Petőfi Népe, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-06 / 236. szám

EW1. oltWber 8, péntek A MAGYAR, SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT 8ACS - KISKUN MECYEI LAPJA Árnyékok a háttérben Riport a nyugat-berlini amerikai kémköxpont tevékenység érői 2. Mennyit érnek az ígéretek? De nincs késő máris? Reinhardnak sikerült aryrja egyik levelét elcsípnie, amelyet egykori nyugat-berlini házigaz­dájuk címére küldött. Az ame­rikaiak nem szereztek semmiről sem tudomást. „Gyere haza, fiam!” — írta anyja. „Nem neked való ez!” De közben megváltozott Mann- hard magatartása. Gyakran alig tud egy-egy csípős megjegyzést elfojtani. Végül leplezetlenül megfenyegette Reinhardot, mi­vel édesanyja még mindig nincs itt, Reinhardot egy speciális vizsgálatnak veti alá. A villanegyed egyik rejtett kis utcájába hajtottak. Kanyar. Még egy. Ismét egy, majd Mann- hard hirtelenül egy feketére fes­tett Volkswagen mikrobusz mel­lett fékezett. A mikrobusznak az ablakai is el voltak függö- nyözve. „Átszállni!” — intett a fejével. Koromsötétség van a buszban. Reinhardnak fogalma sincs, ho­va viszik. Forróság öntötte el tagjait, pulzusa magasra emel­kedett. Végre néhány huppanás, és az autó megállt. Feketére fes­tett kapu csukódott be mögöt­tük. Reinhard kiszállhatott — Zárt garázsban voltak, ahonnan közvetlenül fel lehetett jutni a házba. Mannhard mutatta az utat. Lépteik visszhangoztak a kihaltnak tűnő házban. Vala­mennyi ablak be volt függö- nyözve, a szobákat mesterséges fénnyel világították meg. Fehér köpenyes, szürkehajú férfi jött eléjük. „A doktor” — mutatta be Mannhard és valamivel hátra­maradt. Reinhard az ,,orvos” kíséreté­ben belépett a rendelőnek be­rendezett szobába. A fehér kö­penyes megkérdezte tőle, be­teg-e, esetleg nem érzi-e magát náthásnak? Majd felszólította, írja alá, semmi kifogása sincs, hogy a hazugságdoktor megvizs­gálja. Reinhard felháborodott: „Nem! Nem egyezem bele!” Az „orvos” mégegyszer feltet­te a kérdést, de most már sok­kal fenyegetőbben. Reinhard is­mét tiltakozott. A fehérköpe­nyes erre felegyenesedett és ha­talmasat rúgott Reinhardba, aki nekiesett a rendelő ajtajának. Az a hatalmas lökéstől kinyílt, és a fiú kiesett a sötét előszo­bába. De ott még nagyobb ütést kapott, úgyhogy visszapenderült a fehérköpenyes elé... Amikor Mannharddal a ga­rázsban találkozott, az már min­dent tudott. Az egykori „jó ba­rát” gyűlölködve sziszegte: „Nagyon rosszul csinálta a dolgát, nagyon rosszul! Remél­hetőleg holnap sokkal okosabb lesz!” A hazugságdoktor Az álmatlanul töltött éjszaka után Reinhard tudta, hogy mit kell cselekednie. A „doktor” akaratlanul is ötlettel szolgált: a megfázás. Miért kérdezte, nincs-e megfázva? Talán a kö­högés hatástalanítja a hazug­ságdoktort? A tegnapihoz hasonló titokza­tos körülmények között szállí­tották Reinhardot a lefüggönyö­zött ablakú házba. Most szó nél­kül aláírta a beleegyezést jelen­tő nyilatkozatot. Felsőtestén csak az inge ma­radhatott. Orvosi székbe ültet­ték. Gumipárnát kötöttek a jobb felső karjára — vérnyomását el­lenőrizték. Fémfogantyút helyez; tek az ujjai közé, amivel a ki­választódó izzadságot mérték. — Széles öv került a mellére, lélegzését is figyelemmel kísér­ték. A vizsgálat ötször két per­cig tartott. A „doktor” minden alkalommal több ártalmatlan kérdést tett fel monoton han­gon, amelyek közé becsempész­te a veszélyes kérdéseket Valahogy így hangzott: „Csütörtök van ma? Olvasott már újságokat? Esett tegnap az eső? Eldugta előlünk anyja egyik levelét?” Reinhardnak igennel vagy nemmel kellett válaszolnia. Min­den különösebb izgalmat a ha­zugságdoktor mérőeszközei je­leztek. De Reinhard kezdettől fogva köhögött, megjátszotta az erősen megfázottat, a műszerek mutatói ide-oda ugráltak. Végül a „doktor” abbahagyta az eredménytelen faggatást. Az árnyékalak A hazugságdoktort tehát ki­bírta. De ettől a perctől kezdve állandóan nyomon követte va­laki Reinhardot Akáehova ment, rögtön feltűnt a rejtélyes langaléta kísérője. Sőt ugyan­abba a szállodába is költözött, két ajtóval odébb lakott, mint Reinhard. Kényszerítő, könyörtelen logi­kája van. hogy ez a férfi ál­landóan követi. Még bíznak ab­ban, hogy Reinhard anyja talán átjön. De ha az ellenkezőről meggyőződnek, akkor... A CIC nem szereti, ha bepillantanak a kártyáiba. De ha át is szöknének a szü­lei... A tanúk mindig kényel­metlenek, veszélyesek ..; És az, aki él, az mindig tud beszélni. Egyetlen lehetőség maradt Reinhard számára: menekülni! Reinhard terveket kovácsol. Kényszeríti magát, hogy józa­nul ítélje meg helyzetét. Hol talál valami kibúvót az egér­fogóból? Mannhard közölte vele, jó lenne, ha albérleti szoba után nézne. A következő reggelen Reinhard kivágta a Taggesspie- gelből az egyik szobaközvetítő cég hirdetését, és zsebre dug­ta. Bőröndjét már régen ösz- szecsomagolta. De nem jutott messzire. A szálloda kijáratá­nál magasra tornyosult előtte árnyékának alakja. Hova akar menni Reinhard? Ti. Mr. Mannhard megbízta, hogy ő személyesen gondoskod­jon Reinhard biztonságáról. Erős amerikai kiejtéssel beszélt. Reinhard elmondta a szoba ügyét, és megmutatta a kivá­gott hirdetést. A másik bólin­tott, rendben van, de mindezt könnyebben elintézheti, ha ad­dig itthagyja a csomagját. Reinhard ennek ellenére el­ment a szobaközvetítőbe. Ki­bérelt egy szobát, és kifizette előre a bérét. Mannhardtól időnként kapott pénzt cigaret­PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Telelőe szerkesztő: Weither Dánle Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadő Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér t. silia Szerkesztőségi telefonközponti 26-19, 25-16. Belpolitikai rovat: 11-22. Szerkesztő bizottság: 10-38: Kiadóhivatal: Kecskemét Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09 Terjeszt! a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál ás kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 nőnapra 12 forint Bacs-Klskun megyei Nyomda V. ,ip:\skpmet0 r* Telefoni 1Ä-29. Zi-iS tára, de az összeget mindig fél­retette előre nem várt kiadá­sokra. Még azt is megkérdezte, hogyan néz ki a háziasszonya, milyen “kilátásai« lesznek? Kicsit még sétált a városban, majd visszatért a Wellsing szál­lodába. Az amerikai már várta Reinhard elmondta neki, min­den rendben van. csak a hol­mijait kell odavinni. Reinhard még a számlát is megmutatta, sőt bőbeszédűen elmesélt egy­két dolgot az új háziasszonyról. Úgy látszik, az amerikai nem fogott gyanút, mert engedte, hogy kiadják a fiú bőröndjét. A szálloda ajtaja már mögöt­te volt. A szemközti tükröző kirakatból figyeli, nem jön-e valaki utána. Nem — őrzője ez­úttal egyedül hagyta. A visszatérés A 2-s busz borzasztó lassan halad. Ember, hajtson már gyorsabban! Adjon gázt! Reinhard aggódva kémlel ki­felé. Nem ismerős arcot látott ott a fekete Fordban? Nem, té­vedett. Végre a Breitenbach téren van. Reinhard lesietett a földalatti állomására. Legszívesebben fu­tott volna, de nem akart fel­tűnést kelteni. Épp akkor fu­tott be egy szerelvény, sikerült idejében elcsípnie. Még néhány állomás a föld alatt, vajon Mannhardék észre- vettek-e valamit? Ez már a demokratikus Ber­lin! Megtörtént! Hetek óta első alkalommal nem érez Reinhard semmiféle aggodalmat. A nehéz bőrönd is pehelykönnyűnek tűnik. De most hova? Meg kell szabadul­nia a lelkére nehezedő teher­től. A népi rendőrség őrszobája felé indul. És azután? Munkatársai biztos megmond­ják a véleményüket, de így lesz a jó. Végre emberek között van. (A Wochenpostból fordította Szentirmai László) Tompái paprika sikere egy külföldi kiállításon A tompái Szabadság Terme­lőszövetkezet már nem először szerzett elismerést kiváló minő­ségű paprikájával és más, ker­tészeti termékeivel. Ez a hírnév most az ország határain túlra is kiterjedt. Most szereztek ugyanis tudomást arról, hogy a frankfurti, nemzetközi jellegű kiállításom cecej paprikájuk aranyérmet nyert. Boldogan vette ezt tudomásul SztánóczM „Gyura” bácsi — így nevezik mindenütt a ísz-ben —, hiszen mint főkertésznek, elsősorban az ő érdeme, hogy ilyen kiváló minőségű paprikát tudtak ter­melni az idén is. De a fenti dicsőségen túl ér­demes néhány mondatban azt is megemlíteni, hogy a tompái termelőszövetkezetek a hétköz­napi és szívós, kemény munkát igénylő egyéb feladatok elvég­zésében sem maradnak el. A Rákóczi Tsz-ban teljes lendü­leti lefolyik a szüret. — Eddig mintegy háromszáz mázsa sző­lőt adtak át a felvásárlónak. Ez adott kedvet a szövetkezet vezetőinek, hogy újaibb három­száz mázsára szerződjenek; amit szintén teljesíteni alkar­nak. A Kossuth Tsz a 650 kh őstÜ- búzavetési tervéből eddig 250 hold vetését teljesítette, s a kedvezőbb időjárást kihasznál­va nekiláttak a még hátra­levő vetés elvégzéséhez is. Tehát a tompái közös gazda­ságok életében sok jó hín-51 adhatunk számot Hóbortos ötlet: két brooklyni furgon hátsó ajtajára „arcot” festettek. A kocsik a szemfüles fotóriporterek képén éppen egymásra kacsintanak. Kacsintó kocsik? ízlések és pofonok különbözőek... A nyereménybetétkönyvek sorsoláseredménye A nyereménybetétkönyvek 1961 harmadik negyedévi sorsolását pénteken délután Siklóson tar­totta az Országos Takarékpénz­tár. A húzáson mindazok az ér­vényben levő betétkönyvek részt vettek, melyeket legkésőbb 1961. szeptember 29-ig váltottak. Min­den ezer betétkönyv közül 25 nyert. Azok a betétkönyvek, amelyeknek utolsó három szám­jegye (számvégződése) az alább felsorolt számokkal megegyezik, a negyedévi átlagbetétjüknek a számok mellett feltüntetett szá­zalékát nyerték: Szárav. Nyer. “/, Számv. Nyer. ”/o 079 25 094 25 139 25 162 25 Számv. Nyer. •/• Számv. Nyer."