Petőfi Népe, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-07 / 263. szám
1961. nórmber 1, ftedd ÍCette rA mTc^^SZOCiÄlISTA MUNKÁSPÁRT BÁC5 - KISKUN MECVEI LAPJA Bánk bán a kecskeméti színpadon Szí vesebben venné Rezébe az előadás értékelésének írója is a bírálat metszett acéltolla helyett az aranyosabbat, az ünneBánk bán — Simon Gyürgy ■pélyesebbet De talán mindkét fajta megemlékezéssel egyszerre tudnánk méltóképpen kifejezni a mostani Bánk bán előadás feletti örömöt és elismerést Mert az előadás, a felújítás szándéka, stílusának közönség előtt való (felmutatásának módja, módszere is tiszteletre méltó, s megbecsülést érdemel. Minden korszak egy kicsit a salját világnézetéhez igazítja a klasszikus műveket a színpadon. Akik Katona szándékait és életművét, a Bánk bán-t a hamis szemlélet ködébe igyekeztek burkolni, ma már nem ágálhatnak színpadainkon és nem irányíthatják a színészek szavait és gesztusait. Nem rejteni és kiemelni, áthangolni és meghamisítani, vagy csak egyoldalú szemlélettel szegényíteni kellett, mint még néhány évtizede is a Bánk bán-t, a mostani felújításon, hanem ellenkezőleg megtisztítani a hamis hiedelmek porától, talmi színedtől, megmutatni való igazában. Katona azonosulása a néppel, a nép bajaival, nyomorúságával, s egy jobb jövőbe vetett reménye csak ma, egy kizsákmányolástól felszabadult magyar történelem légkörében fürödhefók meg igazán az eszméit értő, felszaMelinda — Dévay Kamilla fcadult emberek szívében, egyetértő gondolataiban. Seregi Lászlónak, a Bánk bán rendezőjének ez volt a szándéka. S ez a szándék egészében fi íven is csendül vissza az előadásból. Két egymással szinte egyenértékű dallam csendül ösz- sze a tragédia fülünk hallatára, kibontakozó kórusából. Az egyik idallam azt adja hírül, hogy a mű igazi becsét a ma emberépek akkor lehet átnyújtani hiánytalanul, ha a mennydörgésektől reszkető köfhnmusos pá- thosszal telített villámos atmoszféra hangjait érthetőre temperálva szólaltatjuk meg a nagy művet. Kétségkívül egy modern *■{} f^ffyK-tf.n'r-jmnjgvéte.lrc. vnló-tö- rfkvré érződik te) ies céltudatos- sájjfoan-ebbóh az előadásból —, az a szándék, hogy társadalmunk emberedhez még inkább közel vigyük nagy nemzeti tragédiánk szavait. Az egyszerűbb közérthetőbb, az emberi viszonylatokat nem durván kontrasztos, de finoman tónusos hangvétellel megvilágító játék üdébbre, tisztábbra mosta a mű színeit, olyan árnyalatokat fedezhetünk fel, amelyeket eddig az idő és a régi hangosan páthoszos előadásmód el is takart. A tragédia nagyszerű biztonsággal felépített emiberalakjai lelkűk legmélyéig megmutatkoznak, ha értő kézzel nyúlunk hozzájuk. Maga a dialógusépítés sokszínűsége, a jéHem legbelsőbb lényegéhez való tudatos alkalmazkodása is predesztinálja a tragédiát, hogy hamis színektől megtisztítva, egyszerűbb játékstílussal tegyük még világosabbá, még inTiborc ■** Jánoky Sándor kább közérthetővé és maivá. Nagy tanulság ez az előadás arra is, hogy a Kisfaludy-féle tragédiák hangulatát idézve többé nem lehet hozzányúlni Katonához, a Bánk-hoz. A másik törekvése a rendezőnek az volt, hogy lehántsa a tragédia hőséről, Bánkról azokat a vonásokat, amelyeket nagyon is céltudatosan az azóta elbukott úri rend ideológusai raktak rá a hős jellemére. — Bánk, az ember