Petőfi Népe, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-23 / 276. szám

5. oldat 19C1. november 83, esOtSrtStc Kunbaján meg!ce?dőilött a szőlő telepítése A Kunbajai Állami Gazdaság­ban megkezdték a 160 hold szől|5 telepítését. Kadarkát, ezer­jót, olaszrizlinget, és kövidinkát telepítenek. A megye, állami gazdaságai egyébként 2000 hol­don alakítanak ki nagyüzemi szőlősöket az idén és jövő ta­vasszal. Grigorij Csuhraj Lenitvdíjas filmrendező Kecskeméten Kedves vendége városunknak Grigorij Csuhraj. aki a felsza­badulás után hónapokat töltött Kecskeméten, mint sebesült ka­tona. Sok szép emlék fűzi Kecskeméthez és mindig szere­tettel gondol vissza az itt el­töltött napokra Megyénk túlteljesíti a felvásárlási tervet Tanácskozás Kecskeméten November 22-én Kecskeméten, a megyei pártbizottság és a me,jyei tanács vb mezőgazda- sági osztályának, a Hazafias Népfront megyei titkárságának és az Élelmezésügyi Miniszté­rium megyei felvásárlási ki- rendeltségének együttes rende­zésében felvásárlási értekezletet tartottak. A tanácskozás célja az volt, hogy a felvásárlással kapcsolatos eredményeket szám- bavegye, a nehézségeket, s azok leküzdésének módjait megvi­tassa. Az értekezleten dr. Szongoth Miklós, az Élelmezésügyi Mi­nisztérium felvásárlási főosztá­lyának vezetője tartott vitain­dító előadást. Ismertette, hogy 1957—58-hoz képest a mezőgaz­daság bruttó termelési értéke 4,3 százalékkal, a felvásárlás pedig majdnem 13 százalékkal emelkedett. Ez azt bizonyítja, hogy Miért nincs kazán? Amikor eltűntek az építóáll- vínyok a lajosmizsei új mozi épülete körül, így sóhajtottak fel a helybeliek: »Végre!-« S ami még kimondatlanul emő- gatl maradt: a rossz vélemény az építő vállalkozóról. Három éven át készült ugyanis a köz­ségfejlesztési alapból fedezett létesítmény. Augusztus 80-án vették bir­tokba a gazdái, a azóta estéről estére megtöltik a széksorokat. Azaz, hogy csak megtöltötték. Mert hovatovább elmaradoznak azok a merészebb vállalkozók is, akik a filmművészetnek hó­dolva eddig az egészségüket tet­ték kockára. Kazán híján ugyan­is nem fűtik a nézőteret, s bi­zony, a két órán át tartó leg­jobb műsorok is alkalmatlanná válnak az élvezetre, ba téli ka­bátba burkolózottan is fogva­cogva kell azokat végignézni. De miért nincs kazán? Az építkezés három évi időtartama alatt nem sikerült beszerezni? Vagy talán négy évre tervezték az építkezést, s azért van, hogy a kazánt csak jövőre ígéri a ki­vitelező? Bárhogy is van, nagy hiba! Nemcsak azért, mert dideregnek a mozilátogatók, meg hogy a gyönyörű ruhatár csak »repre­zentációs-« célokat szolgál, ha­nem mert a mutatós és igen sokba került épület küllemét is veszély fenyegeti. A moziüzemi vállalat ugyanis központi fűtés táplálására alkalmas nagymé­retű kályhát kényszerült vásá­rolni ideiglenes megoldásként, melyet a napokban kezdenek működtetni. S mivelhogy a ké­ményt a jövendő kazánhoz mé­retezték, a falon kívánnak »pót- kémény-Iyukat« fúrni Szegény fal és szegény, drá­ga mozjépüíet! Kormos, füs­tös viskó külsejéhez alacscr,yo- dik. mindez a kivitelező vál­lalatok rossz együttműködése miatt! P. L a szocialista átszervezés idő­szakában és utána nemcsak hogy nem esett vissza, de nőtt a termelés és még job­ban a felvásárlás aránya. Ennék az az egyszprű magya­rázata, hogy a nagyüzemek nemcsak többet termelnek, de termelésük nagyobb hányadát is értékesítik, mint a kis egyéni gazdaságok. Beszélt arról, hogy az állami felvásárlás tényszá- mai mögött látszólag az őster­melői piac elsorvadása mutat­kozik. Ez azonban nincs így; 1958 óta az állami felvásárló szervek több mint 2 milliárd értékű árut vettek át — ugyan­akkor a piac csak 130 ezer fo­rint értékű termékkel kapott kevesebbet. -Baromfiból például az állam az említett időszakban 600 vagonnal többet vásárolt fel a korábbinál, — a szabad piaci felhozatal ugyanezen idő alatt csupán 40 vagonnal csökkent. Az áruértékesítés szempontjá­ból egyre inkább megtisztelő helyet foglalnak el a termelő- szövetkezetek. Száz holdra ve­títve például 1959-ben 12,1 má­zsa, 1960-ban 14,5 mázsa, az idén pedig már 19,2 mázsa ser­téshúst adtak, illetve adnak. Baromfiból szinte ugrásszerű az emelkedés. 1959-ben még csak 72 kilogramm árubaromfi jutott 100 holdra, tavaly 106 kilo­gramm, az idén pedig már en­nek is több mint a kétszerese: 221 kilogramm. Tojásból a két évvel ezelőtti 47 darabbal szem­ben az idén már 308 darabot ér­tékesítenek a tsz-ejj száz hold­ról. Tejből 43 hektoliterről Sí­re, kenyérgabonából 110 mázsá­ról 134 mázsára nőtt három év alatt a száz holdról elöállitott árumennyiség. Megállapítható tehát, hogy a mezőgazdasági áruknak 7?—75 százalékát az ország szocialista szektorai adják. Ezután Magony Imre, a fel- vásárlási kirendeltség vezetője megyei tényszámokkal egészítet­te ki és támasztotta alá a be­számolót. 1957-hez viszonyítva nálunk is minden évben 200—300 millió forinttal nagyobb a mezőgazdaság termelési ér­téke, • tavaly például meghaladta az 1 milliárd 400 millió forin­tot Az idei esztendő az első, amikor megyénkben is az ural­kodóvá lett szocialista szektor­ral került kapcsolatba a felvá­sárlás. Megyénk az aszály elle­nére mintegy 4—5 százalékkal túlteljesíti a felvásárlási elő­irányzatot Terményféléből máris 80 százalékkal több került át­vételre a tervezettnél. Jellemző, hogy a termelőszövet­kezetek az összes gabona-vetés­terület 60 százalékát birtokol­ják, mégis, a felvásárolt tar- ménymennyiség 83 százalékát ők adták. A tsz-ek átlagosan a gabonatermésük 34—40 száza­lékát adták el az államnak, de a bajai és dunavecsei járásban már a felét A beszámoló után az értekez­let részvevői sorra jelentkeztek szólásra. Igen sok és értékes tapasztalatot mondtak el mun­katerületükről, még több javas­latot Indítványt tettek egyes hibák megszüntetésére. Szerdán délután a városi ta­nács elnöki szobájában fogadta Szabó Lajos, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője. Mada­rász László, a megyed tanács vb elnökhelyettese. Gombos Aladár, a városi pártbizottság első titkára és Reile Géza, a városi tanács vb elnöke. Grigorij Csuhraj hazánkban tett látogatása alkalmából ke­reste fel Kecskemétet hogy találkozzon kedves barátaival és meggyőződjék arról, meny­nyit fejlődött a város a felszaba­dulás óta. Nagy elragadtatással beszélt a látottakról. Maid több felejthetetlen élményéről adott számot a megjelenteknek. Az ünnepélyes fogadás után ellátogatott a Katona József Múzeumba, ott megtekintette Goór Imre festőművész kiállí­tását. Ezután a Felsőfokú Óvó­nőképző Intézetben találkozott a hallgatókkal,, majd este 6 órakor a TIT-klubban tartott előadást időszerű művészeti kérdésekről; Tuzou$7títolt Kecskeméten a Lakatosipari Vállalatnál Kedden a túlfűtött kazánból áradó hősugárzás miatt meg­gyulladt az ÉM. Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat für­dő-, kazán- és öltözőhelyiségé­nek födémszerkezete. A váratla­nul támadt tüzet a kecskeméti tűzoltóságnak megfeszített mun ka után végül is sikerült elfőj tania, ennek ellenére az öltöző- szekrényekbe zárt ruhák közül több a tűz martalékává vált (NO) Néhány nappal ezelőtt tudtuk meg, hogy a Vöröske­reszt, a Művelődésügyi Minisz­térium, az Egészségügyi Minisz­térium, az úttprQSzpvetspg és a nőtanács jjltal indított »Tiszta iskola —• egészséges ifjúság« mozgalom 1960—61. évre szóló szakaszában Bács-Kiskun megye második lett az országos ver­senyben. Külön öröm azonban számunkra, hogy az előkelő he­lyezés mögött nagyszerű ered­mények is rejlenek. Több mint ezer osztály nyerte el a ^Tiszta, rendes osztály« címet és 106 iskola szegezhette ki kapájára a »Tiszta iskola« kitüntető táb­lácskát. Miről is volt itt szó tulaj­donképpen? Arról, hogy a gyer­mekek az iskolájuk és tanter­mük tisztaságára maguk is vi­gyáznak. Minden tanulónak kü­lön pohara legyen, minden ét­kezés előtt mossanak kezet, és saját, otthonról hozott törülkö­zőjüket használják, uzsonnáju­kat nyomdafestékmentes papír­ba yagy nylon zacskóba csoma­golják. Ezek voltak a verseny fő szempontjai, s beszéljünk őszintén, nem volt könnyű e feltételeknek eleget tenni. Elég sok szülő vette eleinte tehernek, felesleges zaklatás­nak gyermeke kérését Külö­nösen a tanyavilágban yolt ne­héz áttörni a maradiság korlá­táit. Néhol azonban városon is előfordult, hogy családanyák panaszként mondták: »Mind » négy iskolás gyermekem poha­rat meg törülközőt vetetett ve­lem.« A tisztaság apostolai azonban nem hátráltak meg a nehézsé­A fűszerpaprika termését maradéktalanul adjuk át a feldolgozó vállalatnak A MAGYAR FÖLD kitűnő éghajlati adottságánál fogva olyan kincset adott dolgozó pa­rasztságunk kezébe, mint a fű- szerpaprika. Évről évre bősége­sen ontja a piros aranyat, amelyből a feldolgozó vállalat az ország Lakosságát látja el elsősorban. Jelentős mennyiség kerül ex­portra is. A magyar fűszerpap­rika kiváló sajátosságai miatt keresett cikk az egész világon. Az exportált paprikáért kai ott devizán fontos gépeket, nyers­anyagokat és nálunk nem gyár­tott fogyasztási cikkeket vásá­rolunk. Nem közömbös tehát, hogy a megtermelt fűszerpaprika fel­dolgozásra kerül-e, és így be­kerül az ország gazdasági vér­keringésébe, vagy pedig a ter­melőnél tárolás következtében minőségében csökken, romlik, mennyiségében apad, vagy egyes lelkiismeretlen személyek ré­széről a • fekete-csatornán elfo­lyik. KÜLÖNÖS jelentősége van e kérdésnek ebben az évben, ami­kor a közismerten aszályos idő­járás miatt — főként Kalocsa környékén — az átlagosnál jó val kesebb fűszerpaprika ter­mett. Ebben az évben minden paprikafűzérre, minden paprr kaacsőre, még nagyobb szükség van, mint más esztendőkben! Mit vár az ország ebben a helyzetben a fűszerpaprika ter­melőitől? Azt, hogy teljes papri­katermésüket maradéktalanul adják át a feldolgozó vállalat­nak. A TERMÉS átadására elsősor­ban a vállalattal kötött szerző­dés kötelez. A vállalat a termés átadását bírói úton is követelhati és tel­jes kártérítésre is igényt tart­hat Nem hisszük azonban, hogy erre a lépésre szükség lenne. Meggyőződésünk, hogy a fűszer­paprika-termelők teljesítik szer­ződéses kötelezettségüket. Külö­nösképpen számítunk a terme­lőszövetkezetekre, amelyek tu­datában vannak, hogy