Petőfi Népe, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-07 / 237. szám
1961. október 7, szombat I. »fial Szüretelnek a Tisza mentén Bár elmúlt a nyár, vége a für előszezonnak, a kanyargó Ti- szapart azonban most sem csendes. Vidám nótaszótól, asszonyok, lányok, férfiak kacagásától hangos a környék. Szürete- lők, a tiszakécskei Béke Termelőszövetkezet gazdái népesítik be a part mentén húzódó árterületet, ben is jó termést ígérnek a fürtök. Jó a talaj, meg egész évben kiválóan művelték a szőlőtőkéket a szövetkezeti gazdák. Nem sajnálták az erőt, fáradságot, ha kapálásról, vagy permetezésről volt szó. Az elnökkel, Lovas Imrével és a község párttá tikárával, Székely Gáborral járjuk a 418 hold Egy a szőlőszedők közül. Brezá- nyi Katalin alig 15 éves. Az édesapja tagja a termelőszövetkezetnek, de ő is kijött segíteni. Hamar megtelnek a kocsik kádjai. Varga Ferenc fogatára Ma tűz József és Bíró Mihály puttonyozza a szőlőt. ' Az ősz ugyanis nemcsak a közös szőlő egyik parcelláját fák levelére fest sárga foltokat, Patai Pál brigádja szüretel itt hanem tőle már a szőlőtőkéken Majdnem félszázan vannak, a is aranysárgán csillognak az között fejkendős asszoérett saőlőfejék. nyok és lányok hajladoznak, és Az árterületen, ahol a szü- puttonyosok hordják a meg- cetelők énekelnék, ebben az év- telt vödrök tartalmát a dűlőútón indulásra váró kádas kocsikra. Lovas elvtárs hajthatatlan. Azt mondja, nem szeret előre dicsekedni a terméseredményekkel. Azt azonban elárulja, hogy a termés 80 százalékát szőlőben adják át a tiszakécs- kei feldolgozónak. (4500 mázsára szerződtek az idén.) A többit maguk préselik ki. A tiszakécskei Bélce Termelő- szövetkezetben legalább egy hónapig tart a szüret. Reggelenként közel másfélszázan indulnák vidáman a gazdagnak ígérkező szőlőtermés betakarítására. Márkus János — Pásztor Zoltán A pecsenyesütőket ellenőrizték a Belkereskedelmi Minisztérium Bács-Kiskun megyei Állami Kereskedelmi Felügyelőségének munkatársai a megyében lezajlott vásárok alkalmával. Megállapították, hogy a pecsenyesütők 70 százaléka sorozatos szabálytalanságot követett el. Legtöbbjük a tiltó rendelkezések ellenére a kiutalt árukon felül, különböző kiskereskedelmi egységekben vásárolták meg a tőkehúst és a töltelékárut. Például Börönte József lajosmizscl lakos négy hónap alatt 598 kiló töltelékárut vásárolt a boltokban. Kiderült az is, hogy a pecsenyesütők a legtöbb árut a kecskeméti és a bajai állami gazdaságok bolt* jaiban szerzik be. Ezenkívül gyakori látogatók az Országos Csemegekereskedelmi Vállalat boltjaiban, de felruceannak a budapesti KÖZÉRT-ekbe is. Nem kielégítő az áruk kezelése sem. A tartalék nyersánit például a nagy melegben zárt ládákban tartják, ahol az köny- nyen befülledhet. A kenyeret legtöbbször szennyes zsákban, a földön tárolták. Be akad kalkulációs „tévedés” is. Rózsa Józsefné bajai pecsenyesütő az utasítás ellenére sem dolgozta át kalkulációját és a miskei vásáron is a régi áron árusított. Ügyében a végső szót a Bajai Járásbíróságon mondják ki. Az egészségügyi követelmények betartására sem ügyelnek. Az étkeztetéshez szükséges tálalóedény és evőeszköz egyiknél sem volt. A nők nem használtak fejkendőt, piszkosak voltak a fogó- és a törlőruhák, a hűsítő Italt árusítók pedig állott vízben mosták a poharakat. A mulasztókat a Kereskedelmi Felügyelőség szigorúan megbüntette. Utoljára hagytuk a tanulságok amely szerint a vásári pecsenyesütők működése nem indokolt. hiszen ezt a feladatot a földművesszövetkezetek és a vendéglátóipari vállalat Is el tudja látni — feltehetően sokkal kevesebb szabálytalansággal. Dél van, eljött az ebéd ideje. A szatyrokból és táskákból előkerül az ízletes hazai. Negyven év után Irkutszkban Cebesen száguldott a gyors- ** vonat Moszkva felé. Makk Pista bácsi, a Bajai Ruhaüzem nyugdíjas portása elnézegette a vonat ablaka előtt elsuhanó tájakat, Ukrajna mezőit, hosszan elnyúló erdőségeit, az egymást követő