Petőfi Népe, 1961. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1961-11-18 / 272. szám
Í#6l. november 18. szombat 3. oldal Kilenc hónap alatt II millió 500 ezer forint megtakarításj a tanácsi iparban 36 dolog a nyereségrészesedés rendszere, de a több, főként pedig az olcsóbb termelés eszközévé csaik akkor válik, ha jelentőségéhez mérten számolunk vele, s munkánk során igyekszünk kihasználni a benne rejlő költségcsökkentési forrásokat, takarékossági lehetőségeket. Köztudott, hogy hazánk viszonylag szegény ország ipari alapanyagokban. A feldolgozásra kerülő nyersanyagok jelentős részét kénytelenek vagyunk külföldről beszerezni. — Nálunk ezért különösen nagy gazdasági jelentősége van a takarékosságnak, az anyagfelhasználás c sokkén tésének. Számok bizonyítják, hogy milliókat nyerhetnek megyénk üzemei, ha a jő gazda mindenre kiterjedő gondosságával bánnak a nyers- cs alapanyagokkal, ha takarékoskodnak a munkaeszközökkel és az energiával. Szemléltető példája ennek az az összesítés, melyet a megyei tanács ipari osztálya készített a takarékossági verseny háromnegyedévi eredményéről. Bár az energiagazdálkodás adatai nem ismeretesek, mégis a könnyű- és élelmiszeripari üzemek 8 millió 500 ezer forint értékű anyagot takarítottak meg. A termelés egyéb költségeinek összegét pedig több mint 3 millió forinttal csökkentették. Az év végéig ez az összeg előreláthatólag újabb milliókkal acélból, könnyű- és színesfémből adódott. A szorgalom és a; versenykedv mellett nagy része van ebben n anyagi érdekeltség rendszerének. hiszen az anyagköltségek csökkentése mondhatnánk első fel-5 tétele az év végi nyereségrésze-; sedésnek. Hasonlóan vasipari üzemeinkhez, vonatkozik ez a többi ipar-í ág dolgozóira is. A statisztika; pedig bizonyítja, hogy a munkások és műszakiak egyre több helyen élnek a takarékosság ezer lehetőségével. A Kiskun Cipőüzemben 750 ezer forint szerepel a takarékossági számlán. Faipari vállalataink 500 ezer forinttal kevesebb anyagot használtak fel a tervezettnél. Vágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalatunk megtakarítása 1 millió 150 ezer forint. Sütőiparunk takarékossági számlájának összege meghaladta az 1 millió 800 ezer forintot. Téglaás cementipari vállalatainknál pedig 800 ezer forinttal csökkent a termelési költség, hogy csak a nagyobb összegű megtakarításokról tegyünk említést. így gyűltek össze filléreikből forintok, ezrekből milliók a takarékossági versenyben. Kilenc hónap után 11 millió 500 ezer forint az az összeg, amit a tanácsi ipar dolgozói biztosítottak a takarékos gazdálkodás révén az 1961. évi nyereségrészesedés alapjául. S. G. Megbecsülik őket »Hogyan tükröződik a gyakorlatban a falusi értelmiség megbecsülése?” — Az egyik értelmiségi ankéten hangzott el nemrégiben ez a kérdés. Egy válasz a sok közül Úszódon kínálkozott rá, amikor Pecznyik Ferencné, a helyi tanács gazdálkodási előadója lelkesen invitált: — Nézze meg az új orvosunk lakását! Most rendezkedik benne. A tanács csináltatta. Gyönyörű lett! De új lakójának kétszeresen hasznát látja a község: orvosunk is van, és — mert a felesége tanítónő — pedagógusunk is. S a beszéd fonalának tovább fűzése közben kiderült, hogy jelenleg kétszer kétszobás ikerlakást épít a község pedagógusai számára, amihez 56 891 forint értékű társadalmi segítséggel járul hozzá a lakosság. íme — hogy a 11 helyi nevelő közül hatnak ne kelljen vidékről bejárni — Úszódon így tükröződik a megbecsülés. Szilágyi Tibor előadása A második kárpát-meteorológiai konferencia a Magyar Tudományos Akadémián háromnapos tudományos ülésszakot tartott. Az ülésszak keretében Szilágyi Tibor, az Országos Meteorológiai Intézet Kecskemét# Agrometeorológiai Obszervatóriumának vezetője „A szőlőtermesztés meteorológiai vonatkozásai Magyarországon, különös tekintettel Kecskemét környékére” címmel előadást tartott. Az előadás iránt a külföldi szakemberek is nagy érdeklődést tanúsítottak. MUNKA KÖZBEN A Győri Hajtóműgyárban géplakatos és motorszerelő szakmát tanult annak idején Ress Károly, a Kiskunhalasi Baromfi- feldolgozó Vállalat üzemlakatosa, aki Győrből került Alföldünk egyik nagy élelmiszeripari üzemébe. A műhelyben ritkán lehet megtalálni. Állandóan a gépeket bújja. Azt vallja: a vérbeli lakatos csak a gépek társaságában érzi jól magát. Társai elmondják, hogy fáradságot nem ismerve, szívesen, nagy ambícióval dolgozik. Nincs szíve abbahagyni a félig kész munkát, s ezért néha engedéllyel meghosszabbítja napi munkaidejét (Fényképezte: Pásztor Zoltán.) növekszik. Dicséret elsősorban vasipari üzemeinket illeti. Az itt dolgozók adták az összes megtakarításoknak közel felét. 4 millió 600 ezer forintot. Üzemlátogatásaink során számos jelét tapasztaltuk annak, hogy Baján, Kalocsán, Kecskeméten, Kiskunhalason és Tiszakécskén nemcsak a vezetők, de a dolgozók is szorgalmazták az anyagokkal való takarékoskodást Egész sor újítást nyújtottak be a gyártástechnológia korszerűsítésére, a gyártmányok anyaghányadának csökkentésére és a hasznos hulladékanyagok gazdaságos felhasználására. Ez eredményezte, hogy a tanácsi vasipar megtakarított millióinak döntő része vasból, Méhészek munkaértekezlete 4 termelőszövetkezetekben, szakcsoportokban és társulásokban tömörült méhészek november 17-én Kiskunhalason munkaértekezletet tartottak Malomházi Lajos megyei méhész-szak- titkár vezetésével. Értékelték a méhészetek idei munkáját, eredményét, s megállapodtak a jövő évi feladatokban. A megye méhészetei ebben az évben 2072 mázsa mézet adtak át a felvásárló szervnek, ami 85 százalékos tervteljesítésnek felel meg. A kiesést a rendkívüli időjárás okozta. A munkaértekezlet részvevői úgy határoztak, hogy jövőre mintegy 15 százalékkal növelik a méhcsaládok számát, s a tervben szereplő 24 vagon helyett legalább 26—27 vagon mézet adnak át szerződésre. Ezt annál inkább megtehetik, mert a méhészetek a fuvar- és a cukorellátás tekintetében a jövőben újabb kedvezményekben részesülnek, amelyek hozzájárulnak e fontos iizemág még jövedelmezőbbé tételéhez. Köszönjük, doktor űr A<z ú{ g-éfii tataifueé A Kiskunsági Erdőgazdaság balotaszállásd gépműhelyében elkészült a gépi talajfúró mintapéldánya, amelyet a nyárfahu sáng elültetésénél alkalmazna: majd. Az elmés szerkezet elkészítéséhez Meskó József műszaki csoportvezető adta az alapgondolatot, amelyet Petró Ferenc, Tan- esik Péter, Kiss László, Orbán György és a kovácsműhely dolgozói valósítottak meg. Az új talajfúró két perc alatt készít egy furatot, míg a fáradságos kézi erővel egy ember nyolc óra alatt mindössze 15—16 fúratot készített. Szerkezete 24 alkatrészből áll, s a K—25-üs Zetorra szerelhető. Főbb alkatrészei: egy 2,5 méteres torony, egy 2 méter hosszú cső, géppé’ működtethető csigafúróval. Kéméter mély lyukat fúr, s a föl det is kiemeli. Egyedüli hátré nya az, hogy csőrlővel kell e csövet a felszínre emelni, de rövidesen ezt a problémát is megoldják. A talajfúrót elsősorban az útmenti fásításoknál és az erdősávok létesítésénél tudják alkal- mozni. A nyárfahusángot a talajvízhez közel lehet vele helyezni, ami által az a fele ide alatt nő meg, mint az eddigi módszer alkalmazásával. További