Petőfi Népe, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-25 / 278. szám
1961. november 25, szombat ' fteneS - KISK.UN MEGYEI LAPJA „Maradéku-riport avagy: akik emberségből is példát mutatnak Hát igen! Nemcsak a kereskedelemben gyűlnek fel olykor a szövet-, selyem- és egyéb maradékok, de az az újságíró jegyzetfüzetében is megszaporodnak időnként a megvallatlanul maradt események, érdekességek. Csakhogy az újságíró nem nyithat üzletet a „maradékok” kiárusítására, s ezért többnyire egyazon cikkben szeretne minden lényeges, fontos dologról beszámolni. A kalocsai Iszkra Termelőszövetkezet asszonyairól írt — s a közelmúltban megjelent — riportomat is meglehetősen „túlszabtam” az újság méreteihez képest, s itt-ott meg kellett kurtítani, hogy megjelenhessen. Így maradt ki belőle az alábbi történet is, amely véleményem szerint sokunknak szolgálhat okulásra. Nincs elnézés a munkában A történet a szövetkezet Partizán nevet viselő női munkacsapatának életébe enged bepillantást. A múltkor elmondtuk már róluk, milyen nagyszerű. dolgos asszonyok, s hogyan „főzik le” minden munkában a férfiakat, de hogy maguk között milyenek — arról nem esett szó. Pedig amilyen magasra állítják a mércét a munkában a férfiakkal szemben —, ugyanezt teszik egymás között is. G-né például a tavaszon két napig, minden előzetes bejelentés és utólagos elfogadható magyarázat nélkül elmaradt a munkából. Társai azonban nem voltak elnézőek iránta, még barátságból sem. „Büntetésből” két napig nem ülhetett a pa- lántázó gépre, hanem a nehezebb, nagyobb fáradsággal járó palántapótlást kellett ellátnia. A barátság és a fegyelem Most az őszön pedig Sz-né egészen váratlanul — fájós kezére hivatkozva maradt odahaza. Éppen kukoricatörés ideje volt, s hamarjában napszámost fogadott, hogy a számára kimért területen a kukoricát leszüretelje. Nem is ez mérgesítette fel az asszonyokat, hanem az, hogy az előzetes megállapodás ellenére — a földek különböző minősége miatt ugyanis úgy egyeztek meg, hogy a többlettermés utáni prémiumot egyenlő arányban osztják szét — egyből hazaszállította az ő területén megtermett prémiumkukoricát. Ez bizony jóval több volt annál, Mexikói zsirkó-szobrok mint ami a többieknek jutott. Amikor aztán néhány nap múlva újra visszaóvakodott a csapatba, az egyik asszonytársa csendesen megjegyezte: — Nem ennyit tettek érted a többiek, hogy ezt érdemelnék ... — Hát, ha gondolod — én visszaadom a nektek járó részt... — így 5. De a csapat tagjai annál büszkébbek voltak, hogy elfogadják, s talán ez volt a legsúlyosabb büntetés Sz-né számára. A csapatvezető: Szalontai Istvánná mindezt így indokolja: — Akármilyen jó barátok va gyünk, a fegyelmet, becsületet tartani kell. És igazuk van. Mert mit ér az a barátság, amely nem a szépre, jóra, a becsületre tanít, s nem ítéli el az önzést, kapzsiságot. A bajban segítik egymást Még egyet meg kell fmi róluk: szinte magától értetődővé vált számukra, hogy a bajban sem hagyják egymást egyedül. Ha valamelyiküknek beteg a gyermeke, vagy más hasonló komoly ok miatt mulasztott — úgy vették, mintha aznap is eljött volna dolgozni. Munka után közösen művelték meg a számára kijelölt területet — és javára írták a munkaegységet is... Hát Ilyenek ők... Nemcsak a szorgalomból, hanem az emberségből, igaz barátságból, egymás iránti kötelességtudásból is példát állítanak. Eszik Sándorné Magnetofon a nyelvoktatás szolgálatában A napokban néhány sorban — Sárost Györgynek, a