városokat és falvakat. Felesége, aki ugyancsak a Ruhaüzem dolgozója, a kényelmes bőrülésen pihent. Bajáról indultak, s Ir- kutszkba igyekeztek. Pista bácsinak nem volt szokatlan a hétnapos út. Fiatalabb korában megtett ő már ennél hosz- szabbat is. Negyvenhét évvel ezelőtt, 1914 novemberében, mint a 23. gyalogezred közkatonája indult Oroszországba. A frontra érkezve alig egy hónap múlva fogságba esett Megjárta a cári Oroszország fogolytáborait, volt erdőirtó, útépítő stb. A szabadságot hozó Nagy Októberi Szocialista Forradalom Irkutszkban érte. A bajai cipész több társával együtt belépett a vöröshadseregbe. Mint katona hosszú Ideig védte a szovjet hatalmat A vöröshadseregben tiszthelyettes lett. Ügy látszott, hogy véglegesen a katonai pályát választja élethivatásul, de közbe szólt a szerelem : .. Szíve választottját, Tiguneova Varvara Sztyepanovnát 1920. május 1-én Irkutszkban feleségül vette. Telt-múlt az idő, s Pista bácsiban egyre jobban felülkerekedett a honvágy. Egyik nap aztán így szólt asz- szonyához: megyünk haza. Felesége előbb rácsodálkozott, aztán ha nehezen is. de megértette férjét, s beleegyezett abba, hogy otthagyja szülőföldjét Még egyéves házasok sem 1 ■ voltak, amikor Vlagyivosztokban hajóra ültek, s 44 napi hajókázás után. megkerülve Dél-Ázsiát, a Szuezi-csa- tornán keresztül érkeztek haza Magyarországra, szűkebb hazájukba, Bajára. Makk István tovább folytatta mesterségét felesége pedig egy vegyeskereskedésben foglalatoskodott Varvara Sztyepa- novna nehezen szokta meg az új környezetet. Akárhogy csitft- gatta szívét a honvágy időnként később pedig egyre sűrűbben kerítette hatalmába. Nagyon szeretett volna találkozni szeretteivel. Erre azonban nem volt lehetőség. Az egyetlen érintkezési forma a levelezés volt Később a hatóságok ezt is megszigorították. Először csökkent a Szibériából küldött levelek száma, később pedig sűrűn »elvesztek-«. 1936-ban pedig a cenzúra végleg szétszakította a családi kötelékeket. Ezt követően a detektívek zaklatták sűrűn a Makk-családot Silóznak a kecskeméti termelőszövetkezetek Nem käs gondot dkoz az előírt takarmánymennyiség biztosítása a kecskeméti termelőszövetkezetekben. Az aszály káros hatása itt mutatkozik meg a legerősebben. A közös gazdaságok azonban mindent elkövetnek, hogy megfelelő bázist teremtsenek a téli takarmányozásra. Így az Aranykalász Termelőszövetkezet már 850 köbméter silókukoricát tárolt eddig, amely mennyiség jól megközelíti a szükséges ezer köbmétert. A Rákóczi Tsz-ben viszont már till is haladták a tervezett 1200 köbmétert. Más szövetkezeti gazdaságok — így a Petőfi is — a borsó szárát és héját silózzák, ami kiváló takarmány. A Vörös Csillag Tsz-ben a kukoricaszár silózása halad gyors ütemben. Válasz a felhívásra A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottságának versenyfelhívását a Petőfi Népe október 1-i számában közöltük. A Bajai Földművesszövetkezetek Járási Központja, a bajai járás tizenkét földművesszövetkezete nevében táviratban értesítette a megyei pártbizottságot, hogy csatlakoznak a szocialista munkaverseny-f elhíváshoz és vállalják a kereskedelemre vonatkozó feltételek teljesítését »WWWWWWWyyvvwwwyy^ Jól halad a felvásárlás Lajosmizsén A Lajosmizsei Földművesszövetkezet ebben az évben a termelőszövetkezetektől és a termelőszövetkezeti csoportoktól 36 vagon szamócát vásárolt a tervezett 18 vagonnal szemben. Ebből jelentős mennyiséget — Nagyobb figyelmet \ érdemelne „A XX. század irodalmi irányzatai” címmel igen érdekes előadást tartott csütörtökön délután a TIT kecskeméti klubjában dr. Osváth Béla, az Országos Irodalmi Választmány titkára. A század eleje óta egymást érik a nyugati irodalmi és képzőművészeti életben a különböző „izmusok”, amelyekről ebben az előadásban bőséges, szemléletes tájékoztatást kaptunk. Sajnos, a TIT különböző rendezvényeit nem mindig kíséri megérdemelt érdeklődés. A csütörtöki előadáson is a hallgatóság zömét irodalomszakos tanárok és diákok alkották. Felhívjuk olvasóink figyelmét a TIT irodalmi szakosztályának klubestjeire, amelyeken havonta a legnevesebb előadóktól hallhatnak figyelemre méltó előadásokat. A gazdag téli programról a későbbiekben még tájékoztatjuk olvasóinkat. A legközelebbi előadást november elején Bóka László egyetemi tanár tartja Kosztolányiról. 