Petőfi Népe, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-12 / 241. szám

)3unéi napirtnden a. nuűődtk maíZák Látogatás a kiaknázatlan lehetőségek honában, a kecskeméti kölcsönzi5 boltban jf . A BelftertesfitedelínS Kölcsön- [eő Vállalat I960; április 1-én k*i.yitotta meg kecskeméti köl- [csönzőjét. A választók már ak­ikor is bő volt A háztartási kis­gépektől kezdve a kerékpárig, a (fényképezőgéptől a gyermekko- (csiig és gumimatracig, sok hasz- jaios eszköz állt a háziasszonyok fés az érdeklődőik rendelkezé- *ére. Azóta több új cikk köl­csönzésének bevezetésével lepte meg a kecskemétieket a köl­csönző vállalat. Bevezették az edények és evőeszközök, a tás­karádió, a hőkandalló, a lemez­játszó kölcsönzését is. A közeli napokban létra kölcsönzéssel bővül a választék, de tervezik a bőrönd- és kismotor-kölcsön- eést is. Mi a legkeresettebb? Azt gondolná az ember, hogy a mosógép, a padlókefélő és a porszívó, de — nem. — Az év minden időszakában más-más — mondja Kókai Fé­rem cné, a kölcsönzőbolt veze­tője. — Ilyen idényjellegű cik­kek: a sátor, a matrac, a hő­kandalló, a kvarclámpa és a szemfelszedőgép is. A legkere­settebbek közé sorolhatjuk az m'rógépet és a falhengert. Leg­kisebb a babakocsi kihasználá­sa. Háztartási gépeket is köl­csönöznek sokat és rendszere­sen, de a város háztartásai jól el vannak látva mosó-, porszí­vó- és padlókefélő gépekkel. Nyugodtan mondhatjuk, hogy az úgynevezett luxuscikkek ke­resettebbek, mint a háztartási gépek. Eltörölték a betétdíjat A szállítás gondjairól be­szélgetve meséli Kókai Ferenc- né: — Nemrégen elromlott az egyetlen triciklink, s idő telett, míg alkatrészeket kaptunk hoz­zá. A kölcsönzők méltatlankod­tak, nem értették meg kény­szerhelyzetünket, pedig nem te­hettünk róla. — Nem lenne célszerű két tricikli üzemeltetése? — Nem. Egyrészt nincs raktá­runk. másrészt pedig, ha nincs vele baj, győzi a házhozszállí­tásokat. Október elsejével eltörölték a betétdíjakat. Ez nagyban meg­könnyíti majd a kölcsönzést a lakosság számára, ugyanakkor gondot jelent a kölcsönzőbolt vezetőjének. Eddig is előfordult, hogy napokkal később hozták vissz a kölcsönzött tárgyaltat, s a betéti díjból vonták le a kölcsönzési díjat. Az új rendel­kezés a háziasszonyok érdeké­ben született, de cserébe annyit elvárnak tőlük, hogy ne éljenek vissza vele,. Háziasszonyok t figyelem ! — Hogyan lehetne a bolt és a háziasszonyok kapcsolatát ja­vítani? Nem mintha a kapcso­lat rossz lenne, de az egyéves­nél alig több gyakorlat minden bizonnyal nem oldott még meg minden problémát — Igen. Ezzel már foglalkoz­tunk, de eddig nem adódott al­kalom arra, hogy szélesebb kör­ben is ismertessük lehetősé­geinket. Attól függetlenül, hogy aránylag kisebb a háztartási gé­pek iránti kereslet, sokan ve­szik igénybe. Lehetőség van ar­ra, hogy egy-egy bérház vagy egy-egy telep lakói közösen, hó­napokra vegyenek ki háztartá­si gépeket. Ezzel nemcsak a szál­lítási gondok oldódnának meg, hanem a háziasszonyok keve­sebb pénzért hetenként esetleg többször is — attól függően, hogy hányán társulnának egy- egy mosógépre — moshatnának kényelmesen, gond nélkül. Néhány érdekes példát is hal­lottunk. Nagykőrösre porszívó- gépet,. Orgoványra mosógépet, Orosházára porszívógépet vett havidíjas kölcsönbe egy-egy kollektíva. Ez Kecskeméten még könnyebben megvalósítható, és megkönnyítené a második mű­szak gondjait. Az üzlet vezetője azt is