Petőfi Népe, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-22 / 275. szám

íwn. november ÍS, «erd» t of dal „Az SZKP XXII. kongresszusa a személyi kultusz következményeinek megszüntetéséről” A Pravda szerkesztőségi cikke Moszkva. (TASZSZ) A Prav­da keddi száma szerkesztőségi cikket közöl „Az SZKP XXII. kongresszusa a személyi kultusz következményeinek megszünte­téséről” címméL A szerkesztő­ségi cikk rámutat, hogy a kom­munizmus építése szempontjá­ból óriási jelentősége volt J. V. Sztálin személyi kultusza feltá­rásának és bátor elítélésének a párt, az SZKP Központi Bízottá sága részéről. A Pravda szerkesztőség cik­ke megmagyarázza, miért tért vissza az SZKP XXIX. kong­resszusán a XX. pártkongresz- szuson már elítélt személyi kultusz kérdésére, ■»Amikor a Központi Bizott­ság a XXIL kongresszuson beszámolt a XX. kongresz- szus óta eltelt időszakban végzett munkájáról, jelentést tett arról a nagy munkáról is, amelyet a párt a sze­mélyi kultusz ártalmas kö­vetkezményeinek megszün­tetése, a pártdemokráciá­nak a leninizmus szellemé­vel összhangban álló fejlesz­tése, a forradalmi törvé­nyesség helyreállítása és a szovjet demokrácia fejlesz­tése területén végzett.« ■»A XXII. kongresszus szem­léltetően megmutatta, hogy pártunkban visszavonhatatlanul és mindörökre végezték a sze­mélyi kultusz időszakának hi­bás formáival és módszereivel.-« A kongresszusi határozatok és az SZKP programja olyan intézkedési rendszert tartalmaz, amelynek célja a lenini vezetési elveknek, a párt- és az állami élet demokratikus alapjainak szigorú tiszteletben tartása és továbbfejlesztése. A kongresz- szus határozatai-a legkedvezőbb feltételeket teremtik meg ahhoz, hogy valamennyi testvérpárt sike­resein harcolhasson a bé­kéért, valamennyi ország együttműködéséért«. A Pravda azerkesztőségl cik­ke nevetségesnek minősíti az imperializmus ideológusainak próbálkozásait, akik megpró­bálják durván eltorzítani an­nak a harcnak tényleges értel­mét, amelyet az SZKP a sze­mélyi kultusz ellen folytatott. A burzsoá »teoretikusok« — mondja a cikk — újból neki­keseredtek »a kommunizmus válsága« nótájának. Minden alapot nélkülöznek és durván kiforgatják a valóságot az olyan állítások, hogy a személyi kul­tusz a szovjet rendszer valami­féle »elkorcsoeulásával« függ össze. Ezek lényegében azok­nak a régi rágalmazó koholmá­nyoknak új változatai — írja a lap —, amelyeket évtizedeken át hangoztattak a burzsoá ideo­lógusok és szekórtolóik — a mensevikok és a trockisták. A cikk sajnálattal állapítja meg, hogy olykor Idegen hang 6zólal meg külföldön egyes olyan becsületes emberek ajkán is, akik nem hatoltak bele elég mélyein a dolog lényegébe, nem ismerik a szocialista társada­lom természetét »Akik most kapva kapnak a szovjet rendszer „elkorcso- sulásáról” hangoztatott bur­zsoá tételen, igencsak arra az emberre emlékeztetnek, aki eltévedt három fenyőfa között Valójában az idealizm.is rab­jaivá válnak, amikor olyan ké­pességet tulajdonítanak egy sze­mélynek, hogy gyökerében meg tudja változtatni társadalmi és pomikn! rendszerünket. AH azt gondolja, hogy egy személy, még ha olyan magas tisztséget tölt Is be, mint amilyent Sztá­lin betöltött képes megváltoz­tatni egyik vagy másik rend­szer gazdasági és társadalmi természetét az szaädt a marxis­ta történelemi elfogással, vala­miféle természetfeletti tulajdon­ságokat kölcsönöz egy személy­nek.« A szovjet rendszer , »dkor- csosulásáról« kitalált mesék legjobb cáfolatai azok a bámu­latos sikerek, amelyeket a szovjet nép a kommunista párt vezetésével elért Az a tény, hogy a Szovjet­unió a személyi kultusz el­lenére ilyen ragyogó sikere­ket aratott éppen a szocia­lizmus hatalmas erejét az SZKP és a szovjet nép erő­jét mutatja. A Pravda hangsúlyozza, hogy amikor a személyi kultusz idő­szakában a központi szerveze­tek gyakorlati munkájában dur­ván megsértettek a pártélet sza­bályait ez nem bénította meg egészében véve a párt és az ál­lam tevékenységét nem változ­tatott a szovjet szocialista tár­sadalom természetén. A köztár­sasági, a határterületi, a terü­leti és az alsóbb fokú pártszer­vezetekben a személyi kultusz ellenére érvényesültek a demok­ratikus elvek. A tanácsok, a szakszervezetek és a Komszomol nagyarányú és sokrétű munkát végeztek országszerte. A szerkesztőségi cikk rámutat, hogy a tömegeik alkotó energiá­ja, bár azt a személyi kultusz időszakában viszonylag jelentős mértékben béklyóba verték, va­lóságos csodákat művelt az öt­éves tervnek nagy építkezésein, a honvédő háború csatáiban, a népgazdaság fejlődésének hábo­rú utáni időszakában. A szovjet nép munkájával és hősi harcá­val nagy sikereket vívott ki az új, szocialista társadalom építé­sében és nagyszerű győzelmet aratott a fasizmus fölött. »A személyi kultusz idősza­kában azonban a párt és a nép összes sikereit és győzelmeit egy embernek — Sztálinnak «=* tu­lajdonították Sztálinnak természetesen voltak érdemei a pártban és a kommunista mozgalomban* és a párt tekintettel van er­re, De helytelen volna a párt és a nép valamennyi győzelmét egy ember nevé­hez fűzni. Súlyos eltorzítása volt ez a valóságnak. A XX, kongresszus visszaállí­totta a történelmi igazságot, ki­domborította a szovjet népnek és élcsapatának, a kommunista pártnak nagy szerepét a kom­munizmusért folyó harcban.« A cikk utal arra, hogy a sze­mélyi kultusz légkörében meg­nyirbálták Marx, Engels. Lenin munkáinak jelentőségét és ugyanakkor teljesen érdemtele­nül dicsőítették Szitálin gyakor­ta olyan hibás tételeket tartal­mazó kijelentéseit amelyek egyaránt kárára voltak az el­méletnek és a gyakorlatnak. A Pravda »antileninistának« nevezi azt a tételt amelyet Sztálin és Molotov 1937-ben, a Központi Bizottság február— márciusi ülésén fejtett ki, s amely szerint a szocializmus si­kereinek gyarapodásával párhu­zamosan mind élesebbé válik az osztályharc — ez a tétel »volt az alapja azoknak a tömeges büntető rendszabályoknak, ame­lyeket a szocialista rendszer győzelmének viszonyai között foganatosítottak, amikor az or­szágban már felszámolták a ki­zsákmányoló osztályokat Ilyen körülmények között a büntető intézkedések éle a szocializmus iránt odaadó becsületes szovjet emberek ellen irányult« A testvéri marxista—leninista pártok — állapítja meg a Prav­da —, az Albán Munkapárt ve­zetőinek kivételével. lelkesen támogatták a XX. kongresszus­nak a személyi kultusz elítélé­séről szóló határozatait »A nemzetközi kommunista mozgalom határozottan elítéli a személyi kultusz rendszerének és módszereinek védelmére kelő albán vezetők antileninista, sza- kadár irányvonalát Amint az utóbbi időszak eseményei mu­tatják, az albán vezetők nemcsak, hogy nem hallgattak a test­vérpártok jogos bírálatára, hanem ráléptek hibáik el­mélyítésének útjára, a Szovjetunió Kommunista Pártja, a XXII. kongresz- szus, a testvéri marxista— leninista pártok ellen irá­nyuló rágalmazó kirohaná­sok útjára, ugyanakkor azzal leplezik szs- kadár magatartásukat hogy képmutatóan, hazug módon es­küd őznek a marxizmus—leniniz- mushoz való hűségükre és a Szovjetunió iránt érzett barát­ságukra.« A szerkesztőségi cikk rámu­tat, hogy amikor a marxizmus— leninizmus erélyesen elítéli a személyi kultuszt egyáltalán hem tagadja a párt az osztály, a nép kiváló szervezőinek és vezetőinek szerepét V. I. Lenin, pártunk megalapítója és veze­tője, a világ dolgozóinak vezé­re mindig hű maradt a dolgo­zók érdekeihez, kivívta az egész nép elismerését és szeretőiét A vezetők — akár nagyok, akár kicsinyek — csak munkájukkal, a kommuniz­mus ügye iránti odaadásuk­kal, energiájukkal, alkotó szellemükkel tesznek szert tekintélyre a nép körében e» hangsúlyozza a cikk. — Es ez a tekintély szükséges továb­bi sikeres előrehaladásukhoz. Helytelen és káros volna össze­téveszteni a vezetők tekintélyét a személyi kultusszal. A burzsoá propaganda kísér­leteket tesz és még további kí­sérleteket fog tenni, hogy a személyi kultusznak és hívei­nek elítélését újabb ideológiai diverziókra. a kommunizmus, a Szovjetunió elleni újabb táma­dásokra használja fel. A kom­munista ellen es? 'g propagan­distái azonban semmi mással nem rendelkeznek, csak hazug­ságokkal és rágalmakkal. A ha­zugság és az életigazság mérkő­zése viszont végeredményben még soha nem hozott sikert a rágalmazóknak és a hazudozók- nak. »A burzsoá világ meglepetés­sel párosult aggodalommal fi­gyeli, milyen szoros sorokban haladunk a kommunizmus ra­gyogó magaslatai felé. £s az útszéli port, amelyet az impe­rializmus ideológusai, valamint a hozzájuk önként vagy nem önként csatlakozott lakájok ver­nek fel, szétszórja és elhordja a történelem friss szele« — ál­lapítja meg végezetül a Pravda szerkesztőségi cikke. Szerdán Kecskemétre érkezik Grigrorij Csuhraj Lenin-díjas szovjet filmrendező Kedves vendég érkezik szer­dán délelőtt Kecskemétre, Gri­gori) Csuhraj, több nagysikerű szovjet film rendezője. Csuhraj már többször járt Kecskeméten, es legutóbb az idén áprilisban töltött el néhány felejthetetlen órát városunkban. Most újból ellátogat Kecskemétre, ahol » városi tanácson fogadják a me­gye, a város, valamint a tömegé szervezetek vezetői. A program szerint este 6 órai­kor a TIT-klubban a filmmű­vészet különböző kérdéseiről td-< jékoztatja a hallgatóságot. Nemzetiségi est Dusnokon Nagy sikerű nemzetiségi estet rendezett a dusnoki műve­lődési házban november 20-án, hétfőn este hét órai kezdettel a kalocsai járási és a Dusmok községi népfromtbizottság. A nagytermet zsúfolásig megtöltő — mintegy négyszáz fő­nyi i— közönséget Ognyenovics Milán, a Délszlávok Magyar- országi Szövetségének főtitkára köszöntötte, majd a Baranya megyei Kátoly község délszláv kultúrcsoportja aratott nagy tetszést és sok tapsot egész estét betöltő, színvonalas műsorával. A takarékossági hónap eseményei a dunavecsei járásban Takarékossági ankétra gyűl­tek össze — a népfront járási és községi bizottságának meghí­vására — november 20-án, hét­főn Dunavecsén a járás párt-, tanács- és tömegszervezeti ve­zetői, a helyi intézmények, a földművesszövetkezet, a ter­melőszövetkezetek és a ktsz képviselői. Az ankéton Miklán Ferenc, a Hazafias Népfrontbizottság já­rási titkára a takarékosság je­lentőségéről, az eddig elért eredményekről s a takarékossá­gi hónap járási programjáról tájékoztatta a megjelenteket. A hónap folyamán