Petőfi Népe, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-10 / 239. szám

A világ asszonyainak hangja Budapesten ülésezik a Nem­zetközi Demokratikus Nőszö­vetség tanácsülése. A nemzetkö­zi nőmozgalom jelenlegi legfon­tosabb feladatáról, a béke meg­védésének ügyéről is sok szó esett a világ haladó asszonyai­nak értekezletén. Képünkön az értekezlet két résztvevője* 1961. október 10, kedd Dolores Ibárruri, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára. Helga Dicket, as NSZK küldöt­te a szónoki emelvényen. 7cd*t& A magyar, szocialista munkáspárt bács - kisrunmecvei LAPJA Óvodák a termelőszövetkezetekben Megyénk országgyűlési képvi­selőcsoportjának legutóbbi ülé­sén sok szó esett a nyáron ideiglenesen működő óvodák bővítésének, s a tsz-ekben léte- sitett gyermekmegőrzők szük­ségességéről. Nem véletlenül került napirendire ez a kérdés, hiszen mezőgazdasági jellegű megye vagyunk, s a lakosság jó része a nagy munkák idején a határban dolgozik: Valami­kor nagy gondot jelentett a parasztasszonyotenak. hogy a munkák dandárjában hol he­lyezzék el kicsiny gyermekei­ket. Egy óvodás, havi 900 forint Ma már vannak a falun is óvodák. Sőt, nyáron idényjel­legű óvodák is nyílnak a köz­ségekben és a tsz-központok- ban. Államunk sok millió fo­rintot költ rájuk. Egy-egy kis emberke óvodai elhelyezése ha­vonta mintegy 900 forintba kerül. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével egyidejűleg azonban olyan hirtelen ül meg­növekedtek az igények, amely- lyel állami költségvetésünk lé­pést tartani nem tud. Megyénk­ben minden évben 200—2S0 személlyel bővítik az óvodá­kat, de ez az ütem csak évek múltán enyhítheti a jelenlegi zsúfoltságot Olcsón is megoldható Bár az idén már egyik ter­melőszövetkezetünk is tartott tlLaekSfibtn. Vétkes tudatlanság A SOLTI ianScshdza ablaká­ból tekmtek let az utcára. Esik az eső. Egyszer csak ismerőst pillantok meg. Egy kedves arcú, rokonszenves asszonykát, a fá­radhatatlan, melegszívű védő­nőt. Éppen egy tócsát kikerül­ve igyekszik útján. Ki tudja, hová siet... Néhány héttel ezelőtt is ta­lálkoztam véle. Volna-e he­lyűnk a gépkocsiban, elvin- nénk-e Dunaegyházáig ? — kér­dezte, mert onnan már valaho­gyan eljut a környéki tanyavi­lágba. Akadt hely a kocsiban és el m vittük. Tulajdonképpen ezen a rövidke útszakaszon is­merkedtem meg vele. BUSZON, alkalmi autón, lo­vaskocsin, de sok-sok kilomé­tert gyalogosan is szinte napon­ta fáradhatatlanul járja körze­tét. Viszi a gyógyszert, injek­ciót, jótanácsot, a szíve szerete- tével telített jó szót hálás bete­geinek. — Nagyon fárasztó munka? — tettem fel neki a kérdést Vála­sza még ma is a fülemben cseng: — Az lenne, ha csak munká­nak tekinteném. De nekem ez a hivatásom, RÖVIDKE szünet után aztán megható fejtegetésbe kezdett ar­ról, mit jelent például egy-egy tüdőbetegének és környezetének tsz ő látogatása, mennyire háld- 1 mák a felvilágosító szóért, a jó- i tanácsért... Enyhíteni a beteg- • tég okozta bánaton, s ahol még • egészségesek, ott megelőzni a > bajt — hát nem érzik, milyen 1 Í elemelő hivatás? — ezt lehetett iérezni keresetlen szavaiból. ( ' — SOHASEM felejtem el azt t jh bájos fiatalt, mindössze 19 t pves lányt — folytatta — aki 1 frésön félfedezett tbc-folyamala miatt menthetetlen volt. Már a betegség utolsó tünetei jelent­keztek rajta, s ilyenkor rend­szerint jól esik a kétségbeesett, komor gondolatokat elterelő, kedves szó. A szívemet is neki adtam volna, de ő a szemembe nézett és hervadó mosollyal psak ennyit mondott: „Nővérke, drá­ga, nagyon köszönöm, de én úgy ts tudom, hogy két napnál több nincsen már hátra.., «-» Mit éreztem akkor? Nehéz elmondani. Egy bizonyos: mér­hetetlenül gyűlöltem az elmara­dottságot, tudatlanságot, amely sajnos, a legtöbb esetben az ilyen tragédiák okozója... — fejezte be már Dunaegyházára érve. Az­óta nem találkoztunk, s most érdeklődve néztem utána. ELTŰNT MÁR az ablakbizto­sította látóhatárból a rokonszen­ves védőnő. Jómagam meg vé­geztem dolgommal és elköszön­tem a solti tanács v. b. vezetői tői ESETT AZ ESŐ. A tanácsházt kapuja előtt néhány férfi ácsor­góit. Az eresz alá húzódtak éi beszélgetek. Egyszer csak egyi­kük lúdbőrt okozó krákogás krehácsolás után egy nagyol sercintett, s köpetét vitte, mosta as eső. Ki tudja, milyen mész- szire? Ki tudja, hogy az esetleg benne tanyázó, tüdőbajt okozó bacilusok a porszemecskékbe ágyazódva hányfelé fertőznek majd? S vajon a kedves, kék­szemű védőnőnek mennyi fárad­ságába, hány kilométer gyalog­lásába kerül az újabb áldozat? ME GSZAPORÁZTAM léptei­met és mérhetetlenül gyűlöltem a köpködők tudatlanságát, kul­túráló tlanság át, jóérzésé hiá­nyát. P. L fenn óvodát, leginkább a több helyen már bevált gyermek- megőrzők létesítése látszik a legjobban kivitelezhető megol­dásnak. Ehhez elsősorban egy tisztán tartható, udvarral ren­delkező épületre van szükség. Olcsón megoldható a fektetők, asztalok, tányérok, főzőedények, mosdók, játékok beszerzése is, az állami óvodák kiselejtezett bútorainak rendbehozásával vagy a patronáló ipari üzemek segítségével: Az ételek elkészí­téséhez szükséges zöldség-, hús­félék stb. előteremtése pedig a szövetkezetek közös területéről és a háztáji gazdaságok útján nem ütközik különösebb nehéz­ségbe. Több termelőszövetkezet összefogásával, úgynevezett tsz- közi beruházással pedig egészen óvodai színvonalat megközelítő gyermekmegőrzőket lehetne lé­tesíteni. Jelenleg a téli időszak előtt állunk, amikor nem olyan sok a munka a mezőgazdaságban és nincs szükség a gyermekmeg­őrzőikre. Ezek szervezését azon­ban már most meg kell kezde­ni, mert ha gyermekmegőrzőt akarunk létesíteni, akkor ezt a jövő évi tervek elkészítésénél is már figyelembe kell venni. Már a télen fel kell késsülni Minderre nemcsak azért van szükség, mert néhány dolog be­szerzéséről kell gondoskodni, hanem valójában van néhány megszervezésre váró feladat: A gondozónőket s a konyhasze­mélyzetet például munkaegység­re lehet foglalkoztatni, amit a tsz tervébe be kell állítani. Ugyanakkor ezeknek alapfokú képzéséről sem feledkezhetünk meg. Erre pedig igen alkal­mas a téli időszak. A taná­csok ellátják a gondozónő-je­lölteket megfelelő szakiroda­lommal, esetleg néhánynapos tanfolyamot rendeznek számuk­ra. A konyhán dolgozók részt vehetnek a nőtanácsok által ren­dezett főzőtanfolyamokon. Mind­ez gondos előkészületeket kíván. Azért is. hogy a gyermekeknek megfelelő helyük legyen, más­részt a körzeti óvodai szakfel­ügyelők a gyermekmegőrzőket ugyanúgy látogatják és ellenőr­zik majd, minit az állami óvo­dákat. A termelőszövetkezeti gazdál­kodás magasabb színvonalú, mint az egyéni. A munkakörül­mények biztonságosabbak, az emberek nyugodtabban dolgoz­nak a szövetkezetekben, nem feledkezhetünk meg azonban a kisgyermekes anyák nyugalmá­nak biztosításáról sem. Lép­jünk egyet e tekintetben is elő­re, s létesítsünk minél több termelőszövetkezetünkben gyer­mekmegőrzőket Nagy Ottó Qá hit a reqqt!iz&kntk A munkába siető kecskemé­tiek és a városban tartózkodó átutazó vendégek jelenleg két helyen: aj Tejcsárdában és a Nagykőrösi utcai Nefelejcs cuk­rászdában kaphatnak reggelit. A vendéglátó vállalói a lakosság kérésére, október 15-től a Rákó­czi utcai Pálma cukrászdában is lehetővé teszi a reggeli étke­zést. A vevőknek hideg és me­leg tej, tejeskávé, kakaó, tea és komplett reggeli áll majd ren­delkezésükre. Kis tükör PILLANATKÉP AZ ABLAKBÓL Nagy, kék masina — te­herautó, de egyben emelő­daru is — gördült a minap az épülő kecskeméti nagy­szálló elé. Az öregtemplom melletti szűk közből nem volt könnyű az építkezés területére kanyarodnia az óriásgépnek. Volt is néző­közönsége! Két-három méterre a lát­ványosságtól, a templom előtti járdára vivő három lépcsőn feketeruhás nagy­mama erőlködött egy fehér gyerekkocsival. Fel szerette volna húzni. Többször is nekirugaszkodott, kínlódott vele, de nem ment. Közvet­len mellette pedig gyűltek a kék autó bámulói: Milyen nagyszerű gép! No, hogyan sikerül bekanyarodnia? A nagymama még mindig birkózik. Sokan állnak mel­lette fiatalemberek, meglett férfiak. És nem veszik észre. Segítsetek már, emberek! — készültem lekiáltani, de abban a pillanatban sike­rült a harmadik lépcsőn is felhúznia a kocsit. A kék autódaru és nézőközönsége még ott állt, A nagymama — tolva a babakocsit — ballagott útján. Ki tudja, milyen gondolatokkal? (P—j.) Lajosmizsei termékek Afrikában (Tudósitónktól.) A KÖZSÉG egyik mellékut­cájában, egy udvar mélyén, szinte szerényen elbújva áll a Lajoemizsei Háziipari Termelő- szövetkezet. Ki gondolná, hogy ennék az üzemnek évi termelé­se meghaladja a tizenkét millió forintot. Pedig így van. S ebből a tizenkettőből négy és félmil­lió az export. Ennyi értékű sep­rőt, különböző kefeárut és ecse­teket exportál az üzem Európa és Afrika kereskedelmi gócpont­jaiba. EURÓPAI és afrikai megren delői már az első szállítmányok után meg voltak elégedve gyárt­mányaikkal, amelyek olcsó­ságban és minőségben is fel­veszik a versenyt a külföldi ter­mékekkel. Bagdad, Isztanbul, Málta és más ismert városok cégei elismeréssel nyilatkoznak áruikról. Szelei Pál műszaki vezető ka­lauzolt végig az üzem helyisé­gein, amelynek különböző rész­legeiben százhatvan munkaerő dolgozik. Közben elmondja, hogy harminc bedolgozójuk is van, s jövőre 10—15 százalékkal emelkedik az export mennyisé­ge. Ez szükségessé teszi az üzem gépesítését, amelyre már a kö­zeljövőben sor kerül KÖRSÉTÁNKAT a „behúzó- ban” fejezzük be, amely nem­csak az itt végzett munkát ille­tően, de tréfás értelemben is találó, ugyanis a nyitót ajtón bepillantókat szinte „mágnese­zi” a 18—20 főből álló, vidá­man dolgozó csinos lányok és asszonyok csoportja. BŰCSÜZOM. Az udvarom át­haladva, látom, hogyan készí­tenék elő egy szállítmányt. — Holnap már elindul tengeren­túli útjára, Afrikába, ahol a magyar ipar hírnevét öregbíti. Kömíves Rezső Megbeszélték a terveket A Jászszentlászlói Községi Tanács tájékoztató-értekezletre hívta össze a helyi intézmények vezetőit, s értékelték a tanács ez évi működését, megbeszélték a jövő évi terveket Jászszentlászló ez évben hid- roglóbust kapott, s ehhez, illet­ve a víz továbbításához 1800 folyóméter vízvezető csövet fek­tettek le. A következő év tervei között szerepel a főutca 30 há­zának és az iskolának, valamint a Vasút és Alkotmány utca 100 házának bekapcsolása a vízve­zetékhálózatba. összesen 1100 méternyi csövet fektetnek majd le. A községen keresztül vezető kanyargó műutat megszüntetik, s helyette új útvonalat építe­nek. Ez a munka már el is kez­dődött Halász Mátyás pedagó­gus felvetette a Dongéri főcsa­torna Then tón, az Űj Élet Ter­melőszövetkezet területén egy halastó létesítésének tervét. —ts —r Esv földművesszövetkezeti énekkar kitüntetése Az elmúlt napokban kedves ünnepség színhelye volt a já­noshalmi általános fiúiskola. Ott tartja ugyanis a próbáit a Jánoshalmi Földművesszövet­kezet országosan is elismert énekkara, s a legutóbbi pró­bájuk alkalmával kisebb ün­nepségben volt részük. A MÉ­SZÖV igazgatóságának megbí­zásából Király Mihály, a helyi földművesszövetkezet ügyveze­tője átadta az énekkarnak a SZÖVOSZ által adományozott serleget és oklevelet, egész év i sikeres szereplésük jutalmául. Az énekkar nevében Gyukity Márk karnagy mondott köszö­netét az elismerésért és meg­ígérte, mindent megtesznek a további sikeres szereplések ér­dekében. Ideális vendég — Mit óhajt? — Kérek egy konzervnyltót, tányért, kést, dugóhúzót... villát, sót és l

Next

/
Thumbnails
Contents