Petőfi Népe, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-21 / 274. szám

196J. november 21 kedd 3. oldal Országosan első h esdemény esés Teigazdasásifiép-szerviz létesült a Solti Állami Gazdaságban A SOLTI Állami Gazdaság központi majorjában sorakozó gazdasági épületek száma egy, méreteiben még kicsi, de jelen­tőségében annál nagyobb létesít­ménnyel szaporodott, A friss festék szagát árasztó falak kö­zött pár napja érdekes munka kezdődött: a tejgazdasági gépek szerviz-szolgálatas A műhelyben egyelőre ket­ten dolgoznak: Borbás János gépészmérnök és Sándor István vezető műszerész. Amíg ez utób­bi egy »beteg« szeparátor kö­rül szorgoskodik, — a fiatal gé­pészmérnök tájékoztat a szer­viz jelentőségéről, létrehozásá­nak körülményeiről. — A tehenészetekben használt gépek — tejszeparátorok, fejő­gépek és hűtőgépek — üzembiz­tos működése rendkívül fontos. Csak egy példát említek. A sze- parátordk tökéletes üzemelteté­sévei emelhető a teljes tejből nyert tej zsír százaléka. Bács-Kiskim megye állami gazdaságaiban a 0,1 százalé­kos tejzsír-szaporulat értéke Ötszörösére nőtt a termelékenység Új üzemrész épült a Bajai Cementipari Vállalatnál A eementipar gyártmányai léses utókezelést alkalmaznak, közül jelenleg is az egyik ieg- A változást tekintve ez^ a leg­keresettebb hiánycikk a tíztől jelentősebb, hiszen hat órai gő- harminc centiméter belső át- zölés és egy napi pihentetés li a vi átlagban meghaladja a 100 ezer forintot. Ugyanakkor a helyben lefölözött sovány tej ingyen visszamarad a növendékállatok táplálására. Ahol gépi fejesre rendezkedtek be — s az ilyen gazdaságok száma egyre növekszik —. ott a fejőgépek zavartalan műkö­dése igen fontos, mert üzemza­var esetén a kézi toifejés jóval költségesebb és hosszadalma­sabb. A hűtőgépeik elromlása miatt — különösen nyáron — több százezer liter tej mehet tönkre. — A TEJGAZDASAGOKBAN alkalmazott gépek javítását ed­dig az állami gazdaságok szere­lőipari vállalata végezte. Ez azonban nem győzte ellátni az egész ország gazdaságait, s a javítás drága és körülményes volt Most a főigazgatóság, az Állami Gazdaságok Bács-Kiskun megyei Igazgatóságával egyetér­tésben, kísérletképpen itt, Sol­ton szerviz-üzemet létesített A gazdaságoktól béküldött hibás gépek javításának időtartamára mi a raktáron levő új vagy ja­vított gépekből cseregépet adunk ki. A javításhoz máris meg­felelő felszereléssel rendelke­zünk, — de januártól kezdve a szerelő gárda kilenc főre sza­porodik. A szerviz nemcsak helybeli javítást vállal, hanem rendszeresen meglátogatjuk a gazdaságokat, ellenőrizzük a tej, gazdasági gépek üzemeltetését tanácsokat adunk a gépkeze­lőknek, sőt az a tervünk, hogy a fejő­gép- és tejházkezelők részé­re pár hetes tanfolyamokat is indítunk. Nem mindenütt ismerik béldául tökéletesen a brüsszeli világki­állításon aranyéremmel kitün­tetett és a Zuglói Gépgyárban készült tejszeparátorok műkö­dését amelyek pedig a magyar iparnak formára is a legszebb gépei közé tartoznak. Borbás János büszkén mutat­ja meg a műhely berendezését, a raktárban már elszállításra váró, kijavított újrafestett gé­peket Elmondja, hogy a szerviz különféle kísérle­teket is végez például a villanypásztorok összeha­sonlítására, a szeparátorok fordulatszámának mérésére, ■ jövőre megkezdik a juhi- szátok gépi fejésére irányuló gyakorlati kísérleteket is. A FŐIGAZGATÓSÁG a solti szerviz tanulságai, tapasztalatai alapján jövőre más megyékben is megszervezi a tehenészettel rendelkező gazdaságok számára a központi javító-szolgálatot G. K. Üdülnek az egykori cselédek A hartai Lenin Termelő- szövetkezet négy stenci- lezett lapból álló híradóját for­gatom. A havonként megjelenő lapot egyszerű parasztemberek írják, szerkesztik és adják ki „házilag”. Több szövetkezeti gazdaságnak van már ilyen új­ságja. de most nem erről aka­rok írni. Inkább a negyedik ol­dalon olvasható kis közlemény vonja magára figyelmemet, amely arról ad hírt, hogy a szö­vetkezet nyolc beutalót kapott Harkányon rdöre és Hévízre az Állami Biztosító önsegélyező csoportjának hozzájárulásával. A közlemény megemlíti még azt is, hogy az üdülők között fiatalok és idősek, nők és fér­fiak egyaránt voltak. Az a kis hír, ha történelmi ” idő távlatába helyezzük, sokkal többet mond annál, mint ami az első és felületes olvasás­ra kitűnik belőle. Egy szövetke­zet nyolc gazdája ment el az ország szépséges tájaira üdülni, pihenni, s ehhez csak egész cse­kély összeggel kellett hozzá já- rulniok. Mi más ez, ha nem a parasztság „jelen történelme"? E ténynek a jelentőségét ak­kor látjuk a maga teljes való­ságában, ha összevetjük a múlt parasztjainak sorsával. Ismer­jük a felszabadulás előtti nincs­telen és szegényparaszt helyze­tét Tudunk három millió kol­dusról. a cselédházak szomorú átkáról, a kommencióról, az ár­verésről. a tüdővészről —, ami­kor már a betevő falat és egy pár rossz bakancs megszerzése vagy egy malacfióka öröklése is örömet jelentett. Ki gondolha­tott volna akkor Hévízre és Harkányfürdőre, aki nem tar­tozott az uralkodó osztály tag­jai közé? Elérhetetlen meseor­szág volt mindazok számára — ha egyáltalán tudtak róla —, akiknek a cselédsors jutott ré­szül, s akiket semmibe sem vettek. A szocializmust építő tár­sadalmi rend egyik ha­talmas vívmánya ez is, hogy a dolgozók legszélesebb rétege számára lehetővé tette az anya­gi felemelkedést, s ezen belül az üdülést, a pihenést Dolgozó parasztságunk a mezőgazdaság szocialista átszervezésével él­vezheti mindezt. A tsz-híradóbam olvasott kis hír ezeket a gondo­latokat ébresztette bennem. S a hír végén még ott van az a mondat, hogy az akciót széle­sítik, s lehetővé teszik a ked­vezményes üdülést minél több szövetkezeti gazda számára. h. a Három közúti baleset történt vasárnap Vasárnap három közúti bal­esethez vonultak ki a közleke­dési rendőrség járőrei. Az első Izsák határában, a makadám- úton történt. Sárga Béla föld­műves motorkerékpárjával vi­gyázatlanul akart megelőzni egy lovaskocsit, amelynek neki­ütközött Pótutasa, Gellér Ist­ván súlyos sérülést szenvedett. Jelenleg kórházban ápolják. Dunavecsén a sebességkorlá­tozási tilalom durva megszegése okozott balesetet. Mülner Gyu­la a lakott területen belül 60— 70 kilométeres sebességgel ve­zette motorkerékpárját, s el­ütötte a járdáról lelépő özv. Makkai Sándornét. Az idős asz- szonyt lábtöréssel szállították a megyei kórházba. Lajosmizsén Csizovszki Ká­roly keceli motorkerékpáros — figyelmetlensége következtében — nekiment a kerékpárját sza­bályos oldalon toló Horváth Jár nosnak. A motoros arcán szen­vedett nyolc napon túl gyógyu­ló sérülést, a kerékpárosnak pe­dig a lába tört el. Újfajta víztároló Kisfáiban, a mezőgazdasági szakiskolában egyre több lesz a bentlakó növendék, s ezért még a nyáron egy 120 szemé­lyes hálórész építéséhez fogtak. Ennek hiányában ugyanis a négy tanteremből kettőt idényhálónak kénytelenek használni. Ezentúl nem lesz gond a vízellátás sem, mert már a be­fejezés előtt áll egy újfajta víztároló építése. A majdnem 16 méter magas tároló mintegy negyedmillió forintba kerül és 75 köbméter víz befogadására lesz alkalmas. Érdekessége, hogy végig oszlopos, tehát az egész torony megtölthető vízzel, és — ellentétben az eddigi víztor­nyokkal — az alsó része is gaz­daságosan kihasználható. Építé­se is kevesebbe kerül a hidro- globusénál. A Béke-brigád 4ÄS Munka,UAStnutuk nyergyártó üzemében Sebők Istvármé szocia­lista címért küzdő bri­gádjával arról beszél­gettünk, miért a Béke­brigád nevet vették fel. Csodálkozva néztek rám, aztán egyszerre mondták: Ez a leghőbb vágyunk. Kiss Pálné a brigád legidősebb tagja így kezdte: Édesapám ko­rán meghalt, öt gyer­mek