Petőfi Népe, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-26 / 279. szám
1961. november Z6, vasárnap 8. oldal Hétfőn tartják Kecskeméten az eisä pedagógus találkozót Hétfőn a megyei tanács művelődési osztálya, a Kecskeméti Állami Zeneiskola és a Bács- Kiskun megyei Zenepedagógus Szakszervezet Bizottsága több mint száz részvevővel rendezi meg a megyeszékhelyen az első zenepedagógus találkozót. A találkozó célja, hogy korszerű továbbképzési lehetőséget teremtsen megyénk zenepedagógusai számára. A találkozó keretében reggel az SZMT kultúrotthonában fogadják a vidékről érkezett zene- pedagógusokat és délelőtt 10- kor ugyanitt rendezik meg_ az első szakmai előadást. Váczy Károly, a fővárosi zeneiskola helyettes igazgatója lesz az előadó. Délután az állami zeneiskolában bemutató tanításokat rendeznek Fél 5-kor kezdődik a Zenepedagógusok Szakszervezetének megyei értekezlete, amelyen Gimesi Ernő, a Magyar Zeneművészek Szakszervezetének titkára mond beszédet Este közösen meghallgatják az Országos Filharmónia és a kecskeméti városi tanács által rendezett nagyzenekari hangversenyt. Cs. Lm. KISZ-esküvő Tataházán Soha nem tapasztalt izgalmas készülődés előzte meg Tataházán Rózsakerti Péter és Csala Mária esküvője napját benyomult, hogy közelebbről lássa mi is történik ott, ahol virágos úttörők, egyenruhás KISZ-esek sorfalat állva íogadMarkfl Gergő bácsi, a Dózsa Tsz elnökhelyettese átadja a tsz ajándékát, a borítékba zárt takarékbetétkönyvet az Ifjú párnak. A tanáicslháza előtt a kíváncsiskodók tömege fogadta a fiatal párt Egy részük — ameny- nyire a folyosó és anyakönyvvezetői szoba mérete engedte — Három motoros és egy autós baleset Közlekedési krónika ják az ifjú párt. Marikát mindenki ismerte Tataházán. A Dózsa Tsz szorgalmas tagja, a tsz KlSZ-bizott- ságának gazdasági vezetője. A szövetkezetben végzett munkájának gyümölcse a staűrumggal teli szekrény. Az új gazdasági év keresetéből pedig modem bútort vesznek. És az ifjú férj? Rózsakért! Ismétlési feladvány: a KRESZ 43. paragrafusa Péter villanyszerelő- a tsz nagy lemezjátszós rádióját javította, PRÖBARA teszi a gazdáját a motorkerékpár ilyenkor, télidében. A járműn robogva a csípős hideg szinte az ember velejéig hasít És ha a hideghez még hozzávesszük a szinte mindennapos ködöt, ólmos esőt, havat — sok tényező int a szokásosnál is óvatosabb, figyelmesebb közlekedésre. Megyénk területén az elmúlt héten előfordult négy közúti szerencsétlenség közül hármat a motorkerékpárosok okoztak. Sárga Béla izsáki lakos — noha alig két héttel ezelőtt tűztük feladatul az előzés szabályairól szóló 41. KRESZ-paragrafus Ismétlését — megfeledkezett az előírásokról, sőt vezetői igazolvány nélkül ült motorra. A makadárr.úton előtte szabályosan közlekedő lovaskocsit olyan közelről előzte meg, hogy eközben a kocsi bal hátsó tengelyének ütközött A baleset következtében a motorkerékpár pót- utasa: Gellér István izsáki lakos súlyosan megsérült Müllner Gyula dunavecsei lakos gyorshajtással vétett a közlekedés szabályai és ennek következményeként embertársai élete ellen. Motorkerékpárjával elütötte az úttesten szabályosan áthaladni igyekvő özvegy Makai Sándomé ugyancsak dunavecsei lakost, akit életveszélyes sérüléssel szállítottak a megyei kórházba. Gondatlan vezetéssel okozott bajt önmagának és Horváth János lajosmizsei lakosnak Csi- zovszki Károly keceli motorkerékpáros. Lajosmizse belterületén nekihajtott az előtte szabályosan haladó, kerékpárját gyalogosan toló Horváth Jánosnak. A motorost nyolc napon túl, a gyalogost nyolc napon belül gyógyuló sérüléssel kezelik. Egyszerre két kerékpáros súlyos sérülését okozta személy- gépkocsija gondatlan vezetésével Batiz László kiskunhalasi lakos. A Tataháza—Mélykút közötti úton elütötte az előtte szabályosan közlekedő Bakos József és Kiss István mélykúti kerékpárosokat • AZ ELMÚLT HÉTEN közös ismétlésre feladott a bekanya- rodás szabályairól szóló 42. KRESZ-paragrafus be nem tartása miatt a következő személyek ellen indult szabálysértési eljárás: Csille Antal Tiszaújfa- lu, Hidegkúti Lajos Kiskunfélegyháza, Varga Béla Felgyő motorosok, Kupka László, a Mátételki Állami Gazdaság gépkocsivezetője és a K. N. 57—67. rendszámú motorkerékpár tulajdonosa ellen. Papp Lászlóné, Farkas István, Retkes Mihály és Adorján János kiskunfélegyházi lakosok kerékpárjaikkal irányjelzés nélkül kanyarodtak be, ellenük is szabálysértési eljárás indult A NOVEMBER 26-TÖL kezdődő hét ismétlési feladványa a KRESZ-nek — a keresztező forgalom áthaladásának szabályozásáról szóló — 43. paragrafusa. E szabály tanulmányozására és igen gondos betartáséra a megyei rendőrkapitányság közlekedésrendészeti alosztálya külön felhívja a járművezetők figyelmét 47. — Igaz! — jutott Géza eszébe. — Cssíkhogy őket másképpen fogadjuk ám! De azt nem tudom, ezt a két „testvérkét” milyen fogadtatásban részesíti majd a körzetvezető testvér! Pedig ez utóbbi fogadását érdemes lett volna filmen is megörökíteni. Amikor a két feldühödött bandita beviharaott a nyilaspárt kerületi központjába, egy párt- szolgálatos egyenruhát viselő főnyilas, alki a bejáratnál őgyel- gett, már várt rájuk A jövevények egyenesen hozzá fordultak, és egyszerre ömlött belőlük a szóbeszéd: — Karsay testvér! Azonnal riadó! Házkutatást kell csinálni! Kommunisták! Egy kigyófészak- re találtunk! — Csendet testvérek! Ti voltatok a spanyol követségen? — Igen, mi! — kiáltották meglepetve amazok. — Akkor gyertek fél azonnal a kerületvezető testvérhez! Máris indult előttük, s a két haramia ment a nyomában. Az első emeleti jobbszárnyon befordult a menet a kerületvezető testvér titkárságára, de a titkárnál meg sem álltak, be egyenest a vezetőhöz A kerületvezető, Szórádi tests talán az ott kötött ismeretség, s majd az azt követő kedves, meghitt klubestek hozták egymáshoz közelebb őket. A nászínduló szép melódiája zsong fülükben, amikor beírják nevüket az anyakönyvbe. A vörösnyakkendős úttörőik, az egyenruhás KlSZ-faatalofc s a munkatársak átadják virágaikat, ajándékaikat, jókívánságaikat. A kivá csikkodók is szétmorzsolják szemükben a meghatottság áruló könnycseppjét és egyet gondolnak, ha még nem is mondják ki: Gyönyörű volt. Szénásiné Harton Edit vér. egy rosszképű, kopaszodó, bibircsókos halántékú nyilas, aiki szintén pártszolgálatos egyenruhát hordott, felkapta a fejét és a jövevényekre meredt: — Mi van, Karsay testvér? — Ez a két testvér. Kelemen és Gyulai járt a spanyol követségen az előbb. Kelemen és Gyulai balsejtelmek közepette egy gyors pillantást váltott egymással. Egyáltalán nem fért a fejükbe, hon- nét tudtak itt a kerületi székházban ilyen gyorsan az ő iménti látogatásukról. Gyulai úgy állt ott, szinte