Petőfi Népe, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-31 / 257. szám
LAPJA AZ ELSŐ FRIZV/RA Felkészült-e a családi életre? Fiatalkorúak az anyakönyvvezető előtt 1961. október 31, kedJ " Majdnem zátonyra futott házasság gondjaival találkoztunk a napokban. Két külön- külön igen rokonszenves, derék emberről volt szó, akik házasságuk negyedik évében, egy kedves kisfiú szüleiként, holmi felelőtlen gyerekségen jöttek ösz- sze és majdnemhogy kenyértörésre vitték a dolgot. Gyerekes meggondolatlanságokat elsősorban fiatalon vét az ember. Amikor még nem eléggé kialakult az életszemlélete, fejlődésre szorul az ítélőkészsége, könnyen lelkesedik és könnyen fclehül”. Valahol itt kell hát keresni a fiatalon kötött és tiszavirág életű házasságok okát is, amilyenekkel meglehetősen gyakran találkozunk. Ötvennyolc folyamodó, ötvenkét engedély A munka nyújtotta anyagi biztonság jelentős tényező a családalapításnál, de a fellobbanó szerelemmel együtt sem mindig elégséges. Ne bonyolítsuk azonban a gondolatsort tovább. Látogassunk fel a Kecskeméti Városi Tanács gyámügyi hatóságához és nézzük, hány kiskorúnak — tehát 18 éven aluli fiatalnak — adtak ki házasságkötési engedélyt ebben az évben idáig. Nos, ez a szám meglehetősen nagy: ötvennyolc folyamodó közül ötvenhétnek. Itt van például az 1943. februári születésű Cs. János, aki néhány hónapja elérte már a nagykorúságot A nála egy évvel fiatalabb. N. K-val kíván frigyre lépni. A kislány volt a folyamodó fél, s meg is kapta az engedélyt. Mire letelik a katonaidő Tizenhét és tizennyolc éves — ne vegyék tőlem rossz néven: — gyerekpár. Elindulnak — ahogyan azt mondani szokás — az életbe. János ezután lesz még katona. Sok tapasztalat igazolja: nagy erőpróbája a házasságnak az a két év. Hogy Jribir- ják-e? Ki tudja? Egy bizonyos: mindketten okosodnak, higgadnak, tapasztalatokkal,, élményekkel gazdagodnak ez alatt az idő alatt formálódik a jellemük. Hogy mindez aztán egymás iránt vonzó, vagy éppen taszító hatású lesz-ei — a jövő titka. Bár egyre kevesebb lenne az utóbbi! Hasonló gondolatokat az 57 kérelmező kislány jövendőbelijével kapcsolatban többről is el lehetne mondani. Jelentős INDIÁN GTERMEKSZÁJ hányaduk áll még a tényleges katonai szolgálat előtt ötvennyolc kiskorú folyamodó közül ötvenhét megkapta a házasságkötési engedélyt. Ez azt jelenti, hogy házasságuk anyagilag, egészségileg megalapozottnak látszik, ezt okmányokkal igazolták és a gyámügyi előadó értelemre ható, gondolkozásra késztető kérdései, felvetései ellenére is kitartottak a szándékuk mellett Majd eltartják a szülők Egy elutasításra azért került sor, mert a tizenötéves D. Anna és a húszéves szíve választottja még csak házasságuk anyagi megalapozottságára sem tudtak biztosítékot nyújtani. Egyikük sem dolgozik, s a leány szülei vállalták volna az anyagi felelősséget elsősorban leányuk, s esetleg születendő unokájuk eltartásáért. (Hiába volt hát a leánynak szellemi és testi fejlettségéről tanúskodó orvosi igazolása, a családi élet alapozásához ez egymagában kevés! Bölcs volt az elutasító döntés.) A fiatalkorúnak, vagy mondhatni így is: a serdülőkorúnak ilyen szándékát támogatni a szülők részéről — enyhén szólva — könnyelműség, meggondolatlanság, vétek a gyermekkel szemben. Am egyedül a szülőre hárítani a felelősséget ezért, igazságtalanság lenne. És ilyen igazságtalanságot többször elkövettünk már, amikor nem vettük figyelembe, hogy ebben a kérdésben nem egyszer a szülő maga is tanácstalan és támogatásra szorul. Nem könnyű feladat A fiatalkorúak meglehetősen nagy számban történő házasodásival kapcsolatban bátran levonhatunk ilyen következtetést: az életre, a családalapításra való felkészítést sokkal inkább társadalmi üggyé kellene tennünk, mint amilyen. Bizonyára nagyon hasznos lenne, ha a Kommunista Ifjúsági Szövetség sokrétű, igen szerteágazó, jellemformáló tevékenysége mellett az eddiginél többet foglalkozna az ifjúságnak az ilyen gondjaival. És a-~ nőtanács is. Nem könnyű feladat, de igen hasznos. Mert ha az elkövetkező időben csak néhány százalékkal is csökken a fiatalon, meggondolatlanul kötött és zátonyra futott házasságok száma, máris elmondhatjuk: ezért érdemes volt fáradozni. P. L Francia mérnök Izsákon Megyénk egyik legszebb szőlőfeldolgozó telepén, Izsákon, az ősszel indult meg a környék termésének feldolgozása. Naponta 2000—2500 mázsa szőlőt sajtolnak itt A levet a modern, 24 ezer hektoliter befogadóképességű pincében tárolják. A feldolgozóban a legmodernebb