Petőfi Népe, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-31 / 257. szám

4. oldal 1961. október 31, kedd Vita a termelőszövetkezetek kulturális problémáiról Tanult, művelt emberekkel nagyobb eredményt lebet elérni O lvasva a termelőszövetke­zetek művelődési problé­máiról szóló vitát a sajtóban — úgy gondoltuk — mi is megír­juk azokat az elképzeléseket, amelyeket szeretnénk megvaló­sítani. A vitát azért tartjuk he­lyesnek, mert sok gondolatot ébreszt a közös gazdaságok ve­zetőiben, tapasztalatok, bevált új módszerek, kezdeményezések átvételére hívja fel figyelmün­ket és a lehetőségek kihaszná­lásának módjait tartja vala­mennyiünk elé. A mi termelőszövetkeze­tünkben egyelőre még kevés a fiatal, úgyhogy a mű­kedvelésben emiatt nem tudunk nagyobb eredményt felmutatni. No, azért nem állhat meg az élet, nem dughatjuk fejünket a véka alá a sokasodó igények jjQQOOOOoooOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCy Füst Milán művelnek legújabb kötete, az örök tüzek, a szerző összegyűjtött novelláit j- _ - tartalmazza, __­Mo st jelent meg Három új szótár A Terra Kiadó gondozásában a napokban bárom új szótár került ki a sajtó alól. A ma­gyar—német, német—magyar kötettel máris népszerűvé váit útiszótár sorozatban most a magyar—orosz, orosz—magyar útiszótár is megjelent. Több év­tizedes hiányt pótol a kisszótá- rak sorozatában közzétett, de vi­szonylag jelentős szókincset ma­gában foglaló román—magyar szótár, — végül az eszperantó iránti egyre fokozódó érdeklő­dést hivatott kielégíteni az esz­perantó—magyar kisszótár má­sodik, bővített kiadásának megjelenése. BÁTOR EMBER — Egy pillanat türelmet, \a- Lamit bent felejtettem! előL A felnőtteknek és időseb­beknek is van óhajuk, amit nem hagyhatunk figyelmen kí­vül. Mindezt mérlegelve és tu­domásul véve állítottuk össze őszi-téli programunkat. Főleg a szakmai, ezen belül a politikai és világnézeti nevelést tűztük ki céluL Éppen ezért megszer­veztük a termelőszövetkezeti akadémiát harminc hallgató részvételével. Erre mindenek előtt a brigád — és munkacsa­patvezetők jelentkeztek, majd a gazdák közül Is többen kér­ték, hogy osszuk be őket az aka­démiára. Itt a szőlő- és gyü­mölcs-, valamint növénytermesz­tési problémákkal ismerkednek meg a hallgatók. Ezeket az elő­adásokat szakmai filmek bemu­tatásával egybekötve tartjuk. A TIT megyei titkárságá­“ nak segítségével az új népművelési idényben nagyobb gondot fordítunk a tudományos ismeretterjesztésre. Szeretnénk megyénk tudományos kutatóit megkérni egy-egy előadás meg­tartására. Az a tapasztalatunk, hogy a termelőszövetkezeti gaz­dák nagy örömmel fogadják a kutatókat és a kiváló szakem­bereket. Ennek alapján vetődött fel bennünk a gondolat, hogy meghívjuk őket körünkbe és ta­pasztalataik átadásával könnyít­senek nekünk a gondok leküz­désében, a termelés további fel­lendítésében. A Petőfi Népe már több ízben közölt cikket arról, hogy egyes járások művelődési osztályai híradófilmet készítenek a ter­melőszövetkezetek életéről, gaz­dasági sikereiről stb. Javasol­juk, hogy ezeket a hasznosnak ígérkező filmeket ne csak az adott területen vetítsék, hanem más járásokban is, hiszen ez felér egy tapasztalatcserével, amelyen sokat tanulhatunk egy­mástól. K ulturális nevelő munká­ban fontosnak tartjuk a jól szervezett tanulmányi ki­rándulásokat és tapasztalatcse­réket. Ilyen alkalmakkor kettős célt érhetünk el. A gazdák rész­ben megismerkednek hazánk legszebb tájaival, másrészt vi­szont megtekintik a jól dolgozó termelőszövetkezeteket, illetve állami gazdaságokat és az ott szerzett tapasztalatokat, módsze­reket tudják majd hasznosítani saját munkájukban. Első utunk a Tiszakécskei Állami Gazdaság kacsatelepére visz, mivel mi is szeretnénk víziszámyas-telepet létesíteni. A termelőszövetkezet vezeté­sénél ügyelünk arra. hogy ne válasszuk el a termelést