el­Ha nemvárt vendég érkezik... A régi magyar háztartásokról jegy­zi iöt Apor Péter a XVII. szazad végén: ;,1687 előtt olyan emberséges ország vala Erdély, hogy egy pénz nélkül keresztül lehetett azon utáz­ni. Nem vala híre a vendégfogadó­nak. Csodálkozva nézték a mondott időpont után Kolozsvárott a Közép utcában az első, vendégfogadónak mondott házat; melyen egy nagy szakács vala festve, késsel kezében, amint a tűzhely és az írott fazekak előtt forgolódik. Így voit ez Ma- gyarországon is, úgy szerettek, hogy még fogták is a vendéget.”­A mai háziasszonyt sem ejti kel-, ségbe a váratlanul betoppanó ven­dég. Ha másképp nem, a konzervek segítségével néhány perc alatt ki­tűnő vacsorát tudunk kerekíteni. l.Wmájkrém. A konzervboltokban kapható nyolc forintos libamájkon­zervet összepaszírozzuk két kemeny- tojássál, két főtt és hámozott bur­gonyával, egy kevés apróra vágott, hagymával. Ha előételnek szánjuk,, akkor tálra rakjuk és a tetejet ki-; díszítjük a dobozban levő szarvas-, gombával; de egy csésze teához ki­tűnő szendvicset készíthetünk vele, — igen kiadósán. Hússaláta. Felnyitunk egy üveg vegyes-zöldség konzervet. Levét le­öntjük és a zöldborsót, karfiolt es sárgarépát tálba tesszük. Közékeve­rünk apróra vágott ecetes uborkát, almát és laskára vágott sonkát, pá­rizsit vagy nyelvet. Két kemény to­jás sárgáját jól kikeverünk másfél ded tejfellel; mustárral, sóval, por­cukorral. Ecettel ízesítjük, majd né­hány kanál olajat adunk hozza. A hússalátát ezzel a majonézzel le­öntjük és tetejét megszórjuk az osz- szevágott tojás fehérjével. Jóízű húsételt rögtönözhetünk a debrecenivel töltött disznóhúskon­zervből is. A fölmelegített dobozból egészben kivesszük a húst; deszkán ujjnyi vastagságúra szeleteljük és megmértjük a következő palacsmta- ms.'iában: Egy egész tojást habverő­vel elkeverünk két ded sörrel és egy kis sóval. Annyi lisztet keve­rünk hozzá, hogy elég sűrű legyen. A húst megmártjuk benne, majd forró zsírban — mint a bécsiszeletet — kisütjük és párolt zöldborsóval tálaljuk. Ugyanezt a konzervhúst véko­nyan szeletelve, majonézes zöldbor­sóval vagy burgonyával körítve, hi­deg tálnak is felhasználhatjuk. F. Nagy Angéla — Alapjában véve nem rossz ember az uram, a sok szóbeszéd miatt mégis ott kellett hagynom egy időre. Akkoriban annyi plety­ka keringett róla a fa­luban, hogy én már nem győztem hallgatni az örökös sugdolózást, amivel az asszonyok nap nap után fogadtak. Végül — elismerem, hogy meggondolatlanul — fogtam magam és ideiglenesen beköltöz­tem a városba egyik ismerősömhöz. Azt gondolja, válni akartam? Ö, dehogy! Ez eszembe se jutott. Sokat töprengtem raj­ta, vajon mi igaz ab­ból, amit a faluban be­széltek, mert én, ké­rem, nem úgy ismerem az uramat, hogy más asszonyokkal legyes­mondta, hogy a kölcsönzés ki­bővítésének szinte korlátlan le­hetőségei vannak. Ha igény je­lentkezik egy-egy cikk kölcsön­zésére, a vállalat budapesti központja a lehető legrövidebb időn belül gondoskodik a vá­lasztéknak a keresett cikkel való kibővítéséről. N. É. ÖS25X DIVAT wm Csinos, egyszerű kabát.. IMBU mm m és egy kiskosztüm. „Csak én vagyok egyedül?” Gyermekbánatok, félelem, magányosság a pszichológus szemével PLETYKA Monológ kedne... Aztán rájöt­tem, hogy pillanatnyi felindultságom közben megfeledkeztem vala­miről, ami tulajdon­képpen előidézte a men­demondákat. .. Igen, arról van szó, hogy Jó­zsi — valahányszor el­ment