Petőfi Népe, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-25 / 278. szám

XVI. ÉVFOLYAM. 278. SZÁM Ära 60 fillér 1961. NOV. 25. SZOMBAT Építőipari tanácskozás Kecskeméten Pénteken délelőtt Kecskemé­ten a Szakszervezetek Megyei Tanácsa épületének kistermé­ben, a megyei pártbizottság ipari osztályának kezdeménye­zésére építőipari aktívaérte­kezletre jöttek össze a megye építőipari vállalatainak gazda­sági, párt- és szakszervezeti ve­zetői. Az egybegyűlteket Némedi Sándor, az építők megyebizott­ságának titkára köszöntötte, majd Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője ismertette a megye épí­tőiparának jelenlegi helyzetét és feladatait. Bevezetőjében hangsúlyozta: az építőipar különleges és fon­tos helyet foglal el népgazdasá­gunkban, mert valamennyi nép- gazdasági ágazat fejlesztésében és a lakosság életkörülményei­nek javításában közreműködik. Megyénk építőiparának munká­ját értékelve megállapíthatjuk, hogy különböző létesítmények, la- kó-, gyár- és gazdasági épü­letek jelzik az ipar vezetői­nek és munkásainak jó munkáját. Utalt arra, hogy az MSZMP Központi Bizottságának 1960 jú­niusi és a Politikai Bizottság 1960 szeptemberi határozata nemcsak azt jelölte meg, hogy mit vár a népgazdaság az épí­tőipar dolgozóitól, hanem azokat az eszközöket és módszereket is, amelyekkel a kitűzött feladato­kat meg lehet valósítani. A határozat végrehajtása so­rán több probléma adódott. Egyes gazdaságvezetők nem ér­tették meg kellően a határozat lényegét, s azt mondták: nálunk minden rendben van. Később kritikusabb szemmel vizsgálva munkájukat rádöbbentek, hogy felfogásuk téves. Különböző ér­tekezleteken vitatták meg az újabb feladatokat, majd ezt kö­vetően intézkedési tervek ké­szültek. A veszteségidő-tanulmányok teljes egészében igazolták a szeptemberi határozat szük­ségességét és helyességék A tanulmányok általában 70—80 százalékos munkaidő-kihaszná- Jást mutattak. Ezzel kapcsolatban sokan haj. lottak arra, hogy a veszteség­idők zömét a dolgozók maga­tartásának terhére írják. A fel­színen valóban sok olyan té­nyezőt — igazolatlan mulasz­tás, önkényesen meghosszabbí­tott szabadszombatok stb. — ta­lálunk, amelyekből ezt is lehet •következtetni. E felszíni jelensé­gekből aztán több vezető olyan következtetést vont le, hogy az alapvető hiba a dolgozók maga­tartásában és nem a helytelen munkaszervezésben van. Nem ér­tették meg, hogy éppen a helyte­len munkaszervezés adta meg a lehetőséget a laza munkafe­gyelemhez. A munkaidő-tanulmányok bir­tokában a vállalatok megtették az első lépéseket. Ennek követ­keztében valamelyest javult a munkafegyelem. Például 1961 első félévében három építőipari vállalatnál a tavalyi 1255 nap igazolatlan hiányzás 614 napra csükkent­Több kezdeményezés történt a munkaszervezés színvonalá­nak emelésére Sikerült széles­körben bevezetni az egyösszegű munkautalványozást. Biztosí­tottnak látszik a határozatban előírt 50 százalékos arány meg­valósítása. Mindezek ellenére a Kecskeméti Közúti Üzemi Vál­lalat kivételével megyénk épí­tőiparában az egy építőipari munkásra jutó saját építőipari termelési terv nem éri el a kí­vánt szintet. A továbbiakban az eddiginél gyorsabb ütemben kell megjaví­tani a munkaszervezést. A tech­nika fejlődésével ugyanis nem tartott lépést az építőipar mun­kaszervezési, üzemszervezési for­máinak fejlődése. A szocialista építőipari nagyüzem kialakult. Ennek ellenére a termelés alap­szerve — az építőipari üzem — továbbra is megtartotta a ka­pitalizmusból örökölt kisipari építésvezetőségi formát A munkaszervezés megjavítá­sa ma már elkerülhetetlenül közeli feladat Éppen ezért ez­zel szinte tudományosan kell foglalkozni. Ma, amikor az épí­tőiparban is az ipari módszerek alkalmazása mind nagyobb mér­tékű lesz, forradalmi változásnak kell bekövetkezni a munkaszer­vezésben és & vezetés mód­szereiben is. A vezetés színvonalának eme­lése, szükségszerű javítása szo­rosan összefügg a munkaszer­vezés színvonalának emelésével, a termelés irányítóinak — igaz­gató, főmérnök, főkönyvelő — együttműködésével a határozott és következetes vezetési stílus kialakításával, meghonosításá­val és tökéletesítésével minden szinten. Erdélyi elvtárs részletesen taglalta a balesetek megelőzé­sével kapcsolatos feladatokat is. Ezután rátért a vállalatok gaz­dálkodásának elemzésére, majd méltatta a takarékosság jelentő­ségét — Először az anyagikkal való bánásmódra hívjuk fd a figyel­met Egyes munkahelyeken as anyagpazarlás, az anyagok tönkretétele a vezetők szó­mé előtt történik. Van olyan tapasztalatunk is, hogy nincs kellően megoldva az anyagok tárolása. Hangsúlyozta még a társadal­mi tulajdon fokozott védelmét, ezzel kapcsolatban a társadalmi bíróságok embertformáló szere­pét és jelentőségét, majd ismer­tette a munka megjavítását elősegítő tennivalókat. Megemlítette a kivitelezők és beruházók közötti kapcsolatok további javítását, a gazdaságos kivitelezésre való törekvést, a munkaterület és tervdokumen­táció időbeni biztosítását, a népgazdasági érdekek szem előtt tartását. Utalt a technikai színvonal emelésére, aa építési idő csökkentésére, a termelé­kenység emelésére, a téli munkahelyek előkészítésére, a középblokkos építkezésre való felkészülésre, a komp­lex-brigádok létrehozására, a szakmai továbbképzés szük­ségességére és a szocialista mun­kaverseny segítésére. A vitában többen felszólal­tak a Báes-Kisikun megyei Épí­tési és Tatarozó Vállalattól. Szivák Pál építésvezető megem­lítette, hogy későn kapják a tervdokumentációkat, s ez gon­dot okoz a munkaszervezésben. Palsovits József tervosztályve­zető közölte, hogy vállalatuk még mindig nem tudja mit épít 1962-ben. Nem kaptak még lé­tesítményjegyzékeit, ugyanakkor az anyagigénylést már el kellett küldeniök. Szalui József műsza­ki dolgozó a szakmai tovább­képzés folyamatosságát szorgal­mazta. Vass József művezető a dolgozókról való fokozott gon­doskodásra hívta fel a figyel­mét. Berta László, az Állami Építőipari Vállalat műszaki dol­gozója kiszámította, hogy ha csak húsz méterrel rövidítik meg az anyagok szálítási távol­ságát, akkor 1,5 százalékkal tud­ják csökkenteni az önköltséget Pa-pp Sándor, az Építők Megye- bizottságának termelési felelőse utalt arra, hogy a dolgozókban fokozódó vensenykedv több megbecsülést és rendszeresebb versenynyilvánosságot követel az üzemekben. Dömer Henrik, az Állami Építőipari Vállalat főmérnöke a beruházások jó előkészítését hangsúlyozta. Ek- ker Lajos, az SZMT munkavé­delmi felügyelője tényékkel bi­zonyította be, hogy a hanyag­ság és felelőtlenség szüli a bal­eseteket. Erdélyt Tgnde válaszadása után Némedi Sándor zárszavá­val ént véget a tapasztalatok­ban gazdag aktívaütés. Mozgalom indult a bajai járásban : Ne maradjon szántat la ti egy talpalatnyi töld sem! A bajai járási pártbizottság értékelte az őszi munkák állá­sát Megállapította, hogy a be­takarítás, a talajelőkészítés és a vetés megfelelő ütemben folyt, s ennek köszönhető, hogy a ba­jai járás — a megye járásai kö­zül elsőnek — november 18-ra befejezte az őszi kalászosok ve­tését. A jó munkáért a végre­hajtó bizottság köszönetét fe­jezte ki a termelőszövetkezetek tagjainak, a gépállomások és ál­lami gazdaságok minden dolgo­zójának. A vetésben elért eredmények mellett azonban lemaradás van az őszi mélyszántásban. Mivel a vetés végeztével a gépek felsza­badultak — minden lehetőség megvan arra, hogy teljes erővel a mélyszántáshoz fogjanak, s azt még ebben az éviben elvé­gezzék. Az idei száraz nyár Intő példa volt minden termelőszövetkezet számára: mit jelent a mélyszán­tás elvégzése, avagy elhanyagolá­sa. A mélyszántásba vetett tava­sziak a nagy szárazság ellenére is több és jobb termést adtak. A tanulságból azonban nem mindenütt okultak: a termelő- szövetkezetekbe» még ma is mintegy 12 ezer, az állami gaz­daságokban pedig közel 3 ezer hold szántatlan terület vart, amibe tavasa vetés kerüL A mélyszántást sok termel őszöve:.- kezeiben akadályozza még a lábonálló kukoricaszár. Ezért a pártbizottság javasolja a tsz-ek- nek, hogy a kézierőt most a szár­vágásra, a fogatokat pedig a behordásra használják fél. A járási pártbizottság moz­galmat indít annak érdekében, hogy egy talpalatnyi föld sem maradjon száatatlanul, s hogy a mélyszántást december 10-ig mindenütt befejezzék. A munka minden feltétele biztosítva vßtli A termelőszövetkezeteknek — « mélyszántás termésfokozó hatá­sa mellett — az sem közömbös, hogy a szántást az idén még ad ez évi díjtételekkel végeztethe­tik d_ A járási pártMaoWrtg MhA vásfoan az állami gazdaságéig gépállomások dolgozónho* és « termelőszövetkezetek gazdáihoz fordul: a mélyszántás időbe» történő és hiánytalan elvégző-* se újabb lépést jelent előre M fejlett nagyüzemi gazdálkodási útján, s könnyen megvaűÓBtftba-i tő feltétele a jövő évi nagyobb* terméshozamoknak. Hruscsov és Kekkonea megkezdte tárgyalásait Novoszibirsskben Novoszibirszk. (TASZSZ) Nyi- kita Hruscsov, szovjet kormány­fő, az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára, pénteken Kiskunhalason a Bács-Kidnm megyei Faipari Vállalatnál dolgozik Stuhl Fülöp szerelőlakatos és szerszámkészítő. Irányí­tásával működik a vállalat TMK-brigádja. Napi feladatainak elvégzése mellett egész sor nagy jelentőségű újítással segítette Stuhl elvtárs az üzem előtt álló feladatok megoldását, a terme­lékenység tervszerű növelését Munkája elismeréseként büsz­kén viseli a Kiváló újító címet Stuhl Fülöp brigádját most nagy munkával bízta meg a vállalat vezetősége. Feladatul kap­ták az újítások kivitelezését. Még az idén több célgép kerül ki kezük alól. Szakmai tudásukra jellemző, hogy a képen látható szerszámgépet is házilag készítették. Novoszibirszktoe érkezeit aha# részt vett a szibériai mezőgaz­dasági dolgozók értekezletem, Hruscsov Novosribirszkben ta­lálkozott Vrho Kekkemen finni elnöklőd, aki csütörtökön este- érkezett oda. Nyikife Hruscsov. a Szarjék-» unió Minisztertanácsának elnö­ke pénteken villásreggelit adott Kekkemen finn elnök tisztele­tére. A villásreggelit szívélyes,- barátságos légkör jellemezte. A szovjet államfő pénteken dél­előtt közös megbeszélést folyta­tott a finn köztársasági dnök- kd a finn kormányhoz intézeti október 50-i szovjet jegyzékkel összefüggő kérdésekről. A meg­beszélés a nyíltság, a kölcsönös megértés és az őszinte bizalom jegyében folyt le. Ülésezik a Biztonsági Tanács és a közgyűlés New York. (MTI) Pénteken délelőtt — magyar idő szerint 17.02 órakor — ismét összeült a Biztonsági Tanács, hogy foly­tassa a vitát az Egyesült Álla­mok dominikai beavatkozás* tárgyában benyújtott kubai pa­naszról. Egy perccel később megnyílt az ENSZ közgyűlés plenáris ülé­se is. A tervek szerint a közgyűlés előbb azzal a határozati javas­lattal foglalkozott, amely fel­hívja a Szovjetuniót és az Egye­sült Államokat, hogy haladék­talanul egyezzenek meg a jövő­beni leszerelési tárgyalások fó­rumának kérdésében. Ezt követően a közgyűlés foly­tatja a gyarmati kérdés vitájáig

Next

/
Thumbnails
Contents