Petőfi Népe, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-10 / 239. szám
8. oldal 1961. október 10. kedd fiz országgyűlés előtt az ötéves tervjavaslat Újabb sikeres szovjet rakétakisérlet a Csendes-óceán térségében (Folytatás az 1. oldalról.) fatta — a Szovjetunió továbbra is hathatós segítséget nyújt számunkra a nyersanyag-ellátásban. Gazdasági kapcsolataink a szocialista tábor országaival egészségesen fejlődnek. Ezek az erősödő kapcsolatok egyik fő biztosítékát jelentik ötéves tervünk megalapozottságának, sikeres teljesítésének. — A terv elkészítésekor figyelembe vettük azt is, hogy mind több és több volt gyarmati és félgyarmati ország lépett a nemied függetlenség útjára. Ezekkel az országokkal egyre bővülnek gazdasági kapcsolataink. — A kölcsönös előnyök alapján továbbra is ésszerű gazdasági kapcsolatokat kívánunk kiépíteni a fejlett tőkés országokkal is — követve a két rendszer békés egymás mellett élésének politikáját. — Az előttünk fekvő törvény- javaslat elkészítésének egyik alapvető meghatározója volt az az örvendetes körülmény — folytatta Fehér Lajos —, hogy az ötéves terv kezdetére lényegében befejeződött hazánkban a termelőszövetkezetek tömeges, számszerű fejlesztése. A parasztság döntő többsége a nagyüzemi, szövetkezeti szocialista gazdálkodásra tért át. — Ügy gondolom, túlzás nélkül állapíthatja meg a tisztelt országgyűlés, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom győzelme a „fordulat éve” óta a legkiemelkedőbb társadalmi, politikai esemény és vívmány hazánkban. Létrejöttek annak a feltételei, hogy a magyar mezőgazdaságot kiemeljük a viszonylagos elmaradottságából, s meggyorsítsuk a mezőgazdasági termelés növekedésének ütemét. A második ötéves terv egyben a mezőgazdasági termelés fellendítésének programja. Most az a fő feladat, hogy mindenütt Jól vezetett, eredményesen gazdálkodó termelőszövetkezetek alakuljanak ki, amelyek mielőbb magas terméshozamokat érnek el és több árut adnak az országnak. Az ötéves terv időszakában a dolgozó parasztságnak — egész társadalmunk hathatós segítségével — a következő fő feladatokat kell megoldania: 1. Már a tervidőszak első felében meg kell oldani mindenekelőtt a kenyérgabona-szükséglet hazai termésből való kielégítését, hogy kenyérgabonát ne kelljen többé külföldről behoznunk. 2. A növekvő állatállomány szükségletének kielégítésére szilárd takarmánybázist kell teremtenünk; 3. Erőteljesen fejlesztjük a sertés- és baromfihús-termelést annak érdekében, hogy a lakosság egy főre jutó évi húsfogyasztását a múlt évi mintegy 45 kg- ról a tervidőszak végére több mint 53 kg-ra emeljük és a növekvő exportfeladatokat is megoldjuk. 4. Elsősorban az alföldi borvidéken, tehát a homokon, nagyarányú telepítésekkel nagyüzemi árutermelő szőlő- és gyümölcs- termelő üzemeket kívánunk létrehozni. A rekonstrukció keretében mintegy 70—80 ezer kát. hold szőlőt, továbbá mintegy 110 ezer katasztrális hold új nagyüzemi gyümölcsöst telepítünk. 5. A ma még gyengébben gazdálkodó szövetkezetek megszilárdítása, s vezetésének megerősítése, gazdálkodásuknak a jobbak színvonalára való emelése a párt és a kormány egyik elsőrendű politikai feladata a legközelebbi években. Megerősödésük «setén az eddiginél jóval többet fognak termelni és több árut tudnak majd adni a nép- gardas-gnak. Az állattenyésztéssel kapcsolatban a takarmány kérdéssel foglalkozott. A törvényjavaslat helyesen szorgalmazza, hogy el kell terjeszteni a takarmányozás korszerű módszereit, mindenekelőtt a keveréktakarmány széleskörű felhasználását. Ennek érdekében már az ötéves terv első felében csaknem 200, korábban leállított malmot szerelnek át abrakkeverék előállítására. A keverőüzemek jövőre 80 ezer, a tervidőszak végén több mint 200 ezer vagon korszerű, nagyobb termelékenységet biztosító keveréktakarmányt állítanak elő az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek állatállománya részére. Ezzel új iparágat szervezünk hazánkban: az abrakkeverék (sertés-, baromfi-, tehéntáp) ipari előállítását, amelynek etetése magasabb szintre, belterjesebb fokra emeli a nagyüzemi állat- tenyésztést. Ezután a munkafegyelem kérdéséről beszélt, hangsúlyozva: — Támogatjuk a* olyan munkaszervezési és ösztönző módszerek alkalmazását, amelyek jó minőségű, szorgalmas munkára serkentik a szövetkezeti dolgozókat, biztosítják a földek jobb megmunkálását, a jószágok jobb gondozását, s ennek alapján nagyobb terméshozamokat, tehát a közös gazdaságok, a szocializmus erősödését szolgálják, s ugyanakkor maguk a szövetkezeti tagok is megtalálják a számításukat — A népgazdaság ismert szűkösebb teherbíró képessége szükségessé teszi a termelőszövetkezetben a saját erőforrások maximális felhasználását. Szocialista államunk természetesen ezután is hathatósan segíti a termelőszövetkezeti parasztságot a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság kiépítésében. A törvényjavaslat 36 milliárd forintot — az összes beruházások 17—19 százalékát — irányoz elő a szocialista mezőgazdaság anyagi- műszaki ellátásának javítására, a termelés korszerűsítésére. A tervidőszakban 37 000 traktort kap a mezőgazdaság. A gépesítés fejlődésére jellemző, hogy míg 1956-ban egy 15 lóerős traktoregységre 358, tavaly 193 katasztrális hold szántó jutott: a tervidőszak végére 112 katasztrális hold szántó jut majd. Fokozódik a gépi aratás is. 1956- ban a gabonafélék összterületének 19 százalékát, tavaly 42 százalékát, az idén, a terv első évében pedig 60 százalékát takarítottuk be géppel, az ötéves terv utolsó évében a gépi betakarítás aránya 85 százalékra növekszik. — Az anyagi eszközök felhasználásának ésszerű koncentrálása természetesen összefügg azzal a feladattal, hogy hozzákezdjünk szocialista nagyüzemeinkben, mindenekelőtt az állami gazdaságokban és fokozatosan a már területileg kialakult, megszilárdult termelőszövetkezetek is a termelés ésszerű szakosításához. Az üzemi adottságok jobb kihasználásában igen nagy nép- gazdasági tartalékok vannak. — Az állattenyésztésben — folytatta — bonyolultabb a helyzet, részben azért, mert a nagyüzemi állattenyésztés kialakítása hosszabb időt vesz igénybe, másrészt — beruházási okokból — nem tudunk oly gyorsan és any- nyi közös férőhelyet építeni, amennyit kellene. Éppen ezért a tervidőszakban mindvégig jelentős lesz a háztáji és kisegítő gazdaságok árutermelő szerepe, döntően a sertés- és baromfihús-, valamint tej- és tojástermelésben. Ebből a helyzetből következik, hogy a fő feladat a közös állattenyésztés minden erővel való fejlesztése, de emellett vegyük bátran igénybe a háztáji gazdaságok árutermelő szerepét Törekedjünk arra, hogy a népgazdaság onnét — a különféle szerződések révén — és elsősorban a közös gazdaságokon keresztül — maximálisan megkapja mindazt a terméket, amely az ország ellátásához feltétlenül szükséges. — Állami gazdaságaink az idén eddigi legnagyobb búzatermés-átlagukat érték el: katasztrális holdanként több mint 16 mázsát. A termelőszövetkezetek búzatermés-átlaga is megközelíti a 11 mázsát. A vártnál jobb terméseredményként kenyérgabonából szeptember végéig 110 ezer vagon gyűlt be a központi készletbe. Ez nagyon jelentős eredmény. — Alapvető népgazdasági érdek — és az ország közvéleménye is elvárja —, hogy állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink, gépállomásaink dolgozói a 2 400 000 katasztrális holdat az utolsó négyszögölig bevessék, még pedig időben, s gondosan előkészített, jó magágyba! A jövő évi nagyobb terméshozamokat nagymértékben elősegíti, hogy ezen az őszön már több mint 700 000 katasztrális holdon vetünk nagy termőképességű búzafajtákat, jelentős meny- nyiségű műtrágya felhasználásár val. Eddig az időjárás kedvezőtlen volt a vetésre, még sem szabad tovább várni, hanem minden erőt meg kell mozgatni annak érdekében, hogy a kenyér- gabona időben földbe kerüljön! A továbbiakban Fehér Lajos felhívta a figyelmet, hogy a legszigorúbb takarékoskodást kell bevezetni a takarmányozásban. A kukoricaszár zömét répafejjel, szelettel, vagy melasszal keverve silózzák be. Ez ma a legnagyobb takarmánytartalékunk. Az örvendetesen megnőtt koca- és süldőállomány áttelel- tetése, valamint a fellendült baromfitenyésztési és sertéshizlalási kedv fenntartása érdekében a kormány továbbra is szorgalmazza az idén jól bevált szerződéses akciókat, amelyek révén a termelők a leszerződött jószág felneveléséhez, hizlalásához szükséges takarmány egy részét előnyös feltételek mellett központi készletből megkaphatják. A tervidőszakban — ha lassúbb ütemben is — folytatódik a lakosság átrétegződése. 1958-ban a keresőknek mintegy 41—42 százaléka, a múlt év végén 36—37 százaléka dolgozott a mezőgazdaságban; az ötéves terv végén pedig mintegy 33 százaléka dolgozik ott. Ezek a számok is kifejezik, hogy a második ötéves terv éveiben erősödik az ország ipari jellege, s ugyanakkor a termelés korszerűsítésével természetesen a mezőgazdaság szerepe is — más vonatkozásban megnő. A keresők számának növekedését a dolgozni kívánó nők fokozottabb munkábaállításával, valamint a munkába lépő fiatalok foglalkoztatásával kell biztosítani. A női keresők aránya 1965-ig általában emelkedik. A népgazdaság számára fokozott feladatot jelent a munkaképes korú ifjúság továbbtanulásának biztosítása, az elhelyezkedési lehetőségek novelese. A második ötéves terv időszakában a 14 éven felüliek nagy száma tanul tovább. A fiatalok foglalkoztatása azonban így is munkaerőgazdálkodásunk egyik fontos problémája marad. Ennek megoldására — a lehetőségekhez képest növelni kell a 14— 16 évesek foglalkoztatását, csökkentett munkaidővel és más területeken is keresni kell a megoldás lehetőségeit. Beszéde további részében hivatkozott a VII. kongresszus irányelveinek arra a megállapítására, amely szerint hazánk gazdasági fejlődése nagymértékben a tervezés, az irányítás, általában a vezetés színvonalának Október 7-én a Csendes-óceán középső részén a Szovjetunió új típusú, soklépcsős hordozó- rakétával kísérletet hajtott végre. A rakétakisérlet ról kiadott hivatalos közlemény rámutat: Az előzetes terveknek megfelelően október 7-én a Szovjetunió, pontosan a kijelölt időben, új típusú, soklépcsős hordozórakétával sikeres kísérletet hajtott végre a Csendes-óceán középső részén. A rakéta útja, összes berendezésednek és fokozatainak működése szigorúan a megadott program szerint zajoltt le. Az új elveken alapuló vezérlő rendszer biztosította, hogy a rakéta igen nagy pontossággal az további javításától függ. Szilárd, következetes, ugyanakkor rugalmas vezetésre van szükség — hangsúlyozta —, mindenekelőtt meg kell javítani a tervezés színvonalát. ötéves tervünk céljai megalapozottak. Színvonalasabb vezetéssel, a dolgozók szorgalmas munkájával teljesíthetők, sőt túlteljesíthetők az előirányzatok. Egyes iparágakban nagy lehetőségek vannak a tervek túlteljesítésére — állapította meg, s hozzátette —, a túlteljesítés irányát helyesen kell befolyásolni, a gazdaságosan előállítható, jól értékesíthető termékekre — mondotta, majd rámutatott: Kivétel nélkül minden üzemben és vállalatnál tág tere van a tervek olyan fontos mutatóinak túlteljesítésére, mint például a termelékenységi terv, a költségszínvonal, vagy a műszaki fejlesztés előirányzata. Az se mindegy, hogyan teljesítjük a beruházási tervet, vagyis, ha az új létesítményeket határidő előtt helyezzük üzembe. Az ilyen jellegű tervtúlteljesítésekre érdemes és kell összpontosítani a vezetők és a dolgozók erőfeszítését, a munkaverseny erejét. — Az anyagi ösztönzés az iparban is nagy erő, s helyes alkalmazásával jelentős eredményt lehet elérni. A prémium- rendszer ma már lehetővé teszi, hogy a gazdasási vezetők a legelőre kijelölt térségben csapódjék be. A mérési rendszerek adatai szerint a hordozórakéta utolsó- előtti fokozatának makettje a kijelölt pont közvetlen közeiében érte el a víz felületét. A kilövés helye és a becsapódási pont közötti távolság meghaladja a 12 000 kilométert. A Csendes-óceán középső részén tartózkodó különleges hajók, amelyeket különböző mérőeszközökkel szereltek fel, elvégezték a programban előirányzott összes méréseket További kísérleti adatok gyűjtése céljából a korábban megjelölt térségben folytatják az új, hatalmas hordozórakéták kilövését differenciáltabb feladatok megoldását tűzzék ki beosztottjaik számára. Fontos, hogy az anyagi ösztönzés eszközeit olyan feladatok elérésére és túlteljesítésére használjuk fel, amelyek a minőségi mutatók megjavítására, a műszaki fejlődés meggyorsítására, a beruházási költségek csökkentésére serkentenek. A második ötéves tervről beterjesztett törvényjavaslatot az MSZMP és a magam nevében elfogadásra javaslom. — (Nagy taps.) * Az ülés további részében felszólalt még Brutyó János budapesti képviselő, a SZOT főtitkára, Horváth Ede Győr-Sopron megyei, Varga Károly Somogy megyei, Kovács Cy. Pálné Fejér megyei, Z. Nagy Ferenc Szolnok megyei, Kuru^z Márton Cspng- rád megyei, Benkei András Sza- bolcs-Szatmár megyei, Bodorkós István Vas megyei, Szabados Emil Csongrád megyei, Dobos József Baranya megyei, Tugiß István Hajdú-Bihar megyei és Fekete Anna Szabolcs-Szatmár megyei képviselő, akik a második ötéves népgazdaságfejlesztési tervről szóló törvényjavaslatot elfogadták. Az elnöklő Rónai Sándor javaslatára ezután az országgyűlés elhatározta, hogy legközelebbi ülését kedden délelőtt 10 órakor tartja, s a napirend szerint folytatja a második ötéves nőn- gazdaságfejlesztési tervről szóló törvényjavaslat tárgyalását. A nyugat-berlini városparancsnokok visszavonták a határtól a reguláris csapatokat Berlin. (MTI) Ä megosztott Berlinben a helyzet tovább stabilizálódik. A berlini övezethatár menü helyzet normalizálódásának egyik jele az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és Franciaország nyugat-berlini megszálló hatóságainak mostani intézkedése. A három városparancsnok augusztus 13-a után néhány nappal ugyanis olyan értelmű parancsot adott (ki, hogy a három övezetben reguláris csapatok teljesítenek őrszolgálatot Nyugat-Berlin és a demokratikus Berlin határán. Nem hivatalos magyarázatok szerint ennek az intézkedésnek valójában az volt a célja, hogy elejét vegyék a nyugat-berlini oldalon esetleges provokációk szervezését Békemenet Olaszországban Róma. (TASZSZ) Bologna lakossága meleg fogadtatásban részesítette annak a békemenetnek a részvevőit, amely Marza- bottoba, a második világháború alatt szomorú hírnévre szert tett községbe ment Marzabottoban a náci-fasiszták 1944-ben megtorlásul lemészárolták a falu 1830 lakosát Az A három városparancsnok intézkedésére most mind a három nyugat! övezetben visszavonták a reguláris csapatokat, kivéve a Friedrich Strasse és a Koch Strasse között levő átkelőhelyet amelyen diplomaták és más külföldiek mennek át egyik városrészből a másikba. Ennél az átkelőhelynél továbbra is az amerikai reguláris csapatok katonái teljesítenek őrszolgálatot. Az amerikai, az angol és a francia övezetben Nyugat-Berlin határánál a jövőben csupán a nyugat-berlini rendőrség biztosítja a rendet, az amerikai, az angol és a francia katonai rendőrség motoros járőrei azonban továbbra is rendszeresen végig portyázzak a határmenti utcákat. áldozatok tömegsírja felett most emlékművet állítottak. Marzabotto polgármesteréhez intézett táviratában Palmiro Togliatti, az Olasz Komunista Párt főtitkára hangoztatja, hogy „minden olasznak össze kell fognia a militarizmus és fasizmus elleni harcban, hogy béke és barátság uralkodjék a népek között”. (MTI)