hazulról a faluba szórakozni — soha nem vitt magával, mert „asszonynak esténként otthon a helye...” Em­lékszem rá, mikor szín­darabot adtak elő a kultúrházb'an... Én is vele akartam menni da ö azt mondta, hogy 0 színelőadás csak fiat& 1oknak való, egy Jq éves asszony tr sir jen oda... Miért? Ö talán fiata­labb nálam? Persze, mindig azt mondogat­ta, hogy ő a férfi, és neki különben is el kell mennie, meri ő tanítot­ta be a darabot és ő szervezte meg az együt­test. Szóval, otthon ma­radtam. .. A falubeli­eknek ez feltűnt, s mi­kor látták, hogy más­hová is egyedül jár az uram, kezdtek heccel- ni. Az egyik jószággon- d-zónö, akivel együtt dolgoztam a tsz-ben, fcy nyelveskedett: „Én aidom, már régóta lá­tom, hogy milyen szok- ntiobolond a te Józsid! A: rt hagy otthon, hogy rr soknak tegye a szé­CSALÄDJT1K vezetésévé, gon­dozásával törődő anyákban, apákban gyakran vetődik fel az a nyugtalanító kérdés, hogy egyáltalán ismerik-e, vagy mi­lyen mélységig ismerik gyerme­keik belső világát? Tudomást szerezhetnek-e a szülők gyer­mekeik érzéseiről, félelmeiről, bánatairól, magáramaradásáról? Mindazok, akikben ez az igény felvetődik, új családne­velési kultúránk, szocialista együttélésünk szabályai szerint kívánnak élni és egyúttal a leg­szorosabb együttesben a társa­dalommal. Magunk és embertársaink belső világában eligazodni, megérteni őket, újszerűén ne­velni gyermekeinket — lélek­tani, nevelési ismeretek és ta­pasztalatok dolga. Ezeket az is­mereteket éppen úgy kell elsa­játítani, mint a főzést, faülte­tést, szőlőművelést, gépkezelést stb. Valljuk be, hogy az isme­retgyűjtés is kevés. A napi élet forgatagában élő, a mindenna­pi tennivalókba hosszasan bele­merülő ember időnként azt ve­szi észre, hogy egy kicsit elszür­kült a gondolatvilága, s ez körü­lötte az életet is megfakítja. MILYEN LENNE az a lakás, amelyet soha nem porolnak le, milyen az a gép,, melyet soha nem kezelnek stb. A hasonlat kissé sántít, mégis felteszem a kérdést: milyen lehet az az em­ber és család, ahol önmaguk és egymás belső életével nem tö­rődnek? A ma embere e kérdésekre is a tudományban keres felele­tet, s kap is. Recepteket termé­szetesen a lelki élet gondozásá­hoz nem találunk, de kiváló el­veket, módszereket — melyek eligazítanak a napi élet helyze­teiben — igen. MIÉRT NEM JÓ úgy, ahogy bennünket neveltek? Mit szól­nánk ahhoz, ha orvosunk ma is csak aszpirinnel gyógyítaná családtagjainkat? És mit szól­nak családtagjaink, hogy ha évszázados, egy-két túlélt tár­sadalmi világ nézeteivel neve­lik őket? Mit szólunk mi, ha ilyen módon kezelnek bennün­ket? Talán a fenti kérdések válasz nélkül is elég gondolatot éb­resztenek, adnak annak belátá­sához, hogy a gyermekeink ne­velését új alapokra kell he­lyezni. Emeljünk csak ki néhány ré­gen is ismert panaszt és érzést gyermekeinek világából: a ma­gányt, bánatot és félelmet. Já­szai Mari emlékirataiban ezt találjuk: ,.Tíz esztendős voltam akkor... És az a gondolat kí­nozta gyermeklelkemet, hogy pet... Még jó, hogy nem köti be a szemed.” Képzelheti, mennyire bántottak ezek a csip­kelődések! Valósággal felkavartak! Hiszen a hűsége forgott kockán, amire 12 évvel ezelőtt kötött fogadalmat... ő is, én is. Ilyen előzmények mi­att ' történt a kéthóna­pos válás. De a plety­ka, ami csupán légből kapott találmány volt, nem verhetett éket so­káig kettőnk közé. Mi­óta ismét együtt va­gyunk, Józsinak is meg­változott