vaskúti Kossuth Tsz elnökének cikkében — már említés történt lapunkban arról, hogy a bajai Frankel Leó Németnyelvű Gimnázium növendékei szorgos munkát végeztek a termelőszövetkezetben, s mintegy hatezer forintra tettek szert ezáltal. Kapáltak, szüreteltek, s becsülettel helytálltak. Mint mondották, egy magnetofonkészüléket szeretnének vásárolni keresetükből. Nos. a tervet valóra is váltották, sőt — mint most Schwalm Pál igazgató leveléből értesültünk — már nagyszerűen hasznosítják is a nyári munka „gyümölcsét”. A magnetofon- készüléket az orosz és németnyelvi oktatás szolgálatába állították. A készülék segítségével a helyes kiejtést, a beszéd kialakítását, a mondatfűzést gyakorolják. A készülék a nyelvi szakköröknek is nagy segítséget jelent, és a zenehallgatáshoz is felhasználják, tehát mondhatjuk, nélkülözhetetlen taneszközzé vált rövid idő alatt. S ehhez tálán az a büszke tudat is hozzájárul, hogy a nyáron igazán szorgalmasan és nehéz fizikai munkával megdolgoztak érte. (T—1.) Kőszegi Henrik, a német nyelv tanára, Kiing Mária IV. osztályos tanuló feleletét veszi fel magnószalagra. Űjabb elemi részecskét fedeztek fel A Kaliforniai Egyetem tudósad közöltéík, hogy hosszas kísérletek után új elemi részecskét fedeztek fel, amely „fontos bepillantást enged az atommag struktúrájába és bizonyára befolyásolja annak magatartását”. A tudósok „oimega-mezon”-nak keresztelték el az új részecskét. Nagyságára nézve kisebb a protonoknál és neutronoknál, nincs villamos töltése, de sűrűsége 1540-szer nagyobb, mint az elektroné. Élettartama igen rövid. Garázda emberek Tíszakécskén, az elmúlt napok egyik estéjén italozgató társaság fejében született meg egy garázda cselekedet ötlete. Gyapjas Béla. Kosa László, Rácz József, Zobofki Sándor és Váczi Ferenc elhatározták, hogy rendeznek egy kis éjszakai szórakozást maguknak. Az elhatározást tett követte. Álarcokat öltöttek, különböző címeket, rangokat adtak egymásnak, mintha rendőrségi személyek volnának, s elindultak a községben egy kis „portyára”. Több házhoz bezörgettek, s lányokat követeltek. Ahol nem akartak nekik ajtót nyitni, ott ocsmány szavakat kiabáltak be a lakásba. Útközben az eléjük kerülő asszonyokat, lányokat megzavarták, el akarták fogni, ha meg éppen férfi jött, azt — túlerejüket kihasználva — egyszerűen megpofozták. Így ment ez éjjel két óráig, amikor a rendőrséggel találták szembe magukat. A garázda társaság fölött a bíróság mond majd ítéletet. H. J. Kevesen tudják hogy dr. Révay József író, az irodalomtudományok doktora, akinek a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa élete munkássága elismeréséül 80. születésnapja alkalmából a Munka Érdemrend kitüntetést adományozta, Kecskemét szülötte. As író 1881. november 22-én, Kecskeméten született. Itt végezte az elemi és középiskolát, s egész pályáján mindig fenntartotta a kapcsolatot Kecskeméttel, ahol rokonsága és nagy baráti köre van. A kiváló írót, a magyar tudományos és irodalmi élet kiemelkedő alakját, nemcsak úgy ismerik, mint európai hírű klasszika-filológust, hanem úgyis, mint szépirodalmi téren is nagy sikereket elért írót, kinek különösen a görög—római ókorból vett regényed a magyar szellemi életnek értékes alkotásai; Latin, görög, német, olasz és francia műfordításai maradandó értékű részei irodalmunknak; Munkásságát még most is töretlen szellemi erővel folytatja. Kalózok a Keleti-tengeren öt világrész néprajzi tárgyait őrzik a budapesti Néprajzi Múzeumban. Képünkön a félmillió darabot számláló értékes gyűjtemény egyik érdekes részletét láthatjuk: mexikói zsirkó- szobrok Kantus János gyűjteményéből. legalább egy villanvégöt! A kecskeméti Szabad utca lakói — 24 aláírással ellátott levelükben — teszik szóvá a következőket: „Az utcánk végénél kezdődő Leninváros építkezésével kapcsolatban új távvezetéket építettek az utcába és a vezetékhez tartozó hatalmas ládát a gyalogjárdára építették. Most kénytelenek vagyunk a kocsiút- ra kerülni, nem beszélve az utcánkban lakó jó néhány iskolás gyerekről és az esti, vagy éjjeli műszakban dolgozó felnőttekről. Az utcában egyetlen villanyégő sincs felszerelve, este öt óra ntán mindenütt sötétség van. Kérjük az illetékeseket panaszunk orvoslására.” PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-KMcun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel Kiadja: a PetőG Népe Lapkiadó Vállalat.; Felelős kiadó: Mezei István, Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19 25-16. Szerkesztő bizottság: lfl-38. Belpolitikai rovat: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: • helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V; Kecskemét. — Teltfon: U—35. 'JCuxjfr rßaLUekn beizámoléia \ ÁMBÁR MÉG kora délelőtt volt, mégis gyönyörűen sütött a késő őszi nap. A kis nyugatnémet halászfalu, Süderhaff kocs- márosa nem panaszkodhatott a forgalomra. Zsúfolásig megtelt az ivó. De nem nyaralók voltak a vendégei, hanem halászok. Messziről lehetett hallani izgatott beszédüket. Mi történhetett, hogy ez a szorgalmas nép nincs hajnal óta a tengeren? Ugyanebben az időpontban a Keleti-tegeren csatahajók ágyúdörgését lehet hallani, tengerészeti egységek nagyszabású manővereket hajtanak végre, aknarakók veszélyes terhüket szórják le. A nyugatnémet hadiflotta „Jlold fast?’ elnevezésű tengeri gyakorlatát tartja. A GYAKORLATOKNAK az a feltételezett hadműveleti háttere, hogyan kell kétéltű járművekkel háborús időben a Keleti-tenger partján fekvő szocialista országokban partraszállni. De a „Hold fast” művejletnek van egy másik célja is, a Keleti-tenger nyugati medencéjét, és Dániát a nyugatnémet admi- ralitás parancsnoksága alá kell vonni. A haditengerészet admirálisai, akik csaknem kivétel nélkül jelentős szerepet töltöttek be Hitler hadiflottájában is, leplezetlenül követelték, hogy Oslóig terjesszék ki a hadműveleteket. Nem ez az első kimondottan támadásra készülő hadgyakorlat Már 1960 áprilisában és májusában megkezdték a „No Dame VII” elnevezésű hadműveletet, amelyben dán és norvég gyorsnaszádok is jelentős szerepet kaptak. AUGUSZTUS 30-ÁN újabb tengerészeti hadgyakorlatot kezdtek. 30 nagy egység 5000 fővel színlelt támadást hajtott végre szárazföldi célok ellen. A .,'Wallenstein’’ akció középpontjában szintén a kétéltű járművek tömeges bevetése állt. Ragé admirális leplezetlenül kijelentette: „A gyakorlatok célja, hogy a Keleti-tenger bármely pontján partra tudjunk szállni.” A NYUGATNÉMET hadiflotta gyakorlataival párhuzamosan a nyugatnémet kormány foltozta a nyomást a skandináv országokra. Straussnak sikerült elérnie. hogy a NATO keretén belül Nyugat-Németország támaszpontokat kapott Dániában és Norvégiában. Azóta a Bundeswehr egységei otthonosan berendezkedtek mindkét országban. De a Szovjetunió Finország- hoz intézett jegyzéke bebizonyította, hogy a szocialista országok készen állnak a Keleti-tenger térségében a béke megvédésére. (Fordította: Szentirmai László.)