/, 191 25 208 25 219 25 220 50 255 25 296 25 307 100 338 25 366 50 427 25 437 25 479 25 495 25 528 25 599 25 616 25 617 25 698 200 846 25 968 25 975 25 A nyeremények összegéből 20 százalék nyereményilletéket von­nak le. A nyereményeket a be­tétkönyvet kiállító OTP-fiókok, vágj' postahivatalok október hó 18-tól írják jóvá, illetve fizetik ki. Tervkészítés és a társadalmi ösztöndíjak Néhány nap óta az év negye­dik negyedében járunk, s az ál­lami és gazdasági vezetők már számolgatják, hogy az idei ter­vekből mit fognak teljesíteni, esetleg túlteljesíteni. Megkezdő­dött ugyanakkor egy másik, nem kevésbé fontos munka is, a jövő évi tervek elkészítése. Készülnek a költségvetések, termelési, épí­tési, kulturális, szociális stb. ter­vek, amelyek a . helyi szervek, üzemek, gazdaságok, szövetkeze­tek munkáját összehangolják a nagy országos célkitűzésekkel. Már a jövő évi előtervekből is kitűnik, hogy többet akarunk termelni, a lakosságnak maga­sabb színvonalú szolgáltatásokat kívánunk nyújtani, mint az idén. Sőt, a jó gazda, a jó vezető sze­me még ennél is tovább, évek­kel előbbre lát. Figyelembe ve­szi ötéves tervünk irányelveit, s ahhoz igazodik. Jól képzett szakemberek kellenek Ámde eddig a legtöbb helyen megfeledkeztek egy igen fontos dologról. Ahhoz, hogy az ipari és mezőgazdasági termelést ál­landóan fokozni tudjuk, a lakos­ság részére a szolgáltatások szín­vonalát emelhessük, magas kép­zettségű szakemberekre is szük­ség van. Az üzemek számára több mérnököt, technikust, köz­gazdászt, a termelőszövetkezet­nek mezőgazdászokat, községe­inknek az egészségügy megjaví­tását segítő, falura jövő orvoso­kat, és más, jól képzett munka­erőt kell biztosítani. Országszer­te várják az egyetemekről, főis­kolákról kikerülő fiatalokat, s mondjuk meg őszintén, nem vé­geznek egyszerre annyian, hogy mindenhová jusson belőlük. Sokan tanulnak ••• Mit lehet mégis tenni? Tud­valevő, hogy nagyon sokan ta­nulnak az egyetemek, főiskolák, tecihnikumok esti és levelező ta­gozatain. Nem minden vezető tö­rődik azonban azzal, hogy be­osztottjai közül ki mit tanul. Emiatt sokszor a felnőttek ta­nulása öncélúvá válik, s nem az üzem, á gazdaság vagy intéz­mény szakember-igényeit elégíti ki. A tanulási vágyat tehát he­lyes irányba kellene terelni. Ott van továbbá a másik nagy szak- ember-tartaléksereg, a továbbta­nuló ifjúság. Szívesen fogadják, ha tanulmányi éveik alatt ösz­töndíjat biztosítanak számukra. Miért kevés az ösztöndíjas ? Megyénkben 110 ösztöndíjas középiskolás, főiskolás és egye­temista van. Csakhogy az ösz­töndíjak több mint 60 százalékát a minisztériumok és a megyei tanács adja, s alig negyvenen kapják azt a helyi tanácsoktól, üzemektől, termelőszövetkezetek­től. Természetesen vannak helyek; ahol már felismerték ennek je­lentőségét. A bajai járás adja például az említett negyven ösz­töndíjnak csaknem a felét. A Kecskeméti Konzervgyár nyolc mérnökhallgató és sok technikus tanulmányait támogatja. Jó len­ne, ha megyénk többi járásá­ban, városában, üzemében és a tsz-ekben is hasonlóan gondol­kodnának, hiszen az ifjú mér­nök, technikus, mezőgazdász, or­vos, jogász több éven át köteles ott végezni munkáját tanulmá­nyai befejeztével, ahonnan as ösztöndíjat kapta. S fia megked­veli munkahelyét, tartósan ott is marad. Mint említettük, készülnek már a jövő évi költségvetések és tervek, ösztöndíjat lehet ala­pítani: vállalatoknál az igazga­tói alap, a nyereségrészesedési községeknél a községfejlesztési alap, termelőszövetkezeteknél a szociális és kulturális alap ter­hére. Hasznos lenne, ha a terve­zésnél gondolnának erre is, hi­szen évek múlva jól gyümöl­csözik majd ez a befektetés.

Next

/
Thumbnails
Contents