a kul­túrától. Nap nap után tapasz­taljuk, hogy tanult, művelt emberekkel nagyobb eredmé­nyeket tudunk elérni, mint azokkal, akik még mindig a ké­zi kaszára esküsznek. Nos, itt a mi feladatunk, hogy kizökkent­sük őket a régi gondolkodás- módjukból és rávezessük vala- mennyiőjüket a boldogulás, a megelégedés útjára. Ehhez pe­dig szívós, türelmes nevelésre és magasabb kulturáltságra van szükség. K. Szabó Sándor az izsáki Sárfehér Tsz elnöke Kiss Imre főagronómus U3 FILMEK Megöltek egy leányt m Magyar film Egy kibontakozó, tiszta szere­lem tragédiája és egy történel­mi feladatra hivatott társadal­mi osztály sorsdöntő kérdése olvad egységbe ebben a balla­dái hangvételű filmben. Az idő, mélységes gyűlöleteit még job­ban felszítja egy esemény: meg-' viselt, átlyuggasztott pán célvo­nat gördül be a városba; olyan rozzant, mint azoknak a hatal­ma, aikik a harcot vívják velői fi ffiÉ iffc 1 '* 1 Ü8É h - • f§ *5 * 4 m ÄI : ' • \ Papp Eva, a női főszereplő, a film egyik feszült jelenetéhen. amelyben a történet kibonta­kozik, rendkívüli: az első világ­háború a végét járja. Ki emlék­szik rá miért — talán az urak jobban tudják — már a század eleje óta kibékíthetetlen vi­szályban élnek az acélgyár mun­kásai és a bányászok. S most, a Megnyitották a halasi csipke országos vándorkiállítását A század elején rövid idő alatt világhírnevet szerzett, majd az ötvenes évek tájékán csaknem elfelejtett halasi csipke jövőre ünnepli „születésének” hatvanéves évfordulóját. A világ három nemes csipkefajtája közül leg- munkásabbként számon tartott halasi csipkét kül­földön jobban ismerik, mint hazájában. Egy-két budapesti kiállítás kivételével a nagyközönségnek egyáltalán nem volt alkalma arra, hogy meg­ismerje. Most a csodálatos ámyhatású, léheletkörmyű és komoly valutát érő csipke hazánkban való meg­ismertetésére a Művelődésügyi Minisztérium or­szágos vándorkiállítást rendezett. A negyven csipkét bemutató kiállítást, melyet a Kiskunha­lasi Thorma János Múzeum munkatársai állítot­tak össze, a Művelődésügyi Minisztérium több mint két évig vándoroltatja majd az ország váro­saiban. A vándorkiállítást Kiskunhalason mutatták be először. Megnyitásán október 29-én, vasárnap délelőtt 11 órakor Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes is részt vett. Ugyanekkor másik értékes kiállítás ts nyűt Kiskunhalason. A múzeum munkatársai rendez­ték és tárták a közönség elé Kiskunhalas hon­foglalás előtti, honfoglalás kori és utáni, egészen napjainkig meglelhető fejlődéstörténeti doku­mentumait A helytörténeti állandó kiállítás pá­ratlanul értékes anyagot foglal magában. Az acélgyáriak nem vállalják » vonat megjavítását, sztrájkot kezdenek. Élelmet nem kapnák. Sem az urakra és úgy látszik a gyűlölködő bányászokra sem számíthatnak. S ebben az izzó légkörben ta­lálkozik Ilonka és Sanyi. Tisz­ták és ártatlanok, félelemmel* értetlenül állnak szemben a fe­szülő eseményekkel, az esztelen viszállyal. Az események sodrá­ban azonban mindketten rá­döbbennek — Ilonka az éhező, beteg munkások láttán, Sanyi az osztálytenror tanújaként — szüleiknek, munkatársaiknak nem egymással szemben, hanem váEit vállnak vetve kell egymás mellett állniok. S ez a történel­mi szükségszerűség — « mun­kásság egysége — a pánoélvo- iratból kiröppenő golyóktól ta­lált Ilonka ravatalánál ölt tes­tet a kisvárosban. A film fősze­repeit Papp Éva, Végvári Ta­más (főiskolás hallgató), Páged Antal, Egri István, Görbe Já­nos, Molnár Tibor, Greguss Zoltán, Tardi Géza és Somogyi Erzsi alakítják. R ti ETTENTO írta: Horváth József J R ODRIGUEZ 25. Örökösödési ügyben azonnal ke­resse fel személyesen Spanyol- ország budapesti követségét. Rodriguez, követség! titkár.