25 vagonnal — külföldre szállítottak. Ugyancsak növekedett a baraekfelvásárlás is. A tervezett 60 he'yett 72 vagonnal adtak át a közös gazdaságok. Almából eddig 32 vagonnal vett át a földművesszövetkezet. az egész évre tervezett mennyiségnek több mint a háromötödét. Ezt a tervet is túlteljesítik majd, mivel a téli alma átadása zömében most kezdődik. Különösen örvendetes az eredmény a baromfifeivásáriásnál. Az egész évre 600 mázsa átvételét tervezték, de a háztáji gazdaságok már eddig 603 mázsára kötöttek szerződést. Jelentősen emelkedett a tojásfelvásárlás is. A terv szerinti 252 ezerrel szemben már 305 ezer darabot átvett a Lajosmizsei Földművesszövetkezet. Tanulnak a munkások A Helvécia! Állami Gazdaságban november 3-án az üzemegységek 321 dolgozója kezdi meg a szakmunkásképzés alapfokú tanfolyamán a tanulást. E tanfolyam tematikája a szakmai továbbképzés anyagán kívül politikai előadásokat is magában foglal, s 80 elméletij valamint 20 gyakorlati órára terjed ki. Az elméleti előadásokat hetenként egy alkalommal délután négytől nyolc óráig tartják, % ily módon a jövő év március 15-ig befejezik a tanfolyamo' Ennek az áldatlan állapotnak a felszabadulás boldog perce vetett véget. Újra megindult a levelezés. A szibériaiak minden levelükben hívták a Makk-családot. Az utazásra ez év augusztusában került sor. Ahogy megérkeztek Moszkvába, Pista bácsi így szólt az asszonyához: táviratozzuk meg. mikor érkezünk. Makk néni büszkeséggel a hangjában mondta: Eltalálok én az enyéimhez bekötött szemmel is. A táviratot mégis feladták, amint később kiderült. téves címre így hát az állomáson nem várta őket senki. Hosszú kocsikázás után találták meg a rokonokat. Érthető. Távozásuk óta Ir- kutszk lakossága húszszorosára nőtt, új, modem városnegyedek születtek, hatalmas gyárak épültek, se szeri, se száma a művészi kivitelezésű épületeknek, az emeletes lakóházakon pedig a televíziós antennák erdeje látható. Még mielőtt a rokonok ajtaján kopogtattak volna, Makk néni bevallotta: Ha nincs a taxisofőr, nem találtam volna meg rokonaimat.. A segítséggel azonban sikerült A találkozás meghitt percei után nem volt se vége, se hossza a beszélgetésnek. A vendégeket elhalmozták minden jóval a testvérek, a sógorok, az unokatestvérek, főként pedig a gyerekek. Mivel Makk néni, illetve a Tiguncov-család tugu- tuji származású, így hát ellátogattak szülőfalujukba is. A község 90 kilométerre van ír* kutszktól. A vendégeket az egyik sógor autójába ültették* a rokonok egy része pedig oldalkocsis motorkerékpárokkal követte őket. Bizony itt is eltévedt volna Makk néni, ha nem kalauzolják leánykori barátnői. Elizaveta és Haritonov- na Anasztázia. A régi viskók helyén ma már modern lakóépületek állnak és a kolhozparasztok jólétét bizonyítják a házak tetején csillogó televíziós antennák is. Makk néni itt találkozott a 80 éven felüli Andrej nevű unokatestvérével, aki idős kora ellenére még vígan táncol a tungutuji lakodalmakon. Andrej unokatestvére 1916 táján hadifogoly volt az Alföldön. Kecskemétre, no meg pár magyar szóra is emlékszik még* Az egynapos tugutujl vendégeskedés után a családi karaván kirándult a Bajkál-tóhoz. Makk néni annyi idő után most ismét elgyönyörködött a vadregényes vidékben* a festői szibériai tajgában. IJgy elrepült az idő, mint w a tovaszálló felhő. Nehéz szívvel, de élményekkel gazdagodva tértek haza Bajára. Azóta Makk néni és Pista bácsi többször elmondták már élményeiket. Szívesen válaszolnak a kérdezősködőknek. s közben arra gondolnak, mikor indul az a turistacsoport, amellyel a rokonok Bajára érkeznek. Tari Sándor t
