Petőfi Népe, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-11 / 240. szám
Az országgyűlés elfogadta és törvényerőre emelte a második ötéves népgazdaságfejlesztési tervet Felhívás az ország lakosságához Az országgyűlés kedden folytatta a második ötéves népgazdaságfejlesztési tervről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Csergő János, Czottner Sándor, Ilku Pál, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kovács Imre, Losonczi Pál, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, Papp János, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek, Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke. Az ülést néhány perccel 10 óra után Beresz- tóczy Miklós,. az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A vitában elsőnek Csergő János kohó- és gépipari miniszter szólalt feL A kohó- és gépipar termelési értéke ' 60 százalékkal növekszik Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a belkereskedelem és a külkereskedelem egyaránt komoly igényeket támaszt a kohója gépipar munkájával szem- jen. A kohó- és gépipar dolgozói, vezetői mindent megtesznek, hogy a törvényjavaslatban előírt kötelezettségeket sikeresen teljesítsék. Ezután a hároméves terv feladatainak teljesítéséről számolt be az országgyűlésnek. A kohászati és gépipar is jelentősen fejlődött a hároméves terv idején. A kohó- és gépipar 14 milliárd forinttal teljesítette túl termelési előirányzatát. A tervezettnél hatmilliárd forinttal több árualapot adott exportra, a belkereskedelem részére pedig 1,1 milliárd forinttal nagyobb árualapot biztosított. A munka termelékenysége közel 25 százalékkal nőtt Ezután a második ötéves terv előirányzatait ismertette. A kohó- és gépipar teljes termelési értéke 1960-hoz viszonyítva 60 százalékkal növekszik, ezen belül a kohászat 45 százalékkal, a gépgyártás 68 százalékkal. A kohászat évente 7,7 százalékkal, a gépgyártás mintegy 11 százalékkal növeli átlagos termelésének színvonalát A miniszter ezután hangsúlyozta, hogy a gépgyártás termelése a második ötéves terv idején 68 százalékos fejlődést ér eL Határozott, egyértelmű intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy a KGST- országokkal kötött gyártásszakosítási megállapodásokat maradéktalanul betartsuk. Az elmúlt három évben gyártmányaink korszerűsége jelentősen előrehaladt. Tennivaló mégis elég sok van. Az a célunk és feladatunk, hogy a második ötéves terv végén az elavult gépipari gyártmányok múzeumba kerüljenek. A gyártmányok korszerűsítéséért folyó munkát a legfontosabb. a kiemelt iparágakra kell összpontosítani. A műszeripar jelenlegi széttagoltságát a második ötéves terv idején megszüntetik. Hasonlóan foglalkozunk híradástechnikai iparágunk és ezen belül a vacuumtechnikai gépgyártásunk gyors fejlődéséhez szükséges feltételek biztosításával. Jelentős intézkedéseket teszünk szerszámgépgyártásunk termelésének fokozására is. Kohászatunk több mint 7,5 milliárdos beruházásából olyan anyagok előállítását biztosítjuk, amelyek nemcsak általában hazai iparunk, hanem a baráti országok igényeinek kielégítését is szolgálják. A miniszter felszólalását a következő szavakkal fejezte be: Ez a terv számunkra olyan előirányzatokat tartalmaz, amelyek teljesítése, illetve túlteljesítése minden jelentős mutató szempontjából reális, és készek vagyunk az éves tervek kidolgozásánál — figyelemmel nyersanyag-helyzetűnkre, annak import kihatásaira és alkatrész-ellátásunkra — olyan előirányzatokat készíteni, amelyek figyelembe veszik maximális lehetőségeinket és toPapp Ferenc Ezután Papp Ferenc, Bács- Kiskun megye képviselője szólalt fel. Hangsúlyozta: a második ötéves terv mezőgazdasági előirányzatának teljesítésében az egyik legfontosabb tényező az ország egyes vidékein évről évre visszatérő aszálykár elhárítása, a vízhiány leküzdése, s ezzel egyidejűleg a mezőgazda- sági termelés biztonságának növelése. Helyeselte a tervjavaslatnak azt a pontját, amely kimondja az öntözéses gazdálkodás nagyarányú fejlesztését, t rámutat, hogy az öntözés fejlesztésére költött milliók a leggyorsabban megtérülő mezőgazdasági beruházások közé tartoznak. Papp Ferenc a továbbiakban beszámolt arról, hogy Bács-Kis- kun megyében az úgynevezett felszíni vizek kihasználásával körülbelül 50 000 katasztrális holdat öntözhetnek. Az aszálytól gyakran sújtott