* A kereskedő, amint a táviratot ki­kézbesítették neki az üzletbe, nem tudott hová lenni a csodál­kozástól. Egész nap tűnődött, hogy ugyan micsoda rokonsága élhet Spanyolországban? Ki le­het, aki a javára végrendelke­zett? De nem tétovázott, hanem másnap hajnalban útrakelt. S még aznap délután becsengetett a spanyol követségre. Hanem majdnem hanyatt vágódott a meglepetéstől, amikor szemközt találta magát a fiával. S amint végighallgatta Géza történetét, mindegyre azt hitte, álmodik. — Hát ez minden — fejezte be Géza az elbeszélést — Fon­tosnak tartottam, hogy hírt ad­jak magamról, gondoltam, ag­gódsz értem. De most aztán el kell búcsúznunk. És arra kér­lek, papa, hogy még a mamának se szólj egy szót sem... Mondd azt, hogy az egész örökösödési história tévedésnek bizonyult.. — Ez csak természetes. Na­gyon jól tetted, fiam, hogy ér­tesítettél. Magam is megnyug­szom és anyádat is több meg­győződéssel tudom napról napra megnyugtatni... Már amennyire ebben az elszabadult pokolban egyáltalán nyugvásról beszélhe­tünk. .. — Mi van Verebélyen? — Az, ami itt, Pesten. Géza restellte bevallani az ap­jának, hogy ő bizony keveset tud a részletekről, ő most csak „átfogó méretekben* tud tájé­kozódni. De Fodor Aurél szinte megérezte ezt, és nyomatékosan ejtett ki minden szót: — Nagyon jó az, fiam, hogy biztos menedéket találtál. Örök­ké hálás lehetsz ezért a sorsod­nak. Csak hát persze most tíz­ezerszámra vannak emberek, akiknek nincs egy nyugodt pil­lanatuk sem és akiket éjjel-nap­pal gyilkosok fenyegetnek... Milyen jó is lenne, ha egyik em­ber segíthetne a másikon... Tu­dod, fiacskám, az aggódó apa azt mondatja velem, hogy vi­gyázz, őrizd meg magadat és semmi kockázatosat ne tégy. Ha­nem egy másik hang meg azt sugalmazza, hogy bátorítsalak egy kicsit: ha tudsz, tegyél va­lamit a többi szerencsétlenért.. Majd eldöntőd, melyik útbaiga­zításra hallgatsz. Én a fejlemé­nyekből örömmel látom, hogy nem vagy te már az a régi szo­batudós, néhány hét alatt is so­kat emberesedtől, fiam. s. Apa és fia forrón megölelték egymást Fodor Aurél hazauta­zott Még idejekorán távozott, mert negyedóra múlva Juanita jelent meg Rodriguez úr lakásán. Men­ten észrevette, hogy valaki ott járt, de Rodriguez megnyugtat­ta: egy öreg barátját látta ven­dégül. S az öreg Fodor szivar­csutkája megfelelő alibinek bi­zonyult Gézát azonban meglehetősen nyugtalanította a gondolat: íme, Juanita most már féltékeny is. Amig nem tisztázta magát a látogató kiléte felől, Juanita dühös volt és majdnem hiszté­rikus sírásban tört ki. A vele töltött órák édesek voltak, mint a kicsorduló méz, de azok, ame­lyek a távozó Juanita nyomá­ba tolultak, nehéz és fojtogató érzésekkel voltak terhesek, s édes, pihentető merengés helyett kegyetlen gondokat hagytak maguk mögött. Mit kezdjek én ezzel a spa­nyol lánnyal? — töprengett — Jobban mondva: mi lesz ennek] a vége? Ha Amado és Mendoza y Lucientes megtudja, mi tör­ténik köztem és Juanita között# aligha lesz irgalmas. Márpedig az én sorsom gyeplője ugyan­csak a követ markában van. Eh, mégsem ez a leglényege­sebb. Sajnálom, igen, sajnálom ezt a gyönyörű lányt. Vajon a szenvedélyes szerelem kergeti őt a karjaimba? Vagy csupán egyszerű élettani kényszer? Hi­szen mielőtt én beköltöztem volna a spanyol házba, Fran­cisco volt Juanita szerelmének] célpontja... Vagy más volt? Férfiönérzete, hiúsága azt próbálta elhitetni vele, hogy Juanita csakugyan szereti őt És 6? Nem, nem szereti Juani- tát, jóllehet nincs ereje vissza­utasítani ezeket az édes flörtö­ket... Csakhogy ez kegyetlen­ség a lány iránt Mi lesz a vé­ge? Mi? Nem tudott megfelelni a kín­zó kérdésre. És Francisco? Neki nincs ön­érzete? öt nem sérti, nem bántja, hogy Juanita hirtelen elpártolt mellőle? Ha szavainak hisz, Francisco nem bánja ezt sőt. Lehet, hogy igazat beszélt De ahogyan óva intette öt Jua­nita túl forró közelségétől ... Vajon csakugyan őszinte és ba­ráti aggodalom késztette erve? Ki tudja. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents