Petőfi Népe, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-31 / 257. szám
4. oldal 1961. október 31, kedd Vita a termelőszövetkezetek kulturális problémáiról Tanult, művelt emberekkel nagyobb eredményt lebet elérni O lvasva a termelőszövetkezetek művelődési problémáiról szóló vitát a sajtóban — úgy gondoltuk — mi is megírjuk azokat az elképzeléseket, amelyeket szeretnénk megvalósítani. A vitát azért tartjuk helyesnek, mert sok gondolatot ébreszt a közös gazdaságok vezetőiben, tapasztalatok, bevált új módszerek, kezdeményezések átvételére hívja fel figyelmünket és a lehetőségek kihasználásának módjait tartja valamennyiünk elé. A mi termelőszövetkezetünkben egyelőre még kevés a fiatal, úgyhogy a műkedvelésben emiatt nem tudunk nagyobb eredményt felmutatni. No, azért nem állhat meg az élet, nem dughatjuk fejünket a véka alá a sokasodó igények jjQQOOOOoooOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCy Füst Milán művelnek legújabb kötete, az örök tüzek, a szerző összegyűjtött novelláit j- _ - tartalmazza, __Mo st jelent meg Három új szótár A Terra Kiadó gondozásában a napokban bárom új szótár került ki a sajtó alól. A magyar—német, német—magyar kötettel máris népszerűvé váit útiszótár sorozatban most a magyar—orosz, orosz—magyar útiszótár is megjelent. Több évtizedes hiányt pótol a kisszótá- rak sorozatában közzétett, de viszonylag jelentős szókincset magában foglaló román—magyar szótár, — végül az eszperantó iránti egyre fokozódó érdeklődést hivatott kielégíteni az eszperantó—magyar kisszótár második, bővített kiadásának megjelenése. BÁTOR EMBER — Egy pillanat türelmet, \a- Lamit bent felejtettem! előL A felnőtteknek és idősebbeknek is van óhajuk, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül. Mindezt mérlegelve és tudomásul véve állítottuk össze őszi-téli programunkat. Főleg a szakmai, ezen belül a politikai és világnézeti nevelést tűztük ki céluL Éppen ezért megszerveztük a termelőszövetkezeti akadémiát harminc hallgató részvételével. Erre mindenek előtt a brigád — és munkacsapatvezetők jelentkeztek, majd a gazdák közül Is többen kérték, hogy osszuk be őket az akadémiára. Itt a szőlő- és gyümölcs-, valamint növénytermesztési problémákkal ismerkednek meg a hallgatók. Ezeket az előadásokat szakmai filmek bemutatásával egybekötve tartjuk. A TIT megyei titkárságá“ nak segítségével az új népművelési idényben nagyobb gondot fordítunk a tudományos ismeretterjesztésre. Szeretnénk megyénk tudományos kutatóit megkérni egy-egy előadás megtartására. Az a tapasztalatunk, hogy a termelőszövetkezeti gazdák nagy örömmel fogadják a kutatókat és a kiváló szakembereket. Ennek alapján vetődött fel bennünk a gondolat, hogy meghívjuk őket körünkbe és tapasztalataik átadásával könnyítsenek nekünk a gondok leküzdésében, a termelés további fellendítésében. A Petőfi Népe már több ízben közölt cikket arról, hogy egyes járások művelődési osztályai híradófilmet készítenek a termelőszövetkezetek életéről, gazdasági sikereiről stb. Javasoljuk, hogy ezeket a hasznosnak ígérkező filmeket ne csak az adott területen vetítsék, hanem más járásokban is, hiszen ez felér egy tapasztalatcserével, amelyen sokat tanulhatunk egymástól. K ulturális nevelő munkában fontosnak tartjuk a jól szervezett tanulmányi kirándulásokat és tapasztalatcseréket. Ilyen alkalmakkor kettős célt érhetünk el. A gazdák részben megismerkednek hazánk legszebb tájaival, másrészt viszont megtekintik a jól dolgozó termelőszövetkezeteket, illetve állami gazdaságokat és az ott szerzett tapasztalatokat, módszereket tudják majd hasznosítani saját munkájukban. Első utunk a Tiszakécskei Állami Gazdaság kacsatelepére visz, mivel mi is szeretnénk víziszámyas-telepet létesíteni. A termelőszövetkezet vezetésénél ügyelünk arra. hogy ne