kalocsai járásban a csórna—foktői csatornarendszer kiépítésével már a közeljövőben mintegy 15 000 holdon élnek a lehetőségekkel. A A vitában Berki Mihályné Borsod megyei, Kozma József Győr-Sopron megyei képviselők, után Tausz János képviselő, belkereskedelmi miniszter szólalt fel, s ismertette a tervjavaslat jelentősebb kereskedelmi előirányzatait Mint mondotta, a második ötéves tervidőszak végén, 1965-ben a belkereskedelmi forgalom egészében 23 százalékkal nagyobb lesz, mint 1960- ban. Ez azt jelenti, hogy mig az előző öt*évben a forgalom egy százalékos emelkedése 410 millió forintot tett ki. addig a második ötéves terv időszakában már csaknem 700 milliót. A kiskereskedelmi forgalom növekedéséről szólva megemlítette. a következő évekre 4,2 százalékos forgalom-emelkedést irányoztunk elő, azaz 1965-ben egy négytagú család átlagosan 5500 forinttal többet költ majd áruvásárlásokra, mint 1960-ban. Az élelmiszer-ellátásról szólva a miniszter hangoztatta, hogy a tervjavaslat összeállításakor abból az elvből indultak ki: elsősorban az értékesebb tápanyagokat tartalmazó cikkekből és az iparilag feldolgozott élelmiszerekből álljon az eddiginél nagyobb választók a közönség rendelkezésére. — Hazánk az egy lakosra jutó élelmiszerfogyasztásban — a kalóriákat számítva — előkelő helyen áll a világranglistán — mondotta. A belkereskedelmi miniszter ezután az iparcikkellátás alakulását ismertette, A második ötvábbi feltételeket biztosítanak, hogy ezt a tervet mind a gépiparra, mind a kohászatra vonatkozóan valamennyi dolgozó és vezető részéről minimális tervnek tekintsük. felszólalása tervbevett kiskunsági öntöző- rendszer kiépítésével — amely országunk második legnagyobb öntözőrendszere lesz — további 100 000 holdat öntözhetünk. Ebből mintegy 60 000 hold szikes legelő. " Ennek eredményeként ezeken a földterületeken a jelenlegi négy-öt mázsás termésátlagot 20 mázsa fölé emelhetjük. A második ötéves tervjavaslattal egyetért, elfogadja és elfogadásra ajánlja. éves terv időszakában csaknem egymillió lakás berendezéséhez elegendő bútort hoznak forgalomba, s azzal számolnak, hogy hazánk minden ötödik családja televíziót, minden harmadik családja rádiót vásárol maid. Az előirányzatok szerint négyszer annyi személykocsit hoznak forgalomba, mint az elmúlt időszakban. Nagy gondot fordítanak arra, hogy különféle háztartási kisgépekkel és egyéb cikkekkel könnyítsék a dolgozó asszonyok második műszakját, s a kereskedelem eszközeivel enyhítsék az asszonyok főzési, bevásárlási gondjait. Jelentősen fejlesztik a falvak kereskedelmi hálózatát is. Az ötéves terv idején mintegy 800 új szövetkezeti boltot nyitnak, a szövetkezeti kiskereskedelem pedig 170 űj étterem és kisvendéglő, továbbá 200 cukrászda megnyitását tervezi. Az országos hálózatfejlesztési programról szólva Tausz János beszámolt arról, hogy az állami és a szövetkezeti kereskedelem 2700 kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzletet létesít. Aruházat kap Csepel, Ózd. Szeged és Veszprém, Miskolcon pedig új áruház építését kezdik meg. Kiterjesztik az önkiszolgálás rendszerét. A második ötéves terv idején további 1750 állami és 1500 szövetkezeti üzletben vezetik be Á belkereskedelmi forgalom 23 százalékkal magasabb lesz / az önkiszolgálást, illetve az fij létesítmények nagy többségét már önkiszolgálóvá rendezik be. Befejezésül hangsúlyozta a miniszter: Kereskedelmünk fejlesztésekor messzemenően érvényesítjük a takarékosság elvét, s határozottan fellépünk minden túlzó, beruházási eszközeinket tékozló, pazarló megoldással szemben. Arra törekszünk, hogy egyre növekvő forgalmunkat csökkenő költségszint mellett bonyolítsuk le — de ez semmiképpen sem menjen a kiszolgálás rovásárai Soros/ György felszólalása Ezután Blaha Béla, majd Sárost György Bács-Kiskun megyei képviselő szólalt feL Az ötéves tervjavaslat főbb mezőgazdasági előirányzataival és a homoki területek hasznosításával foglalkozott. — Második ötéves tervünk mezőgazdasági előirányzatai módot adnak a mezőgazdasági munkák eddiginél nagyobb mérvű gépesítésére — folytatta. Ma a telepítési munkákban már tetemes részt végeznek el az emberek helyett a gépek — < helyes lenne azonban a jól bevált HE 28-as traktorcsalád teljesítőképességének növelése, a jelenleg is használt mezőgazdasági gépek tökéletesítése. — A homoki földek hasznosítására vonatkozó tervek találkoznak termelőszövetkezeti parasztságunk, s egész népgazdaságunk érdekeivel, ezért biztosítottnak látom az új távlatokat nyitó, hatalmas telepítési feladatok megoldását; azt, hogy futóhomokunkat »arany homokká« változtatjuk. A képviselő a törvényjavaslatot elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. A szebb, jobb paraszti élet terve Losonczi Pál földművelésügyi miniszter a mezőgazdaság időszerű feladataival, a szocialista nagyüzemek fejlesztéseinek kérdéseivel foglalkozott. Ahhoz, hogy mezőgazdasági előirányzatainkat minden vonatkozásban teljesíteni tudjuk, elengedhetetlenül szükséges a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek szervezeti és gazdasági megszilárdítása, termelésük anyagi megalapozása, munkájuk helyes megszervezése. A miniszter hangsúlyozta: a mezőgazdasági termeié« fellendítése érdekében a művelés alatt álló területet legnagyobb mértékben ki kell használnunk. A meglevő területtel a lehető legokosabban kell bánnunk, felhasználva ehhez a tudomány és a techftika minden vívmányát. A termőterület jobb kihasználásához tartozik a gyenge minőségű földek megjavítása. Az ötéves terv 800 000 katasztrális holdon irányoz elő talajjavítást, főleg savanyú és szikes területeken. Ezután a mezőgazdasági termelés gépesítésével foglalkozott a miniszter, majd befejezésül megállapította: ebben az évben tovább nőtt a jól gazdálkodó termelőszövetkezetek száma és csökkent a még gyengén dolgozó közös gazdaságoké. Ez nem kismértékben a vezetés javulásának eredménye. Termelőszövetkezeteink többségében ma már hozzáértő szakemberek tartják kézben a gazdálkodást, s jobb munkára ösztönöznek a jövedelemelosztás különböző formái. Meggyőződésem — mondotta a miniszter —, hogy a második ötéves terv megteremti a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztésének, a paraszti élet szebbé és jobbá válásának anyagi alapját, éppen ezért a terv valóraváltásához kérjük a termelőszövetkezeti tagság, s valamennyi dolgozó paraszt szorgalmas munkáját Az országgyűlés további vitájában felszólalt Molnár LászliS Komárom megyei, Bódi Jánoanf Nógrád megyei, Koval Pál Borsod megyei, dr. Ben« Zoltán Szolnok megyei, Egri Gyula Baranya megyei képviselő. Végezetül Klaukó Mátyás Békés megyei képviselő szólalt fel. Mivel több képviselő mán nem kívánt felszólalni, az elnöklő Rónai Sándor a vitát lezárta* s átadta a szót Ajtai Miklósnak^ az Országos Tervhivatal elnökének, aki válaszolt a hozzászólásokra. Részletesen kitért 4» vitában elhangzott konkrét észrevételekre, részletesen ismertette az országgyűlés állandó bizottságainak tanácskozásaira felvetett módosító javaslatokat* Közölte, hogy mind a bizottsági, mind a parlamenti vita tapasztalatait, tanulságait, a felmerült helyes észrevételeket én tapasztalatokat hasznosítják » további tervmunkákban. Befejezésül javasolta, hogy a beterjesztett törvényjavaslatnak! megfelelően — az ötéves program maradéktalan megvalósítása érdekében — az országgyűlés forduljon felhívással az ország lakosságához. Rónai Sándor elnök ezután szavazást rendelt eL amelynek eredményeként az országgyűlés a második ötéves népgazdaságfejlesztési tervről szóló törvény- javaslatot — az Országos Tervhivatal elnöke által ismertetett és az ő részéről is javasolt módosításokkal — általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Az országgyűlés egyhangúlag elfogadta az Országos Tervhivatal elnöke által javasolt felhívást is az ország lakosságához. A felhívás a következőképpen hangzik: »Az országgyűlés — elfogadva és törvényerőre emelve további előrehaladásunk e nagyszerű programját — felhívással fordul a munkásosztályhoz, a parasztsághoz, az értelmiséghez, szocialista hazánk minden polgárához: erejük, képességük és tudásuk legjavát adva segítsék elő nagy nemzeti céljainkat, az ország további felvirágzását, a béke biztosítását, népünk Jólétének növelését magában foglaló második ötéves tervünk maradéktalan megvalósítását.«« legközelebbi ülését szerdán délelőtt 10 órai kezdettel tartja, s ülésének napirendiére a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről sró' í lörványjavasTilt t.árava1ásó + + m í I Rónai Sándor elnök végezetül javaslatot tett az országgyűlés legközelebbi ülésének idejére és napirendjére. Javaslatára- az országgyűlés elhatározta, hogy