gondja, nevelése szakadt anyám nyaká­ba, amikor a gyermek­telen házaspárok is ne­hezen élteit. Anyám keresete a szegényes ruházkodásra és szű­kös élelmezésre volt csak elég. És most mi a hely­zet? A keresetet most is be kell osztani, de jobb az élet mint gye­rekkoromban volt. A sok megpróbáltatás után szeretném béké­ben eltölteni a hátra­levő nyugdíjas évei­met. .. Szavait pillanatnyi csend fogadta, majd Koch Lajosné kislá­nyáról, a hatéves Kati­káról beszélt nagy sze­retettel. A kislányra a gyár napközijében vi­gyáznak, amíg anyuka és apuka dolgozik. Ar­ra a kérdésre, mi le­szel Katika, ha meg­nősz, így válaszol: szí­nésznő. .. Dóczi Györgynének két fia van. A kilenc­éves György és a hat­éves János. A kevés beszédű, gyorskezű asz- szo*'» nagy melegség­gel így szólt: amit csak tudunk megadunk nekik... Szó, szót követ és megtudom, hogy egyik­másik édesanya nem­igen hivatkozik az ő nehéz, nélkülözésteli gyermekkorára, azzal az indoklással; nem szívesen emlékezem a rosszra. — Pedig néha nem ártana felidézni a múltat, hogy jobban megértsék a gyerme­kek a jelent Lássuk csak Sebők Istvánné életét. Négy gyermeke van. A leg­idősebb könyvelő, ket­tő ipari tanuló, a csa­lád kedvence, a mama szemefénye, a kis Pi­tyuké pedig második Az állványzat köntösében az újfajta víztároló. általános osztályos. — Én megszenved­tem a második világ­háborúban. Négy évig távol volt férjem. Elég volt a megpróbáltatá­sokból. Békében aka­rom felnevelni a gyer­mekeimet. Higgye el. sokan akarjuk, s ez nagy dolog... — Mi békében aka­runk dolgozni — sum­mázza a brigád tagjai­ban buzgó érzéseket Kochné, aki ennél a kijelentésnél nemcsak kislányára a Katicára, hanem Dócziné két fiá­ra, Bartáné gyermeké­re, az egyre szépülő életükre, a gazdagodó gyárra gondol. S hogy érzéseik mélyek és szívből jöttek, szándé­kaik igazak, azt bizo­nyítják kiváló termelé­si eredményeik^ s majd az elnyert Szocialista brigád cím. V. K A gőzkamrában egy perc sem 1 kell a sablon szétszedéséhez,? máris jöhet a következő. \ után nagy szilái’dságú, a vasúti \ szállítást jól bíró csöveket in-> díthatnak útba a megrendelők-) höz. Ugyancsak jelentős az is, S hogy az üzem megindításával! teljesen megszűnt a csőgyártás! szezonális jellege. A betoncső! zárt helyen készül. így télen-! nyáron egyaránt biztosíthatók a) folyamatos termelés műszaki) feltételei. Sándor Géza ' mérőjű betoncső. Felhasználás* igen széleskörű. Kisebb bei- méretben ezeket alkalmazzák a lakásépítkezések közművesíté­sénél mint fürdőszobai, konyhai és más vízlevezetőket. Nagyobb bel méretben utcai csatornabe­kötésekhez használják, de beton­csövet kémek a rizstermelők és az öntözéses gazdálkodásnál is igen sok fogy belőlük. Illetve csak fogyna, ha lenne elegendő. Ez késztette a Bajai Cementipari Vállalat vezetőit, hogy az egyre növekvő igénye­ket gépesített csőverő üzem létesítésével elégítsék ki- Tavaly még terv volt ez. Ma már va­lóság. Az új csöverő üzem mű­ködik. Tavasszal kezdték az építését, azóta elkészültek a gőzölőkamrák is. A termelé­kenység növekedése pedig kü­lön méltatást érdemel. Kézi erővel napi átlagban 15—20 darab betoncső készült csak az üzemben; Ma viszont a csőverő gép segítségével már 110 darab egy műszak teljesít­ménye. Vagyis a termelékeny­ség több mint ötszörösére emel­kedett, lényegesen kevesebb fi­zikai munkával. Minőségét te­kintve pedig egy napon sem le­het említeni a kézzel döngölt és a géppel gyártott betoncsöveket De nemcsak a minőségi ki­fogások szűntek meg. hanem a késztermékek tárolási ideje is lerövidült. A régebbi 28 napos tocsolási, érlelési időt tizedére csökkentették. A betonáru öntö­zése pedig teljesen megszűnt. Helyette új technológiát, gőzö­Kéd erővel fél óra kellett egy betoncső döngöléséhez. A esőverő gép ugyanezt négy perc alatt elvégzi.

Next

/
Thumbnails
Contents