válasszuk el a termelést a kultúrától. Nap nap után tapasztaljuk, hogy tanult, művelt emberekkel nagyobb eredményeket tudunk elérni, mint azokkal, akik még mindig a kézi kaszára esküsznek. Nos, itt a mi feladatunk, hogy kizökkentsük őket a régi gondolkodás- módjukból és rávezessük vala- mennyiőjüket a boldogulás, a megelégedés útjára. Ehhez pedig szívós, türelmes nevelésre és magasabb kulturáltságra van szükség. K. Szabó Sándor az izsáki Sárfehér Tsz elnöke Kiss Imre főagronómus U3 FILMEK Megöltek egy leányt m Magyar film Egy kibontakozó, tiszta szerelem tragédiája és egy történelmi feladatra hivatott társadalmi osztály sorsdöntő kérdése olvad egységbe ebben a balladái hangvételű filmben. Az idő, mélységes gyűlöleteit még jobban felszítja egy esemény: meg-' viselt, átlyuggasztott pán célvonat gördül be a városba; olyan rozzant, mint azoknak a hatalma, aikik a harcot vívják velői fi ffiÉ iffc 1 '* 1 Ü8É h - • f§ *5 * 4 m ÄI : ' • \ Papp Eva, a női főszereplő, a film egyik feszült jelenetéhen. amelyben a történet kibontakozik, rendkívüli: az első világháború a végét járja. Ki emlékszik rá miért — talán az urak jobban tudják — már a század eleje óta kibékíthetetlen viszályban élnek az acélgyár munkásai és a bányászok. S most, a Megnyitották a halasi csipke országos vándorkiállítását A század elején rövid idő alatt világhírnevet szerzett, majd az ötvenes évek tájékán csaknem elfelejtett halasi csipke jövőre ünnepli „születésének” hatvanéves évfordulóját. A világ három nemes csipkefajtája közül leg- munkásabbként számon tartott halasi csipkét külföldön jobban ismerik, mint hazájában. Egy-két budapesti kiállítás kivételével a nagyközönségnek egyáltalán nem volt alkalma arra, hogy megismerje. Most a csodálatos ámyhatású, léheletkörmyű és komoly valutát érő csipke hazánkban való megismertetésére a Művelődésügyi Minisztérium országos vándorkiállítást rendezett. A negyven csipkét bemutató kiállítást, melyet a Kiskunhalasi Thorma János Múzeum munkatársai állítottak össze, a Művelődésügyi Minisztérium több mint két évig vándoroltatja majd az ország városaiban. A vándorkiállítást Kiskunhalason mutatták be először. Megnyitásán október 29-én, vasárnap délelőtt 11 órakor Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes is részt vett. Ugyanekkor másik értékes kiállítás ts nyűt Kiskunhalason. A múzeum munkatársai rendezték és tárták a közönség elé Kiskunhalas honfoglalás előtti, honfoglalás kori és utáni, egészen napjainkig meglelhető fejlődéstörténeti dokumentumait A helytörténeti állandó kiállítás páratlanul értékes anyagot foglal magában. Az acélgyáriak nem vállalják » vonat megjavítását, sztrájkot kezdenek. Élelmet nem kapnák. Sem az urakra és úgy látszik a gyűlölködő bányászokra sem számíthatnak. S ebben az izzó légkörben találkozik Ilonka és Sanyi. Tiszták és ártatlanok, félelemmel* értetlenül állnak szemben a feszülő eseményekkel, az esztelen viszállyal. Az események sodrában azonban mindketten rádöbbennek — Ilonka az éhező, beteg munkások láttán, Sanyi az osztálytenror tanújaként — szüleiknek, munkatársaiknak nem egymással szemben, hanem váEit vállnak vetve kell egymás mellett állniok. S ez a történelmi szükségszerűség — « munkásság egysége — a pánoélvo- iratból kiröppenő golyóktól talált Ilonka ravatalánál ölt testet a kisvárosban. A film főszerepeit Papp Éva, Végvári Tamás (főiskolás hallgató), Páged Antal, Egri István, Görbe János, Molnár Tibor, Greguss Zoltán, Tardi Géza és Somogyi Erzsi alakítják. R ti ETTENTO írta: Horváth József J R ODRIGUEZ 25. Örökösödési ügyben azonnal keresse fel személyesen Spanyol- ország budapesti követségét. Rodriguez, követség! titkár.