő. — De meghallgathatják őket, tudnak számolni, énekelni is. A Cirmos cica és a Hej, szénája, szénája a legkedvesebb dalocskáik. Mária néni tapsol. Kezdődik az újabb óra. A gyermekek puha agyagból, az óvónők felügyeletével pereceket gyúrnak. M. J. Reflektorfényben ötmillió forint adósság Áprilisban ünnepet fiit a Bács-Kiskun megyei Finommechanikai Vállalat Az üzem dolgozói 1980. második félévi kimagasló munkájuk elismeréseként elnyerték a kitüntető élüzem címet Bár a hímév kötelez, most mégis arról kell számot adnunk, hogy a vállalat alaposan lemaradt Az év első kilenc hónapjának összesített eredményei szerint tervüket csak 78,5 százalékra teljesítették. Több mint 5 millió forint értékű termeléssel adósak a népgazdaságnak. Mi okozta ezt a nagymérvű lemaradást, kit terhel a felelősség, és mit tesznek annak érdekében, hogy adósságukat törlesszék? Ezekre a kérdésekre kértünk választ a finommechanikai vállalat vezetőitől Beszélgetésünk során Hoffmann György igazgató elismerte, hogy bár a statisztikai adatokkal nem lehet vitatkozni, a vállalat vezetősége mégsem érzi magát vétkesnek a több mint 5 millió forint lemaradásért. Csupán adminisztratív intézkedés, hogy ezzel az összeggel őket terhelték meg, mivel ez év tavaszán a vállalat gondozásában alakult meg a Kalocsai Fémtömegcikkipari Vállalat és a Bács-Kiskun megyei Műanyagf eldolgozó Vállalat Kiskunfélegyházán. A fiatal óvónő még fiatalabb -gyermekeivei«. Mindkét helyen az építkező^ sek elhúzódása a fő ok, hogy aa 1961. évre előírt terveket nerr* tudják teljesíteni Kalocsán 9 hónappal később került sor á nagycsarnok átadására. Kiskunfélegyházán pedig három hónaJ pót késett az építkezések befejezése. Sok nehézséget jelentet* az is, hogy az említett időszakban terven felül kellett megvalósítani a Budapestről Kalocsára telepített galalitfeldolgözdt üzemet Mindez új munkaerők! beállítását, képzetlen dolgozók betanítását is igényelte, akik nem tudták azt a mennyiségű árut előállítani, amit a terv teljesítése megkövetelt. Ex a magyarázat érvként elfogadható. Kétségtelenül nagy eredmény az is, hogy Bács megye tanácsi ipara jelentős üzemekkel bővült. Távol áll tőlünk, hogy ezek létrehozásában elvitassuk a finommechanikai vállalat érdemeit. A terv azonban törvény. Éppen ezért ismét feltesszük a kérdést: Mit tesznek annak érdekében, hogy az 5 millió forint adósságot törlesszék? Hoffmann elvtárs szerint ez csak úgy lehetséges, ha az áprilisban, illetve a félév végén önállóvá lett két vállalat visszaadja nekik a kölcsönt hiszen a tervlemaradás ezt az időszakot terhelt Vagyis, ha az év végén a három vállalat termelési eredményeit összeadják, ki« egyenlítődik az említett adósság, mert Kalocsán, a fómtö- megcikkipari vállalatnál minden lehetőiig ' megvan az 5 millió forint értékű túlteljesítésre. A tervgazdálkodás történetében ilyen esettel még nem találkoztunk. Nehéz elképzetnii hogy egy nagy összegű tervlemaradásért így intézzék el a felelősség kérdését De bármi legyen is a megoldás, egy-két tanulság ide kívánkozik. A több mint 5 millió forint értékű fénycső-armatúrára és más árucikkre az év első felében Is számolt a népgazdaság a beruházási tervek végrehajtásához, a kereskedelem igényeinek kielégítéséhez. Átgondoltabb terve, zéssel, a lehetőségek alaposabb figyelembevételével elkerülhettük volna ezt a jelentős lemaradást, Sándor Géza Házasság — válás o A szocialista fejlődés kihat a társadalmi és erkölcsi kérdések.területére is, formálva az emberek gondolkodását, szokásait. E hatás alól a házasság intézménye sem kivétel. A házasságok felbontásának a száma folyamatos emelkedést mutat, s egyre gyakrabban hallunk olyan, hangokat, melyek „a házasság válságáról” szólnak. Mások — nem minden ellenséges beállítás nélkül — hajlandók ezt az új eszmék, a kommunista erkölcs számlájára írni. Felesleges e rágalommal harcba szállni, de azért nem árt, ha emlékeztetünk a klasszikusok véleményére. Engels azokkal szemben, akik visszaélnek a szerelemmel, kijelentette: „Az ilyen természetet meg kell fékezni”, nehogy „végnélküli tragikus konfliktusokba” keverje önmagát és másokat Lenin nagyon is életszerű megállapítása szerint pedig a féktelen és fegyelmezetlen szerelem nemcsak a család, a gyermeknevelés szempontjából káros, hanem a társadalomnak- is kárt okoz, zülle&zti, szégyeníti az embert, meggátolja abban, hogy erőfeszítéseit a társadalmi feladatokra összpontosítsa. E véleményekből kiviláglik, hogy mit tart a szocialista szemlélet és erkölcs a házasságról. A házasság nemcsak két ember „magánügye”, hanem társadalmi kérdés, mert a házasságok békessége erősíti, békétlensége, felbomlása gyengíti a társadalmat, kihat az egyénre, munkaképességére. a jövő nemzedék lelki fejlődésére. Ha a szocialista társadalom ilyen komoly jelentőséget tulajdonít a házasságnak, miért szaporodnak a válások? A kérdés elől nem lehet kitérni. A bíró és az ügyész előtt napról napra tárulnak fel a zátonyra futott házasságok és a példák százaiból igyekszik választ kapni. A válasz nem egyszerű, mert a háttérben számos ok sorakozik fel. Vagyis a válások szaporodása több ok együttes hatása, melyek közül csak a legáltalánosabbakra mutatunk rá. Az erkölcsi szemlélet bizonyos fokú átalakulása az egyik ok. A ma embere a szerelmet, mint realitást tekinti és — előnyére — nem hajlandó a korábbi idők érzelgős, mesterkélten túlfűtött szerelem fogalmát magáévá tenni. Az idősebbek emlékezhetnek rá, milyen gyakori volt néhány évtizeddel ezelőtt a szerelmi okokból elkövetett öngyilkosság. Jelentősen csökkent a házasságon kívüli „együttélés” társadalmi elítélése. Jogunk is egyre fokozottabb mértékben tulajdonít jelentőséget az együttélésnek, bár ez távolról sem azt jelenti, hogy az együttélést a házasság, mint jogi kötelék rangjára emeli. Általános tapasztalat, hogy az együttélés akkor fordul elő. ha valamelyik fél részéről a házasságkötés akadályba ütközik. A bontóperek számának emelkedésében szerepet játszik az a tény, hogy a vallás bantásellenes tanításának lényegesen csökkent a hatása. Ez az idealista, vallásos világnézet térvesztésével függ össze. További ok a nők öntudat-fejlődése. Az egyenjogúság egyik gyakorlati következményeként a feleség egyre kevésbé hajlandó tömi a férj erőszakoskodását, italozását, hűtlenségét stb„ s ő kezdeményezi a válópert Ez összefügg azzal is, hogy a nők anyagilag sem olyan kiszolgáltatottak, mint felszabadulás előtt voltak. Mind többen biztosítanak maguknak önálló egzisztenciát, s ezzel fordított arányban szűkül a kiszolgáltatottságuk és türelmük, azaz a sérelmek elviselésének hajlandósága. Nem hagyható figyelmen kívül az élet- körülmények és kereseti lehetőségek gyökeres változása, sőt, talán első okként említhető. A fiatalok elhelyezkedési és aránylag magas kereseti lehetősége mindenki előtt közismert Sok fiatal hamar hozzájut ahhoz az anyagi lehetőséghez, hogy önálló életet kezdjen és megházasodjék. Korábban a kereseti lehetőségek akadályai voltak, ma elősegítői a házasságkötéseknek. A fiatalok korai háziasságának a száma egyre több és — sajnos — főleg a korán kötött házasságok szaporítják jelentősen a válások számát is. S még egy: a polgári szemlélet által kialakított nézetek a házasságról, a szül® nevelés, polgári irodalom stb. révén még mindig jelentősen hatnak; viszont a termelési és életviszonyok átalakulása nem kedvez a régi felfogás által megrajzolt családi élet megvalósításának. A válások számának növekedése olyas tünet, amely összefügg korunk nagy váltó* zásaival. Meggyőződésünk, hogy a válások szaporodása átmeneti jelenség. A társa' dalmi átalakulás betetőződése megteremd a házasságok békésebb, harmonikusabb formáját is. Dr. Sóm Béla