tagjaik egyéni érdeke megegyezik a kö­zösség érdekeivel. CSAKIS a termelők és a fel­dolgozó vállalat szoros együtt­működése biztosíthatja az or­szág minden dolgozójának za­vartalan fűszerpaprika-ellátását. VANNAK MÉG PROBLÉMÁK gek előtt. Dicséret illeti mind­azokat a megyei. járásj ps vá­rosi vezetőket, iskqlaiRUzgqtó- k^t, pedagógusokat, úttörőcsa­pat-vezetőket, azt a sok száz szülőt és tanulót akik megér? tették a mozgalom jelentőségét* Bök helyen még lábtörlőket is fontak az osztály ujt^ja éjé. hogy ne hordják be a port* piszkot, amely szennyezné a tanterem levegőjét. Ámde a tisztasági mozgalon^ jelentősége túlnő az iskolák ke? rétéin, s ebben v^n a nagysze­rűsége. A néhány héttel ezelőtt tgrtott megyei orvpsnapon pn- Ben arról esett sok szó. ilfigy emelnünk kell — különösen a parasztság — egészségügyi kul­túrájának színvonalát, tjok ház­nál még egy pohárból iszik vi­zet az egész család, egy törül­közőbe törülközik. nem törlik le lábbelijüket, mielőtt a lakásba lépnek, ezáltal a fertőző beteg­ségek gátlástalanul terjedhet­nek. Ma már nem a nincstelen .ég miatt van ez így. hagevn azért, mert így szpkták meg, s e szo­kások megváltoztatása csppáu egészségügyi szemlélet kérdése. És erre jó a gyermekek moz­galmai sop péjdát hallottunk ugyanis arról, hogy amit a ta­nuló az iskolában megszpkptb azt' otthon is csinálja. Snjáf pohara van, kezet mos étkezés előtt stb. Az ember pedig bol­tig tanul. A papa meg a mama elmosolyodik, és követi gyer­meke példáját. Annak pedig egy életre vérévé válik az egész­ségügyi kulturáltság legelemibb szabályainak betartása. A pártélet híre! SZABADSZÁLLÁSON a ve­zetőségválasztó taggyűlések be­hatóan foglalkoztak a pártalap- szervezetek gazdaságszervező feladataival. A helyi Alkotmány Termelőszövetkezet taggyűlése például azt javasolta, hogy a termelőszövetkezet létesítsen ká- c.safarmot 5—6 ezer pecsenye- kacsa felnevelésére, azonkívifl az elkövetleező két évben tele­pítsen 200 hold gyümölcsöst és 30 hold szőlőt. ' * A bajai járási párt-végrehaj­tóbizottság legutóbbi ülésén az őszi mezőgazdasági munkák helyzetéről tanácskozott, öröm­mel állapították meg, hogy a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok befejezték a vetést és ez alkalommal köszönetét mondtak mindazoknak, akik közreműködtek az őszi munkák elvégzésében. A végrehajtó bi­zottság ugyanakkor felhívással fordult a traktorosokhoz, hogy gyorsítsák meg az őszi mély­szántást és december 10-ig min­den hold földön végezzék el azt. « JASZSZENTLASZLÓN az Al­kotmány, a Zöld mező és az Új Élet Termelőszövetkezetek kom­munistái a vezetőségválasztó taggyűlések határozatainak vég­rehajtásán munkálkodnak Az elmúlt napokban az' Űj Élet Termelőszövetkezetben meg­kezdték az őszi saláta palántá­zását és hozzáláttak a szőlőtele­pítés előkészítéséhez. • SOLTON a községi pirtalapszer­vezet vezetőségválasztó taggyűlése többek között behatóan foglalkozott az ifjúság közötti politikai munká­val. Elhatározták, hogy a KISZ- szervezet tevékenységének segítésé­ben alapvetőnek az Ifjúság a szo­cializmusért próbák teljesítésének figyelemmel kisérését tekintik. Ar­ra törekszenek, hogy minél több KISZ-ista és KISZ-en kívüli fiatal szerezze meg az Ifjúság a szocia­lizmusért próba különböző fokozatú Jelvényeit. Elhatározták, az ifjúság kulturális munkájának hatékonyabb elősegítését la. Tisztaság — egészség

Next

/
Thumbnails
Contents