a véleménye... Nem mondja többé, hogy az asszonynak ott­hon a helye... S a rossz nyelvek az­óta nem tudnak mit ki- ötleni... K. A. mindenki másnak van valakije, csak én vagyok egyedül”. — Pedig szülei éltek. Móricz Zsigmond emlékezé­seiben olvashatjuk: „Senki sem érdeklődött irántam. Olyan ma­gányosság szakadt rám, eleven halott lett belőlem... Amint beléptem a tanterembe... úgy magamban maradtam, betegen, sértődötten, szédültem. Pirultam a magányosság szégyenétől.” TÍZ FELNŐTTŐL kérdeztem meg, hogy volt-e gyermekkorá­ban magányos? Mind a tíz igennel felelt. Húsz gyermekből tizenkilencen válaszoltak igen­nel. A kérdés tovább már csak az, hogy a gyermek mer-e be­szélni érzéseiről? Falun húsz gyermekből egy-kettő, városon húszból három-négy. A gyer­mekek nem mindig őszinték szüleikhez, de a szülők érzéseit sem tudja a gyermek. A felnőt­tek tiltanak, parancsolnak, gyak­ran ijesztgetik őket farkassal, ördöggel, boszorkánnyal stb. A kisgyermek magányossága leg­több esetben nem tudatos ma­gányérzés, e korszak a serdü­léstől következik be. A magány és a kielégítetlen törődésvágy mellett a gyermek­élet további beárnyékolója a félelem. „Súlyos károkat oko­zunk az ijesztgetésekkel is. Száz gyermek közül csak tíz nem fél — s ez mutatja nevelésünk hi­báit. Pedig óriási tévedés az, hogy „az embernek félnie kell. különben nem lesz becsületes ember”. RITKA GYERMEK nő fel anélkül, hogy ne érezze időn­ként — fizikailag vagy lelkileg — magárahagyatottnak magát, ne ismerné meg a szorongást. Gondos felnőttek azonban meg­akadályozhatják, hogy egyik, vagy másik érzés elterebélye- sedjék rajta. Családjuktól — a napi munka miatt — távol élő szülők gyermekeiknél sem szük­ségszerű, hogy elmagányosodja- nak. Ez a család lelki vezeté­sétől függ. A félelmet okozó ijesztgetések és más, helytelen* nevelési módszerek megszünte­tése nem csökkenthetik a tisz­teletet. a becsületet, az emberi nagyságot, méltóságot, hanem fordítva: a gyermek tekintetét a tudomány, a helyes és igazi eszmék felé irányítják. EGYET AZONBAN tisztán kell látni minden esetben: a gyermek világában környezete tükröződik. Ha csökkenteni akarjuk a gyermeki félelmet, ;i magányt, saját é’etünket kel! mélységeiben is átformálni. V. J. A kíváncsiság legyízi a kort Az olaszországi Astiban nemrég j gyorsírás-tanfolyamra jelentkezett a > 77 éves Maria Galli asszony. A tan- [folyam vezetője megbökkenve pil- S lantott az idős hölgyre és meekér- i dezte tőle. bogy magas kora ellen é- [ re még állást akar-e vállalni. Pé > hölgy erélyesen tiltakozott: ,,Ob, de­hogy; csak szeretném végre elol­vasni elhunyt férjem gyorsírással j írott naplóját.” ) DOOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOfy:<5000000» PETŐFI NE PB A Magyar Szocialista Munkáspárt B ács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. [Felelős szerkesztő: Weither Dániel Kiadta? a Petőd Néoe Lapkiadó Vállalati Felelős kiadó: Mezei István; Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-11. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-3*. Belpolitikai rovat: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét Szabadság tér 1%. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető! • hely! oostahivataloknál ás kézbesítőknél. Előfizetési dii 1 hónapra 12 forint. Bács- Kiskun megy ed Nyomda V» 'Kecskemét; » Telefoni 15-29. n^S

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents