Petőfi Népe, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-08 / 238. szám

2. oldal 1961. október 8, vásár na. Megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) Mi — tisztelt országgyűlés — * termonukleáris fegyverek ár­nyékában többé már nem elé­gedhetünk meg az itt vagy ott keletkező háborús veszély egy­szerű elodázásával, az időről időre kiéleződő nemzetközi fe­szültség csillapítószeres, tüneti kezelésével. Idejekorán, amíg nem késő, a feszültség okait kell megszüntetni és szükség esetén kioperálni. A tüneti kezelés nem a ve­szélyt csökkentené, hanem csak elkendőzné a veszély nagyságát. Az általános és teljes leszerelés szovjet terve pontosan azon a felismerésen alapul, hogy a haditechnika szédítő iramú fej­lődése következtében a fegy­verkezési verseny totális és az egész emberiség jövőjét magá­ban foglaló problémává válto­zott. Ennek a problémának a végső megoldása is csak to­tális lehet tehát: az egye­temes és teljes leszerelés. De vajon megtehetjük-e akár a kezdő lépést is az egyetemes és teljes leszerelés felé, amed­dig gyorsított ütemben folyik a nyugatnémet imperializmus ka- tonai erejének kiépítése? Le­het-e bizalom és megértés Euró­pában, ameddig a nyugatnémet revansisták a keleti határok megváltoztatását követelik és a két Németország egyesítésén a Német Demokratikus Köztársa­ság erőszakos bekebelezését ér­tik? Lehet-e pontot tenni a má­sodik világháború után, lehet-e véget vetni a nukleáris fenye­getéssel terhes hidegháborúnak, amíg a NATO-hatalmak Nyu- gat-Berlint előretolt frontváro­suknak tekintik, s amíg Európa szívében egy városon belül két világ fegyveres koalíciói néz­nek farkasszemet egymással? — tette fel a kérdést az előadó, majd hangsúlyozta: — A varsói szerződés tagál­lamaiban működő kommunista és munkáspártok központi bi­zottságainak első titkárai ez év augusztusában megállapították, hogy a német békeszerződés megkötése nem tűr halasztást. Kifejezték óhajukat, hogy a bé­kekötés a két német állammal és a nyugati hatalmakkal egyetértésben történjen meg. Az előadó itt részletesen elemezte a háború utáni német- országi helyzetet, majd ezzel összefüggésben ismertette a nyugati hatalmaknak a német militarizmus feltámasztására tett intézkedéseit 1954 decem­berében az úgynevezett párizsi egyezményekkel lehetővé tet­ték, hogy Nyugat-Németország nyíltan hozzákezdhessen fegy­veres erőinek kiépítéséhez. Ma már ott tartunk, hogy az európai kontinens nyu­gati részén a Német Szö­vetségi Köztársaság rendel­kezik a legnagyobb hadse­reggel. 1959-ben a 230 000 főt számláló létszámból húszezer volt a tiszt és hetvenegyezer a tiszthelyet­tes. Ebből az következik, hogy a nyugatnémet hadsereget rövid idő alatt két-háromszorosára fel lehet tölteni. A fegyverkezési kiadások az elmúlt öt év alatt 3,4 milliárd márkáról 11,7 milliárd márkára növekedtek. Az előadó a továbbiakban a revansista-militarista Nyugat- Németországgal ellentétes cé­lokat követő másik német ál­lam, a Német Demokratikus Köztársaság jelentőségét mél­tatta, majd így folytatta: — Tisztelt országgyűlés! Szinte már közhelyként hat az a lépten-nyomon hallott megállapítás, hogy tizenhat esz­tendővel a világháború befeje­zése után nem késhet tovább a német békeszerződés aláírása Két dokumentum fekszik itt előttem. Biztos vagyok benne, tisztelt képviselőtársaim, hogy mindkét dokumentumot őröm­mel üdvözölték, s tartalmukat szíwel-lélekkel tették maguké­vá. Az egyik a testvéri Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság nemzetgyűlésének felhívása va­lamennyi ország parlamentjéhez a német békeszerződés hala­déktalan megkötése érdekében. A másik a magyar kormány nyilatkozata. Ebben kormányunk kifejezi azt az eltökélt szándékát. hogy mindkét német állammal aláírja a békeszerződést. Ha azonban ez a lehetőség a nyugati hatalmak ellenállásán meghiúsul, akkor a Német De­mokratikus Köztársaság .«or­mányával köti meg a békeszer­ződést. Úgy hiszem, a fi3ztelt országgyűlés — népünktől ka­pott felhatalmazása alapján — minden támogatást meg fog ad­ni kormányunknak, hogy az a nyilatkozatban lefektetett elve­ket érvényre tudja juttatni. A külügyi bizottság megbí­zott azzal, hogy a német kér­désben elfogadott nyilatkozatát, mint határozati javaslatot, az országgyűlés elé terjesszem. En­gedjék meg, hogy ismertessem a határozati javaslatot A magyar országgyűlés nyilatkozata a német békeszerződésről A Magyar Népköztársaság or­szággyűlése 1961. október 7-1 ülésén megvitatta a nemzetközi helyzetet. Megállapította, hogy tizenhat évvel a második világ­háború befejezése után, amikor még alig hegedtek be a fasiszta pusztítás szörnyű sebei, az im­perializmus egyre erőteljesebben kovácsolja a népek ellen az új háború fegyvereit. A magyar országgyűlés ko­runk legfontosabb megoldandó feladatainak tekinti az általános és teljes leszerelés megvalósítá­sát, a gyarmati rendszer teljes és végleges felszámolását, a vi­tás nemzetközi kérdések tárgya­lások útján történő rendezését, a különböző társadalmi rend­szerű államok békés egymás mellett élését. A jelenlegi nemzetköd hely­zet legfontosabb kérdése a né­met békeszerződés haladéktalan megkötése. Ma áldozatos és ne­héz országépítő munkánk köze- pétte tapasztalnunk kell, hogy az imperialista hatalmak sem­mibe veszik a fasizmus kiirtás kötelező potsdami egyes­ményt, sőt évről évre határozot­tabban és nyíltabban táplálják és növelik az új fasizmus ug­rásra kész erőit. Ennyi idő múltán, az imperialisták csökö­nyös ellenállása miatt még mindig megoldatlan az úgyne­vezett német kérdés, a fasiszta- ellenes háborúban győztes r agy­hatalmak máig sem kötöttek békét Németországgal. A béke­szerződés hiánya miatt Európa szívében olyan helyzet alakult ki, amely alapjaiban fenyegeti az emberiség biztonságát, A magyar országgyűlés mint az egész magyar nép akaratá­nak törvényesen megválasztott letéteményese, ünnepélyesen kijelenti: sürgősen és gyökere­sen fel kell számolni a máso­dik világháború minden marad­ványát. Az egyetemes biztonság igénye a történelem napirend­jére tűzte, hogy oly sok idő után 1961-ben, jelenünk eme egyik legfontosabb nemzetközi kérdésére végre kielégítő vá­laszt kapjon a világ. Népünk iránt érzett felelőssé­günk megköveteli, hogy ne [várjunk tovább! Nem várhat­ójuk meg, amíg az imperializmus 1 és a német militarizmus olyan messze megy előre háborús ter­veinek útján, ahonnan már nincs visszatérés. Meg keli kötni a német békeszerződést, ki kell oltani a háborús uszítás és aknamunka nyugat-berlini tűzfészkét. A magyar országgyűlés híve annak, hogy a hitleri Németor­szág elleni háborúban részt vett nyugati hatalmak a Né­metországban ténylegesen kiala­kult helyzet mérlegelése alap­ján részesei legyenek a mind­két német állammal kötendő békeszerződésnek. Amennyiben eme ésszerű indítvány a nyu­gati hatalmaknál továbbra sem talál megértésre, úgy a Ma­gyar Népköztársaság kormánya szövetségeseivel és más béke- szerető országok kormányaival együtt — békeszerződést ir alá a Német Demokratikus Köztár­sasággal. A magyar országgyűlés ezért felelőssége tudatában támogatja és megerősíti a forradalmi mun­kás-paraszt kormánynak a né­met békeszerződés megkötése érdekében tett nyilatkozatát és felhatalmazza a német béke- szerződés aláírására. Egyben felkéri a kormányt, hogy min­den lehetőséget felhasználva, szövetségeseinkkel és barátaink­kal együtt tegyen további erő­feszítéseket az európai és a vi­lágbéke megszilárdítására. Ugyanakkor helyeslőén veszi tu­domásul azokat az intézkedé­seket, amelyeket a kormány a jelen nemzetközi helyzetben az ország védelmi képességeinek növelése, népünk békés alkotó­munkájának megóvása érdeké­ben a kötelező gondoskodás szellemében hozott. A magyar országgyűlés ünne­pélyesen kijelenti: teljes támo­gatásáról biztosítja a világ első békeszerető német államát, an­nak kormányát és népét. A testvéri Német Demokratikus Köztársaság teljesítette a törté­nelem parancsát, amikor hatá­rozott és bátor intézkedésekkel biztosította államhatárait, nvu- godtabb alkotómunka lehetősé­geit. A magyar országgyűlés szív- vel-1 élekkel helyesli és támo­gatja azokat a javaslatokat, amelyeket a német békeszerző­dés megkötésére és ezzel egy­idejűleg Nyugat-Beriin státu­sának rendezésére a hitleri Németország legyőzésében döntő szerepet játszó nagyhatalom, a szocialista Szovjetunió tett. A magyar országgyűlés ün­nepélyesen kijelenti: csatlakozik a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság nemzetgyűlésének ama felhívásához, amely a világ par­lamentjeihez fordulva sürgeti a német békeszerződés haiadéktr^ lan megkötését. A magyar országgyűlés egy­idejűleg felhívja nénünket: az üzemekben, a földeken és min­den más munkahelyeken végzett további jó munkával, bátor helytállással és szilárd egység­ben dolgozva harcoljon a bé­kéért, a szocializmus érntéséérí és hazánk boldog jövőjéért. (Folytatás a 3. oldalon.) NAPTáR 196L október 8, vasárnap. Névnap: Etelka. Napkelte: 5 óra 53 perre. Napnyugta: 17 óra 10 perc. * — A MŰVÉSZTELEPRE lá­togattak tegnap a Kecskeméti Városi Tanács állandó bizottsá­gának tagjai, akik hosszasan el­beszélgettek a megyeszékhelyen élő művészek életéről, gondjai­ról, többek között helyi kiállí­tások rendezéséről. Utána « Hírős Együttes próbáját tekin­tette meg a bizottság. — Múzeumi hét Cegléden. Ma, október 8-án nyitják meg a múzeumi hetet Cegléden, a helyi Kossuth Múzeumban, ahol minden este neves muzeo­lógusok tartanak előadásokat Gyűjteményt mutatnak be a ceglédi magángyűjtők által ki­állított képekből is. — Iskolai napközi otthont nyitottak meg az idei tanév­ben Dunapatajon. Az új nap­közi otthon megnyitásával 38 tanuló elhelyezését oldották meg. — Huszonkét türpevízmű üzemel megyénk községeiben. Tervek szerint az év végéig még több helyen adnak át ren­deltetésének új törpevízművet. 1962-ben pedig öt vízmű át­adását vették tervbe. — Megkezdték a vetőmag­burgonya átvételét és szállítását megyénkben: 440 vagon, szerző­déssel lekötött, államilag ellen­őrzött és alkalmas minősítésű burgonya-vetőmagot szállítanak ez évben közös gazdaságaink, 150 vagonnal többet, mint ta­valy. Ebből 400 vagonnal a me­gye vetőmagellátását biztosítják. — SZEREMLE felnőtt lakossá­gának embertani vizsgálata cím­mel tart előadást kedden, októ­ber 10-én este fél hatkor, a TIT kecskeméti klubjában dr. Hen- key Gyula ántropológus. — A csávolyi Egyesülés Ter­melőszövetkezet KISZ-fiataljai és a szövetkezet kézilabda-csa­patának tagjai szombat dél­utáni pihenő helyett társadalmi munkában kiásták az idős Boglatics Pál háza előtti víz­levezető árkot. — A DUNAVECSE1 járásban 3000 VIT-sorsjegyet adtak eV az úttörők. Jól dolgoztak a hartai, a kunszentmiklósi és a solti pajtások, akik csapatonként 400 sorsjegyet adtak el. — Három év alatt 30 kisebb- nagyobb újítást adott be Ud- vardi Péter, a 4 4-es AKÖV Bajai Üzemegységének vasesz­tergályosa. Mind a 30 újítást el­fogadták. — MEGKEZDTÉK a Vörös­kereszt megyed szervezete és a megyei tanács által hirdetett folyamatos tisztasági verseny félévenként sorrakerülő értéke­lését Jelenleg a járási taná­csok illetékes osztályai végeznek ellenőrzéseket Eredményhirde­tésre a jövő hónapban kerül sor. — A hátmonostori Kossuth Termelőszövetkezet savanyító üzemet létesített, s a napokban megkezdte a savanyított uborka, káposzta stb. szállítását. ^ — MŰVELŐDÉSI OTTHONT építenek a kecskeméti Űj Ta­vasz Termelőszövetkezetben, társadalmi munkával a Kecs­keméti Gáspár András Ipari- tanuló Iskola növendékei. — Befejezte a silózást a jász- szentlászlói Alkotmány Terme­lőszövetkezet Száz köbméter jó minőségű silót készítettek a téli takarmányozásra. — NAGY TELJESÍTMÉNYŰ munkagéppel mélyítik Solton a sákori terület vizének leveze­tésére szolgáló csatornát El­készülte után egyedül Solton mintegy 800 hold eddig felhasz- nálhatatlan talajt vesznek mű­velés alá a helyi termelőszövet­kezetek. Sajtókét kezdődik K i&kunhalason A városi pártbizottság kezde­ményezésére október 9 és 14-e közötti héten a kiskunhalasi üzemek, vállalatok, hivatalok, termelőszövetkezetek sajtóhetet rendeznek. A sajtóhéten több üzemben, vállalatnál rendeznek Petőfi Népe olvasóankétot ahol a lap egyik munkatársa válaszol a feltett kérdésekre. A sajtóhét célja, hogy a város dolgozóinak minél szélesebb rétege ismer­je meg lapunkat és váljon rendszeres olvasójává. Várható időjárás vasárnap estig: felhős idő, ma az or­szág nyugati felében, holnap keleten is többször megismét­lődő esők. Élénk, időnként erős déli szél; Várható legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap: 16—19 fok között. Üinenség Kecskeméten az NDK fennállásának 12. évfordulója alkalmakéi Kecskeméten szombaton este a Bányai Júlia Leánygimnázium nagytermében ünnepség volt az NDK fennállásának 12. évfor­dulója alkalmából. Az ünnepséget dr. Bodóczky László, a Haza­fias Népfront megyei elnöke nyitotta meg, majd Fekete Sándor, a Magyar Rádió főmunkatársa mondott nagy érdeklődéssel kísért ünnepi beszédet. A Német Demokratikus Köztársaság képvisele­tében Szimon Werner szólalt fel. Az ünnepségen nagy sikerre' szerepelt Simon György és Demeter Hedvig, a Katona József Színház művészei és a Bányai Júlia Leánygimnázium énekkara. Kecskeméti anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Gajdács! László (anyja neve: Lévai Mária) J Jóob-Francsaly Tamás (Nagy) Aranka), Hojsza István (Szabó Irén). MEGHALTAK: Kapás János-- né Varga Anna 56 éves, Gál István 55 éves. Tormási György- né Mészáros Mária 68 éves és Kállay Dénesné Barthel Vilma 87 éves korában. Lottótájékoztató A lottó 40. játékhetére beér­kezett 4 145 182 szelvény, ötta- lálatos nem volt. Négy találatot hat fogadó ért el, a nyeremény- összeg egyenként 518 147 forint 50 fillér. A háromtalálatos szel­vények száma 1595, ezekre da­rabonként 975 forintot fizetnek.' Két találatot 63 474 fogadó ért el, a nyereményösszeg egyen­ként 24 forint 48 fillér. (MTI! Az e heti nyerőszámok a kö­vetkezők: 27, 56, 70. 80, 89. Kecskeméti Dózsa— Tatabányai Bányász 2:2 (1:0) A szombaton délután Kecske-: méten lejátszott barátságos mér­kőzésről lapunk legközelebbi számában közlünk részletes be­számolót. I

Next

/
Thumbnails
Contents