Petőfi Népe, 1961. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-04 / 234. szám

*r Í99t. október 4, szerda S. oldal Jobb műszaki vezetést Miért nem teljesíti (érvét a Bács-Kiskun megyei Vegyesipari Vállalat? Egy esztendeje, hogy a megyei tanács közgazdasági kollégiuma részletesen elemezte a Bács-Kis- kun megyei Vegyesipari Vállalat vezetésének hiányosságait, a gaz­dasági eredményromlás okait, s több határozat született a mun­ka megjavítására. Mi történt az­óta a vállalatnál, mennyit lépett előre az üzem? Feleletet keres­ve, ezért tettünk látogatást Kecs­keméten a vállalat központi te­lepén. Vizsgálódásunkat az is indokolta, hogy az üzem nem teljesíti tervét. Hónapról hónap­ra jelentős összegekkel tetézi adósságát Mit takarnak a számok ? A kollégium határozatának néhány pontját ugyan végrehaj­totta a vállalat, a helyzet azon­ban lényegében változatlan, sőt, a műszaki vezetést, a tervek tel­jesítését és a termelékenység alakulását tekintve romlott a helyzet. A statisztikai jelenté­sekből az tűnik ki, hogy a ter­vek és elképzelések, a lehetőség és a valóság vajmi kevéssé fe­dik egymást a Vegyesipari Vál­lalatnál. Az első félévi tervtel­jesítés 93,4 százalék volt, az az­óta önálló Kalocsai Textilfeldol­gozó V. termelésével együtt. Jú­liusban 54,7 százalék, augusztus­ban 55,7 százalék volt a terv teljesítése. A különvált kalocsai üzem ugyanakkor 103,3 százalé­kos tervteljesítést ért eL Érdemes ezért megvizsgálni, amit a számok takarnák. Kezd­jük talán azzal: miért esett visz- sza a termelékenység? A válla­lat 1961. évi 60 millió forintban megállapított termelési tervét az Országos Tervhivatal csak há­romnegyed részben fedezte anyaggal. Ezen belül is több olyan szövet- és kelmefélét so­rolhatnánk, melyek 50 vagy en­nél is kevesebb százalékban áll­nak a vállalat rendelkezésére, s ez a mennyiség sem egyenlete­sen érkezik az üzembe. A ren­dezetlen anyagellátás azután to­vábbi nehézségeket okoz a ter­melésben. a Sok az átállás Nem sikerült a kollégium ha­tározatának azt a pontját végre­hajtani, hogy a gyártmányféle­ségek számát csökkentsék. Je­lenleg is több mint 60 féle kon­fekció árut termelnek. De még ezek a kis szériák sem futnak le egyszerre a szalagon. Sok az átállás, a kiesett termelési idő. A munkásoknak nincs mindig módjuk, hogy begyakorlott moz­dulatokkal növeljék a termelé­kenységet. A női delén kombi- nékhoz például négyszer fogtak hozzá, amíg 4300 darab elké­szült. A női munkaköpenyek készítését 1500 darabos tételnél háromszori átállással fejezték be. Az egyik férfi öltöny anya­ga három tételben érkezett a szabászatról, de több mint 50 darab még mindig hiányzik a rendelt mennyiségből, és még sorolhatnánk. Más oldalról ugyanez a kér­dés másként vetődik fel, s ez a lényegesebb. Igaz, a vállalatnál nagy gond az anyagellátás, de azért anyag van. Három raktá­rukban igen jelentős mennyisé­get tárolnak. Szabvány is van, rendelő is jelentkezik, de nincs, aki mindezt megfelelően össze­hangolja. A programozás, a meg­felelő műszaki előkészítés hiánya erősen érzik a termelés irányí­tásában. Dicsérendő ugyan, hogy megszervezték a 48 gépes nagy szalagot. Az itt folyó munkát azonban úgy jellemezhetnénk, hogy a sok bába között, egy ki­csit elvész a gyerek. Többen foglalkoznak a szalag dolgozói­val, de állandó gazdája, segítője Tizenegy szakma közül választhatnak A kisfái Mezőgazdasági Szakiskolában az idén több mint 250 fiatal iratkozott be a mező- gazdasági szakmunkás-képesítés megszerzésére. Életkoruk 17 év­től 22 évig terjed, s érdékes az a tény is, hogy a lányok mint­egy kétharmadnyi többségben vannak. , _ A tanulmányi idő a tanult szakmától függően két, illetve három év. Döntő részét a gya­korlati oktatás képezi, mely évenként 9 hónap. Ez ’Öő alatt a tanulók az állami gazdaságok­kal, illetve a termelőszövetkeze­tekkel állnak szerződéses vi­szonyban. Teljesítménybérüknek a 60 százalékát kapják meg ha­vonként készpénzben. Védő- és munkaruhát, valamint mosást és étkezést a gazdaság biztosit. A napi munkaidő — ami jelen esetben tanulási idő is — 8 óra. A kilenc hónapból egy hónap fi­zetett szabadság is jár a Hall­gatóknak. A hátralevő három hónap alatt elméleti képzésben része­sülnek. Ez idő alatt kollégium­ban laknak, s a tanulmányi eredménytől függően havi 300 forintig terjedő ösztöndíjat kap­nak. Az oktatást a szaidskola tanárai, valamint a gyakorlati szakemberek végzik. A tanfolyam sikeres elvégzé­sekor a részvevők szakmunkás bizonyítványt kapnak és a szer­zett ismereteket a nagyüzemi mezőgazdaságban hasznosítják munkacsapat- és brigádvezetói beosztásban. Külön ki kell emelni a tan­folyam szakosítását. Ma már tudott dolog, hogy a mezőgazda­ság egves területein csak az le­het igazán Jártas, aki csak arra az egy bizonyos területre specia­lizálja magát, amit hivatásául választ. Tudniillik a mezőgazda­ság is — éppúgy, mint az ipar — rengeteg apró ágazatra tago­zódik, s manapság egyre inkább érvényesül az az elv, hogy egy ember nem tudhat mindent E követelménynek ele­get téve, a tanulni vágyó fiata­lok jelenleg 11 mezőgazdasági szakma közül választhatnak. Kukoricafosztás Érdekes látvány állított meg bennünket valamelyik este Du- napatajon, az országút mellett Art Lajosék háza előtt a roko­nok, asszonyok, lányok és fér­fiak kukoricát fosztottak. Járta a móka, vidámság, mi­ként ilyenkor már lenni szokott Közbe szaporán mozogtak a ke­zek, s fogyott a fosztásra váró kukorica, amelyet délelőtt tör­tek le a háztáji gazdaságban. A háziasszony, aki az Üj Élet Termelőszövetkezet egyik gaz­dája, elégedett. — Egy hold háztájit kaptam. Ezerkétszáz négyszögölön kuko­ricát, a többin krumplit ter­mesztettem. Ezen a kis darabon két kocsira való kukorica ter­mett. A FOSZTOK közül valaki nem állhatja meg megjegyzés nélkül. — Látod, komámasszony. Hol van a te keresetedtől kőműves férjed jövedelme?! Miért nem hívod haza Sztálinvárosból? Itt­hon mégis csak más lenne, hi­szen tudjátok, milyen sokba ke­és felügyelője nincs az itt folyó munkának. Xem tartják be a határidőket íme ennek néhány bizonyíté­ka: A gyártási határidők telje­sítésénél a vállalat többször hi­telét veszti a rendelőknél. Más­felől gond, hogy az anyagok so­káig állnak raktáron. A gépte­remben nem mérik a normaórá­kat, nincs tiszta kép a szabad kapacitásról, a veszteségidőkről. Sok a döntőbizottsági tárgyalás, s a különböző kötbérek, bünte­tő kamatok összege ma már megközelíti a 100 ezer forintot. A vezetők ugyanakkor úgy szá­molnak, hogy a harmadik ne­gyedévi tervet csak október vé­gére sikerül teljesíteni. Mindez sürgetően veti fel is­mét, amire a közgazdasági kol­légium egy évvel ezelőtt határo­zatot hozott: Biztosítani kell a tervszerűbb vállalati irányítást, a hozzáértőbb műszaki vezetést. Csak akkor léphet előbbre a vállalat, ha a termelés közvetlen irányítását, a munka- és üzem- szervezést jól képzett, nagyüze­mi gyakorlattal rendelkező mű­szaki vezető végzi majd. Ilyen még mindig nincs a Vegyesipari Vállalatnál. Megjegyezzük azt is, hogy bár a termelés két mű­szakban folyik, csak egy műve­zető van a vállalatnál, de sok­szor még az is más feladatokat próbál megoldani a nagy szalag munkájának műszaki segítése helyett Strasszer József, a vál­lalat megbízott igazgatója így sok tekintetben magára marad. Utalás a jövőre A vállalat jelenlegi helyzete azonban másra is figyelmeztet! Ez a vállalatnak kiadott 1961. évi terv, melynek készítésénél nem vették eléggé figyelembe az üzem kapacitását, a gyártmány­összetételét, nem utolsósorban pedig a nagy létszámú bedolgo­zók leépítését. És ez a lemara­dás másik oka. A megyei ta­nács végrehajtó bizottsága fel­mérte a jelenlegi helyzetet, s legutóbbi ülésén határozatot ho­zott, hogy az 1961. évi tervet 80 millióról 42 millió 750 ezer forintra csökkentsék. Félő azon­ban, hogy a jelenlegi kapacitás­sal ezt sem sikerül 100 száza­lékra teljesíteni. így mindenkép­pen indokolt, hogy a vállalat műszaki vezetését megerősítsék, a megyei tanács ipari osztálya pedig hatékonyabb segítséget nyújtson a vállalat éves tervé­nek teljesítéséhez. Sándor Géza A jubiláló kovácsmester Egy kettő egy, rá még egy. Aztán kettőt fcoppant, megcif­rázza, s muzsikál a kalapács. Zenélő hangokat csal ki az üllő­ből Jani bácsi, a gyár kovácsmestere. Tiszteletünkre rendezte ezt a kis házi hangversenyt segédeivel a Kiskunhalasi Vas- tömegcikkipari Vállalatnál Farkas János brigádvezető kovács­mester. A munka ritmusából azonban más is csengett: a kar­mester kettős jubileuma. Jani bácsi negyven esztendeje van a szakmában, és tíz éve irányítja a kovácsok munkáját a gyárban. Örök-vidám csoportvezetőnek ismerik az üzemben. Tekintélye pedig onnan ered, hogy nem volt még feladat, ami kifogott szak­tudásán. Bármi készül is a gyárban, a kovácsokra mindig szá­míthat a vezetőség, hiszen a kalapácsoknak a legkeményebb anyag is engedelmeskedik. Szorgalmáért, kimagasló munkájáért a kettős jubileum alkalmából tüntették ki a Könnyűipar kiváló dolgozója jelvénnyel Farkas János kovácsmestert. Megalapozzák a nagyüzemi termelést A kecskeméti járás 37 terme­lőszövetkezetében és 55 terme­lőszövetkezeti csoportjában jó ütemben folyik a jövő évi termelési tervek készí­tése. A tervezésben új vonás, hogy benne népes bizottság vesz részt, amely magában foglalja a szövetkezet vezetőségét, a községi pártbizottság és tanács képviselőit, valamint a járási pártbizottság és tanács mező- gazdasági szakembereit E ter­vező kollektíva a helyszínen vitatja meg az elképzeléseket, — figyelem­be véve sok-sok szempon­tot: az illető község hagyo­mányos termelési tapaszta­latait, a munkaerőhelyzetet* a beruházási lehetőségeket stb. Az új termelési tervekben a járás termelőszövetkezetei — különösen az új közös gazdasá­gok — a már valóban nagy­üzemi gazdálkodást alapozzák meg. Kialakulnak a speciális termelés körvonalai. Ezzel sok­helyen megváltozik az eddig hagyományos vetésszerkezet, s az éppen ebből adódó arányta­lanság megszűnik. Orgoványon például az egyesült termelőszö­vetkezetek az adottságoknak megfelelően állattenyésztő pro­filú gazdasággá alakulnak, s így a jövő évi terveikben dön­tő szerepet kap a takar­mányt erm észté s. Tiszakécske homokon gazdálko­dó termelőszövetkezetei a sző­lő- és gyümölcstelepítések üte­mét növelik; a Tiszagyöngye például újabb 100 hold szőlőt ültet el* rül a különélés. Meg aztán a férfi csak férfi a háznál... Erre nevet mindenki. Mellet­tünk a késő estébe gépkocsiref­lektorok villannak a kukorica- fosztók arcába. Vastag, nagyszemű tengerivel telik a góré, az út szélén pedig halomba rakva növekedik a csu­hé. Ez sem marad itt sokáig, mert jön érte a kocsi és elviszi alomnak (esetleg takarmányo­zásra is) valamelyik szövetke­zeti gazda, akinek tehene van. ART LAJOSNÉ kukoricája után az ismerősöknél folytatják a fosztást. A rokonok, s a ter­melőszövetkezeti gazdák, mint mindenben, ebben is segítenek egymásnak. M. J. A munkák dandárjában A bácsalmási Petőfi Termelő- ! szövetkezetben nem késleked- ' nek az őszi munkákkal. Csat­lakoztak a gyomai és szarvasi I járás versenyfelhívásához és en- Inek nyomán egészséges munka­iverseny bontakozott ki a tsz- ben. Szeptember 28-ig a kenyér- gabona tervezett vetését hat- I van százalékban elvégezték, a i kukorica betakarítása is szor- i galmasan halad, a napraforgó !és a burgonya betakarítását pe- ; dig már be is fejezték. Hatvan | holdról a kukoricaszárat besi- i lózták téli takarmány céljaira. A napokban megtartott párt- ; taggyűlésen az ifjú Farkas Mi- [ hály brigádjában dolgozó kom- i munisták vállalták, hogy októ­ber 26-ra az egész területen be­fejezik az őszi munkákat

Next

/
Thumbnails
Contents