megmerevedve, mint egy hóember. A hórihorgas Kelemen pedig úgy érezte, hogy menten ökörré változik és elbőgi magát. A kerületvezetó eüébük állt, csípőre tette a kezet, fenyegetően végigmérte a két nyilast és olyan hangon, mint amikor a forró víz lobogni kezd a fedő alatt a fazékban, rájuk dörrent: — Hadd hallom, mi történt? Csak az egyik beszéljen! — Szórádi testvér, kérem, polgári ruhás pártszolgálati ügyeletben voltunk és az Olasz fasor környékén járőröztiünk. — Mikor? — Fél tízkor kezdtük. Háromnegyed tizenegy lehetett, de taR ITTINTO Irta: Horváth József f 47 R ODRIGUEZ Ne legyen véka alatt... üzemeinkben gomba-módra elszaporodtak a szocialista címért vetélkedő brigádok s ugyanez a mozgalom bontogatja szárnyait megyénk termelőszövetkezeteiben is. A munka lelkiismeretes, a dolgozók legjobb tudása szerint való elvégzése csak az egyik célkitűzés ebben a mozgalomban. Szervesen hozzátartozik ehhez a brigádkollektívák tagjainak szocialista emberekké formálása. Olyan emberekké nevelődése, akik példamutatóan élnek, mindig és mindenütt kultúráltan viselkednek, nem hódolnak káros szenvedélyeknek és elvtársi, baráti szóval — ha szükséges, igen keményen is — mindig figyelmeztetik egymást, ha a szükség éppen úgy hozza. A közeli jövő, a holnap szocialista társadalmára készülnek így az emberek. Jó érzés tapasztalni ezeket az egyre szaporodó jelenségeket. Am, amilyen jóleső és biztató ez a jelenség, annyira bántó az emberi magatartásnak egy másik fajtája. Arról van sző, hogy az utóbbi időben többször találkoztunk olyan magatartással, amely „szégyenkezett” a közvélemény elé tárni egy-egy súlyosabb visszaélést, bűncselekményt és az érte kiszabott bírósági ítéletet. Egyik intézményünkben néhá- nyan a közelmúlt napokban egészen odáig jutottak, hogy szerkesztőségünket keresték fel, kérve: ne tegyük közzé az egyik volt dolgozójuk meglehetősen súlyos bűncselekményéért kirótt ítéletet. Indokolásuk? Az eset nyilvánosságra hozatala ártana az intézmény jó hírnevének. Elfogadható-e ez az okoskodás? A szóbanforgó bűncselekmény az állampolgárok „zsebére ment”, s ők voltak azok, akik: jelezték a visszaélést is. 8 most döntsön a közvélemény, mi árt jobban bármilyen intézmény, szerv vagy bárki hírnevének: ha, elvtelenül véka alá rejtjük az esetet, szégyenlősen elhallgatjuk X. Y. visszaélését, vagy pedig becsülettel elmondjuk, hogy X. Y. bűnözött, vétett embertársai, az egész társadalom ellen, s íme, a bírói ítélet igazságos volt vele szemben. Meggyőződésünk, hogy ez a helyes út. A közvélemény igazságos és nagy nevelőerejű. amikor azt mondja: ne titkolóddzunk, ninfS rá okunk. Szégyellne magát, de mélységesen az, aki bűnözött! Nézzen szembe a tényekkel, a cselekményét elítélő közvéleménnyel és legyen ereje változtatni magatartásán! A szocialista közvélemény bízik az emberekben. A tévelygőkben. a meghotlókban is. Hisz abban, hogy az egész társadalom segítségével képesek megváltozni, örökre szakítani a rosszal. De ennek egyetlen helyes útja mindenkor: a tényekkel való becsületes, bátor szembenézés. Tartsák ezt mindig szem előtt azok. akik a bűn elkövetője helyetti „szégyenkezésükben” az igazságos bírói ítélet véka alá rcjtésével próbálkoznak. — y — n Megalakult a Vasas Szakszervezet megyei bizottsága Megyerik vasipari üzemeinek szakszervezeti munkáját a szegedi területi bizottság