például több községben — így Dunaegyhá- zán és Szálkszentmártonban — tartanak tanácsadást az állam- kölcsön-kötvények sorsolásáról, két községben pedig — Solton és Hartán — november 28-án, illetve 26-án műsoros kérdezz— felelek estet rendeznek a helyi takarékszövetkezetek. R véradó mozgalomról tárgyaltak Hétfőn délután Kecskeméten, a Vöröskereszt megyei szerveze­tének helyiségében ülést tartott tak a véradó mozgalmat irányító megyei szervek képviselői. Dr. Takács Sándor, a megyei kór­ház igazgató főorvosa számolt be a véradás jelenlegi helyze­téről. Megállapította, hogy a véradó propaganda alábbhagyá- sa következtében egyenetlenné vált a véradás. Ugyanakkor kórházainkban és gyógyintéze­teinkben a vérre állandóan szükség van, hiszen egyes ese­tekben az a gyógyítás elenged­hetetlen kelléke. Javasolta, bogy az üzemekben, gazdaságokban, falvakban és városon egyaránt mozgósítsák felvilágosító mun­kára a véradó mozgalom propa­gandistáit. A pártélet hírei A TOMPÁI Kossuth Terme­lőszövetkezet pártalapszerveze- tének vezetőségválasztó taggyű­lésén valamennyi párttag és tagjelölt megjelent, azonkívül részt vett négy pártonkívüll aktivista is. A vezetőség be­számolója elismerően szólt a pártmunka eredményeiről, ugyanakkor önkritikusan bírálta a fogyatékosságokat. Megemlí­tette, hogy a határozatokat nem minden esetben hajtották végre. A taggyűlés elhatározta, hogy a jövőben rendszeresen tájékoztatják, illetve feladatok­kal látják el a pártonkívüli ak­tíva tagjait. Az elmúlt héten a bajai já­rás községeiben megkezdődött a pártoktatás. Sükösdön 90-en, Csátalján 70-en, Nemesnádudva­ron pedig £0-aa vettek részt a pártoktatási év ünnepélyes megnyitóján. A LAKITELEKT Szikra és Petőfi Termelőszövetkezet kom­munistái együttesen tartották meg vezetőségválasztó taggyűlé­süket. A taggyűlésen a két párt­vezetőség beszámolóját Szűcs Já­nos üzemi munkás, a Zománc­ipari Művek Kecskeméti Gyár­egységének dolgozója tartotta meg. Nagy örömmel fogadta a taggyűlés Szűcs elvtársnak azt az elhatározását, hogy a jövő­ben maga is a termelőszövet­kezetben kíván dolgozni. Az ér­tekezlet Szűcs Jánost beválasz­totta a termelőszövetkezeti párt- szervezet vezetőségébe. Régen a Kilián Termelőszö­vetkezet pártái apszervez elének vezetőségválasztó taggyűlésén részt vettek a budapesti patro­nálok, a XVIII. kerületi Építő« ipari Ktsz pártalapszer vezető­nek képviselői is. A beszámolót követő vitában tizenegyen szó­laltak feL A felszólalók között volt három pártonkívüli dol­gozó is. • A Bajai Gyapjúszövetgyár kommunistáinak vezetőségvá­lasztó taggyűlésén elmondott be­számoló helyesen elemezte a po­litikai és gazdasági munka ta­pasztalatait. Az eredmények számbavétele mellett azonban megemlítette azt is, hogy né­hány párttag magatartása nem volt példamutató. A vitában ti­zenhatan szólaltak fel és a tag­gyűlés többek között elhatároz­ta, hogy igen nagy figyelmet fordít a párttagok kommu­nista nevelésére. ülést tartott a KPVDSZ Kedden ülést tartott a Ke­reskedelmi, Pénzügyi és Ven­déglátó Dolgozók Szakszerveze­tének megyei bizottsága. Az ülés részvevői foglalkoztak a vezetés színvonalának emelésé­vel, az ezzel kapcsolatos fel­adatokkal, majd a megyei bi­zottság, a szakszervezeti bizal­miak és a járási bizottságok tagjainak megválasztását elő­készítő tervről tanácskoztak. Ezután a november 29-én sorra kerülő választmányi ülés be­számolóját hagyták jóvá. A

Next

/
Thumbnails
Contents