előnye a fúrónak az. hogv megkíméli a fizikai erőt, s üzemeltetése nagyon olcsó. A gép 8 óra alatt — üresjáraton kívül — egy liter olajat használ el, miközben 200—220 lyukat fúr. Előzetes számítások szerint a talajfúrő alkalmazáséval a nyárfaültetés költsége a tizedére csökken. A nagyszerűen bevált újítás elfogadása után megkezdik a talajfúró sorozatgyártását. Lakatos Mihály tudósító Szekér áll a rendelő előtt. Sanyi bácsi, a városföldi Petőfi Termelőszövetkezet foga- tosa várja az orvost, a szövetkezet és a környék doktorát, Várnai Ferencet, hogy elvigye beteglátogató kőrútjára... Ságot is helyben kapom meg... Az orvos az ajtóig kíséri és int a kocsisnak, hogy mindjárt jön, csak átöltözik. Keskenyarcú, fekete fiatalember. Városföldön már mindenki ismeri, pedig két hónapszerették a mindenkihez szívélyes embert, és sajnálják, hogy nemsokára elveszítik. Mert a doktor napokon belül kezébe veszi ismét utazótáskáját és visz- szamegy eredeti munkahelyére, az Orvostovábbképző Intézetbe, ahol tanársegéd. — Bács-Kiskun megyében négy községet patronál intézetünk — tájékoztat. — Városföldet, Kunpeszért, Jakabszállást és Csikériát. Tanársegédeink három-három hónapra jönnek le ezekbe a helységekbe, ellátni a körzeti orvosi teendőket... Nagyon szép ez a rendelő. A felszerelés ugyan kicsit még hiányos, de már intézkedtem a hiány pótlására. Mire az állandó körzeti orvos megérkezik, minden rendben lesz... Ebben az időben különösen sok a betege, — hiszen az ősz mindig több kellemetlenséget okoz. Naponta ötven ember is megfordul a rendelőjében. Persze, nemcsak megfázással, gyaik- ■ ran adódik kisebb baleset is. Várnai Ferenc nem mindig várja meg, hogy minden beteg a rendelőbe jöjjön. Mipt most is, sorra látogatia a majdnem 15 kilométer átmérőjű körzet lakótelepeit. Benéz a Dózsa, a Hunyadi, a Petőfi Termelőszövetkezetbe: van-e beteg valahol? Ügy kopogtat a tanyaházak attain, mintha nem is orvos, hanem régi ismerős, jó barát volna ... Különösen az idősebbeknél időz sokat. A Fekete tanyát például sohasem mulasztja el meglátogatni: — öreg házaspár lakik itt. A néninek magas a vérnyomása. Fekete bácsit pedig nemrég megtaposta a tehén. De már javul a vállzúzódása. Mire visszamegyek Budapestre, rendbe jön az öreg... Szedelözködik. Felül a szekérre, mert várják a tanyákon, a szövetkezetekben. Rövid idő alatt megszerették, s a búcsúzásmál bizonyára sokan szorongatják majd hálálkodva a kezét: — Köszönjük, doktor úr! Márkus János ja sincs, hogy egy bőrönddel a kezében ide érkezett. Első dolga volt, hogy bejárta a határt, azt a földet, amelyen • valaha az uraságok, módos nagygazdák nyomortanyáiban éltek a kisbérlők, cselédek, akik éjt- nappallá téve gürcöltek a betevő falatért. Maga is megle- pedődött Városföld mai arculatától. Űj rendelő, szép orvosi lakás, önkiszolgáló bolt a fel- szabadulás óta önálló községgé lett településen. őszintén megmondja: örül a kihelyezésének. Megismerte Városföldet és megkedvelte a szántóföldek dolgozóit, Öik te megMa azonban késik az orvos. Váratlanul felkereste egy fiatal asszonyka, erős megfázással. Dobák Józsefnénak hívják, a kecskeméti Dózsa Termelőszövetkezet tagja. -. Rövid vizsgálat, s már kapja is a gyógyszert, három forintot fizet érte. Az asszonyka hálálkodik: — Nem is tudja doktor úr, milyen hálásak vagyunk. Amikor még én sem voltam termelőszövetkezeti tag. nem mertem elmenni az orvoshoz. Inkább heteken át kínlódtam az ágyban, nehogy ki kelljen adnom százötven—kétszáz forintot. Most pedig még az orvosA kihelyezett orvos egyik betegének a pulzusát vizsgálja.