irányította, ellenőrizte. Ennek ellenére az üzemeik szakszervezeti vezetői ügyes-bajos dolgaikkal a Kecskeméten székelő SZMT-hez fordultak:. Ez a helyzet, s az, hogy a második ötéves terv során a vasas üzemekben is egyre nagyobb feladat hárul a szakszervezetekre, késztette arra a Szakszervezetek Megyei Tanácsát, hogy megoldja a vasas üzemek szakszervezeteinek megyei irányítását. A Vasas Szakszervezet Központi Bízotté sága hozájárult a Vasas Szak- szervezet Bács-Kiskim megyei Bizottságának megalakulásához. Az alakuló ülésen titkárnak Farkas Imre eilvtársat, a szak- szervezeti mozgalom régi, tapasztalt hanoosáit választották meg, aki a ZIM Kecskéméit Gyáregységében az üzemi bizottság titkári tisztét látta el hosszabb ideje. Tagjai: Abonyi Imre, Kovács Gergely, Boros Pál, Nebojsza Gyula, Húrja La- i osné, Tóth János, Hunyadi László és Szabó Anna. Ián még annyi sem volt, amikor két pasas tűnt fél az Olasz fasorban. Az egyik egy vállas, erős fickó volt, a másik soványabb. Egy kézikocsival voltak, egyik húzta, a másik tolta. — Gyorsabban? — förmedt a jelentést tevő Gyulaira Szórádi testvér. — A kézikocsi meg volt rakva mindenféle ócska lim-lommal. — Például milyen lim-lommal? — Hóit volt azon ócska madárka! iikától kezdve rossz autógumi-köpenyig mindenféle. Még egy karácsonyfatartót is láttam raita. Aztán rongyok, lyukas; edények, két kisebb láda, meg ilyesmi. — Na és? — Mellettünk húzták el a kiskocsit, így volt, Kelemen? És akkor én azt mondtam, csak úgy tréfálkozva: Mit fuvaroztok, legények? Mire az a vállas, medvepoíájú tróger azt felelte: hát nem látják az urak? Dinamitot! Még el is nevettük magunkat, így volt, Kelemen? A fickók tovább álltak a kiskocsival, de nekem akkor eszembe jutott, hogyan merészelt ez a dög ilyen szemtelenül pofázni? Hiszen valóságos gúnyt űzött belőlünk, még ha nem is tudhatta, hogy kik vagyunk.,. — Miért, hát kik vagytok ti? — sziszegte vészjóslóan Szórádi testvér. — Majd mindjárt megmondom én, kik vagytok. Folytasd! * — Kérem, Szórádi testvér, akkor, mivel gyanús lett nekünk a két ipse. mondom, gyerünk a nyomukban, vajon hová mennek? így volt, Kelemen? Utánuk sétáltunk, mondom, megtartjuk azt a nyolcvan, vagy száz méternyi távolságot, úgy követjük őket. Egyszer csak azok befordultak a Szentiványi utca sarkán. Mi szép nyugodtan utánuk. Ogy gondoltuk, nem veszíthetjük szem elől őket. De amikor a sarokra értünk, csak bámultunk: a két ipsének, meg a kiskocsinak szinte nyoma veszett! Mintha a föld nyelte volna el őket! Pedig nekünk okvetlenül látnunk kellett volna őket. — Gyorsabban, a szentségit! — Én is azt mondtam akkor; gyorsabban. Kelemen, futás! Elkezdtünk futni a fickók után, de azok már jókora egérutat nyertek. Amikor a Szentiványi utca egyik hajlatához értünk* figyeltük, nem látunk-e valami gyanúsat a hosszú kerítéses ház körül? Ügy éreztük, hogy azon biztosan nem jutottak túl az ipsék.^ Az a kőkerítés olyan hosszú. Mondom, csakis oda mehettek be. Na, gyerünk gyorsan utánuk! így volt, Kelemen? Becsengettünk a házba. A portás erőlködött, hogy oda nem lehet bemenni, mert az a spanyol követség, meg hogy 5 ugyan senkit nem is látott* nemhogy beengedett volna azon a zárt kapun. Nagy nehezen mégis bejutottunk. — Erőszakkal, ugye? — szúrta közbe Szórádi testvér egy mesterdetektívhez illő éleslátással. (Folytatása következik.)