* A kereskedő, amint a táviratot kikézbesítették neki az üzletbe, nem tudott hová lenni a csodálkozástól. Egész nap tűnődött, hogy ugyan micsoda rokonsága élhet Spanyolországban? Ki lehet, aki a javára végrendelkezett? De nem tétovázott, hanem másnap hajnalban útrakelt. S még aznap délután becsengetett a spanyol követségre. Hanem majdnem hanyatt vágódott a meglepetéstől, amikor szemközt találta magát a fiával. S amint végighallgatta Géza történetét, mindegyre azt hitte, álmodik. — Hát ez minden — fejezte be Géza az elbeszélést — Fontosnak tartottam, hogy hírt adjak magamról, gondoltam, aggódsz értem. De most aztán el kell búcsúznunk. És arra kérlek, papa, hogy még a mamának se szólj egy szót sem... Mondd azt, hogy az egész örökösödési história tévedésnek bizonyult.. — Ez csak természetes. Nagyon jól tetted, fiam, hogy értesítettél. Magam is megnyugszom és anyádat is több meggyőződéssel tudom napról napra megnyugtatni... Már amennyire ebben az elszabadult pokolban egyáltalán nyugvásról beszélhetünk. .. — Mi van Verebélyen? — Az, ami itt, Pesten. Géza restellte bevallani az apjának, hogy ő bizony keveset tud a részletekről, ő most csak „átfogó méretekben* tud tájékozódni. De Fodor Aurél szinte megérezte ezt, és nyomatékosan ejtett ki minden szót: — Nagyon jó az, fiam, hogy biztos menedéket találtál. Örökké hálás lehetsz ezért a sorsodnak. Csak hát persze most tízezerszámra vannak emberek, akiknek nincs egy nyugodt pillanatuk sem és akiket éjjel-nappal gyilkosok fenyegetnek... Milyen jó is lenne, ha egyik ember segíthetne a másikon... Tudod, fiacskám, az aggódó apa azt mondatja velem, hogy vigyázz, őrizd meg magadat és semmi kockázatosat ne tégy. Hanem egy másik hang meg azt sugalmazza, hogy bátorítsalak egy kicsit: ha tudsz, tegyél valamit a többi szerencsétlenért.. Majd eldöntőd, melyik útbaigazításra hallgatsz. Én a fejleményekből örömmel látom, hogy nem vagy te már az a régi szobatudós, néhány hét alatt is sokat emberesedtől, fiam. s. Apa és fia forrón megölelték egymást Fodor Aurél hazautazott Még idejekorán távozott, mert negyedóra múlva Juanita jelent meg Rodriguez úr lakásán. Menten észrevette, hogy valaki ott járt, de Rodriguez megnyugtatta: egy öreg barátját látta vendégül. S az öreg Fodor szivarcsutkája megfelelő alibinek bizonyult Gézát azonban meglehetősen nyugtalanította a gondolat: íme, Juanita most már féltékeny is. Amig nem tisztázta magát a látogató kiléte felől, Juanita dühös volt és majdnem hisztérikus sírásban tört ki. A vele töltött órák édesek voltak, mint a kicsorduló méz, de azok, amelyek a távozó Juanita nyomába tolultak, nehéz és fojtogató érzésekkel voltak terhesek, s édes, pihentető merengés helyett kegyetlen gondokat hagytak maguk mögött. Mit kezdjek én ezzel a spanyol lánnyal? — töprengett — Jobban mondva: mi lesz ennek] a vége? Ha Amado és Mendoza y Lucientes megtudja, mi történik köztem és Juanita között# aligha lesz irgalmas. Márpedig az én sorsom gyeplője ugyancsak a követ markában van. Eh, mégsem ez a leglényegesebb. Sajnálom, igen, sajnálom ezt a gyönyörű lányt. Vajon a szenvedélyes szerelem kergeti őt a karjaimba? Vagy csupán egyszerű élettani kényszer? Hiszen mielőtt én beköltöztem volna a spanyol házba, Francisco volt Juanita szerelmének] célpontja... Vagy más volt? Férfiönérzete, hiúsága azt próbálta elhitetni vele, hogy Juanita csakugyan szereti őt És 6? Nem, nem szereti Juani- tát, jóllehet nincs ereje visszautasítani ezeket az édes flörtöket... Csakhogy ez kegyetlenség a lány iránt Mi lesz a vége? Mi? Nem tudott megfelelni a kínzó kérdésre. És Francisco? Neki nincs önérzete? öt nem sérti, nem bántja, hogy Juanita hirtelen elpártolt mellőle? Ha szavainak hisz, Francisco nem bánja ezt sőt. Lehet, hogy igazat beszélt De ahogyan óva intette öt Juanita túl forró közelségétől ... Vajon csakugyan őszinte és baráti aggodalom késztette erve? Ki tudja. (Folytatjuk.)