személyes tragédiája fényében nem mint a nemzeti erények összességével félistenné magasztosult hős bukik el, hanem az olyan ember, aki társadalmi rendjéhez, s a királysághoz hű lévén, végül is az egyéni bosszú lejtőjére téved. A királynő megölése nem azd* nosítja tehát Bánkot, s nem is azonosíthatja a nép, a szenvedésektől tele, sebektől vérző nép, a Tiborcok népe igazi nemzeti hősével. Nem magasztosulhat azzá, mert nem tudja és nem alkarja széttépnd azokat a kötelékeket, amelyek rendjéhez, országot vezérlő főúri rendjéhez, s a királyság eszméjéhez láncolják. A rendezői koncepció megvalósulása egészében méltó a nagyszerű ünnepi külsőségekhez, s a felújítás nemes szándékához. Egy egyszerű emberi, s bukásában is nemes Bánk-ot állít színpadra Simon György. Számára ez a szerep mintha a minden színész számára becses, nagyszerű megtiszteltetés a Bánk szerepének eljátszásán felül azt is jelentette, hogy szakított eddig alkalmazott alakítási módszereinek egyes modorosságaival Gránitból fa rágott Bánkja Repes 'telt megmutatni nemcsak az uralkodás érdekeiért vitázó nagyurat, hanem a szerelmi sérelmében vérző szívű férfit is. Demeter Hedvig, mint Gertrudas, igyekezett és tudott lélektani mélységekbe hatolni, határozott vonásokkal jellemezni. Nemcsak a negyedik felvonás nagyszerű jelanetsorában tudta egységes határozottsággal végigvezetni szerepének vonalát, világosan exponálta ennek a hiú és gőgös asszonynak az alakját, a tragédia első pillanatától fogva. Kimagasló, jó teljesítményt nyújtott Biberach szerepében Fonyó József. Alakítása egyike azoknak, amelyek szinte természetbúvá rí módszerekkel emelték la ezt a szerepet a megszokott formulák nyűgéből, s építették újjá, igazán maivá, hitelessé. Jánoky Sándor Tiborca tisztes teljesítmény. Inkább a vádló, mint a panaszkodó elnyomottak szavát igyekezett magasra emelni a csodálatosan nemes veretű szerepből Egészében világos alakítást nyújtott, bár nem volt mentes szövegmondása modorosságoktól. Ugyanezt kell mondanunk Petur bán megszemélyesítőjéről, Gyulay Antalról. Dörgő hangsúlyai a lélektanilag gondosan felépített képekben nem egyszer idegenül hangzottak. Dévay Kamilla, mint Melinda légiesen szép jelenség. Szerep- felfogásán világosan érződött, hogy egyszerűségre, közérthetőségre, ugyanakkor zengő lírai- ságra törekszik. Sajnos ezekből az elemekből nem mindenütt tudta egységes egésszé formálni az előadás Melindáját. Ottó alakítója, Pathó István jól mozog a színpadon. A nyegle és lelkiismeretlen csábító alakja azonban kisebbre zsugorodik kezei között. S nem tud olyan jelentős mértékben helyet találni a darabban, mint amire ezt a szerepet Katona és a rendező is szánta. A fiatal színész bemutatkozása Kecskeméten ezek ellenére is kedvező színben tünteti fel tehetségét és reményekre jogosít. Kőrizs Béta, mint II. Endre eléggé bizonytalan és szürke a szerepében. A békétienek közül a már említetteken kívül csak Simon Géza tudott teljes illúziót kelteni. A kisebb szerepek alakítói közül nem találtunk említésre méltót. Az előadás nagy erénye az a szép és a rendezői elképzelésekhez hangulatilag jól igazodó díszlet, amelyet Csinádi István, a színházunkban jól ismert és nagyra becsült vendégtervező Gertrudis — Demeter Hedvig vitt színpadra. Márton Aladár a jelmezek megformálását értő kézzel, nagy stílusérzéikkel végezte. Csáky Lajos Űj lakásokba: X Nagy Ofctóberi Szocialista Forradalom évfordulójára, a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepére elkészült Kecskeméten a Csilléry telepen a 95 lakásos lakótelep utolsó épülete is. A két utolsó. 19 lakásos laA Csilléry telepi új házak kőház, szövetkezeti alapon épült — s mint ilyen, első Bács-Kiskun megyében. Kaphatott-e szebb ajándékot ezen a napon a 37 boldog új lakástulajdonos, mint hogy új utolsó simításokat az épületen a munkások, s milyen boldog izgalommal nézegetik a tulajdonosok a szép új lakásokat. Valóban kedves, családias é* mindamellett modem házak ezek. A lépcsőházba lépve — amely az épület közepén foglal helyet — máris otthonos hangulat lesz úrrá a látogatón. Ha pedig a napfényes, barátságos lakásokat keressük fel megértjük a lakásszövetkezet tagjainak lelkesedését s azt hogy miért törlesztenek szívesen 30 éven keresztül havonta az egyszobás lakásokért 215. a kétszobásakért 320 forintot, ami végeredményben alig több, mint az állami épületekben a lakbér. A lakások tetszetősök, kényelmesek, a szobákban cserépkályha van, a konyhákban csempé- zett fal és beépített konyha- szekrény várja a háziasszonyt. Az utolsó simítások. A létrán Gulyás Sándor, az ajtónál Barna János ipari tanuló. A lakóteleppel egy időben a DÁV befejezte a transzformá- torállomás építését, amely azonban nemcsak az új épületeket, hanem a környező családi házakat is ellátja villanyárammal. Szöveg: Nagy Ottó Fényképezte: Pásztor Zoltán. — Ez aztán a konyhaszekrény! — állapítja meg Karsai Ferencné és Horváth Imréné. Mindkettő a Kecskeméti Konzervgyár munkásnője és egy-egy új lakás tulajdonosa. otthonban ünnepelhet. Köszönet érte az ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vállalat munkásainak, akik gyors ütemben fejezték be a munkát. Dicséret illeti azokat a szerveket is, amelyek az épület átadásával kapcsolatos adminisztrációt bürokráciamentesen végezték, sőt nemegyszer soron kívül intézkedtek. Az Országos Takarék- pénztár központja például minden más ügyet félretéve hagyta jóvá a lakások árkalkulációját, s nem is postán, hanem megbízottja útján azonnal küldte azt Kecskemétre. így tudták a lakásszövetkezet tagjai november 1-én megtartani első megbeszélésüket, 4-én a szövetkezet alakuló közgyűlését, s november 7-re a beköltözést, PETŐFI NE PB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bacs-Kiskun megyei Bizottság« és a megyei tanács Lapja. Szerkeszd a szerkesztő bizottság, felelős szerkesztő: Weither Darnel Kiadjál a Petőfi Népe Lapkiadd Vállalat, Felelős kiadói Mezei István, Szerkesztőség: Keretemét, Széchenyi tér I. szám. Szerkesztőségi telefonközpont, *6-1». 29-16. Szerkesztő bizottság: 16-SS. Belpolitikai rovat: 11-». Kiadóhivatalt Kecskemét. Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09 Terjeszd a Magyar Posta. Előfizethető! á helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 1* forint Bacs-Kiskun megyei Nyomda V, Kecskemét. - Telefon; U-B5. a ünnepelnek Lapunk is figyelemmel kísérte a CsdÚéry telepi építkezést és több cikkben számoltunk be az ott folyó munkáról. Az átadás előtti napokban fotóriporterünkkel kerestük fel az új lakótelepet és láttuk, mint végzik az