francia présekkel dolgoznak. Képünkön a gépeket készítő francia gyár egyik főmérnöke a helyszínen magyarázza a feldolgozóüzem szerelőjének a gépek kezelését Kiengesztelés Két édesanya vitájának voltam akaratlanul is fültanúja a minap. Az egyik felháborodva újságolta, hogy gyermekét holmi mezőgazda- sági munkára „rendelték ki” nemrég az iskolai gyakorlati foglalkozás keretében. — Csak nem képzelik, hogy ezért járatom iskolába a gyermekemet! — lamentált felhevülten, a boltban várakozók füle hallatára. — Látod, én nem csináltam ebből ilyen nagy ügyet — mondta a másik mama mosolyogva. Jól felöltöztettem, kosarat adtam a kezébe s elengedtem. Már egy hete ennek és még mindig a kinti élményeiről mesél. Hogyan versengtek, ki lett az első, mit vesznek a pénzen, illetve hova utaznak majd a nyáron ebből a pénzből. Nem lett volna szívem ettől megfosztani. Na és a végén mégis elengedted? — kérdezte az előbbi mamától. — A csudát, de elszökött az a pemahajder, az apja szöktette ki az ajtón. ■— Aztán, ugye nem lett semmi baja? — Ugyan, életrevalóbb az annál. Hozott egy szatyor paradicsomot kiengesztelésül... — mondta az, de most már egészen más hangon. T. P. i Ebben az évben építették j A kecskeméti II. Rákóczi Fe< renc Termelőszövetkezetben 24 í férőhelyes sertésfiaztatót és 250 ) férőhelyes süidőszállást építet- S tek ebben az évben. Ugyanak- 5 kor saját erőből készítették el ja kocapihentetőt és a tehé.iis< tálló 100 méter hosszú. 50 mé- ? tér széles karámját. ; Elhatározták a szövetkezet- $ ben, hogy még az ősszel dará- S lót is létesítenek és átalakítják ja tsz irodáját, az úgynevezett í Tormási-féle tanyát ISMERI-E? pt t-r-^oU — Én a menetirányban szeretek ülni. Hosszé időn át nyílt kérdés volt ez egyik ismerősöm, Boldizsár előtt. Főleg az idegesítette, hogy egy idő óta mindenki giccsröl beszél, annak káros kihatásaira figyelmeztet, s ö, a „ma embere” nem tudja, hogy mi az. Any- nyit sejtett, hogy általában ócska festményeket méltatnak” e jelzővel, hallott valamit a lila. felhőkről, meg a gombolyagot kisdedről is, de nem értette; miért giccsek azok. Elhatározta hát, hogy közvéleménykutatást végez különböző korosztályú és foglalkozású emberek körében. Először egy fejkendős parasztnénihez fordult; Néni kérem! Maga szerint mi a giccs? A néni rosszallón végigmérte az idegent, majd indulatosan ráförmedt: — Takarodjon innen. .. maga huligán! Boldizsár „elhúzta a csikót”, csak. félfüllel hallotta, hogy a néni még utána szól; — Máskor kevesebb murdt igyon! Másodszor egy diáklányt kérdezett meg. — Az gyorsan kihúzta magát és gépiesen hadarta; — Ciccsnek nevezzük. .. — és itt elakadt, majd szemlesütve hozzátette: ...nem tudom,Kérdezzen inkább a szerelemről!... — sóhajtotta. Boldizsárt bántotta a sorozatos kudarc, de nem csüggedt. Űton- útfélen a giccsröl kérdezősködött, sorra járta a környéken rendezett giccskiállításokat, de eredménytelenül. — Egyesek már „betegnek” vélték, amikor mentő ötlete támadt. Felkereste lllaberek Tihamért, a GÍSZEFö (Giccsüldöző Szervek Főintézete) egyik vidéki, Gombolyag Éremmel kitüntetett társadalmi aktíváját, hogy megtudja tőle az igazat. lllaberek kartárs szívélyesen fogadta, de amikor előadta kérését, elborult az arca. — Hm... mi a giccs... ejnye-ejnye... hát... szóval... már elnézést kérek, de és most nem készültem erre... és csak így kapásból... tudja már hogy van az... elvégre ez egy olyan dolog, hogy.., érti úgye?... Boldizsár nem ér- tete é$ nem tudja még ma sem, hogy mi a giccs. De véleménykutatása nem volt eredménytelen, mert végre rájött, hogy nem is kell azt tudni... attól vitatkozhat róla. Ügy mint sokan mások! Tótfa Gábor Kecskeméten ez évben avatták fel a város nagy fiának, Fényes Adolf festőművésznek mellszobrát. A szobor a városi tanács mellett, a Lestár téren, a megyei könyvtár szomszédságában áll, s ma már hozzátartozik a város arculatához. Ezúton mutatjuk be az új szobrot a megye lakosságának is. PETŐFI NE PB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel Kladjat a Petőn Népe Lapkiadó Vállalati Felelős kiadó: Mézét István, Szerkesztőség: Kecskemét, Szécnenyi tér 1. szárr Szerkesztőségl telefonközpont: 26-1». 25-1«. Szerkesztő Bizottsági 10-3*. Belpolitikai rovat: 11-22. Kiadóhivatalt Kecskemet, Szabadság tér 11a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előözethetői • helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dij 1 hónapra 12 forint. Bács-Klskun megyei Nyomda V* Kecskemét. — Telefon: 11-85, NI A GICCS?
